Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-13 / 10. szám
mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik 2(c A kiterjedt rokonság köréhen főként huszártisztei: találhatók, de például Németh Marika operetténekesnő is szegről-végröl rokon. (Szabón felv.) Peresei Mór nnokn menye: A berzéki ősi fák alatt ,,.í<í élned és meghalnod kell/••• 99 99 (Tudósítónktól) Mit suttognak az ősi fák? — rendhagyó kérdésemre az egyenes választ özv. Perczel Olivérné, Baán Adrienné tá- bornoknétól kapom, aki nőm más, mint Perczel Mór első honvédtábornok unokamenye. — Üzenetet suttognak az ősi fák... — Adrienné néni szeme messze... visszatekint. Szava nyugodt, mint a nagy folyamok méltóságos hömpölygése: — Legyenek a mindennapjaink jobbak, nyitottabbak, nyugodtabbak és mindenkinek azt üzenem: dobja el a szavak éles fegyverét, hiszen sem köznapi embernek, sem politikusnak nem ad jó tanácsot az indulat. És ezt nemcsak az ősi fák suttogják, de ez az ér. egyszerű és az élet által igazolt üzenetem is, mindenkihez! ■ n A berzéki kúriában iin- neplős lélekkel hallgatom a 92 éves, még ma is nemesen szép idős hölgy okos, szelíd szavait. — Aki két világháborút megélt — folytatja gondolatait — és elveszítette minden anyagi nyugalmát .. hm... milyen sokan vagyunk ebben hasonló sor- suak. Nekünk .-»/mte semmink sem maradt öreg korunkra. Én a két világháború izgalmán, keservén tanultam meg értékelni a mégis elfogadhatót. Ami mellett elmegyünk, mint természetes dolog mellett. Ha nem éljük át, nem vesszük észre az összehasonlítási alapokat. Megtanított az élet zúgclódásmen'esen élni. Hogy elvették mindenünkét? Szomorú. Nem voltunk egye- düliek ebben a helyzetben. Érzelmi kitörésekkel ki tudtuk volna védeni a nehéz helyzeteket? Nemigen. Elvették pesti otthonunkat, de itt maradt ez a berzéki kúria, amit kastélyként neveznek nevezünk, s talán így igaz.. — Az elmúlt csaknem fél évszázad alatt mindig kétszer végiggondoltuk minden fillér sorsát, amíg elköltöttük. Idegeskedés? Hangos zúgolódás? Mit segített volna? Lett volna okunk, de azzal napjaink keserveit nehezítettük volna. Férjem éveken át éjjeliőr volt, bejárt Miskolcra. Aztán egy- szercsak kis nyugdíját fölemelték, igaz, odaadtunk minden régi ereklyéi. írásos emlékeinket Perczel Mór nagyapa hagyatékából. Hm... ki hitte volna valaha hogy végül is a nagyapa iránti emlékezés enyhíti majd meg az unoka megélhetési gondjait. Pedig a férjem kiváló egyéniség volt embernek, katonának, hivatása magaslatán minden időben. — Férjem 1970-ben itthagyott örökre . .. kikö'tözött a berzéki családi sírbolt nyugalmat adó csöndjébe. Az én 92 éves életemet talán a községem népének sze- reíete tartotta meg idáig. Szeretem Berzéket, hiszen itt még él az emberi szeretet. —Fiúnk Svájcban él: nyugaton fejezte be egyetemi tanulmányait és pár évvel ezelőtt leánya, egyetlen unokám úgyszintén. — Minden évben hazajönnek és a teleket én szoktam náluk tölteni, de ott nem tudnék maradni, mert az én emlékörökségem Vörösmar- tytói: „... itt élned és meghalnod kell!...” Palocsay Erzsébet Kiskóltz épült esv kis hegy tijvében” Földrajzi rigmusok Egy olyan nagy múltú tékában, mint a 461 éve alapított Sárospataki Református Kollégium, a letűnt századok folyamán sok különleges értékű könyv gyűlt össze. Ezek közé tartozik az a 71 oldalnyi fü- zetecske, amelynek az az érdekessége, hogy a 16 éves Kazinczy Ferenc irta 1775-ben, pataki diák korában. Az egyetlen összetett mondatból álló hosszú cím így kezdődik: „Magyar Ország Ceographica, az az földi állapotának lerajzolása ..." A cim tovább folytatódik, majd megtudhatjuk, hogy müvét azoknak szánta az ifjú szerző, akik „Hazájokhoz illendő szívességgé! viseltetnek”. A könyv Kassán jelent meg — természetesen a | szülők költségén — Lande- | rer Mihály nyomtató mester műhelyében, mégpedig olyan gyorsan, hogy — amint Kazinczy később visszaemlékezik első műve kiadásának történetére — „a könyvkötő álom nélkül tölte égy-két éjét, hogy a nyomtatványokkal az exámenig elkészülhessen”. • „DICSEKSZIK EZ KÖVÉR FÖLDÉVEL” Az aratási nagyvizsgát nevezték a kollégiumnan exá- mennek, s ezen kellett a „szerzőnek” — szülei kíván ■ ságára — szétosztani művét az ünnepség színnelyén, az auditóriumban az évzárón részt vevő elöljárók, tanárok és diákok között. „Szerettem volna, hogy nyeljen el a föld . .„,,^,^negpld- ‘ ■ ■■ ajándékaiméi ti Mjp.iiilydfr,. dém, és siettem átesni a keserves. munkán” — majd ekként fejezi be írói „debütálásának” történetét: „Nem tudom, van-e író, ki ily keservesen lakola első kirepüléséért, de felfogadám, hogy nevem nyomtatva soha többé nem lesz.” A kis könyvecske címlapjának belső oldalán ez a latin mondat olvasható: „Pátriáé memória dulcis”, ami „a hazára való édes emlékezési” jelent. Néhány sor ros bevezető után, melyben röviden szól hazánk „őstörténetéről”. a földrajzi rész következik. Ismerteti Magyarország hegyeit, f oly óit, tavait, majd a „Duna és Tisza mellyéki, a Dunán és a Tiszán túl való kerületbe” sorolja a 00 vármegyét. Az akkor önálló Abaúj, Borsod es Zemplén megye természetesen a „Tisza mellyéki” kerületbe tartozott. Először rigmusos sorokban ismerteti az egyes vármegyék nevezetességeit, utána sorra veszi a fontosabb településeket. „Abaúj vármegye híres lett Kassáról, / Országunknak egyik híres városáról...” — kezdődik . az abaúji rigmus.. Aztán megtudhatjuk a kis föld- rajzkönyvből, hogy Kassán „a .fesuita Akadémia 1057- ben fundáltatott... Bátori Sófia Fejedelem Rákótzi Fecentzne építtetett itt pompás kéttornyú templomot...” Az abaúji „nevezetes és népes helységek" közül kiemelten foglalkozik Szikszóval, amely „Híressé tette magát két gvőzedelmével, / S a Törökkel kétszer tett ütközetével. / Dicsekszik ez kövér földével, / Vásárjával, s zöldes, gazdag mezejével”. • „HA ZEMPLÉNY VARMEGYÉT AZ UTAS VISGÁLJA” Borsod megyében Diósgyőrt, Széndrűt, Önödet, Mezőkeresztest említi, és elsőnek természetesen Miskol- ; col. Közülük háromról nem- prózai sorokban, hanem «mjMpkpn hj megemlékezi K. .3ok: s jó búza ^ terem Bbrs'Dd varmegyében,” *?IoIótt épült Miskőit:', égy kis hegy tövében. / Itt Keresztes, Önöd a Hernód mentében I Fekszik a vármegye szélső mezejében.” Kazinczy ti/, évig volt a. pataki kollégium diákja, érthető tehát, hogv Zemplénről ír a legbővebben. Tizenhat zempléni településről ad hosszabb-rüvidebb ismertetést. Főképp a megye borát cs iskoláit dicséri: „Ha Zemplény vármegyét az utas vizsgálja, / Itt vagyon a jó bor s azt termo Hegyallva:/ Liszka, Tokaj, Üjhely, Mád, Keresztúr, Tálya, Lelesz, Tartzal. Patak, Músák Oskolája”. Sátoraljaújhelyről azt állapítja meg, hogy „jó borával kedveskedő tágas helység”. Patak történetéből kiemeli, hogy „Fejedelem Rákótzi Ferenc várával... és a Hel- vetziai Confessiót tartóknak Collegiumával tette magát' elő”. Tokajról „más örszá-. gokban is híres” borán kívül azt is megemlíti, hogy „a sót, mellyet Máramaros- ból hoznak a Tiszán, itt rakják le”. Kazinczy diákköri „zsengé-, jének” befejező részéből megtudhatjuk, hogy „Magyar Ország polgári állapotáéra nézve két rendből áll, tudni-iUik a Királyból és az Ország Tagjaiból... A Király hatalma aiatt vannak mind a Nemesek, mind a Nemtelenek”... A továbbiakban foglalkozik a királyi hatalommal, az ország- gyűléssel, törvénykezéssel, az egyházakkal, majd munkájának végén így fejezi be „Magyar Ország lerajzolását”: „Most hatalmasan uralkodik és hazánkat anyaiképen igazgatja Felséges.Mária Therésia ... kinek Sym- boluma: Oustitia et Clemen- tia, Igazság s kegyelmesség.'* Hegyi József e^ménmaptár Színházi közlemény A Miskolci Nemzeti Színház Igazgatósága értesíti a Lehár bérlet tulajdonosait, hogy az 1991. december lilán elmaradt ŰRHATNÁM POLGÁR előadását 1992. február 5-én, szerdán este 7 órakor láthatják. 95 évvel ezelőtt, 1897. január lilán hunyt eiBéc.s- ben Schwarz Dávid, a kormányozható, köny- nyűfémből készített, merev vázas léghajó feltalálója. Két évig Oroszországban, majd 1895-től Németországban dolgozott az alumíniumból készült, rácsszerkezetű találmánya megvalósításán. . amit végül mind a bécsi. mind a szentpétervári hadügyminisztérium elutasított. A próbafelszállást a feltaláló már nem érhette meg (ez halála évében, novemberbe^ történt). Özvegye Gráf Zeppelinnek adta el a találmány jogát, aki ennek alapján alkotta meg a róla elnevezett léghajótípust. Schwarz léghajójának modellje a budapesti Közlekedési Múzeumban látható. Képünkön a Schwarz-féle léghajó. 155 évvel ezelőtt, 1837-ben született Johannes van dér Waals holland fizikus. aki a gázok és a folyadékok ál’!”v»te°ven- letének meghatározásáért 1910-ben Nobel-díjat kapott. 145 évvel ezelőtt, 1847-ben haltmeg József nádor, aki 51 évig viselte ezt a tisztséget. Ö szervezte meg az utolsó nemesi felkelést Napóleon ellen, kezdeményezésére nyílt meg az 1825-ös reform-országgyűlés. 1846-ban ő alapította az Ipartanodát, a mai Budapesti Műszaki Egyetem elődjét. Emlékét Budapest belvárosában szobra őrzi, Á rövid óiét titka A hosszú élet titka, mint tudjuk, ősidők óta izgatja az embert, a csalhatatlan módszer azonban késik Ha lenne titka a rövid életnek is, akkor most az amerikai kutatók felkiálthatnának: Heuréka! Megtaláltuk! Az olasz La Republica ugyanis január elején beszámolt arról, hogy Miehi- gan állam egyik, klinikáján szabadalmaztattak egy speciális _ számítógépet, amely 95 százalékos pontossággal közli, hogy a beteg mire számíthat. Térvezzen-e valamit, vagy inkább a végrendelettel törődjön. A gép voltaképpen nagyon gyakorlati szempontok alapján .adja az esetek többségében nem lelkesítő információját. Ann Arbor. a Catherine ■Mcauley klinika specialistája szerint: „A számítógép összeveti a memóriájába!' lévő mintegy 18 ezer esetet a be eg diagnózisával és pontosabb prognózist fogalmaz meg, mintha egy orvos 20 vagy 30 évig tanulmányozná ugyanazt az esetet.” Bizonyosnak látszik, hogy a találmány nem találkozik a tömegfogyasz- tők érdeklődésével. Erre utalt a feltaláló, Wiiíian Knaüs is, amikor azt nyilatkozta: „Tudomásul kel venni, hogy egyetlen gyógyító beavatkozás sem ígéri a száz százalékos sikert de az is igaz, hogy mindig van remény. Az új számítógépes rendszer s elöntésben segíti az orvost kísérletezzen-e avagy sem?' Miben bízhat ezek után í beteg? Csak abban, hogj tévedni talán nemcsak emberi dolog... Lenint turnéra küldik? Mit kezdjünk a hatalmas vörös zászló tartalékainkkal" — tette fői a kérdést a moszkvai Kommerszant cikkírója, amikor a világ még csak tűnődött, hogy mi is történik, ha a Szovjetunió már nem létezik. A válasz korábban érkezett, mint gondolták, az „állami zászló” ugyanis lobog — a moszkvai ócskapiacon. A kínálat egyelőre jóval nagyobb, mint a kereslet, a minisztériumok, hivatalok, közintézmények adjak az utánpótlást. Itt nincs sorbanállás. Az eladók • tisztában vannak a lehetőségekkel, az árut egyszerű szuvenírként kínálják. Amit egyértelműen jelez, hogy az árakat is csak dollárban jelzik, 2 és 10 között, a méretektől íüggöen. A penzcsinálás már-már szentségtörő példáját ugyancsak a Kommerszant szolgáltatta. A népszerű lap szerint egy magántársaság azzal a javaslattal állt elő, hogy Lenin bebalzsamozott múmiáját világkörüti útra kellene indítani. A turné főbb állomásai New York, Boston, Los Angeles, London és Tokió lennének. Már a leglátogatottabb kiállítóhelyeket fel is térképezték, és kiszámították, hogy 50 dolláros belépődíjjal 2 milliárd dollárt lehetne kasszírozni. A pénz tér-’ vezett felhasználásáról nincs információ.
