Déli Hírlap, 1991. december (23. évfolyam, 280-301. szám)
1991-12-03 / 281. szám
mozaik ... mozaik ... mozaik... mozaik ... mozaik »Meg fogom találni a lányomat" Újságpapír-pénzzel fizettek Helga apja nem enged bennünket éjjel-nappal!" Ribillió a reklámból ^ A Philips után a Panasonic is jelen van az áruházban (Kerényi L. felv.) »Hívjanak Pontos-e még, hogy Ma. gyarországon megtörtént az •első emberrablás? A lg éves lány hollétéről változatlanul semmi hír. Bármit monda, nak, gondolnak egyesek, én hiszek az emberi jóságban, szeretem az embereket, mondja Farkas Imre. Helga apja elszántnak, lettrekész- nck tűnik. Csupa energia — változatlanul. — Meg fogom találni a lányomat, meg fogom tudni, mi történ c vele. Engem minden, az ügyhöz látszólag nem tartozó információ, föl- tételezés érdekel, ezért kérem, tegye közzé a telefonszámomat: (62) 22-005! Hívjanak bennünket nyugodtan, éjjel-nappal, bármikor! Mondják ei sejtéseiket, gyanújukat, láttak-e, hallottak-e valamit! — Mi készteti erre a lépésre? Nem tart attól, hogy miután nyilvánosság. , ra hozza a telefonszámát, nem lesz egy nyugodt perce sem a csalódnak? — Adná az isten! Mi lesz az a kényelmetlenség ahhoz a keserűséghez és kiszolgáltatottsághoz képest, amit most érzünk! Hány apa él még ebben az országban? Kérem szépen ókét, képzeljek magukat az én helyzetembe! Nem őrülete*? Felnevelnek egy kislányt, gürcölnek, hajtanak, s akkor ellopják. Elveszik életének egy darabját. Vagy képzel- jak az anyák magukat ebbe r szituációba! Mit gondolnak. mit érez az én feleségem? Józan érzésű embereknek nem kell ezt magyarázni ... Kénytelen vagyok megtenni ezt a lépést is. Egyrészt, mert rájöttem, a rendőrség szelektál. Csak az érdemi bejelentésekkel foglalkozik, mintha tudná, melyik is az érdemi... Másrészt pedig, meg szeretném védeni magunkat a botránycikkektől. Az egyikben Dorozsmán feladott névtelen levélre hivatkozva közük, Helga megszökött egy szegény taxissal, már útban is a baba. Rosszindulatú cikk, meggyőződésem az i.-. hogy fikció a levél. Amint meghallottam a lakásunkban levő rendőrnek mondtam is. adok én 'zivesen magamról információt a cikkírónak. Velem nem beszélt, mielőtt rólam frt. Vájkál a családi életemben, ellenünk hangolja a közvéleményt. Engem meg sem kérdezett. — A nyomozók utánanéztek a levélbeli állításnak? — Igen. nincs valós alapja. Sem a család, sem Helga barátai között nincs ez a kitalált figura. Vagyis arra volt jó az egész, hogy meghurcoljanak bennünket, megkérdőjelezzék a lányom becsületét. — Mi a szándéka a lakására érkezett bejelentésekkel? — Nézze, egyre inkább az az érzésem, hogy az emberek, mégha sejtenek is valamit, nem szívesen hívják a rendőrséget. Egy bejelentés kész cirkusz, amitői természetszerűen mindenki ódzkodik. Néha percekig csörög a telefon, föl sem veszik. Ezt magam is tapasztaltam. Aztán itt van a szelektálás. Mi az, hogy érdemi? Milyen alapon válogatnak? Mondjuk bejelenti egy boltos, nála valaki tíznaponta vásárol jelentős mennyiségű hideg élelmet. Ezt vajon érdeminek tekintik, vagy sem? S nagyon is tisztában vagyok azzal, mekkora rendőri erőt von el az én lányom tragédiája. Mindennaposak a betörések, lopások. A rendőrségnek eredmény kell, a lányom ügyében pedig eredménytelenek. Ezért kezd kényelmetlenné vélni, úgy veszem észre, szeretnék mér az asztal alá söpörni. — Változatlanul semmi? — így van. öt hónapja! Meggyőződésemmé vált, a magyarok nem is tudnak úgy nyomozni, mint a németek, az angolok, vagy a franciák. Utánamennek a beérkezett „érdemleges” információknak, ezzel kész. Egyetlen önálló, valamirevaló ötletük nem volt. Sosem felejtem el, augusztus má- sodikán Tonhauser úr azzal küldött Szegedre: Farkas úr. meglátja, a kislánya haza fog ballagni. Miért, kérdeztem. Mert ma van a születésnapja. Két hét múlva felhívtam, képzelje, a kislányom nem ballagott haza ... Könyörgöm, bizonyítékai vsnnak az elrablás tenyerei Egyébként most megint re- m?nykedek. Az ORFK vezetője, Pintér úr előléptette a rablást az ország első számú bűnügyévé. Szegedbe küldte a titkárát. Ebben az emberben nagyon bízom. Érzem, amire képes ez a szervezet, ez az ember kihozza belőle. Szervezettebbé vált és más irányt is vett a nyomozás. Látja, addig ostoroztam őket, míg megint a maximális képességeik szerint dolgoznak. A telefonhívásokat pedig majd meglátjuk. Megbeszéljük, kíván- nak-e mozdulni rájuk, vagy sem. De sokszor eszembe jut, hogyan viszonyulna a magyar rendőrség ehhez a rabláshoz, ha egy főrendőr lánya tűnt volna el! — Az sem véletlen, hogy az öné. — Persze, a pénz motiválta. S nem én vagyok egyedül vagyonos emoer ebben az országban. Nem gondol arra, hogy jöhet sorba a többi is? Tudok rosszindulatú pletykákról, a tipikus magyar mentalitás szüleményei. Ezekre azt tudom mondani: én nem voltam büntetve, mindig annyi adót fizettem, amennyit kellett. A munkám a hobbim, napi húsz órát dolgozom. Egy mosónő negyedik gyermekeként születtem. A környezetemben élők segítettek, fölkaroltak. Ezért hiszek az emberek jóságában. Aztán, amikor már nekem volt módom segíteni rajtuk, nem maradtam hálátlan. Higgye el, mi fogjuk gazdaggá tenni ezt az országot, a tehetős ország pedig mindenkinek jó. örülnék, ha minél többen lennénk. A mostani Böngésző Pluszban is megjelentek azok az ezer és ötezer forintosok, amelyek kivágva névértéken válthatók be a miskolci Eszperantó téri Iparcikk Kereskedelmi Áruházban. Szinte hihetetlen, de igaz, hogy az 5 forint 80 fillérért megvehető újság hatezer forintot érhet Miskolc legnagyobb műszaki áruházában. A Nyugaton jól ismert, ám nálunk még kissé szokatlan reklámfogás furcsa helyzeteket produkált az elmúlt hét végén. Több vásárló először nem hitte el, majd nem értette meg, miként fizethet újságoól kivágott pénzutáuzatú papírral, és ha ebből elfogadnak hatezer forintnak megfelelőt, miért nem gombolhatják le ugyanebből a fennmaradó részt? Sárosi Pál, az áruház igazgatója nehéz napot élt át az elmúlt szombaton. — Hiába jelent meg az újságban, hogy csak a kijelölt árucikkeknél fogadjuk el a bont. Hiába vitatkoztunk, hogy egy televíziónál, egy képmagnónál csak néhány újságpapirpénzt számíthatunk be. Magyaráztuk, hogy a centramos kabát- és nadrágakcióknál sem lehet csupa használt, szakadt felöltővel, pantallóval fizetni. Legfeljebb egyet-egyet vonhatnak le egy új ruhanemű árából. Mosolyogni való volt, amikor szemünkre hányták: nem mindegy, hogy miben fizetik ki a készülék egész árát? Természetesen a reklám folytatódik. A kivágott pénzeket — hangsúlyozzuk — az üzleti szabályok szerint kijelölt árucikkekre továbbra is elfogadják. A tanulság csupán annyi, hogy szoknunk kell az újfajta rekláMegválasztolták az elmúlt héten Miskolcon az Építész Kamara Észak-magyarországi Területi Testületének választmányát. A kamara ebben a régióban szinte a Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége megalakulásával egy időben kezdte meg ténykedését. Elnöknek Krisztik Pált választották, a területi választmány tagjai pedig a következők lettek: Piriiyi Attila, Kelemen István, Olajos Csaba, Viszlai József, Bede István, Rudolf Mihály, Kosdi Attila. Küldöttek lettek: Kiss József, Szakonyi Adrienn, Dósa mot, barátkoznunk kell a szokatlan hírveréssel. Az áruházaknak akkor, ha be óhajtják csalni a vásárlót, a vásárlóknak pedig ha olcsón és jót akarnak mindenbői. (szántó) randákat akar teremteni a megfelelő színvonalú szakmai működésre. Azaz ahol egy kamara jól működik, ott kontárkodásnak, a megbízó felültetésének helye nem lehet. így egy kamara működése sem csak szakmai ügy, hiszen ma. amikor fogyasztói érdekvédelem jószerivel nincs is csak abban bízhatunk, hogy a különféle szakmák épp a piaci helyzet, verseny kényszerítő hatására, saját maguk közösítik ki a színvonaltalanul dolgozó, avagy etikai, morális vétségeket halmozó kollegáikat. Lehet hogy ez így első hallásra amolyan álom csak. de naMag Edit Borsodban Is Az építészek kamarája A Rádemis soft ajánlataiból: 4 Egyedi szoftverrendszerek tervezése, kivitelezése 4 Integrált pénzügyi áruforgalmi információs program- csomag 4 Adatbázis kezelő segédprogramok 4 Hardver-beszerzés 4 Számítástechnikai segédanyagok MINDEN, AMI SZÁMÍTÁSTECHNIKA RÁDEMIS SOFT Miskolc, Zsolcai kapu 28. Telefon: 41-611/182-es mellék RADIO MISKOLC 111Í kHz - MA DÉLUTÁN ISI RÁDEMIS KFT. Úti O.'I* MáUUt j|c Vándorló csomó a vedlő kígyón Mérgeskígyó-invázió Európában? Nehéz lenne elképzelnünk egy 3 méter széles, 100 kilométer hosszú élő kígyókból álló szőnyeget. ráadásul mérges kígyókból. Bármilyen meglepő, a Föld klímájának melegebbre fordulása ilyen és ehhez hasonló rémisztő képződmények elterjedését is okozhatja. Egy nyílt tengeri kígyófajta, a Pelimis platunus elterjedésének egyértelműen a tengervíz hőmérséklete szab határt, és a zoológusok tartanak attól, hogy a hőmérséklet emelkedésével az európai partvidéken is megjelenhetnek. Nem alaptalan a félelem tőlük, mivel méreganyaguk a kobrákénál is erősebb. Délkelet-Ázsiában még napjainkban is sok halászt ér halálos kígyómarás, ha a megfelelő ellenméreg beadása késik. E kígyófaj meghökkentő tulajdonsága, hogy csomót képes kötni magára. Erre szükségük is van, mivel közel és távol a saját testük az egyetlen szilárd aljzat. Megkötik a csomót a fejüknél, majd a farkukig ván- doroltatják azt, miközben a rájuk tapadt algák és kagylók ledörzsölődnek. Ugyanez a csomózás teszi lehetővé a vedlést, a régi bőr eltávolítását is. Károly, Dobos Sára és Rostás László. Az építész kamara szervezése, a szervezet működése nemcsak a szakmabelieket érinti, hiszen a kamara gaMnba a A pénzhiány késztette arra a kecskeméti börtön vezetőit, hogy olyan tevékenységbe kezdjenek, amivel javíthatnak az intézet anyagi helyzetén. Kézenfekvő megoldást kínált a nagy épület 600 négyzetméteres pincéje, ami a magas talajvízszint miatt immár évek óta kihasználatlanul, üresen állott. Itt kezdtek hozzá egy esztendővel ezelőtt a laskagomba termesztéséhez. Szerződést kötöttek a Zöldségkutató Intézettel (ZKI). A gyón valószínű, hogy egy szakma, egy mesterség rangját igazán csak azoknak az önszerveződése őrizheti meg, akik művelik. (k-ó) megállapodás alapján a ZKI- tól kapott zsákos, oltott alapanyagot a börtön elítéltjei gondozzák, majd érés után szüretelik. A leszedett gombát tetszetős papírládákba rakják, és nyugat-európai exportra szállítják. A kecskeméti börtön a gombatermesztéssel egy csapással két legyet ütött: egyrészt enyhítettek az elítéltek foglalkoztatási gondjain, másrészt a nyereséges tevékenységből szirmazó bevételeket a rabok elhelyezésének javítására fordíthatják.