Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-04 / 3. szám
Környezetvédelmi, vadászati, erdészeti Az idén új törvények várhatók Ez nem Szibéria, hogyha élőhelyünket elszennyeztük, akkor néhány száz, vagy ezer kilométerrel odébb egy új, egy ismét elviselhető környezetbe telepedtünk át — hangzott el az elmúlt héten azon a természetvédelmi érdekegyeztető fórumon, mélyet a Holocén Természetvédelmi Egyesület hívott össze, s melynek eddigi munkájáról előző lapszámunkban már olvashattak. Az első témakör, melyről az érintett hatóságok, intézmények és szervezetek szót váltottak, az egészséges ivóvíz megőrzéséről, a vízbázisok védelméről szélt. A következő fél évben a parlament elé kerülő törvények — környezetvédelmi, erdészeti, vadászati — elsődleges feladata kellene, hogy legyen például a hatósági jogkörök tisztázása. — mondta a környezetvédelmi felügyelőség képviselője. Ám r- jogi szabályozás hiányosságai mellett az Információ- Hiány is gondot okoz. Dr. Förster Gyula, a ' Holocén Természetvédelmi Egyesület elnöke, miskolci önkormány, ■a ti képviselő, példaként említette a legutóbb nagy port kavart ügyet, amikoris Miskolc új szeméttelepének helyszíneként olyan területet —- a tapolcai Háromágúvölgyet —, mint alternatívát sorolt fel az elkészített tervezet, melynek hallatán nemcsak a vízügyi szakembereik csodálkoztak. Még tervnek is abszurd, nemhogy elfogadható, hogy közvetlenül Tapolca ivóvízbázisára telepítsenek egy szeméttelepet! Ugyancsak informá- eióhiány szülhette azt az elképzelést is, mely szerint a Borsodi Hőerőmű zagytározót szeretne a Sajó vízbázisára telepíteni. ‘ ■.A legtöbb gondot azonban a1 pénz hiánya okozza. Mint dr. Stéfán Mártod elmondta a vízügyi . igazgatóság már több kísérletet tett a bükki karsztot szennyező települések csatornázási gond- . jainák. megoldására például, hogy Bánkúton, és Répás- hután társulati úton késztetik az ottlevőket a csatornázási gondok megoldására. Majoros Zsuzsanna a Bükki Nemzeti Park geológusa ^ nyugati eljárást ismertetett, 'mellyel a szennyező üzemek, gazdálkodók jó hatással visszafoghatok. Ha a szeny- nyezőknek a hatóságok a vízkivételt, csak a bebocsá- tó helyük alá engedélyeznék, bizonyos, hogy azontúl megfontolnák, mit és milyen mennyiségben bocsássanak a vizekbe. Azt a felfogást is helytelenítette, mely például a levegőszennyezés ügyében tapasztalható: az az üzem, mely szennyez ugyan, ám ennek korlátozására egyelőre technikai úton nincs mód, nem büntethető hazánkban. Arról szó sem lehet, hogy az ilyet bezárják? — hangzott el a jogosnak tűnő kérdés. Egy hasznos kísérletről is beszámolt: a bükkszent- kereszti gyerekekkel tavasz- szal víznyomásjelzést terveznek, melyből a gyerekek számára- nyilvánvalóvá válhat, hogy a településükről a karsztba szivárgott szeny- nyezés a forrásokban milyen hamar és milyen mennyiségben jelenik meg. Valószínű, hogy ez a felnövekvő Kcőping zászlós zen telő •zentmisét és szentbeszédet tart a Szent Anna-temp- lomban január 10-ón, pénteken este 6 órakor dr. Seregély István egri érsek, a magyar római katolikus püspöki kar elnöke. A szentmisét követően a Szent Anna-házban találkozik a Szénit Anna Kolping-család tagjaival. A Kolping-család m múlt év júniusában alakult meg, hogy Adolf Kol- ping — akit októberben avatott boldoggá II. János Pél pápa — mozgalmát Miskolcon is (Diósgyőr után) újra indítsa. Néhány Wkoíéban, így a Szemere Bertalan Középiskolában, a Tejben sült burgonya Franciaországban kedvelt köret a tejben sült burgonya. Mi is kipróbálhatjuk: A meghámozott, megmosott burgonyákat szeletekre végjük, és vajjal kikent tűzálló edénybe rétegesen lerakjuk. Forralt tejbe olvasztott vajat csurgatunk rá, megsózzuk, s az egészet •' burgonyára öntjük. Előmelegített sütőben rózsaszínűre sütjük. Mire a burgonya megpuhul, a tejes mártást is magába szívta. Hozzávalók személyenként: 25 dkg burgonya, 1 dkg vaj, • dl tej, ízlés szerint só. 114-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben már több tagja van e mozgalomnak. nemzedék már jobban megérti, mennyire kihat a Bükkben élők mindennapi tevékenysége a hegység lábánál élők egészségére. Salamon Gábor az Aggteleki Nemzeti Park képviseletében fogalmazta meg talán a legösszefogottabban a fórumon elhangzottakat: Az eddigi szocialista tervgazdálkodás a környezetet, mint végtelenített erőforrást tekintette, s mára bebizonyosodott, hogy ez a szemlélet mennyire hibás. A természetet, mint megújuló és megújítható erőforrást kell tekintenünk, s ennek megfelelően kell rá vigyáznunk. Ennek legfőbb eszköze a törvényi szabályozás, s éppen ezért ijesztő néhány törvénytervezet természetet ériintő pontja, melyről V. Szabó Ferenc, a Bükki Nemzeti Park munkatársa szólt, s mely már előleg volt a következő természetvédelmi fórum témájához: a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség, az IUSI válaszúihoz állította a kormányt. Ameny- nyiben 1994-re nem biztosítja, hogy nemzeti parkjaink területének legalább 70 százaléka érintetlen legyen — közlekedéstől, erdőgazdálkodástól stb. —, véglegesen visszaminősíti ezeket a természetvédelmi területeket. Ezzel szemben egyes törvénytervezetben az olvasható, hogy az erdőket is privatizálná kell... Egy másik elképzelés így szól: minden erdő termelési rendeltetésű erdő, függetlenül attól, hogy nemzeti parkhoz, vagy tájvédelmi körzethez tartozik... A januári, természetvédelmi fórumon valószínűleg másként nyilatkoznak majd a szakemberek. S hogy ezek a vélemények ne szánjanak el a levegőbe, a természetvédelmi fórum résztvevői elhatározták, hogy a kialakult álláspontokról tájékoztatják a parlament környezetvédelmi bizottságát. (Vége) Nagy Zsuzsanna s|c A város új bevásárlóközpontja. Mit tett 1991-ben Sárospatak táros önkormányzata? Kicsinek bizonyult) a szociális káló Sincs megfelelő kapcsolat a lakossággal Azzal a szándékkal ültünk | le dr. Jánosdeák Gábor polgármesterrel, hogy elemezzük: milyen éve volt 1991- ben a pataki önkormányzatnak? — Az állami támogatások megszűntek, s az önkormányzatok nagyon sok olyan népszerűtlen feladatot kaptak, amelyektől a kormány — az Országgyűlés segédletével — gyorsan meg alkart szabadulni, s ezeknek természetesen nem tudtak maradéktalanul megfelelni az önkormányzatok, így a sárospataki sem. A . gondokat sorolva említheKongresszus után Merre tart Páneurópai Még december első harmadában járt a franciaországi Strassbourgban a Páneurópai Unió magyarországi szervezetének küldöttsége. Ebben a városban rendezték ugyanis a szervezet nemzetközi közgyűlését. A héttagú magyar delegációt Bethlen István országgyűlési képviselő vezette és négy miskolci küldött is részese volt az eseménynek. A miskolci páneurópaiak csoportjának szervezője, Orbánná Eördögh Ildikó számolt be a strassbour- gi napokról. Ez a francia viszonylatban közepes nagyságú város (250 ezren lakják) csodálatosan szép, számos XII. századi műemlékével. A karácsony előtti vásár nyüzsgése, a sok fény, csillogás szokatlan volt a magyar vendégeknek. — Már egy nappal a hivatalos program kezdete előtt megérkeztünk (ólunkat egy alapítvány támogatta), így volt időnk városnézésre is. A közgyűlés Habsburg Ottó elnöki megnyitójával kezdődött, ö a mozgalom 70 éves múltjáról beszélt. Arról, hogy már 1945-ben tiltakoztak Jalta döntései, Európa kettéosztása ellen. Most, hogy 1989-ben Ismét egyesült a kontinens két fele, nagy öröm, hogy már nemcsak magyarok, lengyelek, csehek és szlovákok, hanem szerbek, ukránok, horvátok, baltiak is vannak a közgyűlésen. — Ezt a gondolatot folytatta a szervezet titkára, Walburga Habsburg is, mikor az 1989-es évszámot az évszázad második legfontosabb dátumaként említette — ekkor engedtük át a keletnémet menekülteket határainkon —, innen számíthatjuk az uj, egységes Európa kialakulását. Ebben az évben alakult meg a magyar páneurópai szervezet is, amelynek delegációja először vett részt a közgyűlésen. A mi küldöttségünk szónoka Bethlen István volt, a magyar szervezet egyik al- elnöke (az elnök Szentágo- thai János professzor, a főtitkár Reviczky Katalin). A kétnapos tanácskozáson több határozatot is . elfogadott a közgyűlés. így, sürgették az európai államokat Horvátország és Szlovénia elismerésére. Döntöttek a Közép- és Kelet-Eu- rópával kapcsolatos európai politika kérdésében (ebben többek között követelik a poszttotalitárius struktúrák szétzúzását, tiltakoznak az ellen a törekvés ellen, mely az Európai Közösséget a gazdag nyugat-európai államok „klubjává” tenné. Javasolják egy összeurópai konferencia összehívását, Közép-Kelet-Európa nemzetiségi problémáinak megoldására.) De szó volt egy európai központi bank megalapításáról is, mely segítené Dél- és Kelet-Közép-Európa gazdasági felzárkózását. Az első nap végén a polgármesteri fogadáson találkozott a magyar küldöttség a város francia—magyar egyesületének tagjaival. Itt Kohold Tamás, Miskolc alpolgármestere (rajta kívül Szabó Mária és dr. Csukás Zoltán voltak a miskolci küldöttség tagjai) megegyezett velük a két város kapcsolatfelvételében. Este Habsburg Ottó adott a küldöttségek tiszteletére vacsorát, másnap reggel pedig közös szentmisén vettek részt (amelyet a Ívovi püspök, Javorski celebrált) a tanácskozás előtt. — Ezzei a látogatással nyert igazán értelmet számunkra a páneurópai munka — mondotta befejezésül Orbánné Eördögh Ildikó. — Az egységes Európa, a nemzetiségek jogai olyan eszmék, amelyeket ez a szervezet képvisel következetesen az Európa Parlament előtt is. Mi pedig úgy éreztük, hogy itt Miskolc is bekerült Európa vérkeringésé- be, (gróf) tem a korábban az állam által ellátott feladatok közül a lakossági díjak, közterhek megállapítását. Folytathatnám a lerobbant lakásállomány problémáival, hogy nem mérhető a fogyasztás, nem szabályozható a fűtés. S hol vannak az évék óta elherdált felújítási pénzek? S most mindenki azt várja, hogy az önkormányzat ebből lakáskoncepciót dolgozzon ki. összességében azt mondhatom, hogy nem elég deklarálni az önkormányzati önállóságot, ehhez biztosítani •keLl(ene) egy olyan eszköz- rendszert, amit 1991-ben nem sikerült teljes mértékben. Szóval voltaik gondjaink az elmúlt évben, de azért eredményeket is értünk el. — Például? — Végleges leltár még nem készült, de eredménynek tartom azt, hogy folyamatos és töretlen volt a város üzemeltetése. A megkezdett beruházásokat folytatni tudtuk. Olyan gazdasági évet zártunk, amely minden ellentmondásával együtt eredményesnek mondható, s biztos indulást ad 1992-re. Eredménynek tartom, hogy terveink végrehajtása érdekében nem kellett tavaly helyi adót kivetnünk. Sikerült a „KGST- piac” helyzetét megoldanunk. Átszerveztünk néhány intézményt, így pl. a városgazdálkodási üzemet, a TÜSZI-t, a Gameszt. — Ezek az átszervezések azonban nem mindig jártak sikerrel... — Azt hiszem, hogy ezek valódi eredményességét ebben az évben tudjuk majd igazán lemérni. Ami változatlan gond: sajnos nem tudtunk munkahelyeket teremteni, pedig itt is nagyon sok a munkanélküli. — Egyáltalán tudna-e az önkormányzat munkahelyet teremteni? — Köszönöm, hogy feltette ezt a kérdést, mert meggyőződésem, hogy ez nem az önkormányzajt feladata elsősorban. A munkanélküliség kezelésében a legfontosabb szerepe a munkaadónak van. A vállalatvezetőknek a dolga az, hogy termékszerkezet átalakításával új munkahelyeket teremtsenek, s úgy érzem, hogy ezen a téren nem tettek meg mindent, s a köny- nyebb „ellenállást” választották a leépítés és az elbocsátás formájában. Persze, azért voltak próbálkozások, kisebb-nagyobb sikerrel. — Ezit a problémát központilag sem sikerült igazán kezelni 1991-ben, mert sem a járadék, sem az átképzés nem működik. Az önkormányzatoknak pedig már nincs lehetőségük a szociális háló további bővítésére. Mi 1991-ben több mint 26 millió forintot utaltunk ki szociális segélyként, s ez jóval felülmúlja a korábbi évekét. Ennél jobban már nem tudjuk „kifeszíteni” a szociális hálót. A munkaadó, az állam és az önkormányzat mellett még a családnak van nagyon fontos szerepe, mégpedig abban, hogy az állását elvesztett családfő ne meneküljön az alkoholba, — Korábban említette a visszajelzés szükségességét. Milyen az önkormányzat és a lakosság kapcsolata? — Sajnos azt nem igazán jónak kell minősítenem, ugyanis nem sikerült a lakosságot megfelelően „bevonni” a munkánkba és a gondjainkba. Az elmúlt évben mintha önálló életet élt volna az önkormányzat, s külön a város lakossága is. Nem alakultaik ki olyan fórumok, ahol oda-vissza áramolhattak volna az információk. Ezen a téren is feltétlen lépnie kell az ön- kormányzatnak 1992-ben. Jobban be kell vonni a munkába az önszerveződő csoportokat, például az oktatás terén a pedagógusokat, vagy más területen a nyugdíjasokat. Az óévben nem tudtuk legyőzni azt a bizalmatlanságot, amely minden újjal, így tehát az önkormányzatokkal szemben is fellépett. A bizalom megszerzése nagyon nehéz dolog, s azt csak a tetteinkkel vívhatjuk ki. (tárná völgyi)
