Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-27 / 22. szám

# Tavaly a döntő­ben elbuktak a di. ósgyőri öregfiúk. A II. MultiTrade te­remlabdarúgó-tor­nára azonban már úgy készültek, hogy meg kell nyerniük. Ki ne ismerné a hetvenes évek DVTK aranycsapa­tának névsorát? Közülük Veréb, Oláh, Kutasi, Fe­kete, Magyar, Teo- doru, Várad! még ma is őriz vala­mennyit tudomá­nyából. Nos a terv sikerült, a piros-fe­hérek, akik nevük­ben még őrzik a napokban meg­szűnt Diósgyőri Vasgyárak Test­gyakorló Körét, va­lamennyi mérkőzé­sükét meggyőző fö­lénnyel megnyerték és elhódították o kupát. A döntőben o házigazdák meg­lepetéscsapatánál 10-1 arányban bi­zonyultak jobb­nak. (Tudósitás a 8. oldalon.) Brillírozott n aranycsapat jjc Az old boyok a fiatalabbakat is megszégyenítő technikával és elszánt­sággal küzdöttek. (Szabó István felvétele) O . Ít/íti * ...................... ; IdSjórós • Naptár Hideg idő Párás, ködös, nyirkos, hi­deg idő lesz ma is. Az északi országrészt néhány fokkai hidegebb levegő éri el, itt várhatóan kissé megélénkül a szél, átmenetileg felszáll a köd. és egy-két órányi nap­sütésre is lehet számítani. A legmagasabb nappali hőmér­séklet mínusz 2 fok körül lesz. Ma Angelika napja van. A Nap kél 7.18, nyugszik 16.37 órakor. Holdkelte 1.20, hold­nyugta 10.30 órakor. Értesítjük Tapolca lakos­ságát, hogy dr. Molnár Pál önkormányzati képviselő ja­nuár 28-án (kedden) 17 óra­kor a Győri u. 17. szám alatt (volt párthelyiség) fo­gadóórát tart melynek té­mája az üdülőhelyi-díj fel- használása. A fogadóórára tisztelettel várja az érdek­lődőket. Polgármesteri Hivatal Önkormányzati Iroda Nagymarosi helyreállítás Olasz nagyvállalatok kezd­tek tárgyalást a magyar- kormánnyal és a Hitelbank­kal, a nagymarosi erőmű' építése okozta karcuk helyre-, állításáról. A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM I ÁRAS 5,80 1992. JANUÁR 27., HÉTFŐ | FORINT Migyen üzletek lesznek a Széchenyin? Boltosok kontr árusok • 1 [firakat elé ne álljon • Pénz beszél, kutya ugat Ki árulhat a Széchenyi úton? A városháza legutóbb egy rendeletmódosítással rendet vágott az utcai áru­sok között: hiszen szigorúan megszabta a feltételrendszert — hova és milyen alkalma­tossággal lehet kitelepülni — és korlátozta az engedé­lyek érvényességi idejét is, hiszen maximum három hó­napra lehet engedélyhez, helyhez jutni. Amikor a képviselők el­mondták véleményüket a rendeletmódosításról, szóba került az is, arai a városi tanácsot is foglalkoztatta már sok éven át: milyen le­gyen a belváros kereskedel­mi hálózata? Akkor az volt például a kérdés hogy le- gyenek-e élelmiszerboltok a sétálóutcán, vagy sem. Ma már a dolog ennél bonyo­lultabb, de úgy tűnik, a Szé­chenyi utca kereskedelmi arculata még jelentősen vál­tozni fog a jövőben. • AZ OLCSÓ KONKURENCIA A KDNP a közgyűlés vi­tájában élt egy indítvány- nyál, miszerint ne engedje meg a városháza, hogy mű­ködő üzlethelyiségek elé le­hessen idegen árusoknak ki­telepedni. Az indoklás meg-; lehetősen logikus, hiszen aki benn van az üzlethelyiség­ben, tetemes bérleti, díjat fizet — s lehet, hogy kifi­zetett egy sokmilliós hasz­nálatbavételi díjat is —aki meg kinn áll, kisebb rezsi­vel, olcsóbban adhatja ugyanazt, rontva az üzlethe­lyiségben levő vállalkozó boltját. Ez nem fair verseny — mondták rá sokan, ám a javaslatot mégsem fogadta el a közgyűlés. Kohold Tamás alpolgár­mester azzal is érvelt a ja­vaslat mellett, hogy a város érdeke az- a minőségi ke- reskedemet támogassa a bel­városban, arra is figyelve, hogy a bérleti díjak sokkal nagyobb városi bevételt je­lentenek, mint közterület- használatért fizetett össze­gek, így nem szabad az üz­lethelyiségekben levők nya­kára hozni az olcsó konku­renciát. Ha a vevők oldaláról néz­zük a dolgot, bizonyára so­kan azt mondják: a mai életszínvonal mellett, mint bánják, hogy ki hol árul, csak minél olcsóbb legyen az áru. Nos, ez igaz is. any- . nyiban. hogy olcsón árulni kis költséggel, szerényebb körülmények között, való­ban olyan lehetőség, amit egy városnak meg kell te­remtenie, gondolva a polgá­raira és a kisebb pénzű vállalkozókra. Csakhogy ezt a -lehetőséget nem a város 'egyetlen, igazán rangos ut- .cáján kell megteremteni.Ez­zel a véleménnyel viszont aligha lehet vitatkozni. • A MARIAHILFER PÉLDÁJA Minden normális európai nagyvárosban megvannak azok az utcák, negyedek, ahol olcsóbbak az áruk. Gondoljunk Bécsre: minden magyar milyen gyorsan megtanulta, hogy nem az Opernringen, vagy Kárt- nerstrassén kell vásárolni, hanem a Mariahilferen, an­nak is csak az egyik végén. Ennek a helyzetnek kell ki­alakulnia itt, iMsköTcon is. Ehhez persze azért idő kell, hiszen a belvárosban meg­szerzett hadállásait minden kereskedő cég őrzi. A Széchenyi átalakulása zajlik anélkül, hogy ehhez valamiféle tanulmányterv, átfogó döntés kellene. Az más kérdés persze, hogy piaci viszonyok ide, vagy oda, igenis a városháza fe­lelőssége is: a Széchenyiről ne szoruljon ki a kultúra, helyet kapjanak olyan in­tézmények, szolgáltatások is, amelyek nem csak a pénz beszél, kutya ugat alapon működnek. (kiss) Megszűnik 180 férőhely Bezárnának bölcsődéket Baba-mama szállás a Rácz Adám utcában jf: Egyetlen férőhely havi 8—9 ezer forintba kerül. A Miskolci Galériában A szociális törvényt sineiik mény működne, s azok a gyerekek, akik jövőre is ide jártak volna, a közelben lé­vő bölcsődékben elhelyezhe­tők. A Rácz Ádám utcán ba­ba-mama szállást szeretné­nek berendezni, aminek lé­nyege: a krízisben lévő ma­mákat fogadnák be itt át­meneti időre a gyermekük­kel együtt, hogy ne kelljen különváltan élniük. A Test­vérvárosok úti bölcsőde pe­dig gyermekintézménynek nem jó, talán bérbe adhat­nák vagy értékesíthetnék — hallottuk a városháza sajtó- tájékoztatóján. (bujdos) kiállítása nőtől festményt, Máger Ág­nestől ugyancsak festményt, míg Merényi Valériától gra­fikát vásároltak. Pap Lász­lótól, Pataki Jánostól és Se­res Jánostól festményt, míg Szabó Jánostól és Szalag Lajostól grafikát vettek. Szanyi Péter és Varga Éva szobraikkal, Tóth Imre pe­dig festménnyel szerepel a listán. Az egy hétig nyitva tar­tó bemutatón szereplő mű­vek alapját képezik a leen­dő városi képtárnak, ame­lyet a városban élő és alko­tó művészek műveiből hoz­nak majd létre, mintegy be­mutatva az itt élő képző­művészek sokszínű, változa­tos munkásságát. A bemutatót dr. Szádecz- ki Zoltán. Miskolc megyei jogú város jegyzője ajánlja majd a tárlatlátögatók fi­gyelmébe. Nagyjából 180-nal csök­kenhet Miskolcon a bölcső- dei férőhelyek száma, ha február 6-án a bölcsődei el­látásról szóló jelentés előter­jesztőinek sikerül ennek fon­tosságáról - meggyőzniük a képviselőket. Ezt a napok­ban hallottuk a városháza sajtótájékoztatóján. A borsodi megyeszékhe­lyen jelenleg 18 bölcsőde működik, 1170 férőhellyel. Kilencszázötven a beíratott gyermekek száma, ami szep­temberig várhatóan nőni fog. Ha emellé odateszünk egy másik adatot, érthetőb­bé válik a városháza azon szándéka, hogy ésszerűbben szeretné működtetni a böl­csődéit. A kilencvenkilenc százalékos beiratkozással szemben csupán 65 százalé­kos volt a legkisebbek el­látására hivatott intézmé­nyek kihasználtsága. Érthe­tő, ha az illetékesek változ­tatni szeretnének a helyze­ten. Ám mint köztudott, el­ső nekirugaszkodásra ez nem sikerült nekik, amikor intézménybezárást tervez­tek. A szülők nagyon meg- értőek, s mind egyetértene* vele, hogy a városnak nem lehet célja a bölcsődék gaz­daságtalan üzemeltetése, s hogy a kihasználatlanokat meg kell szüntettni, ám azt érthetően egyikük sem sze­retné, ha annak az ajtajá­ra kerülne lakat, amelyik­be éppen ők hordják a gyer­meküket. Ezért tiltakoznak. Valami áthidaló megoldást kellett tehát keresni. A városháza illetékesei azzal próbálkoztak, hogy megkérdezték a gyesen lévő anyukáikat, akiknek három­éves gyermekük bölcsődébe jár: gondoskodnának-e ott­hon a kicsiről. Egy évre 48 ezer forint adómentes jöve­delmet ígért nekik ezért cserébe a gyes mellé az ön- kormányzat. S hogy mi volt rá a válasz? Kár találgat­ni : a többségük nemet mon­dott az ötletre. Ez tehát nem volt járható út. Amit mégis tenni lehel például az, hogy gazdasá­gilag önállóvá tették a böl­csődéket. Ha úgy működ­nek, hogy saját maguk gaz­dái, sokkal hatékonyabbá tudnak válni — vélte Ha­lász Rózsa alpolgármester asszony. Dr. Juhász Barna­bás városi főorvos pedig is­mertette a tervbe vett vál­toztatásokat. Az Arany János utcai bölcsődében már évek óta működtetnek 40 férőhelyet anélkül, hogy igénybe is vennék. Ez azonnal felszá­molható (itt érdemes meg­jegyezni, hogy Miskolcon évente 130 milliót költenek a bölcsődékre, ami azt je­lenti, hogy havonta 8—9 ezer forintba kerül egyetlen n Hámori Zoltán, a 19. sz. választókörzet önkormányza­ti képviselője tájékoztatja választóit és várja észrevé­teleiket elsősorban terület- fejlesztési kérdésekben ma du. 5.30—7 óra óra között a Mátyás király utcai 13. Sz. Iskolában (a Feszty Ár­pád u. és a Győri kapu köz­ti területről) és január 28- án, kedden 17.30—19 óra kö­zött a Pallós utcai 44. Sz. Iskolában (a Bábonyibérc és a Forrásvölgy körzetéből). bölcsődei hely. Hogy ha rá­adásul üres ez a hely, az oktalan pazarlás — ezt nem nehéz belátni). A Rácz Adóm utcai böl­csőde kihasználtsága is ala­csony, a városháza statisz­tikája szerint évek óta csak 46 százalékos. Az itteni 60 férőhelyet minden további nélkül meg lehetne szüntet­ni, akárcsak 80-at a Test­vérvárosok útján, ahol állí­tólag a közegészségügyi kö­rülmények sem éppen ked­vezőek. A tervezet szerint őszig még mindkét intéz­A/, év első Az idei évre tervezett program végrehajtása során az év első kiállítása nyílik meg ma délután 5 órakor a Miskolci Galériában. Ez al­kalommal azoknak a Mis­kolcon élő képzőművészek­nek az alkotásait mutatják be, akiktől a városi önkor­mányzat vásárolt műveket. Mint ismeretes, Miskolc város közgyűlése még a múlt évi szeptemberi ülé­sén egy bizonyos összeget szavazott meg a városban élő képzőművészektől alko­tásaik vásárlására. Egy-egy művész három alkotásátad­hatta be erre a vásárlásra, a Képzőművész Szövetsé­gének, vagy a Képzőművé­szeti Alapnak a tagjai. A vásárló bizottság dön­tése alapán Bozsik István­tól grafikát, Feledy Gyulá­tól több alkotást. Jászai Zsolttól plasztikát, Kunt Er­A KDNP a szociális tör­vény megalkotását tartja a legfontosabb feladatnak eb­ben az évben. Ugyanakkor úgy vélik, hogy a családok, súlyos anyagi gondjait nem lehet csupán szociálpolitkal eszközökkel megoldani. Sze­rintük szükséges lenne az, hogy a társadalombiztosítás még ebben az évben 100 mil­liárd forintnyi vagyont kap­jon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom