Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-20 / 16. szám

if. Az InterCity a szabadáras kategóriába tartozik, ez a jelen és jövő vonata. (Bujdos Tibor felvétele) Aki a kártyáját megtartja, meg ne betegedjen Rejtélyes háziorvosok A leletekkel vándorló páciens elveszett a hierarchiában Dönteni kell az ezredforduló vasütjárál (3.) A vasúti munka ma is biztos kenyér • Nem lesznek tömeges elbocsátások • Jó kapcsolatok a szakszervezetekkel • Bérfejlesztés — nem a sztrájkfenyegetellsés miatt Egészen képtelen története­ket lehet hallani a kialakítan­dó háziorvosi rendszerrel kap­csolatban. Még senki nem tud konkrétan semmit, de egyesek tudni vélik, hogy útilaput köt­nek a gyermekgyógyászok tal­pára, nem kell többé fogor­vos, és hogy a háziorvosok fogják a kisebb műtéteket ott­hon végrehajtani. Hogy ebből mi igaz, mi nem, azt eldönti az egészségügyi kormányzat. Ami azonban tény, hogy abban a kis faluban, ahol felnőttem, már 30 évvel ezelőtt is mű­ködött egy háziorvos: tudott röntgenezni, lábat gipszelni, szülést vezetni, fogat húzni. Érdekes is lett volna, ha mindezt nem tudja, hiszen volt úgy, hogy a parasztok a ta­nyáról csak bivalyfogaton tud­tak bevergődni hozzá, amikor- megindult az őszi esőzés. Az akkori doktorok nem jártak Mercedesen, de többet tudtak a medicináról, mint sok más specialista. Hogy milyen lesz a házi­orvosi rendszer, azt még a Népjóléti tárcánál is csak találgatják, hiszen a gyakor­lat dönti el, beválik-e mara­déktalanul? Az elképzelést az hívta életre, hogy ma a különböző leletekkel vándor­ló beteg elvész az egészség- ügyi hierarchiában. Nincs egyetlen személy, aki csakis vele törődne és foglalkozna. Így sok esetben a gyógyítás eredménytelenséfe kíséri a sok drága vizsgálatot. A háziorvosi rendszer, mint lát­juk, nem egy vadonatúj gon­dolat, csuoán modern módon szeretné feltámasztani azt a családi orvost, aki napraké­szen tudta a páciensek min­den gondját-baját. • AZ ÖNKORMÁNYZAT ALKALMAZOTTAI LESZNEK A háziorvosi rendszer ki­alakítása meghozza azt a so­kát óhajtott kívánságot, amit szabad orvosválasztásnak ne­veznek. Ez igazán csak a nagyvárosokban és a fővá­rosban jelent igazi úidon Sá­got, hiszen ef’,r kis települé­sén maximum két orvos van, és nem ragvon lshet válo­gatni közöttük Az alapellátás és az üfve- leti ellátás az önkormányza­tok feladata. A háziorvosok tehát nagyiából és egészéből az önkormányzat alkalmazot­tai lesznek. Rendelőiüket vagy bérlik, vagy az ellátás fejében kapják. 1998-!g min­dén működő háziorvosnak szakvizsgát kell szereznie. Ez a szakvizsga más-más kö­vetelményeket támaszt egy évtizedes körzeti orvosi ta­pasztalattal bíró orvossal szemben, mint amit maid meg kell tanulnia egy kezdő medikusnak. A háziorvosok továbbkép- eő intézménye a budapesti volt Állami Kórház, vagy is­mertebb nevén a Kútvölgyi lesz. Hogy mi tartozik a házi­orvosra? Végül is a páciense összes egészségügyi problé­mája. A gyermekorvosi háló­zatot sem óhajtják megszün­tetni, ahol ilyen van, ott a háziorvos nem foglalkozik gyerekeikkel. A fogorvosi el­látás egyfelől alapellátás, másfelől szakellátásnak mi­nősül, s mint ilyen szaba­don választható. A beteg akár magánrendelőben is be­tűmet heti a fogát, de a biz­tosító nem fogja kifizetni az amerikai csodatömést, csak a mindenkori szabvány ösz- szeget. Ki adja a beutalót? Ter­mészetesen azt is a házior­vos, aki messzemenően fi­gyelembe veszi majd, hogy betege kihez és hová sze­retne menni. Még nem el­döntött tény, de nagy a va­lószínűsége annak, hogy a nőgyógyászati és szülészeti rendelőkbe semmiféle be­utaló nem kell. A háziorvosi rendszer úgy működik, hogy tág teret biz­tosít a továbbképzéshez. A plusz képesítések nemcsak az orvost teszik értékesebbé, de ezekért a szolgáltatá­sokért a betegnek már fi­zetnie kell. ® ÉS A7 ÜZEMORVOSI HÁLÓZAT? A háziorvos; szolgálat be­indítását 1992. július 2-ra tervezik. Ezen időre a pol­gároknak el kell dönteniük, hosy a nemsokára átvett zöld biztosítási kártyájukkal melyik orvost tisztelik meg. Akik senkinek se.n adják le a kártyájukat, azok jobb, ha nem betegszenek meg, mert elvileg csak életveszély ese­tén kaphatnak ellátást. A háziorvosok előreláthatólag nem kapnak nagyobb mér­vű fizetésemelést. Ez persze nem zárja k! azt, hogy amennyiben a TB bevételei növekednek, korrigálják az orvosok fizetését. Természe­tesen az sem járható út, hogy valaki begyűjt magához 10 —12 ezer kártyát, mert ez a szám a gyógyítás rovására megy. A rendszer tervezői úgy gondolták, hogy 1800 la­kosra jut egy háziorvos, ■ami kb. 1200 beteg ellátását jelenti. Az üzemorvosi háló­zatról is az a hír járja, hogy megszűnik. Ez sem igaz. Amennyiben törvényi szabá­lyozásra kerül sor, akkor az üzemorvosi rendelők házior­vosi rendelőkké alakíthatók át. A társadalombiztosítás fi­zeti az ellátást, tehát az üzemorvosnak megmarad a táppénzelési joga, de a szű­réseket és a munkaalkalmas­ság! vizsgálatokat a mun­káltatónak kell majd fizetni. A nagy szakorvosi rendelőin­tézetek nem szűnnek meg, csak kórházi igazgatás alá kerülnek, sőt kisebb váro­sokban önállóan megmarad­nak. A háziorvosi rendszert akikor törvényesítik, amikor az Országgyűlés a társada­lombiztosításról szóló tör­vényt elfogadja. A munkanélküliek ellátá­sáról és a foglalkoztatás elősegítéséről szóló 1991. évi IV. számú törvény ta­valy március 1-én lépett hatályba, mindenféle törvé­nyi előzmény és gyakorlat nélkül. így nem csoda, hogy elég hamar, már az év végén módosítani kel­lett. Csak a gyakorlat hoz­hatta ki ugyanis az eredeti törvény gyengéit, és a munkanélküliek számának rohamos emelkedése is új helyzetet teremtett. Köztudott, hogy a tör­vény nem tudása nem mentesít annak betartása alól. A munkaügyi központ segítséget kíván nyújtani a munkavállalóknak, a mun­kaadóknak és valamennyi munkanélkülinek, hogy pontos ismeretek legyenek, s ezek alapján dönthesse­nek, tudva annak követ­kezményeit. A Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Mun­kaügyi Központ igazgató- helyettese, dr. Szegedi László és munkatársai la­punk tudósítóiénak főleg azt hangsúlyozták, miben is hozott újat a december 29-én hatálvba lépett tör­vénymódosítás. A törvény módosításával három igényt kívántak ki­elégíteni. Egyrészt a Mun­kanélküliek Szolidaritási Alapjába befolyó összeget növelni kell, mert csak így biztosítható az egyre több munkanélküli ellátottsága. Sorozatunk eddigi két ré­szében arról beszélt dr. Du­dás József, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetője, hogy az ezredforduló vasútja akkor tudja igazán ellátni feladatát, ha az állam nem hagyja magára, lehetőségeit, talán erejét meghaladó mó­don is támogatja tervezett fejlesztéseit, hiszen a vasút nemcsak képletesen, valósá­gosan is olyan kapocs, amely Európához köti az országot. Nem mindegy, hogyan. Szó volt arról is, hogy az 1992-es esztendő talán a legnehezebb év lesz, most még a tavalyi­nál is kevesebb támogatást kapnak, így február elsejétől kénytelenek tarifaemelést be­vezetni, sőt a pályák műszaki állapottá miatt több vonalon sebességkorlátozást elrendel­ni. Most, a befejező részben elsősorban a vasutasokról, a vasúti munka presztízséről, jövőjéről lesz szó. Sokan fo­galmaznak úgy, hogy a vasút az ország legnagyobb üze­me. A dolgozók létszámát te­kintve is így van ez, tavaly 110 ezren keresték kenyerü­ket a MÁV-nál. Évtizedek­kel ezelőtt legendás volt a vasút pontossága, a vasuta­sok szinte katonai fegyelme. Ez mára alaposan megválto­zott, bár most ismét javul a helyzet. — A munkanélküliség az egész országot, térségünket is sújtja — mondja dr. Du­dát József —, annyi haszna Másrészt szigorítani kell a munkanélküliek ellátásá­nak feltételeit. Harmad­részt pedig a törvény lehe­tőséget akar adni a „feke­te munkák” (vagyis az olyan munkák, amelyek után nem fizetnek munkál­tatói, munkavállalói, társa­dalombiztosítási járulékot, adót) kiszűrésére, szankció-. nálására. Ennek érdekében országos ellenőrző hálóza­tot is kiépítenek: minden * megyében megalakult a munkaügyi központ ellen­őrzési csoportja. • Akik a munkaügyi köz­ponttól valamilyen ellátás­ban részesülnek — korked­vezményes nyugdíj, elő­nyugdíj, munkanélküli-já­radék, pályakezdőik munka- nélküli segélye —, és jut­tatásukat keresettel kíván­ják kiegészíteni, kötelesek bejelenteni a munkaügyi központnak a munkakez­dést megelőző napon azt, hogy hol fognak dolgozni, és mennyiért; s a kereső tevékenységük megszűné­sét is jelezniük kell a megszűnést követő napon. Vagyis akár folyamatos, akár alkalmi, akár egy na­pig tartó, akár több hóna­pos munkáról legyen szó, minden esetben be kéül azt jelenteni. Az így szerzett jövedelem nem érheti el havonta a mindenkori mi­nimális bért. Eddig átlago­san nem érhette él, most viszont feltétlenül van, hogy nőtt a fegyelem. Tavaly az igazgatóság területén 6,5 szá­zalékos létszámcsökkentés mellett (ez 1200 embert je­lent) sem kellett felmondani senkinek, legfeljebb fegyelmi okok miatt. Magától is el­megy jó néhány ember, aki azt hiszi, máshol jobban megtalálja számítását, többen vonultak nyugdíjba is; ha egyes területeken mégis fö­lös a létszám, máshová irá­nyítjuk őket. Szigorú lét­számstopot vezettünk be, minden egyes új munkavál­laló csak igazgatói hozzájá­rulással vehető fel. — A feladatokhoz elegen­dő létszám, a karcsúsítás mellett a szervezettség, a szervezet korszerűsítése a másik mód, amellyel pénzt tudunk megtakarítani. A kör­zeti üzemfőnökségek meg­szűntek, az állomásfőnökök hatásköre bővült, olyan, mint régen. (Egyébként is jellem­ző a MÁV egészére, hogy na­gyon sok mindenben vissza­térünk a korábbi, évtizedek­kel ezelőtt bevált gyakorlat­hoz, a kezdeti időkhöz, ami­kor megbízhatósága, pontos­sága révén a vasútnak te­kintélye volt.) Bevezettük a szakszolgálati gazdálkodást (forgalom, vontatás, építés stb.), mind a maga gazdája, szigorúan csak azt veszik igénybe, ami kell. — A vasúti dolgozók ösz- szesen 30 százalékkal marad­tak el bérben az ipari átlag­tól. Tavaly 38 százalékos egyetlen hónapban sem ér­heti el. Jelenleg 8000 fo­rint ez a bűvös határ. Ha a munkanélküli-jára­dékban részesülő megszegi ezeket a követelményeket, és ez a munkaügyi központ tudomására jut, akkor a munkanélküli-járadék fo­lyósítása megszűnik, és csak külön kérésre, .a kére­lem benyújtásától számí­tott 90 nap eltelte után ad­ható újra, ha a munkanél­küli a jogosultsághoz szük­séges feltételekkel egyéb­ként rendelkezik. Munká­val való megbízás, munka­vállalás csak a munkaügyi központ tudtával és egyben beleegyezésével, ajánlásá­val történhet. A munka­hely írásban kérheti, hogy az általa meghatározott, foglalkoztatni kívánt mun­kanélkülit irányítsa hozzá hivatalosan a munkaügyi központ. Á munkanélküli-j ára­dókban részesülőknek ezen­túl a képzettségi szintjük­nek, egészségi állapotuk­nak megfelelő, alkalomsze­rű vagy rövid időtartamú közhasznú munkalehetőség is felajánlható. Ha ezt a felajánlást nem fogadja el a munkanélküli akkor az előbb taglalt módon kell megszüntetni és lehet újra indítani a munkanélküli járadékának a folyósítását. (Folytatjuk) bér-, illetve jövedelemnöve­lést tudtunk elérni, idén is körülbelül 10 százalékot emelhetünk. Ez már .jobb helyzet, így ezt a bérfejlesz­tést ngm a sztrájkfenyege­tettség miatt csináljuk, egyébként is elhatároztuk. Ezek az elképzelések talál­koztak a szakszervezetekével. Mind a hagyományos, mind az új szakszervezetekkel (Miskolcon négyféle van) jó, korrekt a kapcsolatunk. Egy­mással is megvannak. In­kább fent vannak presztízs- harcok közöttük, itt nem, jő ienne, ha ezek legalább a fontos kérdésekben egységes álláspontot hoznának létre, hogy könnyebben szót ért­hessünk. — A vasutasok kötődnek a MÁV-hoz, a sztrájkfelhívá­sokhoz megfontoltan állnak hozzá. A vasúti munka ma is biztos kenyér, és tudják, így lesz ez a jövőben is. Tö­rekszünk is a foglalkoztatás­biztonságra, nem lesz töme­ges elbocsátás, nyugdíjazás sem. Úrrá leszünk a gondo­kon, és 1993-tól fellendülésre számítunk. A likviditást megőriztük, tehát nem re­ménytelen helyzetből starto­lunk. ■ ■ Egy idézettel kezdtük so­rozatunkat, a MÁV 2000 cí­mű tanulmányból. Fejezzük is be azzal: ......ha olyan döntés születik, amelyben aa állam... a legfontosabb fel­adatok sorába helyezi a nemzeti vasút európai nor­mák szerinti átalakulását, úgy megteremti ezzel egy je­lenleginél korszerűbb, alap­vetően piaci körülmények között működő vasút kiala­kításának keretfeltételeit Így nem maradunk le »Eu­rópa vonatáról«, és a bel­gazdaságban a vasút nem vá­lik megbocsáthatatlan nem­zetgazdasági károk forrásá­vá.” (Vége) Gróf Lajos íij mm KDNP-elnoksés A megyei könyvtárban, Mis­kolcon tartotta közgyűlésé­nek második fordulóját pén­teken a Kereszténydemokra­ta Néppárt megyei szerveze­te. A decemberi, eredményte­len első forduló után most újraválasztották az elnöksé­get és az ügyvezető titkári funkcióba is új ember, Kele­men István, Miskolc város főépitésze került. A folyamatosságot dr. Pethő Szilveszter professzor képvi­seli, korábban is ő volt a párt megyei elnöke, s Piuko- vics Józseffel szemben ismét őt választották meg. A köz­gyűlés úgy döntött, hogy négy alelnök segítse munká­ját. A zempléni régióból Rusznák Miklós, Abaújból Szuhay Bertalan, Borsodból Feczkó Sándor, Miskolcról Ludnik Ferenc lett alelnök. A közgyűlés ezután 13 ta­gú elnökséget választott, mégpedig úgy. hogy a megye 13 országgyűlési választókör­zete képviseVe legyen egy- egy taggal Seszták Ágnes • • Még On is lehet munkanélküli (1.) Mennyit kereshet a járadék mellé? Súlyos szankciókra számíthatnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom