Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-25 / 21. szám
A közoktatási törvénytervezetről 2. csők Enikő). mmmr t # Zso em Ha azt mondom, Uosj' Magyarországon ma egy harmincöt éves fiatalember húszmillió forintot kap, hogy készítse el élete első nagyjátékfilmjét, nyilván a „be- monla a jereváni rádió” kezdetű (boldogult emlékű) vieclípusra gondolnak, azaz arra, hogy nem harmincöt eves, nem húszmilliót, cs nem kapott, hanem lopott.., Szerencsére, nerí: ennyire jereváni típusú a hír. Csak égy kicsit: Salamon András, a valóban harmincöt éves, valóban clsőfilmes rendező ugyanis oly módon nyerte el a Z.sötem című film elkészítéséhez szükséges összeget, hogy a gyártásvezetőjével és operatőrére! együtt betéti társaságot alapítottak, mely vállalta, hogy .almai' átlagos játákfiilm-bvdasé feléből megcsinálja- a filmét (s egy fillérrel sem költhetnek többel). Ha azt gondolják ezele után, hogy a karcsúsított költségvetés ‘ levon bármit is egy műalkotás értékéből, akkor. tévednek (már csak ezért is érdemes volt belevágni Salamon Andrásnak ebbe a bátor vállalkozásba..,) A Zsöíem különös film: alkotója szerint ..durva, de érzelmes-;. Ez (is) igaz, azonban egy kép aligha lehet durva, vagy éppen szelíd, legfeljebb objektív, vagy torz. A nézőnek inkább az a benyomása támad, hogy nagyon szép filmet látót-:, amiben semmi szép nincs: a film maga csúnya, amiről szól, az szép ... A háromszereplős kamaradarab jórészt Becsben játszódik. Anita (Kerekes Éva) szerelme a nála jó húsz évvei idősebb Laci (Lukáts Andor), aki a strici-műfaj egy szakterületét űzi: lányokat visz ki .nvugatra. így Szilvit (Borosok Enikő) is, ő a harmadik „szereplő”. Laci igazi kisvárosi strici, pontosabban „szocialista városi”, .mert — akárcsak Anita — Sztálin városi (dunaújvárosi) illetőségűek mindketten. Irtózatosan lepusztult ..környezőiből, .menekülne!: egy másik- (európai szintű) lepusztult környezetbe: a bécsi külváros egyik peep- show jába. A peep-show tulajdonosának azonban jobban tetszik Anita, mint Szilvi, illetve a két lányt csak „egyben veszi meg”. Anita mindent megtesz lkáéiért — ezt is vállalja. A film lehetne érzelgős. de nem az, még csak nem is érzelmes igazán, ha- . nem kifinomult módszerekkel éri el, hogy egyre szív- szorítóbb a felismerés: Laci igazán szereti Anitát, s ahogy ez a felismerés megerősödik a nézőben, vele együtt sejthető egyre erősebben, hogy ennek a szerelemnek (ennek a történetnek) nern lehet jó vége. Nem is lesz. Salamon András filmjében minden harmadosztályú: a peep-show. a bérelt lakás, a lányok sem álomnők (Laci nemcsak bugris, de korosodóik is erősen), az autói ..a környezet.' A nagy kérdés azonban nz: lehef-e az emberi érzelem harmad* osztályú? Kiss József Egri pedagógus fórum A Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium fontosnak tartja, hogy az ország pedagógustársadalma megvitassa a készülő közoktatási törvényt, amelynek tervezete mindaddig változni fog, ómig a beterjesztett anyagot el nem fogadja c parlament. Vaióhan érdemben szeretnék tudni, hogy a pedagógusoknak mi a véleménye a változásokról a nemzeti alap- tantervtől kezdve az iskolaszékeken át a bérekig és az in. tézmenyeknek adott támogatások mikéntjéig. Dr. Dobos Krisztina államtitkár a néhány nappal ezelőtti egri pedagógusfórumon is sok kérdést kapott. Pócsil«■ Dénesné, az Egri Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója szerint az oktatási törvény jól követi az angolszász— amerikai struktúrák alapján a magyar hagyományokat, de szelektív módon: jelöli ki az oktatási rendszer szerkezetét. Hátrányos helyzetbe ■ kerülhetnek a szakközépiskolák, ha a 4—ti—3. osztályos gimnáziumokat elindítják, illetve megtartják. Egerben máris a „maradékelv” alapján válogathatnak a szakközépiskolák. A minisztériumi koncepcióban többféle érettségi típus van, tehát a továbbtanulás szempontjából is érvényesül a szelektivitás. Aggódalmát fejezte kj az igazgatónő a szakképzés finanszírozását illetően, és a tervezett bérezéssel kapcsolat- 1 bán í». Nem biztos -- mondta —, hogy a központilag szabályozott bértarífarend- szér a biztonságérzet mellett ? színvonalai is erősíti. Ahogy válaszában az államtitkár elmondta, a nemzeti alaptan tervet mindegyik iskolatípus tanítja és az a céljuk. hogy a szakközépiskolái érettségi a gimnáziumokévá!, egyenértékű legyen. Iskola- rendszerű képzésnek tekintik egyébként a szakmai képzést is. tehát a támogatás során nem. szenvednek csorbát a szakközépiskolák érdekei. Ami a béreket illeti, mindenhol garantált bére van a pedagógusnak. ■ ■ Racz Gyöngyi, a Cigány— Magyar Pedagógiai Társaság elnöke a cigánygyermekek oktatásával kapcsolatos aggodalmait mondta el. Szerinte a művelődésügy eddig nem foglalkozott a cigány- gyermekek felkészítésével, sem a Képzés, sem. a továbbképzés területén. Az apróíál- vak a leghátrányosabb helyzetűek, pedig van olyan iele- pülés, aliol a gyermekek 50 —70 százaléka cigány. Sokan vannak a nevelőotthonokban is. Tavaly még ezek az iskolák. intézmények kiegészítő normatívát kaphattak, Jó lenne, ha ezzel az összeggel ezután is rendelkeznének az önkormányzatok. Dr. Dobos Krisztina szerint a cigány- szervezetekkel jobban egvütt kell működni ezután. Tőlük várható olyan segítség, hogv az első osztályt ne kezdjék a gyerekek a mostani óriási lemaradással és szükség lenne olyan tanárokra, akiknek cigány az anyanyelve. Társy József, az egri polgármesteri hivatal munkatársa hozzászólásában szinte összefoglalta a gyakorló pedagógusok aggodalmait. Sző- rinte jó a közoktatási törvény tervezetében a tanulói esélyegyenlőség deklarálása, jó a világnézeti semlegesség és az 5—16 évig tartó tai> köteíezettség. Hiányolja a kollégiumokkal foglalkozó fejezetet. Vitathatónak tartja a területi oktatási központok, valamint az iskolaszék megalakítását. Véleménye szerint a koncepción végigvonul egv- íajta központosítási szándék, mely az intézmények szakmai autonómiájának' csökkentésére irányul. Ügy véli. alapvetően helyes a területi oktatási központok filozófiája, de helyteleníti azt. hogy kemény hatósági elemekkel van megtűzdelve. A nemzeti alaptan terv szerinte túlmutat saját lehetőségein. Indítványozza, hogy az iskolaszék megalakítását ne csak egy fél, hanem kettő kezdeményezze, s a fakultatív megalapítás híve.' Az iskolák esélyegyenlőtlensége igaz kell legyen — hangsúlyozta —, ha arra gondolunk, hogy az egyházi intézmények teljes fejkvótát kapnák. Végül megjegyezte még Társy József, hogy a koncepcióban sok feltételezés szerepel. A mintegy négyórás peds- gógusfórum csak egy beszélgetés volt a sok közül. Az előadó végezetül ismételten kérte, hogy a tantestületek íolytasssák a várható változásokkal kapcsolatos vitát, és észrevételeiket Juttassák el hozzá. (Vége) Ilosvai Rerenc A szakma szerint: „Mit rákentek az értizedek...” Vacsora Greqor Józseffel r Árkosi a legjobb Február 6,: színiclirektor-választás Miskolcon Megszületett a Korona Színpad Az Állami Számvevőszék vizsgálatairól a miskolci rádióban Több mint 100 évvel ezelőtt már működött hazánkban az Állami Számvevőszék. Mostani feladata — mint akkor is — az állami pénzeszközök fölötti őrködés. Vizsgálataik eredményeivel az Országgyűlésnek tartoznak beszámolási joggal. Milyen következményei lehetnek az általuk feltárt pénzügyi visszaéléseknek'! Miért nem jogutódja ez a szervezet a volt Népi Ellenőrzési Bizottságnak? Hogyan segítheti az Állami Számvevőszék az önkormányzatok munkáját? Többek között ezekre a kérdésekre válaszol a miskolci rádió hétfő reggeli vendége, Györffi Dezső, az Állami Számvevőszék miskolci régiójának tanácsosa. Az adás munkatársai várják a hallgatók véleményeit, kérdéseit a műsor ideje alatt hétfőn reggel 7 órától 9 Éráig a 45-510-es telefonon. Hélfón este elindul remélhetően sikeres útjára a miskolci Korona Színpad, mcijnek épületén hosszú ideig korona helyefl egy egészen más szimbólum volt látható. A ház, amelyben a színpad ezután minden hónap első hétfőjén várja feltételezetten igényes közönségét, nem más, mint a hányattatott sorsú volt párt j székház, mely az u'óbbi ; időben ITC, azaz Nemzet- J közi Kereskedelmi Központ névvel (és tartalommal) működik. A Korona Színpad igényes zenei, színházi, sőt ka- baréprodukrióknak ad majd helyet, mindezek mecénása maga az ITC, a házban működő jónevű és tőkeerős cégekkel együtt. Mint az a tegnapi sajtótájékoztatón elhangzott. a kezdeményezés egyik célja, hogy felejtsél: jmár el az emberek a „volt ’pártház” jelzőt, s helyette rögződjön a köztudatban, hogy ez egy sokfunkciós épület, melynek alsóbb szintiéin (már most is) korszerű kardiológiai és fogászati rendelő, fodrászat, sportszerbolt. étterem és egvebek várják a betérőket, rriíg a felsőbb szinteken folyik az üzleti élet. melynek morzsáiból — meeintcsak remélhetően — eléldegélnek majd a múzsák is. A sajtótájékoztatón természetesen szó esett a ház és a miskolci bölcsészek viharos viszonyáról is. Ezzel kapcsolatban Kertész Béla, az ITC igazgatója újfent kifejtette, hogy nem szeretnének olyan színben feltűnni, mint akik kiüldöznek egy effajta humán intézményt a falaik közül, de hát — és ezt mindenkinek be kel! látnia — a két tevékenység nemigen fér ösz- sze. (Két dudás általában nem fér meg egy csárdában. ez esetben ráadásul az egyik dudás pénzért játszik, a másik pedig a tudását akarja továbbadni a leendő ifjú dudásoknak...) Szerte a világon működnek „üziet/kultúra” felállásban hasonló intézmények, s a tervbe vett előadássorozat egyiküknek sem válna szégyenére: első alkalomra (hétfőn este 7 órára) sikerült megnyerni Gregor Józsefet és Vajda Júliát, akik Oberfrank Péter zongorakísérete mellett ária- és dalestet adnak „Mozarttól Gershwinig” címmel. A további — részben már megnyert. részben megnyerendő — művészek listája hosszú és ropnant előkelő: Kincses Veronika. Jandá Jenő, Németh Marika. Koncz Zsuzsa. Béres Ferenc, a Mikroszkóp Színpad, Tolnay Klári, Mensáros László neve olvasható többek között a kétoldalnyi tervezeten. A szervezők és kitalálók egyik célja az, hogy lehetőségét és alkalmat kínáljanak a miskolciaknak a nívós kulturális rendezvények látogatására, „lecsalják” a fővárosi .művészeket vidékre, s esélyt adjanak a helyi művészeti élet képviselőinél: is résztvenni az efféle produkciókban. Az estek különlegessége az előadásokat követő vacsora, melyeken a fellépő művészek is ..részt vesznek majd. A vacsora nem drága — 290 forint — és nem is borsos, a belépő már el- gondolkoztatóbb: 700 forint ' személyenként. Annak eldöntéséhez, hogy ez most sok, vagy kevés, tudni kell, hogy egy Gre- gor-dalestre a fővárosban kétszer ennyiért lehet bejutni (ha be lehet egyáltalán jutni). Biztató jel. hogy a jpgyek majdnem kétharmada már elővételben elkelt (a jegyek a Nemzetközi Kereskedelmi Központban kaphatók, Mindszent tér 1.). Méginkább megnyugtató, hogy az ITC, és az itt működő cégek megértették, a kultúrát csak az üzleti élet segítheti, a mecéuási szerep — ha tetszik, ha nem — Tájuk vár. Ennek szellemében minden előadást egy- égy cég „megvásárol” (azaz fedezi a hiányzó költségeket) : a hétfői előadást például az IC(P) támogatja. Kájé Pillanatnyilag úgy tűnik, Ar. kosi Árpádnak a legnagyobb az esélye rá, hogy kinevezzék a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezőjének. Erre az állásra a borsodi megyeszékhely önkormányzata hirdetett pályázatot. Hatan jelentkeztek a megadott határidőig. Közöttük volt Beke Sándor, a Komáromi Jókai Színház igazgatója, Hegyi Árpád Jutocsa, a Budapesti József Attila Színliáz rendezője, Szőke István, a Budapesti Nemzeti Színház rendezője és teamje, Árkősi Árpád, a Miskolci Nemzeti Színház rendezőié, Tasnádi Márton, a Békéscsabai Jókai Színház főrendezője és Zubornyák Zoltán színművész. A héten ült össze a szakmai kuratórium, hogy élbírálja a pályázatokat. Miskolc polgármesterétől, Csoba Tamástól úgy tudjuk, hogy a kuratórium — amelyben ott volt például Babarczy László rendező és Tt-rőcsik Mari színművész — egyik pályázatot sem tartotta any- nyira kiemelkedőnek. Rangsort mégis állítottak, méghozzá a következőt: Árkosi Árpád, Hegyi Árpád Jutocsa, Tasnádi'Márton. Hogy csupán hármójukból választják a direktor-főrendezőt, vagy mind a hát pályázó szóba jön a választásnál. ez kiderül február 6-án, amitor a megyeszékhely közgyűlése dönt e.z ügyben, A város képviselő-testületének kulturális bizottsága mindenesetre meghallgatta a jelölteket, de hasonló rangsort nem rögzített jegyzőkönyvben. Ha figyelembe veszik a szenátorok a szakma véleményét, érdekes dilemmát kell megoldaniuk. Nevezetesen a pályázati kiírás szerint e tisztségre olyanok jelentkezését várták. " akik rendelkeznek a szakirányú végzettséggel, vagyis diplomát szereztek a Színművészeti Főiskolán. Márpedig ilyen papírral Árkosi Árpád nem rendelkezik. Van viszont egy Jászai Mari-díja, ami — ahogy mondani szo- ták szintén nem semmi. Végső soron a miskolci képviselők akár úgy is dönthetnek, hogy módosítják visz- szamenőleg a pályázati kiírást és eltekintenek e végzettségtől. Persze ebben az esetben is lehet ellenvetéseket tenni. Hiszen nyilván voltak, akik eleve azért nem jelentkeztek a megadott határidőig, mert a kiírásban rögzített követelmények közül valamelyikném nem feleltek meg... (bujdos)
