Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-25 / 21. szám

A MISKOLCIAK NAPILAPJA h Eriről szili! a lermészetvédelmi fórumon Újabb találkozójához ér­kezett az a természetvédel­mi érdekegyeztető fórum, melyet a Holocén Termé­szetvédelmi Egyesület az el­múlt év őszétől szervez. A természetvédelem képviselői, a nemzeti parkok, erdőfel­ügyelőség, természetbarát­szövetség, az erdészet kép­viselői legközelebb január 27-én, hétfőn délután három órakor a miskolci erdőfel­ügyelőség székházában ta­lálkoznak, hogy ezúttal az erdők helyzetéről, az erdő- gazdálkodás, az erdőtör­vény, a vadászat, vadgaz­dálkodás témakörében egyez­tessék nézeteiket. XXIV. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1992. JAN. 25., SZOMBAT l Arab 5,80 forint Miért leltek sötétek a képernyők az Avason? Televíziózás helyett jogvita ■ Miskolc egykor és ma, képekben 37. a A takarékpénztár 5^ A felirat napjainkban Is látható a homlokzaton, csupán a „jelkép” öntvények tűntek el a funkció megváltozásával. A 19. század első felében ala­kult az első miskolci pénzin­tézet, a Miskolci Takarékpénz­tár (1845). Ezt követően gom­ba módra születtek a többiek: Miskolci Hitelintézet (1867), Borsod-Miskolci Hitelbank (1869), Miskolci Takarékegylet (1878), majd a Borsod Megyei Takarékpénztár (1893). A 20. században elsőként alakult meg a Miskolci Kereskedelmi és Gazdasági Bank (1903), majd a Miskolci Népbank (1905). Azok számára, akik a város pénzügyi életét és hitelviszo­nyait ismerik, számos név is­merősnek tűnhet. Napjainkban szinte alig van olyan pénzinté­zet, amelynek hasonló nevű elődje (vagy jogelődje) ne lett volna 50, vagy 100 évvel ez­előtt. A Miskolci Takarékpénztár épülete a Széchenyi u. 26 sz. alatt 20. századi építmény. Előzménye egy uradalmi kvártélyház volt, amelynek története 1750-ig vezethető vissza. A telek építményei az 1878-as árvíz idején elpusz­tultak, s még az 1895-ös vá­rosrendezési térkép is üres­nek tünteti fel ezt a terüle­tet. A tervek viszont ekkor már készen álltak egy pénz­intézet létesítéséhez. 1909- ben készült el az épület, egy időben a Kun József (később Szabó Lajos) utcai elemi is­kolával. Érdekessége az, hogy mindkettőt Árva Pál tervezte, a László Testvérek budapesti építővállalata volt a kivitelező, a szobrászati munkákat pedig a Párizsban tanult, jeles miskolci szob­rász, Kun József végezte. Az átadásról a korabeli sajtó a következőket írta: „Ezt az új épületet a tervező-, építő- és szobrászművészet kész palotává konstruálta és építette meg. Az épület arculatán lágy szelíd hullámvonalakban (olynak egymásba a tompított élű, kú­pos homlokzati csúcsok, ablakok és erkélyek. Felül a második emelet ablakai fölött a két ol­dalán, s a lágyan behajló dom­ború ablakkereteken gyönyörű magyar motívumok, hosszúkás, aranyos díszítésű lécfrizek, s fa­ragott vonalfigurák vannak ... Maga az épület, ami kinyúlik egészen a Szinválg, erős vas­oszlop szerkezettel, hatalmas, süllyeszthető kirakatablakokkal, tág, világos pincerészletekkel, s a kaputól az udvar és a folyosó bejárata fölött levő területeit színszerű kihasználásával épült, amelyben meg lehet találni a modern lakhatás minden kényel­mét.” A tömb legnagyobb épü-í letegyüttese „a Takarékpénz­tár épülete” néven került be a köztudatba, de természe­tes, hogy helyiségeinek csak egy része szolgálta a pénz* ügyi életet. Itt volt Rosem- berg Gyula és Testvérei di­vatáru nagykereskedése, gőz­téglagyári hivatal, de meg­fért az orvosi rendelő és aa ügyvédi iroda is. Az épület homlokzati ré­szén a „Miskolczi Takarék- pénztár” felirat vonalában két nagyméretű öntvény volt, amely kaptárt ábrázolt röp­ködő méhekkel. A takaré­kosság szimbólumából, a Hercz-gépgyár remekművé­ből ma már sajnos csak aa egyik látható, az is a Her­mán Ottó Múzeum várostör­téneti állandó kiállításán. Dobrossy István , NEM MOST KEZDŐDÖTT 9 KINEK VAN JOGA Csütörtök este Miskolcon, az Avas-délen sokan hiába bámulták a sötét képernyőt: a tévézésnek lőttek. Nem üzemzavarról volt szó, ha­nem arról: az Avas-déli La­kásszövetkezet jogvitája a Gelka Kft.-vel odáig fajult, hogy a Gelka kikapcsolta a kábelrendszert, azaz nem katpak jelet a kábelen ke­resztül az egyes lakótöm­bök. A felháborodás óriási, hi­szen erre még nem nagyon volt példa, hogy magyar ál­lampolgárokat szántszándék­kal megfosszanak a központi, állami televízió vételi lehe­tőségétől is. Az ügy melles­leg nem új keletű, inkább úgy kellene fogalmaznunk, hogy egy régi viszály mér­gesedett el napjainkra. • A GELKA ÉS A SZÖVETKEZET ELLENTÉTE Beszéltünk a lakásszövet­kezet és a Gelka illetékesei­vel is. Természetesen ellen­tétes véleménynek adtak hangot, hiszen épp az egyet- nemértés következménye a csütörtök esti spontán tévés szünnap. Most. nem részleteznénk, hogy ki mit mondott, ugyanis az ügy elég bonyo­lult. Lényegét illetően arról van szó: a házak közötti ká­belrendszer — valamint a fejállomások — ma a Gel­ka tulajdonát képezik. Jó ideig nem is volt gond ebből, hiszen az üzemeltető és a tu. lajdonos egy és ugyanazon személy volt, ám most a la­kásszövetkezet szeretné a Gelka helyett egy másik cég­gel üzemeltetni a kábelrend­szert, és azt is kétségbevon­ja, hogy a Gelka tulajdon­joga valóban megalapozott, helytálló. Itt álljunk meg, hiszen in­nentől kezdve egy hosszas érv-ellenérv párharc követ­kezne. A viszály magvát va­lahol ott és akkor vetették el, amikor a városrész épí­tése során a kábelrendszer nem maradt meg a beruhá­zó — a város — kezében, hanem az átkerült a Gelká- hoz. Ez akkor nem számított különösebben, hiszen minden az államé volt. Mint ahogy a tanácsi beruházásként meg­épült éttermek is vendéglá­tóipari vállalati vagyonná lettek, úgy ezen a sínen ha­ladt a kábelrendszer ügye is. 9 IGAZSÁGOK ITT IS, OTT IS A baj akkor kezdődött, amikor egy váratlan politi­kai döntéssel megengedték a helyi kábeles televíziózást, A POLGÁRMESTER INTÉZKEDETT Tegnap délután tele­fonértesítést kaptunk Csoba Tamás polgár- mestertől: felkérte a Gelkát arra, hogy azonnal tegye működő­képessé az antenna- rendszert. Az önkor­mányzati hivatal ma­gára vállalta a pén­teki, szombati és va­sárnapi üzemeltetés költségeit. Hétfőn ter­mészetesen visszatér­nek az ügyre. KIZÁRNI A LAKÓKAT? majd a műholdas adások vé­telét, továbbítását, s ezzel párhuzamosan megkezdődött a piaci viszonyok erősödése is. Ma már abszolút nem mindegy „kié a kábelrend­szer,, s a csütörtöki példa is azt bizonyítja, hogy a vita következményei kis túlzással drámaiak is lehetnek. Ez klasszikusan olyan helyzet, amikor mindenki­nek van valami igaza: a Gelkának azért, mert mint kft. a vagyon jövedelmező működtetése a feladata, a lakásszövetkezetnek azért, mert joga van megválaszta­ni kivel és mennyiért üze­melteti a rendszert. S ter­mészetesen a lakóknak van leginkább igazuk, hiszen semmilyen vita nem lehet jogalap arra. hogy a közpon­ti televízióadások vétele elől elzárjanak embereket. * A hír, az infláció nem olyan áru, nem olyan szol­gáltatás, mint a többi. Nem lehet vele játszadozni, s azt mondani: ha nincs egyezség, akkor nincs üzlet és nincs szolgáltatás sem. Vélemé­nyünk szerint semmilyen jogvita nem indokolja, hogy magyar állampolgárokat a Magyar Televízió adásainak megtekintéséből — amelyért előfizetési díjat is lepenget­nék — kizárjon bárki- is. Nem akarunk és nem is tu­dunk igazságot tenni a Gel­ka és lakásszövetkezet vitá­jában. Azt azonban úgy vél­jük: hogy a kikapcsolás meg­történhetett, mindkét fél kö­zös felelőssége, vagy is in­kább felelőtlensége. (kiss) Mozgalom Eszékért Budapesten mozgalom ala­kult Eszék megsegítésére. A Kereszténydemokrata Nép­párt elnöke összefogásra szólította fel a segíteni kész erőket. Megfogalmazták, hogy mindent megtesznek azért, hogy előnyt kapjanak azok a vállalkozások, ame­lyek a horvátországi károk helyreállítására törekszenek. f "v O //////( * .....................................J Időjárás • Naptár Nem lesz pálforduló Nem lesz pálforduló Pál napján az időjárásban. Túl­nyomóan napos, mérsékel­ten hideg lesz az idő. Most délen van a leghidegebb, északkeleten enyhébb az időjárás. Kora délután 0 és plusz 5 fok körül alakul a hőmérséklet. Ma Pál napja van. A Nap kél 7.20, nyugszik 16.34 órakor. Holdkelte 23.58, holdnyugta 9.33 órakor. Forgács Lászlót javasolják tókapitánynak Személyi kérdések szere­pelnek a miskolci közgyűlés következő ülésének napi­rendjén. A borsodi megye- székhely szenátorai iskola- igazgatói kinevezésekről dön­tenek. Legutóbb nem szüle­tett ugyanis eredmény azon a szavazáson, amelyen a 16-os, a 17-es. a 22-es, a 37- es, és 32-es általános iskola igazgatói tisztségének elnye­réséért tartottak. Február 6-án újráznak a képviselők. Ezután véleményt monda­nak a megyei rendőr-főka- pitány-jelöltről. A megürült tisztségre Forgács László megbízott rendőr-főkapi­tányt javasolta az országos rehdőr-főkapitány. A tervek szerint döntenek arról is, ki legyen a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezője — jelentette be a miskolci városházán tartott tegnapi sajtótájékoztatón . dr. Szá- deczki Zoltán jegyző. A kö­vetkező közgyűlés napirend­jén szerepel az idei költség­vetés, amelynek február 6- án tartják az általános vi­táját. Szó lesz a bölcsődei ellátás helyzetéről is. Any- nyit már most megtudtunk, hogy a szenátorok elé ter­jesztendő javaslat szerint 180 bölcsődei férőhelyet szüntetnének meg. A válto­zás három intézményt érint; Az Arany János utcában 40 olyan férőhely szűnne meg azonnal, amit, jelenleg is működtetnek, de nem hasz­nálnak. Ősszel pedig a Rácz Ádám utcai és a Testvérvá­rosok úti bölcsődére .kerülne sor. Ezt már Halász Rózsa alpolgármestertől és dr. Ju­hász Barnabás főorvostól hallottuk. Csoba Tamás polgármester pedig arról tájékoztatta a sajtó képviselőit: milyen in­gatlanokat. igényeltek. vissza a városban az egyházak, hol tartanak az önkormányzat és az egyházak képviselői­nek tárgyalásai. (Részletek a :3. oldalon.) B. A. Miskolc Megyei Jogú Vá­ros önkormányzati képvise­lője, Petheö Lászlóné. a kul­turális bizottság tagja janu­ár 27-én (hétfőn) 16-tól 18 óráig fogadóórát tart a Mis, kolc. Városház tér 2. sz. ^ alatti SZDSZ-irodában. + A Takarékpénztár épülete a színházzal szemben, 1910-be n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom