Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-30 / 25. szám

és kávépor A felhőátvonulások mellett több-kevesebb napsütésre is számítani lehet ma. Elszórtan hózáporok is kialakulhatnak. A szél megélénkül. A legma­gasabb hőmérséklet 0 és plusz 5 fok között alakul. Ma Martina, Gerda napja van. A Nap kél 7.14, nyugszik 16.41 órakor. Holdkelte 4.24, - holdnyugta 12.37 órakor. A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM I ÁRA: 5,80 1992. JAN. 30., CSÜTÖRTÖK forint + A Széchenyi w. 15—17. számú, egykori házak 1915-ben .készült fényképfelvételen. Az úgynevezett dolgozó tö­megek és vezetőik közötti el­mélyültebb kapcsolatot — más intézkedések mellett — az elmúlt évtizedekben kitünte­tések odaítélésével is igyekez­tek szorgalmazni. (Emlékeze­tes az ’50-es évek gyakorlata, amikor zeneszerzők és fe.iőnök egyszerre kaptak Kossuth-di .lat, amitől a tehenek nem ad­tak több teiet, ellenben a ze­neszerzők meg valahogy nem örültek igazán.) A kitüntetések eg.v sajátos csoportját képez­ték a helyi kitüntetések, me­lyeket a városi és a megyei tanácsok osztogattak. A me­gyei és a városi alapítású dí­jak eleve bizonyos rangsort je­lentettek, hiszen a megye min­den szempontból megelőzte a várost. (Példánk amikor Mun­ka Érdemrendeket nyújtottak át tanácsi dolgozóknak, akkor a megyei tanács hármat ka­pott, a városi tanács meg ket­tőt. tekintve, hogy „megyei szinten” csak jobban dolgoz­nak, mint „városi szinten” . .>) A városi kitüntetések rangsorában a díszpolgári cím volt a listavezető, amely díszes kivitelű okirattá!, díszdobozban szervírozott fémötvözetű plakettel járt. Pénzt nem adtak hozzá, vi­szont bizonyos kedvezmé­nyek kapcsolódtak a kitünte­téshez, így például dísz- (és ingyenes) sírhely a városi köztemetőben. 1973. és 1988. között 25 díszpolgári címet adományo­zott a város, többek között Fjodor Paulovics Zselony- kinnak, Miskolc volt szovjet' városparancsnokának (két­ségtelen tény, hogy város- parancsnoksága alatt a NATO meg sem próbálta le- i rohanni városunkat). A korai díszpolgárok foglalkozás sze­rinti megoszlása híven vall a korról: munkásmozgalmi veterán, egyetemi tanár, kór­házigazgató főorvos, lakatos, aztán ismét egy fegyveres városvédő (Iván Taraszovics Vecserszkij volt ezredpa­rancsnok), kőművesek, ta­nácstagok, művészek, olvasz­tárok, s a ma már alig is­mert vologdai első titkár, bizonyos Anatolij Szemjo- novics Drigin. Ezekkel a díszpolgári cí­mekkel a város önkormány­zata meglehetősen kínos helyzetben van: jó döntés e téren aligha képzelhető el. Teljesen nyilvánvaló, hogy barbárság, kisstílű és mél­tatlan döntés lenne a dísz­sírhely kedvezméhyét már „élvező” díszpolgárok földi maradványait megbolygatni, ellenben, ha igazságosak akarunk lenni, akkor ez a kiváltság az említett ked­vezményt a jövőben igénybe vevő díszpolgárokat is meg­illeti ... A „Szocialista Misikolcért” kitüntetésből 45 darab léte­zik, a „Miskolc Városért” plakettből pedig 48-at osz­tottak ki. Előbbit 1973 és 1978 között, utóbbit pedig utána, egészen 1988-ig. ad­ták. A kitüntetettek listája itt is fontos (és pontos) kor­dokumentum: iskolaigazgató, festőművész, ács, gépkocsi­vezető, a Miskolci Nemzeti Színház kollektívája, aztán később előhengerész, raktár- vezető, megyei párttitkár, kisiparos (!), sőt két — azóta már sajnos elhunyt — újság­író kollégánk. A ’80-as években megsza­porodtak a különféle művé­szeti (művészetpolitikai) ki­tüntetések: az Izsó Miklós­ról, Reményi Edéről, Lévay Józsefről, Erdélyi Jánosról, Szabó Lőrincről, Dérynéről elnevezett díjak. Ezek már talán több örömet jelentet­tek a kitüntetettek számára, még akkor is, ha „négy­szemközt maradtak önma­gukkal. (Arany Jánosról írja Márai, hogy halála után fel- bontatlanul találták meg éj­jeli szekrénye fiókjában azt , a kitüntetést, melyről Arany I úgy vélte, hogy méltatlanul kapta meg. Azaz: még egye­dül, kulcsra zárt ajtó oltal­mában sem próbálta fel a tükör előtt...) Hasonló önmérsékletről kell majd tanúságot adni a városatyáknak is, ha végleg rendezni 'akarják* a „kitün­tetés-dossziét”, hiszen a ki­tüntetettek között sokan van­nak, akik valóban sokat tet­tek, keményen dolgoztak a ma értéktelen fémdarabo- j kért: őket méltatlanul súj- ' taná a címekkel,- díjakkal kapcsolatos minden vissza menőleges intézkedési.. Kiss József Gyilkos indulat (FEKETE SAROK CÍMŰ ROVATUNK A 8. OLDALON) ■ Miskolc egykor és ma, képekben 38. a * Az 1930-ban épített Hitelbank főutcái homlokzata 1991-ben. A Borsod Miskolci Hitelbank 1930 bán középkori telkeken álló házakat bontottak le a Széchenyi u. 15. és 17. alatt. Helyükre a Borsod Miskolci Hitelbank négyemeletes épü­letét tervezték. A bontástól a bokrétaünnepig, tehát □ fa­lak felhúzásáig mindössze két hónap telt el. 1931. március 6-án voit a házavató, s egy­ben a bank történetének 61 közgyűlése. Az épület homlok­zatáról azóta lekerült a „Bor­sod Miskolczi Hitelbank" fel­irat, de alapvető funkcióváltás mégsem történt, hiszen itt mű­ködik az OTP miskolci fiókja. A főutca jelesebb házai­hoz hasonlóan, a 19. század elején ebben a kettőben is görög kereskedők laktak. Néhány évtizeddel később a zsidó kereskedők új üzlethá­lózatot alakítottak ki. (Az egykori, 15. számmal jelzett házban nyílt meg 1768-bar. Miskolc első kávéháza.) Az 1878-as árvizet követően a századfordulóig új épületek sora jelent meg a főutcán, de néhány jól megépített emeletes ház csak a század- fordulót követően adta ót helvét az újaknak. így ke­rült sor ] 911-ben, a Weid- lich-palota. majd ezt köve­tően a Hitelbank impozáns épületének kivitelezésére. : Az építkezésen 150 ember dolgozott (június 15-éD in­dult a munka, s a négy emelet magasságában au­gusztus 10-re álltak a fa­laik!) Az üzletek és a bank által használt helyiségek be- költöztetése november 1-re befejeződött, s a hónap vé­gére a lakásokat is átadták. Érdekességként említjük, hogy a 15. szám alatt 1925. augusztus 15-én nyitott üz­letet a Meinl-cég. Az épít­kezés alatt a Grand - Szálló épületében fogadta a vásár­lókat, majd elsőként költö­zött. vissza az új palota fő­bejáratának baloldali üzlet- helyiségeibe. A banképületről a korabe­li Miskolcon csak „legyek­ben beszéltek. „Épülete kí­vülről iskolapéldája annak a stílusnak, amely a kivitel­ben a legmodernebb klasz- szicizmust adja. Mindenütt finoman megválogatott mo­tívumok. egységes arányok, amelyeket nem bont meg és nem zavar semmi felesleges ciráda, vagy édeskés feles­leges dísz. Amit a modern építészet és a modern lak- berendezés produkál, azt úgyszólván mind elhozták ide, hogy az alkotás teljes és tökéletes legyen” — hang­zott el az avatóünnepségen. Való igaz, hogy nem akár­milyen háttérrel és nem akármilyen cégek dolgoztak. A vállalkozást a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Bank mint anyaintézmény finan­szírozta, s Kozma Andor tervei alapján Fehér és Dé­nes budapesti, valamint Felöman Mór miskolci vál­lalkozók építették a felada­tok aprólékos kidolgozásá­val, s a percnyi pontosság­gal közreműködő alvállalko­zókkal. (A parkettát, s a bel­ső burkolást szlavóniai tölgy­fából készítették.) Hatvanéves tehát a bank­palota, amelyről a megnyi­tón úgy gondolták, hogy nemcsak a belváros figyel­mét felkeltő építmény, há­rem a város pénzügyi éle­tének is meghatározója lesz. Dobrossy István Jeszenszky a tmizit-üpől Szerencsétlen d&ntiés** Jeszenszky Géza külügy­miniszter tegnap reményét fejezte ki, hogy a görög ve­zetés fenntartja a rendet és mindenkinek megfelelő vé­delmet nyújt. Mint ismere­tes, a görög közúti szállítók az ellen tiltakoznak, hogy Magyarországon és Cseh­szlovákiában előzetes egyez­tetés nélkül többszörösére emelkedtek a tranzitdíjak. A Helyreigazít A kormány várhatóan a mai ülésén dönt arról, hogy szükseges-e az idei költség- vetési törvény módosítása, miután a Magyar Közlöny­ben megjelent törvényszöveg pontatlan. A minisztereknek I arról kell dönteniük, hogy magyar külügyminiszter sze- rencsétlen döntésnek nevez­te, hogy a kamionosoktól többet kérünk útjaink hasz­nálatáért, mint az európai országok általában. A kor­mány várhatóan ma meg­hozza azokat a döntéseket, amelyekkel meg lehet aka­dályozni a görög fuvarozók határblokádja miatt kialakult helyzet elmérgesedését. a kormány? az eltéréseket pusztán hely­reigazítással ki lehet-e kü­szöbölni. A testület áttekin­ti az önkormányzatok mű­ködésének egyéves tapaszta­latát, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai­ról szóló törvénytervezetet. 4 televízióban Havonta egy A Magyar Televízió ha- vontá egy istentisztelet és évente három egyházi ün­nep közvetítését vállalja. Erről állapodtak meg a té­vé és a történelmi egyházak vezetői. A nyilatkozatból ki­derül, hogy február második felében folytatják a megbe­széléseket a vallási műso- | rokról, egyúttal sajnálatos­nak tartják az ez ügyben történt, szélsőséges pártpoli­tikai megnyilvánulásokat, amelyektől elhatárolják ma­gukat. Bukaresti értékelés szerint nagyon jó légkörben zajlott a magyar—román alapszer­ződésről tartott tárgyalások keddi, első fordulója. A ro­mán külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a megbeszélésen a kétoldalú viszony rendezését célzó, több mint 30 konkrét javas­latot tartalmazó levelet ad­tak át a magyar léinek. Vecserszkij, a fegyveres városvédő Zeneszerzők és fejőnők „A kitüntetés-dosszié” titkai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom