Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-27 / 22. szám
Tokaji dilemmák 2. Unalmas, de gyarapodó város r • így látja a polgármester • Mozi, kávéházzal • Jönnek a befektetők A Bodrog táncegyüttesnek mindig sikere van. Végkielégítéstől a szervezkedési jogig II sálszeneztt n Ul Munkajogi fórumot szervezett a napokban Kazincbarcikán a Liga szakszervezet, ahová eljött Üry Csaba alelnök, a Liga két jogásza és a városi munkaügyi iroda kirendeltségvezetője, valamint 40—50 érdeklődő. Őry Csaba egy közvélemény-kutatás eredményének ismertetésével nyitotta meg a fórumot, amelyből kiderült, hogy az emberek jelentős ' részét nern érdeklik a szakszervezetek, tekintélyük pedig csökken. Ezt azzal indokolta, hogy . az ' elmúlt 45 évben elbürokraü- zélódott a . szakszervezeti mozgalom, s gyakorlatilag a segélyek és üdülő jegy ék elosztásával foglalkozott. A munkásoknak le kell küzdeniük a félelmüket, szervezkedniük kell, mert közösen sikeresebben lehet fellépni az érdekvédelem érvényesítéséért. A szakszervezeteknek meg kell védeni a szervezőiket, s erre kell fordítani a tagdíjból befolyt jövedelmeket. Ezt követően Káli hajos- né ismertette a térség foglalkoztatási helyzetét, ami nem vidított fel senkit sem... Majd jöttek a kérdések, amelyeknek középpontjában a végkielégítés körüli problémák álltak. Mikor kell kifizetni, megosztható-e, levonható-e belőle a gyerektartás és a különböző letiltások. A törvény értelmezése rendkívül bizonytalan, s maguk a jogászok is több variációt emlegettek. Sallai Árpád önkormányzati képviselő, a BC. Rt. dolgozója elmondta, hogy információi szerint a város szinte valamennyi jelentős munkaadója létszámelépítésre készül, s ezért szükség lenne a munkaadók, munkavállalók és az önkormányzat képviselőinek helyi érdekvédelmi tanácsára. Ez a szervezet segíthet a helyi és központi erőforrások koncentrálásában azért, hogy valóban több munkahely jöhessen létre. A szakszervezeteiknek el kel’ érnie, hogy komolyan vegyék őket, betartsák a megkötött szerződésekét a munkaadók. Ennek az elérésére megvannak a törvényes eszközök, csak élni kell vele. A kollektív szerződést akármelyik fél felmondhatja három hónapos türelmi idővel, de egy működni akaró vállalatnál mind a két féknek szüksége van az új kollektív szerződés megkötésére. A szervezkedési jogot sok újonnan szerveződő vállalkozásban próbálják korlátozni, ami sérti az alkotmányt, de nehéz fellépni ellene ... öry Csaba szavaival: „a jog nem pótolhatja az öntudatot!” S megjegyezte, hogy a Liga még nem hagyott senkiit pácban. A jelenlegi munkaügyi rendelkezések között rengeteg a joghézag, s ez a közeljövőben egyre- több munkaügyi pert fog eredményezni, ezért fontos, hogy a munkavállalók ismerjék jogaikat, s élni is tudajnak vele. PG Az emberek nagy része szégyelli, leplezni igyekszik nyomorúságát, főleg azok, akik egykor szebb napokat láttak, s önhibájukon kívül kerültek kilátástalan helyzetbe. Nem így riportalanyom, aki vállalta, hogy nyilvánosság előtt feltárja életének alakulását, mert nincs miért restellkednie, de talán a jövő hónapban már a fűtési számláját sem tudja kifizetni. Ózdon, a Szőnyi út í. szám alatt lakik Sz. Ferenoné. A postaládáján és a harmadik emeleti másfél szobás lakás ajtaján nincs névtábla, kívülről a kilincset is egy gomb helyettesíti. Nem jó, ha a névből kiderül, hogy magányos nő él a lakásban, gyakran zaklatásnak van kitéve. A Lakás bútorzata egyszerű, talán a hatvanas évek végének divatját idézi, térítők, kézimunkák teszik lakályossá az otthont, melynek minden szeglete magán visel a gondos asszonyi kéz nyomát. Magamtól nem mertem volna nagymamának említeni, de ő büszkén mondja, hogy két unokája van, jóllehet, még tíz éve hiányzik a nyugdíjig. — Harminc éve dolgozom a ‘kereskedelemben. Tizennégy évesen kerültem az ózdi Centrumba tanulónak, májd itt dolgoztam eladóként a ruházati osztályon, egészen ’85-ig. Közben mun(Bujdos Tibor -felvétele) A kanadai konzul Miskolcon Szabó Györgynek, a Borsod- Abaúj -Zemplén Megyei önkormányzat elnökének meghívására ma látogatást tesz Miskolcon Jean-Yves Dionne, a kanadai nagykövetség kereskedelmi tanácsosa és konzult, valamint Lehel Zoltán, a Kanadai Vezető-Szolgáltató Szervezet (CESO) magyarországi képviselője. A meghívás célja az volt, hogy a vendégekkel megismertessék a megye jelenlegi gazdasági helyzetét, és közösen keressék az együttműködési területeiket. A konzul és kísérete megtekinti az ITC-t, a Nemzetközi Kereskedelmi Központot, és megbeszéléseikéit folytat a központ vezetőivel Mi marad ka mellett elvégeztem a kereskedelmi középiskolát, a boltvezetőit, mellette természetesen gondoskodtam a családról. Korán férjhez mentem, a fiam ’69-ben, a lányom két évvel később született. 1973-tól egyedül neveltem őket, elvált férjem kiváncsi se volt rájuk, a tartásdijat is hol fizette, hol nem. A bolti eladók soha nem voltak nagypénzű emberek, de azért kijöttünk valahogy. Igaz, a szabadságomat az Alföldön töltöttem, mert kellett a jövedelemkiegészítés. Szóval, ha szűkösen is, de megéltünk, a gyerekek semmiben nem szenvedtek hiányt, sikerült az iskoláztatásukról is gondoskodni. 9 A CIGARETTA LUXUS — 1986-tól a népművészeti boltnak vagyok a vezetője. Ez egy pesti központú cégnek az üzlete, fehérneműtől, törülközőig nagyon sok mindent árulunk. Azaz egyre inkább csak árulnánk, mert egyre ritkábban fordul meg nálunk vevő. Az erősen lecsökkenteti tervnek a nyolcvan százalékát sem tudtuk teljesíteni tavaly, az emberek megveszik a lengyel piacon az olcsó bóvlit, de egyre inkább oda is élelemért, italért mennek. Egyébként minket az is nehezen talál Májer Jánossal, Tokaj polgármesterével beszélgetünk a dolgozószobájában. Sorolom azokat a gondokat, amelyeket tokaji emberektől hallottam. Baj van a közlekedéssel, az ellátással, növekszik a munkanélküliség. Tokai város lett 1988-ban, de azóta visszafejlődést tapasztalnak. Mit szól ehhez? — Megértem az emberek jogos elkeseredését, de mint mindenben, vannak benne túlzások is. Tokajt 1986. január 1-én várossá nyilvánították, de ettől nem lehetett azt várni, hogy egy csapásra meg fog oldódni egy negyven évig elhanyagolt település valamennyi gondja. Sajnos, valóban tapasztalható visszafejlődés, például a közlekedésben. A vonatok elkerülik Tokajt. Korábban Nyíregyháza felé vezetett a fővonal, most — gazdasági okok miatt Sátoraljaújhely felé. A buszok nem közlekednek minden vonathoz. A Volán statisztikái szerint kevés az utas, szerintem elegendő. Kétségtelen, hogy a közlekedés évekkel korábban jobb volt, tehát a lakosság panasza helytálló. Igaz ez a kereskedelemre is. Valamikor az áfész jobb pozícióban volt, gazdagabb volt az árukészlet, képes volt arra, hogy áruházat építsen. Most meg azt tapasztaljuk, hogy nincs áruválaszték, pedig más településeken körvonalazódnak a piacgazdaság jelei. Épp ezért úgy döntött az önkormányzat, hogy nem várja a megváltást a helyi élelemre? meg, aki kifezejetten keres, mert kis üzletünket feltelepítették a gyújtói „bevásár- lóközpon” emeleti részére. Eldugtak bennünket, az sincs kizárva, hogy a cég egyszer- csak lehúzza a rolót. Rágyújtunk a kávéhoz, az asszonyka mosolyog. — Tudom, a cigaretta ma már luxus. Legalábbis számomra. De erről is lemondjak? Moziba, színházba, nyaralni sok éve nem voltam. A televízióm elromlott, le- pecsételtettem, hogy ne kelljen fizetni, régi mosógépem is cserbenhagyott már, ezt a kis rádiót is kölcsönbe kaptam, ha recseg is, de legalább szól... Különben is szórakozásnak ott vannak az unokák, ők a maradék időmet is kitöltik. Házigazdám alaptermészete vidám lehet, nem dramatizálja a helyzetet, asszonyi trükkökkel sem igyekszik szánalmat kelteni, tárgyilagosan, mintha egy harmadik személyről beszélnénk, közli a tényeket. Most azonban felhő suhan át az arcán. — A lányom sorsa szerencsére rendezett, de a fiamért nagyon aggódom. Fes- tő-mázoló szakmát tanult, a városgazdálkodásnál helyezkedett el. Alig egy év múlva, létszámleépítéskor az elsők között tették az utcára. Hat nap hiányzik ahhoz, hogy munkanélküli- járadékban részesülhessen. áfésztől, hanem egy francia—magyar helyi rt. épít bevásárlóközpontot, s olyan áruellátás lesz, mint amilyen valamikor jellemző volt Tokajra. A panaszok ellenére az utóbbi években azért gazdagodtunk olyan intézményekkel — takarék- szövetkezet, OTP, egészség- ügyi központ, stb. —, amelyek a jobb ellátást biztosítják. Ismét van sütőüzemünk. Sok mindenben igazuk van a lakosoknak, s azokat az eredményeket, amelyeket az utóbbi három—négy évben értünk el, természetesnek egy várossal velejárónak tartják — Nincs szórakozási lehetőség, a mozi is bezárt. Unalmas hely lett Tokaj. — Teljes mértékben igazuk van. A moziba tényleg nagyon kevesen jártak, veszteséges volt, s ezért a Moziüzemi Vállalat bezárta. Ismereteim szerint kiadják egy magánvállalkozóknak, aiki kávéházat is működtetne benne, s úgy tudom, hogy tavasszal már kinyit. Egy művelődési központ — az elmúlt 40 év alatt nem tudták összehozni — nagyon hiányzik. Terveink szerint a felújítás alatt álló zsinagóga épületét használnánk erre a célra. — Válságban van a szőlészet és a borászat. Mennyire érezni ennek a hatását? — Súlyos következményei vannak, ebben az évben törFélek, ezt a házassága sínyli meg, pedig jól megfennének ... • TÍZ ÉV MÉG A NYUGDÍJIG Sz. Ferenoné kis háztartási füzetében ki tudja hányadszor, összeadta már a tételeket: fűtés, közös költség, lakásfelújításra OTP, gáz, villany, buszbérlet. Akárhányszor számoljuk át, 6900 forintnál nem akar kevesebb lenni a rezsi. — Nyolcezer forint körüli a nettó jövedelmem. Mondja meg, a fenti tételekből mit lehet megspórolni? És még nincsenek benne mosószerek, tisztálkodószerek, azok a közszükségleti cikkek, amelyek nélkülözhetetlenek egy nő életében. Az újságról már például régen lemondtam. Miről mondhatok még le? Ha minden számlát kifizetek, nem jut élelemre. Ha eszem is, nem marad, pénz valamennyi számlára. Tíz évem van még nyugdíjig, de úgy érzem, a kör bezárult. — Nem lát semmi megoldást? — Voltam problémámmal a családsegítő szolgálatnál. Azt tudták javasolni, próbáljak másodállást vállalni. Mikor és hol? Mások azt tanácsolták, forduljak pszichológushoz. Mondja meg őszintén, hát pszichológusra van nekem szükségem...? Tóth István téntek meg ' először, hogy úgy vették át a szőlőt, hogy még azóta nem fizettek érte. Az emberek nem kapták meg a várt pénzt, s ez rányomja bélyegét az élet- színvonalukra. Kiábrándultak, és ott hagyják a szőlőt. — Van ebből kiút? — A privatizációban látom a kiutat. Feltétlenül fontos, hogy a privatizáció felgyorsuljon ezen a hegyoldali területen, és valós tulajdonosok vegyék birtokukba. Nem kell félni a külföldi partnerek bejövetelétől sem, lásd 7 szőlő Rt., amely francia—magyar—japán tőkével jött létre. — Más eredményről nem tud beszámolni? — 1991-ben bővítettük a szennyvízhálózatot, folytattuk a közút fejlesztését, a közvilágítás korszerűsítését. A gimnázium négy új tanteremmel gazdagodott, s létrejött az egészségügyi központ, amely nemcsak Tokajt, hanem a környék lakosságát is ellátja. A polgármesteri hivatal új épüi letbe költözött, s ezzel javultak a munkánk feltételei. Ebben az évben egy 105 milliós beruházáshoz kezdtünk hozzá, amit a közlekedési tárca*, az ÁllamFej- • jasztési Intézet és a’ helyi önkormányzat támogat. A 38-as számú főútvonal eltereléséről van szó, s a helyén sétálóutcát alakítanának ki. Mentőállomást létesítünk, valószínűleg február elején adjuk át. — A szálloda viszont bezárt, s visszaesett az idegenforgalom... — Ügy tudom, hogy március végén, április elején ki fog nyitni. Egy biztos, a Tokaj és Vidéke Áfész nagyon nehéz helyzetben van, s ez így csapódik le a városban. S ugye ma már nincs ellátási kötelezettsége, oldja meg az önkormányzat. Tárgyalunk franciákkal, akik szállodai beruházásban érdekeltek, magánvállalkozókkal, akik panziót létesítenének. Megalapítottuk a Tokaj Befektetési Rt.-t, amely területünkön a különféle befektetéseket szervezi, tőkét hajt fel. Tokajnak olyan hírnevet próbálnak szerezni, amellyel idecsalogathatjuk a (külföldi és magyar) befektetőket. Erre sok pénzt költöttünk, de van érdeklődés, s úgy érzem, hogy 1992—93-ban már beérik munkánk gyümölcse. (Vége) Tárná völgyi László IF-szervezeí Január 23-án megalakult a Magyar Demokrata Fórum Sajópüspöki Szervezete. A szervezet elnöke Varga György mentőszakápoló lett. Egy hónapra nettó nyolcezer Kilátásta
