Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám

r „Állítsák meg Gorbacsovot!” A letartóztatásban lévő puccsisták ügyvédei úgy vé­lik, hogy Gorbacsovot meg kell állítani. Értesüléseik szerint ugyanis a volt szov­jet elnök külföldre készül, s még ezt megelőzően vallo­másra kellene bírni a pucs- csal kapcsolatos események­ről. Az ügyvédek azt is ki­fogásolták, hogy eddig még egyetlen szejnbesítés . sem volt, valamint azt, hogy a védelem eddig még nem lát­hatta azokat a , dokumentu­mokat, amelyekre az ügyész­ség hivatkozik. Jókívánság — Oriisortizek KirvítorszÉqbaB Az európai államok közös­ségének döntését követően tegnap este Magyarország is elismerte Horvátország és Szlovénia függetlenségét. Hazánk abban érdekelt — s ezt Antall József is ki­emelte — hogy űz összes délszláv köztársasággal jó vi­szonyban legyen, beleértve az újonnan függetlenné vált országokat, valamint Szer­biát is. A kölcsönös ,jó vi­szony egyik fontos feltétele, hogy a szóban forgó államok­ban (és Magyarországon is, persze) a kisebbségek jogai csorbítatlanul érvényesülje­nek. o Időjárás • Naptár Enyhe9 szeles idő Enyhe, ködös reggelre éb­redhettünk ma is: éppen- csak, hogy fagyott, ami nem illik a januárhoz. Az enyhe idő ma is marad, megerő­södő északi szél mellett kora délutánra plusz 4 és 9 fok közé emelkedik a hőmérsék­let, a ködös helyeken ennél kissé hűvösebb lesz. Ma Gusztáv napja van. A Nap kél 7.27, nyugszik 16.21 órakor. Holdkelte 12.29, hold­nyugta 4.00 órakor. _______1:___________________ A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM I ÁR A 5 5,80 1992. JAN. 16., CSÜTÖRTÖK | FORINT Létminimum-talány Szociális térkép nélkül: meglepetések Idén tízezer forint fölé emelkedik a létminimum. Vagyis tízezer forintnál is többre lesz szüksége egy embernek havonta a megél­hetéshez. Legalábbis ezt ál­lítja Mezei György szocioló­gus, az Űjpesti Családsegítő Központ vezetője. Mint is­meretes, az „Üjcsakö” rend­szeresen publikálja létmi­nimum-számításait. A szak­emberek ezeket az adatokat megbízhatónak ismerik el, főleg ami a fővárost illeti. De vizsgálja-e valaki Mis­kolcon, hogy itt mennyi kell a megélhetéshez? Mint megtudtuk: a borso­di megyeszékhely családse­gítő intézete nem végez he­lyi létminimum-számításo­kat. Nem csinálja ezt a vá­rosháza szociális osztálya sem — tájékoztatott dr. László Zoltán osztályvezető. A polgármesteri hivatal a segélyezésnél a jogszabály­ban rögzített tételeiket veszi figyelembe. A minimálbér jelenleg nyolcezer, a nyug­díjminimum pedig 5200 fo­rint Magyarországon. • SZÉGYENLŐS SZEGÉNYSÉG Mivel nincs miskolci lét­minimum-adat, így a szo­ciálpolitikával foglalkozók pillanatnyilag becsülni sem tudják: hányán élhetnek itt a létminimum határán, vagy az alatt. Mint ahogy — szé­gyen, nem szégyen — arról sincs megbízható adatunk: ezen a településen mennyi­en kénytelenek havonta nyolcezres minimálbérből, illetve az 5200-as nyugdíj- minimumból gazdálkodni. A hivatal a tapasztalatait szifc te csak a hozzájuk fordulók, a segélyt, támogatást kérők adataiból szerzi — egyelőre. (De erről később). Márpedig ;gen sokan fel sem keresik a szociális osz­tályt. Ügy gondolják: úgy­sem remélhetnek innen pénzt, vagy eleve szégyellni való dolognak tartják a se­gélyért sorakozni? — eltérő­ek az indokok. De, hogy nem kevesen vannak — erre esküszik a Máltai Szeretet­szolgálat. Dr. Csiba Gábor. az MSZSZ megyei vezetője elmondta: szolgálatuk eleve azokon igyekszik segíteni, akik kihullanak annak a bi­zonyos szociális hálónak a lyukain. Papok, körzeti or­vosok közreműködésével jut­nak el hozzájuk, ők ugyanis a hívekkel, betegekkel talál­kozva igyekeznek kipuhatol­ni: kik nem kapnak az ön- kormányzattól támogatást, jóllehet igencsak rá lennének utalva. A karitatív szervezet vezetője egyébként maga is igen fontosnak tartaná, ha lenne a helyi létminimumról adatuk. Nem végzett ilyen számí­tást a Szegényeket Támogató Alap miskolci csoportja sem — árulta el Jeney Edit, Szeta-aktivista. Pedig jól használható volna a számuk­ra ez az információ. Ezt az­zal erősítette meg: a segé­lyek odaítélésénél ők nem is a minimálbér, illetve a nyug­díjminimum összegét veszik alapul, hanem mások gya­korlatától eltérően hozzá kalkulálják, ha valakinek fizetnie kell valamilyen kölcsön részletét. • MEGÉRNÉ A HÉTSZÁZEZRET A miskolci önkormányzat­nál egyébként február vé­gére szeretnék elkészíteni a város három évre szóló szo­ciális koncepcióját — nyilat­kozta Halász Rózsa, az ága­zatot felügyelő alpolgármes­ter asszony. E koncepció részeként szerepelne a szo­ciális térkép elkészítése, de azt még nem tudni, lesz-e erre pénz is. Hétszázezer forintba kerülne. Hogy 'mennyire jó volna, ha kerül­ne ennyi az talán az eddig felsoroltakból is kiderült. Enélkül nemcsak, hogy meg­bízható adatok nincsenek a város és lakói szociális álla­potáról, de más meglepeté­sek is érhetik a szakembere­ket amiatt, ha nem tudják: hányán is lennének rászorul­va a város gondoskodására. Elég talán az egyszeri energiatámogatások esetével példálóznunk. Minden kép­zeletet felülmúlt az ezért in­dult roham. Az igényüket 17 443-an nyújtották be. A központi keretből kapott nyolc és félmilliót 30 millió­ra egészítette ki a város. Még így sem volt elég: a vá- ! rosháza vitathatatlan jó- j szándéka ellenére 4443-an egyáltalán nem kapnak sem­mit, jóllehet elvileg jogo­sultak lettek volna rá. Csak­hogy elfogyott a pénz. (bujdos) Értesítjük az Avas-déli 7. sz. választókerület (Szent- györgy u.. Középszer u., Kulich Gyula u., Sályi Ist­ván u., Korach Mór u.) la­kosságát, hogy Vass And­rási György önkormányzati képviselő, a városüzemelte­tési bizottság tagja január 17-én (pénteken) 17—18 óra elfozík a Postabank A belvárosban járva mindenkinek feltű­nik, hogy a Szemere utca 4. szám alatti házról lekerült a védőháló, eltűntek az áll­ványok, befejeződtek a Miskolci Építőipari Vállalat által elvégzett külső munkálatok. A belső tér átalakítását — egyedi tervezés alapján — budapesti kivitelezők végzik, még apróbb igazítások vannak hátra. Ha a berendezés, a bútorok helyükre kerülnek, februárban már az úi, tágas épületben fo­gadja a Postabank és Takarékpénztár az ügyfeleket. Ugyanis kinőtték a Bajcsy-Zsi- linczky u. 3. alatti házat, ahol eddig mű­ködtek. A félfogadási rend egyelőre marad a megszokott, és tervezik, hogy szombaton is rendelkezésre állnak. (Bujdos Tibor felvételei) Nyílott várospolitika, bölcsődék, óvodák, mérőórák Szocialista kérdések, határidő után Közmeghallgatást tartott december 13-án, a miskolci önkormányzat. Ezen a szoci­alista párt helyi szervezete kérdéseket és javaslatokat fogalmazott meg. A város jegyzője, dr. Szádeczki Zol­tán azt ígérte, 30 napon be­lül írásban válaszol. A ha­táridő letelt, a válasz nem érkezett meg. Ezért a szoci­alisták miskolci elnöksége felkérte szerkesztőségünket »kérdéseik és javaslataik nyilvánosságra hozására, ab­ban a reményben, hogy ha máshogy nem, lapunk ha­sábjain a december 13-án megígért válaszokat is elol­vashatják majd. „Az önkormányzati választá- sok előtt a pártok azt ígérték Miskolc polgárainak, hogy nyi­tott várospolitika kialakítására törekednek. Az eltelt egy év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ezt a/ ígéretüket nem si­került megvalósítani. Számtalan olyan kérdésről döntött az ön­kormányzat, amely előtt célsze­rű lett volna az érdekeltek vé­leményét meghallgatni. Példa­ként említhetjük a nagy vihart kavaró bérleti díjak témáját. A közelmúltban a kihelyezett kor­mányülés eié kerülő, a polgár- mester úr által aláírt anyaghoz nemhogy a nyilvánosság támoga­tását, de ismereteink szerint még a közgyűlés jóváhagyását sem kérte. Kérdésünk: hogyan képze­li az önkormányzat a jövő­ben az ígért nyitott város- politika kialakítását, a la­kosság véleményének figye­lembevételét? Javaslatunk- a nyitott várospolitika ki­alakításához vegye igénybe az önkormányzat a pártok, társadalmi szervezették, civil szerveződések segítségét. A kihelyezett kormányülés elé került anyagban olvastuk, hogy a „segélykérők száma az elmúlt 3 év viszonylatában megduplá­zódott, a segélyezési esetek szá­ma pedig megháromszorozódott”. Tapasztalataink szerint ez a tendencia fokozódik, 1992-ben városunkban a szociális feszült­ségek tovább nőnek. Emelkedik a munkanélküliek száma, egyre több a hajléktalan, a kisnyug­díjasok, s a létminimumhoz kö­zei élők helyzete reménytelen, az egyre emelkedő közüzemi díjak a ma még elfogadható helyzetű embereket — családo­kat is megoldhatatlan anyagi gondok elé állítják. Ebből kö­vetkezően további terhek hárul­nak az önkormányzatokra. A támogatásokra, segélyezésekre fordítható pénzeket tudomásunk szerint az igények és az inflá­ció figyelmen kívül hagyásával, az önkormányzat az 1991-cs bá­zison tervezi. Kérdésünk: az adott pénz­ügyi feltételek mellett meg­oldhatónak látja-e az ön- kormányzatra háruló szoci­álpolitikai feladatok megol­dását? Milyen módszerekkel tudjak elérni, hogy a legin­kább rászorulók mindegyi­kéhez eljussanak a szüksé­ges információk, ezáltal le­hetőségük legyen a segélyek igénybevételére? Javasla­tunk: az önkormányzat ké­szíttessen a városról szociális térképet, amelynek célja, hogy megismerje a valós helyzetet, ezáltal ..alanyi jo- . gon biztosítsa a valóban rá­szorultak támogatását, elke­rülve, hogy mindig csak a jólértesültek, élelmesek ke­rüljenek a támogatottak kö­rébe. között, az Avasi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodában, Elek Tamás u. 15. alatt (az orvosi rendelő mö­gött) fogadóórát tart. Kéri a választókerületében élő ál­lampolgárokat, hogy ötlete­ikkel, javaslataikkal. segít­sék munkáját. Polgármesteri hivatal Az önLormányzati törvény az önkormányzatok egyik legfonto­sabb feladatául jelölte meg a gyermekintézmények működteté­sét. Tudjuk, hogy az államtól kapott normatívák a költségek egy részét fedezi. Különösen égető gondokat látunk az isko­láskor előtti gyermekintézmé­nyek helyzetét illetően. Belát­juk, hogy ezekkel kapcsolato­san tényszerű intézkedésekre is szükség van, nevezetesen egyes bölcsődék és óvodák bezárása. Ennek ellenére elfogadhatatlan­nak tartjuk, hogy tervszerűtlen, kapkodó intézkedésekkel, hóna­pok óta bizonytalan helyzetben tartanak pedagógusokat, szülő­ket, szociális étkeztetésre szoru­ló időseket. Nem tartjuk elfo­gadhatónak, hogy a gyermekek intézményes ellátása helyett pénzbeli támogatást ígérnek a családoknak, hiszen éppen a szociálisan rászorultabb rétegek­nél előfordulhat az, hogy ez az összeg nem a gyerekek ellátá­sára fordítódik, ezáltal nemcsak a gyerekek fizikai léte, hanem a neveltetése, iskolára való elő­készítése is megoldatlanná válik. Hiányoljuk e kérdésben is az érintettekkel való személyes konzultációkat, amelyeket nem pótolhatnak rosszul szerkesztett kérdőívek. Kérdésünk: mi a város koncepciója a valóban gon­dot okozó bölcsődei és óvo­dai helyzet megoldására? Hogyan kívánják az érin­tettek véleményét meghall­gatni, figyelembe venni? Ja­vaslatunk; az ériritettekkel folytatott párbeszéd után a szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonásával dol­gozzanak ki koncepciót a gyermekintézményi struktúra korszerűsítésére. A közüzemi díjak állandó nő- vekedése miatt a város lakói egyre nehezebb helyzetbe ke­rülnek. A legnagyobb terhet je­lentik a megnövekedett víz- és távfűtési díjak. E probléma ke­zelésére nem jelenthet megol­dást az egy-egy alkalommal adott pénzbeli támogatás, ahogy ezt például a távhődíj támoga­tása esetén történt. Kérdésünk: milyen folya­matos, valóban segítséget je­lentő kompenzációs lehetősé­get lát az önkormányzat azoknak az embereknek a támogatására, akik a leg­jobb szándékuk ellenére sem képesek a felemelt díjak ki­fizetésére? Lát-e lehetőséget az önkormányzat a lakossá­gi terhek csökkentésére ab­ban az esetben, ha az ener­gia, gáz- és távhőszolgáltató vállalatok esetén a város tulajdonossá válna? Javas­latunk: úgy látjuk, hogy a jelenlegi rendszerben nyúj­tott eseti támogatás nem je­lent valódi megoldást. Cél­szerű lenne az egyéni igé­nyeket és lehetőségeket fi­gyelembe vevő vízórarend­szer és távhőszabályozó és mérőrendszer kiépítése. Te­kintettel arra, hogy ez ko­moly anyagi terheket ró a lakosságra, ezt csak az ön- kormányzat aktív anyagi tá­mogatásával tudjuk elkép­zelni.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom