Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-23 / 19. szám

...- fi ff• Ha a szeiso demagóg és a neonáci találkozik... Politikusok az újfasisztákról Magyarországon is vannak újfasiszták, akik egyelőre csak a lakásokban szervez­kedtek. De mekkora a ve­szélye, hogy a közéletben is teret nyernek? — kérdeztük több ismert politikustól, országgyűlési képviselőtől. ♦ Nyers Rezső, MSZP: — Ennek közvetett a ve­szélye. Egy ilyen gócból fer- tőzésszerűen terjedhetnek tovább az antihumánus és mélységesen hamis nézetek és felfogások. ♦ Vásárhelyi Miklós, SZDSZ: — Nem hiszem, hogy ilyen nyílt, náci programmal Ma­gyarországon teret lehetne nyerni. Vannak más jobb­oldali, szélsőjobboldali tö­rekvések, ezek azonban az alkotmány keretei között próbálnak érvényre jutni. Mindenesetre fontosnak tar­tóm, hogy a közvetlenül be­szervezettek és az aktív résztvevők felderítésén tül arra is 'kiterjedjen a ma­gyar vizsgálat: milyen kap­csolataik voltak. Mert ez politikailag érdekes nyomok­ra mutathat. Ha ezek az il­legális nácik igyekeztek vol­na beépülni legális magyar szervezetekbe, pártokba, vagy befolyást szerezni ezek­ben, annak a bűnügyi kate­góriáknál nagyobb lenne a jelentősége. ♦ Őmolnár Miklós, Füg­getlen Kisgazdapárt: — őszintén remélem, hogy nincs ennek különösebb ve­szélye. De félő, hogy az a harsány jobboldali, szélső- jobboldali demagógia, ame­lyik a legutóbbi hónapokban megjelent a magyar közélet,T ben, összetalálkozhat ezek­kel a valószínűleg a dolgo­kat inkább csak végig nem gondoló, politikai kalandra vágyó fiatalokkal. Ez már komoly, figyelemre méltó erővé tenné őket. A dolog tanulsága ma még csak any- nyi, hogy senkinek sem sza­bad játszania a tűzzel. Sen­kinek sem szabad a szociá­lis helyzetet, a szegénységet kihasználva indulatok és ér­zelmek alapján politizálni. — Kikre gondol, amikor demagógokat emleget? — Azokra, akik hétvégi népgyűléseken politikai kí­vánságműsorokat tartanak. Azt mondják, amit az em­berek hallani akarnak. In­dulatokat korbácsolnak fel, miközben tudják, hogy nem képesek ezeket kordában tartani. Európát is veszélyez­tetheti, aki az ezredvég előtt néhány esztendővel nem hig­gadt, szakmai alapon politi­zál. — Melyik személyhez köt­né. ezt az irányzatot? — Természetesen utalnom kell a saját pártomon belü­li ilyesfajta jelenségekre, de hasonló más pártokban is előfordul. Azért nem szíve­sen mondok neveket, mert Torgyán Józsefet leszámítva nincs ennek az irányzatnak markáns képviselője. Az vi­szont sajnálatos, hogy az el­múlt hetekben néhányan megpróbálták őt jobbról megelőzni. ♦ G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, független: .— Magyarországon első­sorban a magyar ellenes je­lenségekkel kellene foglal­kozni. Közép-Kelet-Európá- ban mindenütt, ahol csak magyarok élnek, nagyon sú­lyos problémák vannak. Köztudomású, hogv 90 szá­zalékban magyarokat vittek el a jugoszláviai háborúban. Tudjuk, hogy mi történt Er­délyben a népszámláláson, fc, hogy Tőkés László fejére Falra festett lidércnyomás. vérdíjat tűztek ki. Sidó Zol­tánt Szlovákiában ki akar­ták dobni az ablakon, mert magyar. Ukrajnában a ma­gyarok elvándorlásra kény­szerülnek. A hazai és a vi­lágsajtónak legalább annyi­ra kellene foglalkozni ezzel a jelenséggel, mint a neoná- cizmussal. Mert ez a kis nép Közép-Európában teljes üldöztetésnek van kitéve. Amennyire súlyos és élő je­lenség a fnagyarelienesség. annyira nem iogialkozik ve­le a sajtó. A neonácizmus kirívó volt, gyakorlatnak te­kinteni nem lehet. A mar gyarellenesség viszont tény. — Nem terjedhet ki az újfasiszták befolyása? Nem használhatja fel őket vala­melyik politikai erő? — Érthetetlen a kérdése számomra. Mert ennél a népnél a nácizmus mint eszme sohasem talált vissz­hangra. Az, hogy a vezetők kihasználták, és a hitleri megszállás alatt a nácizmus dühöngött, más, mintha a nép a leikéből fakadóan ül­dözne valamely csoportot, csupán azért, mert az más­nak született. A magyar nem ilyen. Alapvetően be­fogadó nemzet. Csak meg kell nézni, hányféle népcso­port él ebben a kis hazá­ban. A jelenlegi politikában pedig nem tudok olyan szél­sőjobboldal: nézeteket valló politikusról, aki magáénak vallaná a nácizmust. Remé­lem, nem is lesz ilyen. ♦ Raj Tamás, SZDSZ: — Természetesen nagyon bízom benne, hogy nem nyerhetnek teret. Fel kell lépni az olyan csoportok el­len, amelyek a társadalmi rend teljes felforgatására törekszenek, és az emberi alapelvek eiien vannak. A legfontosabb nem i,s a tilta­kozás, hanem a társadalmi megmozdulás. He ezek szót kapnak, a társadalomnak kell megmozdulnia. Amikor például Franciaországban sí­rokat gyaláztak meg, az em­berek az elnök vezetésével tüntettek. Ausztriában is a legmagasabb rendű politi­kai vezetőkkel az élén moz­dult meg a társadalom. Ami­kor Németországban a par­lament alelnöke Hitlert di­csért^ — mindegy, hogy mi­lyen összefüggésben, — le kel­lett mondania. A társadalom reakciója annál is fontosabb, mert az antiszemitizmus és minden hasonló, kisebbség elleni gyűlöletkeltő mozga­lom valójában nem a ki­sebbségnek, hanem a társa­dalomnak a problémája, a kisebbség csak „elszenvedi”. Az antiszemitizmus nem a zsidók ügye, hanem a zsidók (Bujdos felv.) baja. Az ilyen jelenségek azt mutatják, hogy a társada­lomban vannak a bajok, s ezeket a társadalomnak kell megoldania, vagy ő teremt­het olyan helyzetet, ahol e mozgalmak nem találnak teret. — ön szerint ez a társa­dalom képes ilyen esetekben fellépni? — Nagyon bízom benne, hogy igen. Voltak is rá pél­dák. De azért nálunk még tanulni kell ezeket a mód­szereket. Hogy miként lehet ellenük védekezni, arra még nem vagyunk igazán felké­szülve. — A társadalom hogyan sajátíthatná el a védekezés képességét? — Ehhez kellenek a dispu­ta lehetőségei, és olyan cso­portok, amelyek önként vállalják és a magukénak is érzik a probléma megoldá­sát. Ma már mindkettő adott. A védekezés módsze­reit pedig minél hamarabb meg kell tanulni, mert a kisebbség elleni gyűlölet és az antiszemitizmus a legna­gyobb veszély, ami ma a demokráciára leselkedik. Bujdos Attila Értsék már meg: a kolhozok messzitek! A földművelésügyi miniszter előadása Miskolcon Nagy érdeklődéssel kísért elő­adási tartott Miskolcon, a Tu­domány és Technika Házában tegnap dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter. A nagyelőadó is kicsinek bizo­nyult, a vidékről érkező szak­emberek egy része csak a fal meiiett állva hallgathatta az előadást és a kérdésekre adott válaszokat. Ezekből az derül ki, hogy hiába jelent meg jó néhány új törvény, sokan kép­telenek elhinni, hogy a mező­gazdaságban is véget ért egy rendszer, új struktúra kialakí­tásán kell dolgozni. A miniszter is erről be­szélt elsősorban, újra és új­ra hangsúlyozta: a tsz-ek, a kolhozrendszer megszűnt. A szövetkezeti törvényt elfo­gadták, az új szövetkezeti formák semmiben sem ha­sonlítanak a régiekhez. A mezőgazdaságban és az élel­miszeriparban is a kőke­mény struktúraváltás éve lesz 1992. A minisztérium minden lehetséges eszközzel támogatja a magángazdaság kialakítását, az állami gaz­daságok átalakítását, az élelmiszergazdaság privati­zációját. (Ezen belül is a falusi kisüzemek, malmok, pékségek, vágóhidak megte­remtését.) Ezt még akkor is meg kell lépni, ha a struktúraváltás ideiglenes termeléscsökkenéssel jár. A mezőgazdasági termelés ösz- szességében nem volt gazdaság­talan eddig sem, az értékesítés, a piac annál inkább. Nagyon fontos még az idén az agrár­piaci rendtartási törvény megte­remtése, a terméktanácsok, lét­rehozása, ahol a termelők, fel­dolgozók, kereskedők és a fo­gyasztók érdekei egyforma súlyt kapnak (hogy például megszűn­jön a tej-, hús- és gabonaipar monopolhelyzete). A miniszter röviden értékelte a múlt esztendőt, mely a tej-, hús-, bor-, almaháborúk stb. mellett a növénytermesztésben 8,5 százalékos növekedést hozott 1990-hez képest. Bár adódtak túltermelési problémák, igazából senkinek nem maradt a nyakán semmi, ha olcsóbb árakon adtak is túl termékeiken. Az állattenyésztésben 5,5—* százalékos eolt a visszaesés. Itt is adódtak gondok, főleg a tej­túltermelés miatt. Igaz, a minisz­térium fizetett 10 000 forint bá­natpénzt a levágott tehenek után (kapott Is érte eleget), de ezt azoknak szánták, akik nem ter­meltek gazdaságosan. A sertés- és baromfiállomány csökkentését már nem ők akarták. A gabona­ipar nyáron durván emelte a tápárakat, s a keleti piac is ösz- szeomlott. Ez az oka a csökke­nésnek, ami egy-két húsüzem csődjét okozhatja. Itt tért ki a miniszter az ágazatban tapasztalható tu­datos pánikkeltésre. Számta­Ba hiányzik, vagy közbeszólásaival zavar Megfegyelmezik az ózdi városatyákat? Ózd város új polgármes- t tere megválasztása után — I jóllehet Strohmayer László csak február 1-én tartja székfoglalóját —, azzal kezdte „bemutatkozását”, hogy határozottan rendre intette egyik képviselőtár­sát, mert közbeszólásaival zavarta a testület munkáját. Lehet, hogy csak .a vélet­len műve, de a következő, a 21-én megtartott önkor­mányzati ülésnek egyik na­pirendje volt az önkormány­zat 1990. évi 1. számú ren­deletének, vagyis a szerve­zeti és működési szabály­zatnak a módosítása. Mi indokolta az ügyren­di kérdés napirendre tűzé­sét és konkrétan mit takar ez az ügyrendi módosítás — kérdeztük Takács Zoltán alpolgármestert. — Túlzás lenne azt mon­dani, hogy a testületi mun­kára eddig a fegyelmezet­lenség lett volna a jellem­ző, de a szervezeti szabály­zat módosítását éppen azért tűztük napirendre; ho-y elejét vegyük a rendbontás­nak a testületi tagok az ér­demi munkára koncentrál­hassanak. Az ügyrendi mó­dosítás szerint a testület a rendbontó tagját, ismételt figyelmeztetés után, a te­rem elhagyására kötelezhe­ti, erről vita nélkül hatá­rozhat és maximum három testületi ülés részvételétől eltilthatja. Ugyancsak a ha­tékonyabb munka érdeké­ben módosításra került a bizottságokra vonatkozó pa­ragrafus is. Ha valamelyik munkabizottság elnöke, tit­kára, vagy tagja rendszere­sen hiányzik az ülésekről, vagy magatartásával aka­dályozza a munkát, megbí­zatásából felmenthetik. Er­ről — kezdeményezés után — a képviselő-testület dönt. (t. i.) lan gazdaság hamis adato­kat küld a minisztériumnak (lásd birkaszaporulat), s egyéb módon is akadályoz­zák a tisztánlátást. — Márpedig a szövetke­zeti törvényt elfogadták, ez befejezett tény, javaslom a tsz-vezetőknek, találják meg helyüket az új rendszerben. Ne higgyék, hogy továbbra is érdemes szembenállni. A termelést magántulajdoni alapokra kell helyezni, a piac is ezt követeli. Aki szembefordul, < önmagával kerül szembe. Ha nem vet­nek, nem dolgoznak, a falu előbb-utóbb kiveti őket, s az új struktúrában nem lesznek vezetők — mondta a miniszter. — Nem szégyen az, ha egy vezető dolgozik, ha fel­ül a traktorra, ha állatot tenyészt és nem iratmappát hord a hóna alatt. A nyuga­ti agrárértelmiség zöme két­kezi munkát is végez. Az más kérdés, hogy az utolsó két generáció már nem tud önállóan gazdálkodni, mert nem ért hozzá, mert nem tanították meg rá, hogyan kell. Ezért szaktanácsadói hálózatot kell kialakítani számukra. — A kisgazdaságok gond­ja mégis elsősorban a tőke­hiány lesz. De vannak olyan hitelkonstrukció (még ha a magyar bankrendszer nem mezőgazdaságbarát is), ame­lyek segítenek. A Magyar Mezőgazdaság című folyó­irat novemberi ' számában többet is ismertettek ezek közül, ám a tsz-elnökök el­dugták eltitkolták az embe­rek elől. Az egyik ilyen a reorganizációs hitel, amely­ben a kamat 75 százalékát a kormány fizeti. Tehát 3 évi türelmi idő után 8 szá­zalékos kamatot kell vissza­fizetni. A másik a terület- fejlesztési program, a har­madik az exporthitel-ga­rancia program, ennek a felét is a kormány állja — mondta előadása végén dr. Gergácz Elemér. A szünet előtt két, ■ a me­gyében dolgozó magángaz-' dának adott át miniszteri dicséretet és oklevelet — mégpedig id. Hollóközi Ist­ván tállyai bortermelőnek és id. Jamniczki István ede- lényi méhésznek — a mi­niszter, aki ezután válaszolt a kérdésekre. Pontosabban azokra, amelyekre ideje volt. Már itt jelezzük, hogy a meg nem válaszolt kérdések egy ré­szére a Hajnali Hírlapban felel a miniszter, tgy most csak fel­sorolásszerűen ismertei iük a témaköröket: Tokaj-Hegyatja és a borászat jövője; agrárpiaci rendtartási törvény; az import- árliberalizálás kérdése: magán­termelők nyugdíjbiztosítása; a nagyüzemi technológiák sorsa; mezőgazdasági kisgépek beszer­zése: keleti piacok felszámolása; az összevont tsz-ek szétválásá­nak módjai; stb., azok, ame­lyekre elhangzott a válasz. A kérdésekből ismételten kiderült — ahogy sokan a tsz-ek jövő­jéről érdeklődtek —, hogy az előadás után sem képesek töb­ben elfogadni a bekövetkezett változásokat. Ekkor fakadt ki így a miniszter: értsék már meg, a kolhozok megszűntek! A * miniszter egy fontos taná­csával fejezzük be a rendez­vény tudósítását. Mint mondta, a minisztérium segíti ugyan a farmergazdaságok létrejöttét, de akinek már nincs ereje, nincs tőkéje, nincs hozzá eszköze, erő­sen gondolja meg, belevág-e a gazdálkodásba. Gróf Laiős {. & ' te ■> V ff-V Görög t Az Egri Ifjúsági Házban holnap délután 6 órától gö­rög táncház lesz. Vezeti: Dimanopulu Afrodité, az eg­ri Gárdonyi Géza Színház tagja. Közsreműködik a Mas­karades együttes, amely a táncház előtt koncertet is ad. A rendezvény alatt görög étel- és italkülönlegességek­kel várják az érdeklődőket. Répáshután Szennyvíztisztító épül Az egészséges ivóvízellátás megvalósítása során gyakor­latilag valamennyi település vezetékes ellátást kapott Miskolc környékén. Amilyen előrehaladás történt ezen a téren, annyira elmaradt a nem kevésbé fontos szenny­vízhálózat kiépítése. A gya­korlati tapasztalat is bizo­nyította. hogy ahol megva­lósult az ivóvízhálózat, ott megnőtt a szennyvíz- .terme­lés”. Ennek zöme tisztítás nélkül került a patakok, fo­lyók vizébe tönkretéve azok tisztaságát. Némi eredmény azonban ezen a téren is már mutat­kozik. Ezeket számba véve tájékoztatott dr. Szabó Mik­lós, az Észak-magyarországi Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülésének igazgatója, hogy a múlt esztendőben a városkörnyéki települések közül megoldották a szenny­víz elvezetését Mályiból, Fel­ső-, valamint Alsózsolca köz­ségekből. Mályiban nemcsak a községet, de az üdülőterü­letet is bekapcsolták a háló­zatba. Ugyancsak elkészült a bükki kirándulóhely, Bánkút szennyvízvezetéke is. Itt azonban még a szennyvíz ke­zelésének végleges megoldása nem történt meg. A szennyvízhálózat kiépí­tése lényegesen többe kerül, mint az ivóvízvezeték lefek­tetése. Ezért is halad ez ne­hezebben. A megnövekedett költségek ellenére a Bükk vadregényes hegyei közé zárt község, Répáshuta önkor­mányzata és lakossága azon­ban vállalta, hogy az ivóvíz bevezetése után ezt a kér­dést is megoldja. A rendszer kiépítése megkezdődött. Fi­gyelembe véve a környezet- védelmi megfontolásokat, külön, önálló derítőrendszert létesítenek a kommunális szennyvíz befogadására és tisztítására. VISZONTELADÓK! CIGARETTÁT A „SZOFI" BT -TOLI Miskolc, Bánfolyás u. 16. (75-698) Kossuth 34 FLdoboz Munkás 33 Ft/doboz és egyéb márkák, kedvező árakon! i-.2£

Next

/
Oldalképek
Tartalom