Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-03 / 2. szám

Tragibohóxat ál francia stílusban Az egri Gárdonyi Géza Színház stúdiószínpadán de­cember közepétől látható Art húr L. Kopit ,Iaj apu, szegény apu, a szekrénybe beakasztott tégedet az anyu, s az én pici szívein olyan szomorú! c. egyfelvonásos darabja. Egy „hagyományos'’ da­rabról talán többet el lehet­ne mondani ilyen tárgyila­gos hangnemben, de Kopit darabját semmiképpen sem sorolhatjuk a hagyományos darabok közé. A XX. száza­di abszurd dráma kereteit is felrúgó író pszeudo-klasszi- kus tragibohózata álfrancia stílusban megírt müve nem ígér felhőtlen szórakozást. A mindenütt jelenlévő humor ellenére nem lehet jóízűe’ket kacagni. Nem leliet. meri csak egyes helyzetek komi­kusak, a helyzeteket azon­ban emberek teremtik. Ezek az alakok viszont nyomasz- tóak — talán Rosalie kivé­telével. Beteges, degenerált személyek abnormális kap­csolata — kézzelfogható kö­zelségben. Az abszurd drá­ma bevonja a nézőt a da­És a miskolci stúdió? r Uj műsorrend a rádióban rlöbb tejszínhab a Petőfire 4< Tatár Gabi és Kancsár József a darab egyik jelenetében rabba, részesévé teszi. Egvütt mozgunk, együtt élünk a szereplőkkel. A fülledt, eről­tetett környezet mindezt csak fokozza. A Colo-pajzs Egyesület sikere A független filmesek és videósok 21. kelet-magyar­országi tájegységi szemléjén a Colo-pajzs Egyesület mun­káját a neves szaktekinté­lyekből álló zsűri kollektív különdíjjal jutalmazta. — Mit takar ez a sejtel­mesnek tűnő Colo-pajzs fe­dőnév? — kérdeztem Kulcsár Tamást, az egyesület elnö­két. — Jelentése: a kultúra vé­delmezője. — Mitől kell megvédeni a kultúrát? — Sok mindentől. Többek között a dilettantizmustól, az áruvá válástól, a közömbös­ségtől. Két éve alakultunk, pénzünk nem volt, csak el­képzelésünk, és egy olyan agilis, kitűnő szervezőembe­rünk, mint Csáki Imréné. Nem kevés energiát emésztő munkája következtében lett helyiségünk, ahol rendszere­sen összedughatjuk a fejün­ket, kicseréljük vélemé­nyünket, elmondjuk elkép­zelésünket, véleményeket cserélünk, vitatkozunk. — Persze kell ehhez va­lami megszállottság... — És még nagyon sok minden — veszi át a szót Csákiné. — Olyan technikai munkatárs is. mint. Balogh Istvánná, Ilonka, aki szív­ügyének tekinti mániánkat. Ügy veszi le a polcokról a dobozba zárt álmainkat, hogy minden . alkalommal megsimogatja azokat. Kez­detben négyeii-öien voltunk, most már 30—40 lót szám­lál egyesületünk a pártoló tagokkal együtt. Hitvallá­som Balázs Béla szavait idézve: „A XXI. század népművészete a mozgófilm lesz”. Alapvető elképzelé­sünk hármas: a videózás társadalmasítása, az alkotó jellegű videózás (külön ki­emelendő a falukutató videó­zás) és egy közgyűjtemény jellegű archívum létreho­zása. — Filmjeiket nézve ko­moly értékfelfedező és ér­tékkutató tevékenység rej­lik munkájuk mögött. — Felvállalt nemes ügyünk megvalósításához lelkes támogatókat is kel­lett keresnünk. Szerencsére , találtunk is,. többek között Kádas Mihály út személyé­ben; "aki a B.'-A.-Z. Megyei Tehetséggondozó Kollégium igazgatója. Jelentős anyagi támogatást kapunk a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet-, tői, valamint a megyei köz­gyűlés mecenási alapjából. Benyújtott, sikeresnek tar­tott pályázatunkkal élvez­zük a Művelődési Miniszté­rium támogatását is. Külön örömünkre szolgál, hogy se­gítségéről biztosított bennün­ket dr. Kiss György ország- gyűlési képviselő úr is, aki a parlament kulturális bi­zottságának tagja. Felkarolja térségünk kulturális értékei­nek védelmét, közkinccsé té­telét. — Az egyesület tagjai so­rában találunk népművelő­ket. diákokat, fizikai dol­gozókat, szakpedagóguso­kat ... — A társművészetek szin­te minden területen képvi­seltetik magukat. A kapcso­lati artás elengedhetetlen fel­tétele munkánknak. A 20. Számú Általános Iskola szakpedagógusai készítették például az egyik díjazott, az Andrássy kastélyról szóló filmet. — Daruka Mihály, az egyik alapító tag. aki a Kentaurok című etűdjével szép sikert aratott. Mályi- ban asztalos kisiparos. Ho­gyan lesz egy faipari tech­nikusból filmes? — Most mondjam azt, hogy könnyű lenne felsorol­ni azokat a mozifilmeket, amelyeket nem láttam. Megfertőzött a filmkészítés, elsősorban az operatőri mun­ka. Ha például a csiszoló­gépen dolgozom, a monoton zúgásban álmodom meg filmjeimet. Persze az elkép­zelés mellett, az. anyagiakon kívül, kell egy biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott csa­ládi háttér is. Feleségem és három gyermekem megér­tik, hogy az ember, álmainak megvalósítása nagyon fontos az életben. Az motoszkál bennem, hogy egyszer nagy filmrendező leszek! Bíró István Az anya túltengő szeretete béklyóba veri fiát, önálló cselekedetre képtelenné teszi. A fiú megpróbál kitörni, gyilkos küzdelmet vív' az anyát megtestesítő Vénusz- légycsapókkal és a piranhá- val. Ezeket megöli, de el­vágja kitörésének egyetlen útját is: megfojtja, a lányt, aki szerette. A szerepek hálásak. Az anya (Váli Zita) és a fia (Kancsár József) alakja ar­cul csapása Freuönak, Dür- renmattnak, a XX. századi abszurd drámának. Rosalie (Tatár Gabi) és Rosafusére sorhajókapitány (Fésűs Ta­más) játéka lopja be — ha átmenetileg is az igazi hu­mort ebbe a másfél órába. unt a Nemrégiben méltattuk Mis­kolc dzsessz együttesét, a Léthangot, amelynek a Vö­rösmarty Művelődési Ház adott otthont. Mint hírlik, a csapat szétszéledt, de várha­tóan újak bevonásával új együttes verbuválódik. Az emberek általában ja­nuár elsejére datálják a nagy fogadalmakat: dohány­zásról leszokni, egészsége­sebb életmód stb. A Magyar Rádió hétfőtől, azaz január (i-tól kezd új életet, ami ab­ban nyilvánul meg, hogy át­alakul a három adó műsor­rendje. Az átalakulás eélja az lenne, hogy a hallgatók nagyobb biztonsággal tájé­kozódjanak a rádió műsor­rendjében, a három adó — a Kossuth, a Petőfi és a Bartók — pedig váljon el egymástól markánsabban. A Kossuth rádió tovább­ra is elsősorban politizál (kérdés, hogy kinek a szája íze szerint), a közélet törté­nései, változásai iránt érzé­keny műsorféléket kínál. Legfontosabb elemei marad­nak a krónikák és a hír­adások. továbbá azonban az eddigieknél rendszeresebb időpontban jelentkező soro­zatműsorok lesznek a jel­lemzők. így például lesz Kossuth-klub (vita és doku­mentumműsor), Fórum (késő esti beszélgetés tudományról, társadalomról), aztán hétvé­genként Kirakat és Névjegy (előbbi reprezentatív té­mákkal foglalkozik, utóbbi pedig közéleti személyisége­ket szólaltat majd meg). A Petőfi adóra az eddi­gieknél is több „tejszínhab” jut: szórakoztató-szolgáltató adó lesz, amely háttérrádió­zásra is alkalmas, emellett „társa kíván lenni a hallga­tónak a mindennapok prob­lémáiban”, ahogyan az új műsorstruktúrát beharangozó rádiós brossára fogalmaz. Lesz például Napóra (ezt belső használatra „Petőfi- érdekes’Vnek hívják), aztán Rock-sáv és Kőlyők-sáv) a- címek önmagukért beszél­nek, magyarázatra aligha van szükség). Hétvégén je­lentkezik a Világvevő (eb­ben pedig a Vasárnapi kok­tél az elnyűhetetlen Kom­játhy Györggyel) és a Nyi­tott kapu ami nem más, mint a műsorkészítő műhe­lyek jutalomjátéka. A Bartók rádió tovább folytatja a mind kilátásta­lanabb szélmalomharcot az egyre alacsonyabb színvona­lú tömegkultúrával szem­ben: napi 20 órányi adás­idejének 70 százalékát klasz- szikus zenei felvételek ad­ják, 20 százalékát pedig iro­dalmi. dramaturgiai, művé­szeti alkotások, kulturális és tudományos próza teszi ki. A ilagyar Rádió műsor- ajánlatának változása érinti a miskolci stúdió adásának időpontját is: hétfőtől reg­gel 6 óra 55 perctől 9 óráig hallható majd a regionális program. Erről kérdeztük a Magyar Rádió Miskolci Stú­diójának főszerkesztőjét. Paulovits Ágostont. — A megváltozott adás­időhöz átalakítottuk a mű­sorszerkezetet : a legfonto­sabb információk 7 és fél 8 között hangzanak majd el. Így például az Észak-ma­gyarországi Krónika ponto­san akkor kezdődik, amikor véget ér a Kossuth adó Reggeli Krónikája, tehát a hallgatók értesülhetnek az országos és a világpolitikai eseményekről, majd rögtön utána a helyi, az adáVkörzet hallgatóit közvetlenül érintő információkat hallgathatják meg. Fél 8 és 8 óra között * társadalom és gazdaság a téma. majd 8 órakor megis­mételjük az adásunk elején elhangzott legfontosabb in­formációkat, valamint a ri­portokat. interjúkat lerövidí­tett változatban, 8 és 9 óra között lesznek a rétegmű­sorok: a nyugdíjasoknak, a kismamáknak és sajnos a mind több munkanélkülinek szolgálunk majd tartalmas hallga tni valóval. A megváltozott adásrend­nek köszönhetően zempléni hallgatóink régi kívánsága teljesül: a tokaji URH-adó belépése kifogástalan vételt biztosít majd ezen a vidé­ken is az URH-sávban. Ugyanakkor el kell monda­nom. hogy nagyon sok hall­gatónk szívesebben venné, ha maradna a régi adási időpont, számtalan levelet kaptunk ez ügyben. Bízunk benne, hogy ez a megválto­zott időpont csak átmeneti, kísérleti jellegű, s vissza­térhetünk majd a megszo­kott 6 és 8 óra közötti idő­ponthoz. Kájc Jó! üzentek a miskolciak a jövőnek... Helyi tévések sikere Lapunkban is közzétettük a televíziónak azt a felhívá­sát, amely arra bíztatta a játékos kedvű olvasókat, hogy gyűjtsenek tárgyakat, amelyek az 1991-es évre jellemzőek. Tini lányok ezrei bőgték vi­zesre párnáikat, fiatal srácok hasonló nagyságrendű töme­ge fürkészte magát kíváncsian a tükörben, vajon olyan dél­cegek-e, mint a jóképű főhős. Sokan véltek felfedezni rokon­vonásokat maguk és Chris- topher Atkins között, de sze­rencsére a többségnek volt ön­kritikája. A lányok Brooke Shileds-et tekintették példa­képnek, de mivel minden cso­da három napig tart, a Kék lagúna-láz is hamar alábbha­gyott. Ám a szerzők nem felej­tették el. a potyakirándulást (a gyártó pénzén) a Fidzsi- szigetekre, és ez az ábrán­dozás tettekre sarkallta őket. Kiadták a jelszót: Vissza(térés) a kék lagúná­ba! A helyszín tehát adott, a szereplők számát sem duzzasztották fel túlságo­san (költségkímélő megol­dás), ám arra kínosan ügyel­tek, hogy a nemek szerinti eloszlás megfelelő legyen a párosodás szempontjából. Azt minden amerikai filmes tudja, hogy a közön­ség nem eszi meg az olyan alkotásokat, amelyek forga­tókönyvét egy egyszerű in­digó segítségével készítik el. Itt ez a gyönyörű pár, a maguk romlatlanságában úgy szaladgálnak a pálma­fák alatt, mint Ádám és Éva a paradicsomban. Va­lamilyen dög vészt kellene rájuk küldeni, hogy legyen némi izgalom is. És van-e nagyobb csapás az ember­nél? A válasz egyértelmű­en tagadó, így a fiatalok­nak, akik már felfedezték a dzsungelt, magukat és egy­mást, egy különleges állat­fajtával kell megismerked­nie: a civilizált emberrel. A bájos ifjú pár szem­betalálja magát olyan fo­galmakkal, mint a harag, féltékenység, kapzsiság, unalom, házasságtörés, ame­lyek minden kulturált tár­sadalmi berendezkedésre jellemzőek. A filmesek nagy baklövést követtek el, ami­kor a távoli trópusi szigete­ket szemelték ki a forga­tásra, elég lett volna eljön­niük Közép-Kelet-Európába, ezek itt mind készen áll­nak. De szerencsére a ham­vas bőrű Lilli, és a deltás Richard lelkét nem tudták megmérgezni a civilizáció eredményeivel ebből is lát­szik, hogy a filmek nem mindig a valóság talajában gyökereznek), így a vendé­gek üres kézzel távoznak. Nem így (várhatóan) a mozipénztárosok, és a zseb­kendőárusok. A közel más­fél óra alatt bőven van le­hetőség megitatni az egere­ket (a jelenlegi gazdasági helyzetben a templomban 4c A romlatlan, hamvasarcii kisgyerek Lilli, azaz Milla Jovovich. élő kis jószágok lehetnek túlsúlyban), és lehet áb­rándozni valami hasonló romantikus életről, utazás­ról. Bár félő, hogy sokan szívesebben maradnának az ilyen vadonban, és nem szívesen merészkednének vissza a fejlett civilizáció­ba. Lehet, hogy nekik len­ne igazuk? Horváth Szabolcs Nos, az előzsűrizés Mis­kolcon december 29-én megtörtént, ahol 13 miskol­ci. illetve városkörnyéki polgár közel félszáz ötletes­nél ötletesebb tárggyal je­lentkezett. A zsűri, amely színésznőből, mesterdakora- tőrből, alpolgármesterből, a köztársasági megbízott he­lyetteséből és a városi tévé igazgatójából állt össze, iga­zán jó munkát végzett ak­kor, amikor a 4 helyi győz­test kiválasztotta. Kiss Im­réné és Kiss Andrea, Vozár Ferencné, Palotai Tibor és felesége Sajóvámosról. vala­mint Bakalov János decein- ber 31-én a Magyar Televí­zió szilveszteri műsorában szerepelhettek. Sikerük nagy volt, ugyanis Ráday Mihály első ránézésre kiválasztotta győztesnek Kiss Imréné tár­gyát, a Pető—Kónya televí­ziós bokszmeccs makettjét. Ugyanilyen sikerrel járt Göncz Árpád utazóbőröndje, és az Antall—Torgyán ku­tya—macska barátságot jel­képező modell is. így anya és leánya 1—1 videomagne- tofonnal térhettek vissza Miskolcra. Bakalov János több tárggyal is szerepelt, végül közkedvelt énekesünk, Szandi, az országot utolsó­ként elhagyó orosz katona lábnyomának gipszlenyo­matát tartotta a legötlete­sebbnek. Így másik játéko­sunk is videomagnóval a hóna alatt utazhatott vissza Miskolcra. A kiválasztott tárgyakat a televízió épüle­te mellett kazettába zárva elásták, és azt egy hasonló szilveszteri műsor keretében 1996-ban bontják majd fel. A tárgygyűjtésről készült tv-felvételt a várost tévé vasárnap reggel fél 7-től sugárzott adásában láthatják majd viszont. (gajdos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom