Déli Hírlap, 1991. december (23. évfolyam, 280-301. szám)

1991-12-12 / 289. szám

aje A nyertes a Clio volánjánál. r Eleíe nagy kalandja Az ember, akivet nem bírt az óceán Az utasszállító repülőgé­pek néhány óra alatt, a luxushajók néhány nap alatt viszik utasaikat egyik földrészről a másikra, akik eközben filmet nézhetnek, táncolhatnak, élhetik a megszokott életüket. Gérard d’Aboville francia különc minderről nem kívánt tu­domást venni. 1991. novem­ber 21-én holtfáradtan, le­fogyva érkezett Kanada nyugati partjainak egyik kikötőjébe — Ilwaco —mi­után átevezett a Csendes- óceánon, 10 500 kilométert hagyva maga mögött, a ja­pán parttól — Chosi kikö­tő —, ahonnan július 11-én Indult. 134 napig küszködött a tengerrel. Sector nevű; ma­ga elképzelte hajóján — 8 méter hosszú, 1,8 méter szé­les ée mindössze 150 kiló súlyú különleges anyagú bárka — mindössze 500 ki­logramm terheléssel vágott neki „élete utolsó nagy ka­landjának.” A súlyból 160 kilót tett ki a liofilizált élelmiszer- és konzervkész- let (3500 kalóriát engedélye­zett naponta, félesztendős utazással számolva). De vi­zet nem kellett vinnie (198C- ban, amikor az Atlanti-óce­ánt szelte át evezve, az >vó- vízkészlete 250 liter volt), most tengervizet sótlanított, oly módon, hogy az evező­ülés mozgása működtette a berendezést. „Kényelmét” 2 méter 50 centi hosszú és 80 centi magas kabin szolgál­ta, a csónak farában, ben­ne heverővei, rezsóval. A menedékhely többi részét navigációs műszerek, az au­tomata helymeghatározó, a hordozható számítógép — ezeket napelem táplálta — foglalták el. Vitt öt könyvet is. közülü/k négyet a vízbe dobott, csak a Bibliát tar­totta meg. Elhasznált 3 pár evezőt és az induló testsú­lyából 15 kilót. A 134 na­pos út során 31 alkalom­mal borította fel hajóját a vihar, halálfélelmednek szá­ma nem regisztrálható. Tudta, hogy a bárka, a szerkezete miatt, sohasem süllyed el. "Minthogy d’Abo­ville gróf úr számos ka­landos vállalkozás túlélőjé­nek mondhatja magát — 42 éves, 2 gyerek, feleség — érthető, hogy a partralépés után megkérdezték tőle: boldog-e és mi a terve ezek után? A válasz: „boldog vagyok, hogy .megcsinálhat­tam. Ám ugyanakkor vég­telen ürességet érzek, mi­vel évek óta ez voílt az egyetlen célom, s most már nincs semmi célom. Való­színű befejezem, mert a ka­landok inflációját éljük, azt a szponzorok gerjesztik, a televízió és az újságok. Én pedig nem kívánom a szponzorok szolgálatába ál­lítani az életemet...” (Szabó-Jilek Ádám jelvétele) Halmaji kisfiú nyerte a Renault diót Ünnepélyes keretek között átadták a Lutra Sebesség című albumának fődíját, egy Renault Cliót, a tata­bányai Sonn Autó Kft. ajándékát. A boldog nyer­tes, Nagy János, édesany­jával és nővérével együtt a budapesti Felvonulási téren, az Aranykapu színpadánál vette át a Lutra képviselői­től a fődíjat. Jancsi 10 éves, Halmajon lakik, és nem is számított arra, hogy 6 nyer­het, pedig egymilliós nye­remény náluk is elfér. Édes­apja Tengizben dolgozik, épületlakatos, édesanyja háa- tartásbeli. Arról nem szól a híradós, mi lesz a kocsi sorsa, meg­tartják-e addig, míg Jancsi jogosítványt szerez. Hat évig használták a pénzünket és na szeren­csénk volt, végül is kaptunk egy ki tudja milyen színű, legalább 20 éves konstruk­ciójú négykerekűt. Ez voit a jól ismert Merkúr-sziszté­ma még néhány esztendővel ezelőtt. Ma már m.ndez mo­solyra fakaszt, különösen akkor, ha megszemléljük a Porsche Hungária Kereske­delmi és az Autosol Au­tójavító Kereskedelmi Kft. legújabb márkaszervizét, képviseletét, amelyet tegnap ünnepélyes keretek között adtak át Miskolcon, a Tég­lás u. 4. szám alatt. Katonás sorban kellették magukat az új Audik, Volkswagenek a hejőcsabai szervizcsarnokban. Vilik Bé­la, az Autosol Kft. ügy­vezető igazgatója hangsú­lyozta; a Volkswagen—Audi mártkaiképviselet a vásárlók kiszolgálására, s nem kiszol­gáltatására létesült. Űj mó­don akannaík részt venni az egyre bővülő hazai autóke­reskedelemben. Nem csupán kocsikat akarnak eladni, ha­nem létrehozzák a országos márkaszerviz- és márkake­reskedői hálózatot. Követik a Voi'kswagen-filozófiát, amely szerint egy autóany- nyit ér, amennyit a mögötte lévő szerviz- és vevőszol­gálati háttér. Az új márkaszerviz és -képviselet vezetői jól szá­mítottak; az ünnepélyes avatáson csaknem vala­mennyi nagyobb cég képvi­seltette magát. A rendőrség gazdasági vezetői is öröm­mel fogadták a márkaszer­viz létesítését, mivel gépjár­műparkjukat a nagy múltú német cég termékeire ala­pozzák a jövőben. Sz. L Dr. Szűrös Mátyás szocia­lista párti képviselőt, az MSZMP egykori KB titká­rát lehet gyűlölni és szeret­ni, de egyet nem lehet, még­pedig a véleményét nem fi­gyelembe venni. A parla­ment alelnöke rövid sáros­pataki tartózkodása alatt adott interjút a Hajnali Hír­lapnak, s ebben olyan prob­lémákról mondja el a véle­ményét, amelyek napjaink legaktuálisabb kérdései. — Nyár végén nagyon so­kan „forró őszt” jósoltak a magyar belpolitikában. Itt van már a hideg tél, tehát túl va­gyunk ezen az őszön, s sze­rencsére mégsem volt ez olyan „forró”, mint amilyennek egyesek jósolták, vagy remél­ték. ön hogyan vélekedik er­ről? — Én is úgy vélekedem, s arra is törekedtünk, hogy ne legyen „forró ősz”, tehát ne az utcán dőljenek el az or­szágot érintő nagy kérdések, hanem törvényes alapon, alkotmányos keretek között és békésen, tehát inkább a parlamenti demokrácia je­gyében. Azonban, apiit szóvá szeretnék tenni az az, hogy kiéleződött a politikai lég­kör az országban, az indula­tokat felszították bizonyos politikai körökben. Ez érzé­kelhető, s nem sikerült iga­zán azokat a kérdéseket megoldani, amelyek a civil társadalom közreműködésé­vel elejét vehetnék — hát hogy mondjam — nagyobb eseményeknek. Gondolok itt többek között arra, hogy azért valóban fokozódtak a polgári elégedeftiemségi meg­nyilvánulások. Nem tudnak lakbért, kamatadót, gáz- ée villanyszámláit, stb. fizetni az emberek, s a szakszerveze­tekkel nem sikerült igazán egyfajta érdekegyeztető fó­rumot, mechanizmust ki­alakítani. S az köztudott, hogy a szakszervezetek — itt elsősorban az MSZOSZ- ről van szó — azt hangsú­lyozzák, hogyha nem sikerül tárgyalásos úton rendezni a dolgokat, akkor erődemonst­rációra kerülhet sor. Ez te­hát nem kizárt. Most én is úgy látom, hogy az a bizo­nyos „forró ősz” nem követ­kezett be, nem is lett volna kívánatos, azonban a politi­kai légkör kiéleződött az or­szágban. — Címszavakat sorolnék, s az: kérem, hogy röviden mondja el a véleményét velük kapcsolatban. Kezdjük az igaz­ságtétellel ... — Igazságtételre szükség van az országban, de nem ilyen formában, amely a jogbiztonságot veszélyezteti. Egyébként ezzel kapcsolat­ban egy tudományos konfe­rencia zajlott le Budapesten, s a külföldi és a belföldi jo­gászok többsége vitatja, hogy ez az igazságszolgáltatás módja. Nekünk is az a véle­ményünk, hogy a gyilkosokat nem szabad futni hagyni, de ilyen bizonytalanságot, hogy ez milyen körre terjed ki, aztán a hazaárulás kategóri­áját belefoglalni egy olyan törvénybe, erősen vitatható. — m/ni-M ügy? — A III/III-as ügynek ugyancsak nem ez a megol­dási módja. Ügy látom, nem véletlen, hogy az illetékesek a kormányban nem nagyon örülnek e kérdés fGazégeté­sének, s ilyen módon való tárgyalásának, illetve tör­vénybe foglalásának. — Expo? _ t fji. '• t .,0.0/1 . 1* f - M 5 ’ Emelik a felvásárlási árut? Tej-iernéklanács alakult Pillanatnyilag nem fené­kig tejfel a tejipar bűvköré­ben élni, megélni, illetve mindenki, aki a tej körül forgolódik, termelő, felhasz­náló, forgalmazó megrendí- tően ecseteli saját „savós” sorsát, mondván magasak a költségek, s ezeket az árban nem tudja érvényesíteni, ugyanakkor mi fogyasztók isszuk meg a levét, mármint az árháborúnak. Bár a kor­mány maximál, nem szaba­dítja fel a tejárat, ez azon­ban valószínűleg sokáig nem tartható. Hogy végül is kinek van igaza, s miként lehet az ér­dekeket összhangba hozni, arra azt hiszem, kevés egy tanácskozás, de arra minden­képpen jó, hogy megalakít­son mondjuk egy megyei tej-terméktanácsot, amely­ben az összes érdekelt fo­lyamatosan összedugja a fe­jét, s indulatok nélkül, józan belátással közelít a mások álláspontjához. Ennek szellemében tegnap Miskolcon, a B.-A.-Z. Me­gyei Mezőgazdasági Érdek- védelmi Szövetség Állatte­nyésztési Szaktagozata szer­vezésében összehívták a gaz­dákat, a gazdaságok képvise­lőit, megjelent a tejipar tel­jes vezérkara, sajnálatosan azonban a kereskedelem — érdekes módon — nem kép­viseltette magáit, egyedül Bárczi Béla magánkereskedő volt kíváncsi a tejtanácsra, akit — jobb híján, de ez nem ránézve sértő — bevá­lasztottak az elnökségbe. Az előzményekhez tartozik, hogy a MÉSZ mindenkit megkeresett. Ezt követően szeptember 2-án már tartot­tak egy megbeszélést, majd az ott elhangzottak szellemé­ben keresték meg a polgár­it Közvetlenül a termelőtől szerzi be a tejet a miskolci SZDSZ-tejbolt, így minősé­gibbet tud adni, olcsóbban. mesteri hivatalokat, gazdasá­gi szervezeteket. Végül is 82 magántermelő és 32 jogi sze­mély jelzett vissza, s így hozták össze a tegnapi ta­nácskozási.. Ezt azért tartom szükségesnek elmondani, mert velem együtt — ha jól számoltam — mindössze 43- an voltunk az Agrober-szék- házban. Ugyanakkor Fábián Gyula, a MÉSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy az érde­keltek körében 80—90 szá­zalékos csatlakozás lenne kívánatos, mert csak így le­het valamiképpen egységre törekedni. Meglehetősen szenvedélyes vita bontakozott ki, melynek lényege végül is az volt, hogy tudja-e emelni a tej­ipar a felvásárlási árat, vagy sem? A tejipari vállalat igazgatója, Gál Béla azzal riposztozott, hogy a minisz­térium nem enged, maxi­mum 10 százalék lehet az áremelés, ez azonban csak az állami támogatás megszűné­sének ellentételezését szol­gálhatja. Volt, aki azt mondta, hogy a kormány ne legyen nagy­lelkű az ő kontójukra, igen­is szabadítsa fel az árat, leg­feljebb adjon tejjegyet, vagy valamiféle kompenzációt, ha már ennyire fél a lakossági elégedetlenségtől egy esetle­ges tej áremelés esetén. Ugyanis sem a termelő, sem a feldolgozó nem tud kivé­deni bizonyos költségeket, amelyek folyamatosan emel­kednek. A kereskedelem kis­sé más — mondták —, mert végül is mindenképpen övé a legnagyobb haszon. Ezt nem cáfolta a nagykereske­delmi képviselő, ugyanis mint mondottam, nem volt jelen. Végezetül másodszori neki­futásra megalakították a megyei tej-terméktanácsot, melynek elnöke Németh Fe­renc lett, akit egyben dele­gáltak a pénteki budapesti tanácskozásra, ahol is létre­hozzák az országos tej-ter­méktanácsot, amely mint ér­dekképviseleti szerv a MÉSZ mellett működve, valószínű­leg nem önálló jogi sze­mélyként közvetlenül a kor­mánnyal tárgyal majd. Mi fogyasztók, addig is ri­adtan hallgatjuk a híreket a tejtúltermelésről, a tehenek kivágásáról, az immár jelent­kező tejhiányról, az esetleges áremelésről. Mi vidéken megélünk, annyit minden­képpen termelünk magunk­nak, — mondták a tanács­kozáson —, de mi lesz a vá­rosiakkal. Honnan és meny­nyiért kapnak majd tejet? (karos!) — Én rendíthetetlen híve vagyok a világkiállításnak, s örülök annak, hogy a parla­ment lényegében kétharma­dos többséggel az expo mel­lett állt ki. Sajnálom azt, hogy nincs egyetértés a fő­város vezetése és a kormány között, de ezek után tárgyal­niuk kell, s meg kell álla­podniuk, hogy sikeres expo legyen Magyarországon. — Surányi György „üjra nem jelölése” a bank élére7 — Szerintem ez hiba volt, kiváló szakemberről van szó. Ugyanakkor úgy látom, hogy végül is most már „fel van fújva” ez az ügy. A minisz­terelnök is fölöslegesen ma­gyarázkodásokba bocsátko­zott. Mindenesetre ez most egy nagy belpolitikai kérdés­sé vált. — KUlügyminisztérluml ét- szervezések? — Ezeket az embereket különösen jól ismerem, ki- ' váló szakemberekről van szó. Én azt sajnálom’, hogy nélkülözni fogják őket eze­ken a posztokon, pedig ki­váló a szakértelmük, s jő szolgálatot tehettek volna az országnak, a nemzetnek, er­ről van itt szó. Ez most egy olyan jelenség, amellyel én magam sem rokonszenvezek, nem ez a megoldás. A szak­értelmet kamatoztatni kell, a politikát pedig „csinálják” a hatalmon levők. — Költségvetést — A költségvetést ebben - az évben is későn terjesztet­te elő a •kormány, s ezért ni nagy vita lesz, nagy munkát kell elvégezni ahhoz, hogy ebben az évben költségvetése legyen az országnak, illetve január 1-től ennek alapján indulhassunk. — Így év végén, s választá­si ciklus Isiéhez közeledve, hogy érzi magát? INI« — A körülményekhez ké­pest jól érzem magam — ' egészségileg is. Az azonban erőteljesen foglalkozhat, hogy itt valóban vannak olyan je­lenségek, amelyek veszélyez­tetik a demokrácia békés építését, kiegyensúlyozott megteremtését. Az utóbbi időben — főleg a Kónya- féle dolgozat óta — egyfajta támadásba lendült a hatalmi elit az ellenzékkel szemben bizonyos kérdésekben. Ez kiélezte a politikai légkört, amelynek természetesen nem örülök. Most éppen egy olyan történelmi időszakot élünk, amikor az elszegénye­dés folyamata megy végbe az országban, igaz viszont, hogy egy szűk réteg gyorsan gazdagodik. Én azt mondom, így karácsony előtt, hogy a nemzeti megbékélés „bőség­kosarát” kellene most vala­hogy szétosztani ebben az országban. Tamavöigyi László Értesítjük a számozott utcák, a Marx tér és kör­nyéke (a stadionig terjedő terület), valamint Lyukóbá- nya választópolgárait, hogy Kohold Tamás önkormányza­ti képviselő december 12-én (csütörtökön) 16—18 óra kö­zött fogadóórát tart a 16j Számú Fadrusz János Utcai Általános Iskolában, melyre tisztelettel várja a 23. sz. vá­lasztókerület lakosságát. Miskolc Megyei Jogú Város Folgármesteri Hivatala Szűrös Mátyás a józan politika híve Támadásba lenit a hatalmi elit Pólók, Golfok, Passatok forintért Poré Hungária Miskolcon

Next

/
Oldalképek
Tartalom