Déli Hírlap, 1991. december (23. évfolyam, 280-301. szám)

1991-12-09 / 286. szám

az olvasóké a szó • Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3501, Pf.: 39. - Telefon: 42-666. • Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehe­tőleg 8-14 óra között keressenek fel bennünket. Vállalkoznék, de nem hagyják — írja e»y munkanélküli Azt hiszem, hogy az alábbi problémával nemcsak én küszködök de több embertársamról is szó van. Azzal kez­deném. hogy sajnos munkanélküli-segélyen tengődöm har- madmagammal. Ez az összeg alig haladja meg a négyezer forintot. Telkibányán lakom, albérletben. Nős vagyok, van egy 5 hónapos kislányom, illetve az előző házasságomból egy 8 éves kisfiam, aki után természetesen fizetem a gyercktar- tást. Sajnos úgy látom, hogy ebben az országban a munka­nélkülieknek semmilyen joguk nincs. Itt arra gondolok, hogy szerettem volna valamilyen vállalkozásba kezdeni. Mivel anyagi hátterem a fentiek tanúsága szerint nem va­lami rózsás, így azok a pénzintézetek, amelyeket felkeres­tem vállalkozási hitel kérésének ügyében, elutasítottak. A2 első kérdésük az volt. hogy van-e munkahelyem, illetve milyen garanciát tudok a hitelfelvételkor nyújtani. Ez azt jelenti, hogy valamilyen értékkel kellene rendelkeznem. Ez bizony nekem nincs. Megélhetési gondok között, albérletben kényszerülök élni. Mi munkanélküliek nem tehetünk arról, hogy nincs munkalehetőség. S ha már munkát nem tud te­remteni számunkra a kormányzat, legalább valami hitel-le­hetőséget tudnának nyújtani! Egy éve kapom a munkanél­küli-segélyt. Rágondolni sem merek, mi lesz, ha ez is meg­szűnik. Mehetek börtönbe, mert a gyerektartást sem tu­dom miből fizetni. Ügy érzem, jogos a felháborodásom. Bármennyire is szeretnék dolgozni, vállalkozni, egyik sem adatik meg a számomra. így aztán lassan oda jutunk, hogy a becsületes ember sem tudja eltartani a családját, felnevel­ni a gyermekeit. Mégis csak kellene megoldást találni azoknak, akiknek az Ország Házában ez a dolguk. N. Gy. Telkibánya (Teljes név és cím a szerkesztőségben) A csontkovács meggyógyította gyermekünket immár 4 hónapja gyógyít Mis­kolcon dr. Vjacseszlav Jevfimi- sin traumatológus orvos-csont- kovács, aki a Déli Hírlap Kft. meghívására érkezett és tartóz­kodik városunkban. Több száz, meszesedéiben szenvedőn segí­tett, hír* mind messzebbre jut. Az alábbi vendégftönyvi bejegy­zések írói Vámoogyörkröl, Ka­zincbarcikáról és Gyöngyösről keresték fel a doktort, aki az Ady Endre Művelődési Házban (teiefon: 46/79-640), illetve a hét végén Egerben, a Pacsirta u. 19. szám alatt (telefon: 36/18-493) rendel. ,.Kedves Doktor Űr! Na­gyon szépen köszönöm a lel­kiismeretes, odaadó munká­ját, amellyel nyaki gerinc- fájásomon és fejfájásomon segített. T. M.-né.” „Kedves Doktor Ür! Kö­szönjük szépen a csodálatos munkáját, nagy tudását, amellyel gyermekünkön se­gített. Istent kérem, hogy sokáig tartsa meg, az embe­riség javára. Nagyon hálá­san köszönjük! 1. S.-né.” „Nagyon szépen köszönjük a Doktor Úrnak, hogy gyer­mekünk gerincferdülését az iskolában fölfedezte és ered­ményesen gyógyította. Mi nem is gondoltuk, hogy a gyermekünknek ilyen prob­lémái lehetnek. A gyógyí­tással rengeteg felnőttkori szenvedéstől óvta meg. Kö­szönjük. M. J. és M. J.-né.” Ma délután: díjtalan jogtanácsadás Ma délután 4-től 6 óráig lesz ingyenes jogtanácsadás szerkesztőségünkben, a Saj­tóház III. emeletén, Az ol­vasóké a szó rovat szobájá­ban. Tanácsot ad: dr. Szarka Sándor egyetemi tanársegéd. „A miniszterelnökhöz fordulok” Baraosy Ferenc miskolci olvasónk eljuttatta szerkesztőségünk­be annak a levélnek a másolatát, amelyet Antall József minisz­terelnöknek címzett. Kérte, nyílt levél formájában közöljük la­punkban. „Antall Józsefnek, az MDF elnökének! Tisztelt Miniszterelnök Cr! Ne haragudjon, hogy zavarom sok munkájában, de azt hiszem, történelmi pillanatokat élünk át mindannyian. Szeretném, hogy amikor e sorokat olvassa, a Himnusz sorai jutnának eszébe. Hall­gatván »z Országgyűlést, a 168 óra című politikai műsort, amelyek a történelmi igazságtétellel foglalkoznak, ávósok, gyilkosok, népir- tök megbüntetését kérik. Közben elgondolkodom azon. hogy ml folyt Magyarországon történelmileg: tatárdiilás, aztán jöttek a tö­rökök, jöttek a Habsburgok, majd az őszirózsás forradalom, az 1939-es háború, és jöttek a nemetek. 1345 után a szovjetek, 40 évig. ligve nem keli részletezni egy illusztris történésznek, hogy a fent felsoroltak miatt Magyarországon milyen szenvedések voltak. Szeretném, hogyha ez a 111/III-as história és a bűnösök törvény által való megbüntetése egyszer és végre lezárulna. Ök az Isten törvényszéke elölt felelnek. Többet kellene forgatni a politikusok­nak a Biblia iüe vonatkozó részé. Jelenleg Magyarországon nem az a legnagyobb baj, hogy a gazdasági helyzet olyan, amilyen, hanem az erkölcsi gátak átszakadlak, és épp emiatt nem kellene bolygat­ni az 36-os bűnök felderítésére való törekvést. Szeretném, ha ott, a Parlamentben felnyitná sokak szemét erről a sziszifuszi történel­mi igazságtételről. Ha elfogadják a törvényt, akkor nem Európába fogunk retúrje­gyet váltani, hanem Balkániába! (Lásd a jugoszláv eseményeket, a Szovjetuniót, Bulgáriát.) A környező országokban. Kelet felé min­denütt üldözik, megszégyenítik és az előrehaladásban gáolják a magyar véreinket, testvéreinket. Ismétlem, ha elfogadják a tör- vényt, akkor itt beláthatatlan lesz a vége. Jó lenne végre, hogy ez a kis magyar nép, ha nehézségek árán is, de eljutna egy nyu­godt és kiegyensúlyozott légkörbe, és nem azon kellene rágódni, hogy ki a bűnös. Értékes perceket, órákat, napokat vesz cl a par­lamenttől és lefelé, a sokkal fontosabb, az. országot feszítő és az előrehaladást segítő ügyektől. Befejezésül szeretném őszinte naey- rabeesülésemet kifejezni ön iránt Miniszterelnök Cr, és a fentiek hassák át a nép iránt elkötelezett felelős politikus keresztényi tu­datát. Megbocsátás, megbocsátás, megbocsátás.” Baraesy Ferenc Miskolc, Arany János u. 9. sz. A szószóló megköszöni Burai Aladár, a miskolci cigány etni­kai kisebbség szószóló­ja köszönetét fejezi ki a Miskolci Ltkörgyár, a húsipari vállalat igazgatójának, és a Máltai Szeretetszolgá­lat dolgozóinak, amiért ajándékukkal segítet­ték, hogy november 24-én megrendezhes­sék a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei ci­gány fiatalok feszti­válját. Rendezik a Kálváriát A környékbeliek örömmel értesültek arról, hogy Mis­kolcon a Mindszenti Római Katolikus Plébánia a Her­mán Ottó Múzeumhoz for­dult az egykori Kálvária re­konstrukciója ügyében. Az egykori Kálvária területét annak idején elvették az egyháztól, az MSZMP szék­házát építették rá. A stá­ciókat megrongálták, lerom­bolták. A kápolna környéke is gondozatlan maradt. A szomszédos gyümölcsösök ga­zosak, a csavargók és a kó­bor kutyák búvóhelye lett belőlük. E területek rendezési ter­ve szerint sétálóparkot ala­kítanának ki itt, zöldöveze­tei, Reméljük, most már nem kell évekig várni a megvalósításig. E«y környékbeli lakos Ózdi szoborronoálók Néhány esztendővel ez­előtt Kucs Béla bánszállási születésű Munkácsy-díjas szobrászművész mintegy százötven alkotását Űzd vá­rosának ajándékozta. Ezeket állandó kiállítás keretében láthatják a művészetszeretők a Brassói úti Általános Mű­velődési Központban. A mű­vész a Szomjúság elnevezé­sű, nagyobb méretű munká­ját az Újváros téren állítot­ták fel 1985-en. A napok­ban e szobrot barbár módon megrongálták, megcsonkítot­ták, mindkét karját letörték, arcát elcsúfították, majd­nem az egészet szétverték. Vajon kinek, vagy kiknek állt útjában ez a műalko­tás, amelyet az itt élők már nagyon megkedveltek? (Kerékgyártó Mihály felv.) Elhozta a lakásomra a pénztárcámat December 3-án, a délelőtti órákban Miskolcon. az Arany János utcai lottózó­ban jártam. Míg a lottószel­vényeket beadtam az abla­kon, pénztárcámat letettem a pénztár előtti pultra. Dol- gavégezetten hazaindultam. Csak otthon vettem észre, hogy nincs meg a tárcám. Azonnal visszamentem a lot­tózóba, de pénztárcámnak a hűlt helyét találtain. Saj­nos az ott dolgozók nem lát­ták, ki vette fei a pultról. Rosszkedvűen mentem ha­za. Igaz, „csak” 1290 forint volt a tárcámban, de nekem ez is sokat jelent. Otthon viszont kellemes meglepe­téssel fogadott a feleségem. Míg én a lottózóban keres­tem az elveszett pénztár­cám, addig egy velem egy­korú idős úr, Fignár Imre megtalálta, és a tárcámban lévő lakáscímemre elhozta. Mivel mostanában egyre- másra rablásokról, lopások­ról hallunk, jó érzéssel töl­tött el, hogy azért vannak becsületes emberek. Olya­nok, akik még fáradnak is azért, hogy másoknak jót tegyenek. Mivel személyesen nem találkozhattunk, a nyil­vánosság előtt szeretnék kö­szönetét mondani Fignár Imrének nemes cselekedeté­ért. Tőzsi Árpád Miskolc Ü veg(be)í örök „Pii'f neki. durr a kirakat” — mondja a szólás-mondás, amit sokan már el is felejtet­tek. Napjainkban sajnos, újra visszajött. Hogy miért? Mert nincs olyar. nap Miskolcon, hogy ne volna kirakatbetörés. Ez a vandalizmus már elvisel­hetetlen. üzletek, vendéglátóipari egysé­gek, borozók vezetői panaszkod­nak, de ide sorolhatnám a bu­tikosokat, a különböző reklám­táblák tulajdonosait, akik vas­kos összeget fizetnek érte. Mindezt miért és kik követik el? Az alkohol mámorától „erős” emberek, vagy talán azok. akik mindennapos megél­hetési gondokkal küzdenek? De aligha tenné ezt meg egy mini­mális havi „jövedelemből” élő rokkantnyugdíjas. Csak néhány példa. A Bajcsy- Zsilinszky üt az üvegbetörök „paradicsoma”. Betörtek már a volt tcjlvóba, az Ofotértba, az ékszerboltba, a borkóstolóba (többször Is) és sorolhatnám még tovább az Ady-hfdig üze­melő egységeket, amelyek ha­sonló kárt szenvedtek. Nem ri­adnak meg a „kemény fiúk” attól sem, hogy a város köz­pontjában is tevékenykedjenek. A villanyrendőrnél lévő egység vezetője panaszolta, hogy á fagylaltkimérő helyiség ablakát törték be. A rendőrség helyszí­nelőit megvárva, a nyitáskor vérnyomokat találtak, és több­ezer forint értékű műszaki cikk eltulajdonítását vehették jegyző­könyvbe. A betört üveget gyorsan „be­foltozták”. Az üveg-, a javítási és kiszállási költségek kifizetésén túlmenően másnap nyitáskor igencsak meglepődtek; az előző nap behelyezett üveget ismét bezúzták. Sorolhatnám tovább, hogy szűkebb pátriánkban na­ponta hány ilyen eset történik. Tudom, hogy minden „va­gány” fiú mellé nem állíthat­nak rendőröket. A közelmúlt­ban olvastam, hogy a Város­ház tértől az Adv-hídig folya­matosan ellenőrzéseket végez­nek. Ellenőrző pontokat alakí­tottak ki. Ezt látom is minden nap. A rend őrei a helyükön vannak. Mivel parancsot én nem adhatok, csupán egy ja­vaslatom lenne. Szolgálati terü­letüket terjesszék ki a Kun Béla útig. Hargittay Attila Miskolc Drágakő — drágavíz A drágakövet a kezdetek óta keresi az emberiség, a drága vízzel most kénysze­rülünk megismerkedni. Leg­utóbb. december 2-i lapszá­mukban olvashattunk tudó­sítást róla. Mitől olyan drá­ga? Reális-e az az ár, amit a regionális vízművek kér­nek érte? Ezt bizony a kö­zönséges halandó nemigen tudja elbírálni. De apróbb megfigyelései, tapasztalatai neki is lehetnek. Például, ha egy eltévedt kiránduló odakeveredik a Parádsasvárhoz közeli. Kö­szörű-völgyi tározóhoz, ta­pasztalatokat szerezhet. Az erdők, hegyek közti tó kö­zelségét egy lyukakkal tűz­delt kerítés jelzi. Mégpedig ez nem is az első, amint ahogy azt a földre letapo­sott rozsdás drótok mutat­ják. Az újabb kerítés oszlo­pai még állnak, messziről ideszállított akácfából ké­szültek. De minek? Ott, az erdők mélyén nem jár sen­ki, különösen nem ártó szándékkal... Tudják ezt a vízmű gazdái is, mert szemmel láthatóan azon semmi karbantartást nem végeztek. Pedig egy erdei kerítésen egy-egy rádőlt fa, egy szarvas, vaddisznó gyak­ran lyukat üt. Így aztán ha­marosan több a lyuk, mint a kerítés. Az óhutai srácok­nak még csak nem is kell a tetején átmászniuk, bebúj­hatnak a lyukon is. Rossz­indulatú lennék, ha irigyel­ném tőlük e kis lubickolást, ezt úgyis csak kánikulában teszik. Nem így a szarvasok, vaddisznók, amelyeknek egész évben jólesik a für­dés, dagonyázás. A vízivóknak a jelek sze­rint semmi bajuk nem szár­mazott mindebből az eltelt 25 év során, hála a tisztító- berendezésnek, és azok ke­zelőinek. Kérdés viszont, ér­demes lenne-e harmadik ke­rítést építeni? Ha az előző kettő sorsára jut, aligha. És ezzel máris olcsóbb vizet ihatnánk. Hogy néha egy-egy szarvas, vaddisznó megmár­tózik a hűs habokban? Eny- nyit — úgy látszik — még a legkényesebb vízivók is ki­bírnak. Reményfy László Eger A GZIGZOMA RUHÁZAT megnyitja kapuit 1991. december 11-én 10 órakor az Arany János út 29-35 sz. alatt (Mese cukrászdával szemben). Nyitvatartási 830 - tói 17-ig. Minőség - Elegancia - Szolid árak! # TRAEX MODELL TRADE Kft. 3526 UsKotc. Kazmcry a 19. Levétdm: 3635 Mskotc 1 Pl 502 T«c- 06-46 48 864 Fmc 06-46 28-291

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom