Déli Hírlap, 1991. december (23. évfolyam, 280-301. szám)
1991-12-28 / 300. szám
Est lemez a titkos vágyuk rv A Scarabem blues kocsmája Október közepétől működik a miskolci Helyőrségi Művelődési Otthonban (tisz- tiklub) a Sccrnbeus zenekar blues kocsmája. Az elnevezés tulajdonképpen egy klubot takar, ahol minden kedden összegyűlnek a fiatalok, hogy néhány üveg sörrel felhígítva, hallgassanak egy kis blueszenét. A házigazda zenekar két tagjával, Udvardi Lakos Mártonnal és Katicával, alias Fehér Sándorral beszélgettünk.- Miskolcon eddig csak próbálkozások voltak hasonló klubok ' működtetésére, az úgy néz ki, meg is honosodott ... — Már 1990-ben is terveztük egy ilyen kocsma életre keltését, de akkor még zenekar sem volt igazán, így csak idén valósulhatott meg a dolog. Kecskés Tibort kerestük meg az ötletünkkel, ő áldását adta, azóta működik ez a blues kocsma keddenként. Este héttől tizenkét Hétfőn este is Gálaest a színházban Emlékszel még- címmel az elmúlt évek opera-, operett- és musical-előadásainak népszerű betétdalaiból, jeleneteiből, áriáiból, duettjeiből renacz gálaestet a Miskolci Nemzeti Színház. Először ma megy fel a függöny, dz a közönség valóban erősen emlékezhet, mert a meghirdetett hét előadásra a jegyek már elfogylak. Az érdeklődésre való tekintettel iktatták be még a december 30-i. hétfői napot is. A délután 'l -órakor kezdődő előadásra válthatunk jegyet. óráig tart a buli. nyolcvan forint a beugró. A programban majdnem mindig szerepel egy vendégzenekar, s azt követően játszunk mi. Eddig főleg helyi csapatok vendégeskedtek itt: Ebédelni mentem, Vakapád. Idegenek, Alison, Sex Pistols emlékzenekar, valamint Matisz László. A továbbiakban hívni fogunk pesti vendégeket is, januárban például Deák Bili Gyula fog itt fellépni, akivel néhány hete volt egy közös koncertünk a Gárdonyi Művelődési Házban. Az indulás elég kockázatos volt, nem számítottunk ismert zenekarnak, tulajdonképpen a klub indulásakor debütáltunk. Ügy érezzük, egyre népszerűbb ez a rendezvény, száz-százötven ember mindig eljön. Az lenne jó, ha nem ez volna az egyedüli ilyen hely a városban, szerintünk jóval többre lenne igény.- A zenekar jelenéről és jövőjéről mondanátok néhány szót? — A csapat öttagú, Király Csaba énekel, Fuklc Attila basszusgitározik, Kerékgyártó István (Füles) az egyik gitáros, Katica a másik, én, Udvardi Lakos Marton, dobolok. Jelenleg tizennyolc- húsz saját számunk van, ezek mellett játszunk régi, úgynevezett standard dalokat is. A repertoárt mindig úgy állítjuk össze, hogy mi.idén kedden más-más összetételű legyen, így a törzsközönség számára sem válik unalmassá a kétórás előadás. Általában nagyon oldott a légkör, még soha nem volt semmilyen rendbontás. Tapasztalataink szerint a fiatalok már belefáradtak az elgépiesedett zenékbe, most megint kezdik felfedezni maguknak az élő muzsikát, a bluest és a rockot. Ezek sokkal izgalmasabbak, de mi mégsem érezzük azt, hogy nosztalgiázunk. Nem akarjuk, hogy ezen a sünien megrekedjen a csapat, koncertzenekarrá szeretnénk válni, stúdiófelvételeket akarunk készíteni. Jövőre már Budapesten is lesz néhány fellépésünk. Titkos vágyunk, hogy később egy lemez is megjelenjen. Hímer Bertalan Fotó: Totyik Róbert Hol dolgozik majd, ha véges 9 Az önkormányzat is létesíthet iskolát A közoktatás negyven éve változatlan struktúrában működik. A kialakult szerkezetben időről időre voltak ugyan hangsúlyeltolódások, módosulások, de lényegi változáskról nem beszélhettünk. Az iskola- rendszer megújulás előtt áll. A képzéssel szemben egyre inkább követelmény, hogy olyan fiatalokat bocsássanak ki. akik általánosan műveltek, tudásuk könnyen konvertálható, s életük során akár többször is tudnak képzettséget és munkafeladatot váltani. A vállalatokat a keresetszabályozásban bekövetkezett változás a létszámleépítésben teszi érdekeltté, így kevesebb igényt jelentenek be a tanulóképzésre az új munkaerőre, s ennek hatására megjelenik a fölöslegessé vált, szakképzetlen munkaerő, melyet át kell képezni, s ebben a folyamatban szeredet kell vállalnia az iskolarendszerű képzésnek is. Az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy létrehozzanak a területükön olyan középfokú szakoktatási intézményeket, amelyek jelenleg hiányoznak, s ezzel párhuzamosan megszüntethetnek szakokat, képzési formákat, amelyeket úgy ítélnek meg, hogy a gazdaságnak osak kisebb számban, vagy egyáltalán nincs erre •eüksége. A megyei közgyűlés oktatási és közművelődési osztálya^ javaslatot tett a képviselők asztalára, amelyben átfogva a középfokú oktatás minden intézményét, megpróbál válaszolni a hogyan tovább kérdésére. • A NYOLC OSZTÁLY ELVÉGZÉSÉÉRT Az alapiskolázásnak most egyértelműen a nyolc osztály elvégzését kell tekinteA törpevulkánok lábánál iá jhás Mátkán Elősíilveszler Elősz il vesz téri bulit tortának december 30-án, hétfőn délután öt órától másnap hajnali egyig. Fellépnek: Eső, Rés, Scarabeus, Klub de Blues, Hold, Kikelet, Október. Levetítik a iSzelíd motorosok című filmet. lesz grimaszverseny, és a résztvevők azon is vetélkedhetnek (értékes díjakért), hogy ki hazudik a legnagyobbat? A szervezők külön kérik, hogy politikusok ne jelentkezzenek. Az érdekesnek ígérkező bulira »inden érdeklődőt szeretettel várnak az Ifjúsági és Stabadidőházban. (Tudósítónktól) Rátka Szerencstől 11 kilométer, vonalon 17 percnyi utazás, közúton csak 7 kilométer és a busz 11—12 perc alatt teszi meg. A MÁV „Piroskának” becézett dízel- voui&lású szerelvénye a Mád előtti hajtűkanyarban méltóság teljesen suhan a begyek lábához. A vonatról leszállva a községháza irányába tartunk. Útközben jólesik látni a település tisztaságát. A jegyzőasszonv' kísérőt ad a tájházhoz, aki egyben vezető is. Az Iskola térről nyíló utcában találjuk meg a műemlék jellegű népi lakóépületnek használt tájházat; 1824-ben építették, felújítása 1990-ben történt. Megnyílt a múlt év szeptember 27-én. Van valami rendkívüli ebben az egyszciú, feherre meszelt falusi házban, ami magához vonzza a látogatót. Az ajtó- és ablakkeretek mentén kék színű füzéres díszek. Talán azért, mert a község lakói fáradhatatlan buzgalommal. nagy hozzáértéssel összegyűjtötték a kiállítás anyagát és saját maguk rendezték be. Ilyen emberközelben sehol sem éreztem a néprajzi gyűjtés értelmét, eredményeit. A ház hosszában helyezkedik el telkén. A tükrös népviseleti terem részlete. A szoba: a lakáshoz szükséges berendezés, fiókos szekrény, fuggőlámpa. Az ágy mellett bölcső, babával. Egy vaskos kötet, a falutörténet, 14 oldalnyi feljegyzés, folytatás nélkül, mert írója meghalt. A konyhában szögletes kemence, nyitott kéménnyel. Kőedények, tányérok a falakon, szépen varrott falvédők. A következő helyiség meglepetés. Nyílik az ajtó és a hatás káprázatos. Mintha élő személyek fogadnának. Kirakatbábukat öltöztettek fel népviseletnek megfelelően. Vőlegény és menyasz- szony, ezek szülői és gyerekpár. A kamrában a hombár, a „tojató”, járom (iga) és gazdasági eszközök, favillák, szerszámok. Az istállóban a jászol, trágyalégyűjtő, (sok település tanulhatna, hogy nem szabad .széjjelfolyatni a szabadban!), és utolsóként a kocsiszín következik. Az istállóban volt a szolga heverő je, aki itt aludt. Majd a disznóól szálával és tyúk- ház a kocsiszín szomszédságában. A látogató úgy érzi, mintha a porta gazdája itt lenne még, és egyszercsak ráköszön. Annyira élethű minden. Ballagunk a 8 osztályos iskola mellett. Az elsőben 16 tanuló van. — Kis falu ez — mondják a gyerekek. Ezigazis.de tiszta, az emberek kulturáltak, vallásosak, szorgalmasak és becsületesek. Fényes Elek írta 1851-ben: „Rátka falu két hegylánc végén ró- naságon. Lakja 620 kath., kik eredetileg németek, s Trautson herceg telepítette őket ide 1750-ben, ma már magyarul is jól beszélnek.” A rátkaiak kitárulkozó lélekkel várják tájházuk látogatóit. Németh Pál ni, amiért a helyi önkormányzat a felelős. A megyének viszont arra kell kötelezettséget vállalnia, hogy a nyolc évfolyam elvégzése után továbbtanulhassanak a fiatalok, s ennek érdekében meg kell tervezni a, középfokú iskolák széles skáláját, s biztosítani a lehetőség szerinti legnagyobb választékot akkor is, ha egy-egy helvi önkormányzat erre nem képes. Szükséges a támogatás mindazoknál az iskoláknak, amelyek alulról jövő kezdeményezéssel próbálnak a változásokhoz, igényekhez igazodó intézményi képzést kialakítani. Ilyen lehetőség például a nyolcosztályos vagy hatosztályos gimnázium létrehozása is, ahol a tankötelezettség elérését olyan vizsgával érdemes zárni, amely akár az iskolán belüli elméleti irányú *'múlásra, az ott megszervezhető szakképzésre vagy iskolán kívüli szakmai képzéshez jelent belépőt. • VÁLTOZIK A SZAKKÉPZÉS Az iskola munkájának befolyásolására nagyobb lehetőséget kell biztosítani a fenntartóknak, a közvetlenül érintetteknek is (a tanárok, szülők, társadalmi szervek, diákok). A szerkezetváltás miatt hatékony és korszerű szakmunkásképzésre van- szükség, aminek kialakításához tisztább és egyértelműbb profilokat kell teremteni. Tisztázni kell az állami költségvetésnek az alapozó képzésben, illetve a vállalatoknak, munkáltatóknak a specializáló képzésben vállalt szerepét. Rendkívül fontos a szakmunkásképzés gyakorlati oktatási rendszerének felülvizsgálata’ is. A szakképzési törvény szakmai tervezete igyekszik megoldani ezt a problémát az úgynevezett tanulószerződéssel. Ez azt jelenti, hogy az állam a szakmaelméleti oktatás kötelezettségét vállalja magára, míg a gyakorlati oktatás a gazdálkodó szervezetek feladata és kötelezettsége. Az egész Borsod-Abaúj- Zemplén megyére kiterjedő szakmaszerkezet felülvizsgálata és átalakítása természetesen csak úgy oldható meg, ha figyelembe veszik a megyei munkaerőpiac helyzetét, s figyelemmel kísérik a megyei munkaügyi központ jelentéseit is. Aczél Éva A Miskolci Akadémiai Bizottság jutalmai A Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) 1991. évi pályázatai közül a következők részesültek jutalomban: „A q-adik Farey-sorozat egymást követő tagjai előállíthatok” témával Székely Tibor (Becskeháza); „A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás módjai Észak-Magyarórszágon” témával dr. Holló Sándor (Kompolt); „Az arthroseopia, mint új eljárás a térdsérültek ellátásában” témával dr. Csonka Csaba (Salgótarján); „Diktatúrából a demokráciába Heves megyében” témával dr. Kovács Ernő, dr. Kiss László, Hacsi Lajos és Suba István (Eger); „A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek körülményei és a tanulmányi teljesítmény összefüggése” témával Szigeti László- né (Ludánvhalászi); „Hétköznapi példaképek (oktatás-iskolatörténet)” té« mával Czene Gyuláné (Salgótarján) ; „Számítógépes programi (adatbázis védett és ritka növényfajokra) témával Koczka Ferenc (Eger). Mi krém aranyat, hol találtak sót Magyarország hegyeiről Földrajzi, földtani, ipar- történeti, tájleíró, a tudománytörténet iránt érdeklődőknek hasznos kiadvánnyal jelentkezett a Miskolci Egyetem könyvtára és levéltára. A Bányászat, a Kohászat, és a Földtan Klasszikusad sorozat hatodik köteteként adták közre Csiba István Magyarország hegyeiről írott latin nyelvű értekezését, amelyet 1714-ben jelentetett meg, Nagyszombatban. A szerző, miután meghatározza Magyarország helyét, kiterjedését Európában, 16 fejezetben sorra veszi a jellegzetessége szerint ismerteti az ezen a földön található hegyeket. Az első fejezetben mindjárt az aranytermő hegyeket ismerteti. A többi fejezet arról szól, hol találhatók például a rézércek, a vasbányákról, mely hegyek nevezetesek. Szól a sóbányákról csakúgy, mint a szőlőtermő hegyekről, dombokról. Bár Miskolcot és környékét nem említi, azonban a szélesebb környékről, mint például Gömör vármegyéről a vasércbányászatnál szól, valamint a mágueskövek lelőhelyeként is ismerteti, A kötet, egyben a sorozat szerkesztője, dr. Zsámboki László, a műhöz írott ismertetőjében elmondja, hogy Csiba István jezsuita atya azt nyújtotta, amire felkészültsége volt, azaz a fölényes irodalmi ismeretekkel rendelkező tanár tudását kívánta továbbadni. Arra törekedett, hogy lehetőleg teljes és tökéletes irodalmi feldolgozását adja a már említett témaköröknek. Müvével az utókor mostohán bánt, ám mint kortörténeti adalék jelentős érték.
