Déli Hírlap, 1991. december (23. évfolyam, 280-301. szám)

1991-12-21 / 297. szám

....................................... Sárospatak egyik jelképe a Művelődés Háza (Herényi felv.) A kisebbségek helyzete nem jobb és nem rosszabb a magyarokénál Nincs nemzetiséoi ellentét se Borsodban, se Hevesben A cigányság helyzete katasztrofális Remélem, a józan ész kerekedik felül... Beszélgetés Szelényi Iránnal — Ismer nálunk ilyen pár­tot? A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő németek és szlovákok így ítélik meg sa­ját helyzetüket, hogy nemze­tiségük miatt hátrányos megkülönböztetés nem éri őket, munkaszeretetük, mun­kabírásuk és szorgalmuk ré­vén megbecsülésben része­sülnek. Társadalmi helyze­tük, életszínvonaluk nem jobb és nem is rosszabb a magyarokénál. Anyanyelvük­höz ragaszkodnak, nemzeti­ségi óvodák és iskolák is működnek. Az etnikai ki­sebbség (cigányság) helyzete már korántsem ennyire jó, hiszen szociális helyzetük tragikus, megélhetésük bi­zonytalan, jelentős gazdasá­gi és szociális problémákat szülnek országszerte, külö­nösen Borsod megyében. Mindez abból a tájékoztató­ból derült ki, amelyet a megyei közgyűlés etnikai és nemzetiségi bizottsága tett le a képviselők asztalára. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő kisebbségek közül csaknem 20 ezer szlo­vák nemzetiségűnek vallja magát, ök a megye 25 tele­pülésén élnek, identitásukat leginkább Bükkszentkeresz- ten, Répáshután és Komlós- kán -tartották meg. Egy ok­tóberi felmérés szerint 4 szlovák óvoda működik a megyében, ahol 116 gyerek tanulhatja anyanyelvét, és 9 általános iskolában 456 szlo­vák nemzetiségű tanuló ré­szesül anyanyelvi oktatás­ban. • MAR AZ ÓVODÁBAN Három német nemzetiségű település található Borsod- Abaúj-Zemplénben. Károly­falva, Hercegkút és Rátka, ezekben a lakosság 80 szá­zaléka német nemzetiségű. Számuk 2000 körül van. Hercegkúton az óvodában, Rátkán pedig az óvoda és az általános iskola vala­mennyi osztályában, tanóra keretén belül biztosítják a nemzetiségi nyelv oktatását. Károlyfalván a következő tanévtől szerveznek óvodai nemzetiségi csoportot, és ter­vezik az általános iskola al­só tagozatának indítását is. Német nyelvű óvodai okta­tásban 75, iskolai oktatásban pedig 132 tanuló részesül. A nemzetiségek közös problémája,-hogy az anya­nyelvi oktatás nincs minde­nütt megoldva, nehézkes a tankönyvek beszerzése, az anyanyelvi tanárok képzése, a nyelvi táborokat, hagyo­mányőrző együtteseket pénz hiányában a megszűnés fe­nyegeti. • TÁMOGATNI KELL A cigányság helyzet» rend­kívül súlyos Borsod-Abaúj- Zemplén ben. Számuk eléri a 80 ezret, rendkívül rossz anyagi helyzetben, lakáskö­rülmények között élnek, a tanköteles korú gyerekeknek csak a fele végzi el az ál­talános iskolát, s a munka- nélküliek 70 százaléka ci­gány származású. Hatalmas feszültségeket okoz a segé­lyezésük, életmódjuk gyak­ran irritálja a környezetük­ben élőket. Felzárkóztatásuk nemcsak anyagi kérdés — mondta az egyik képviselő a megyei közgyűlésen —, hi­szen az állandó segélyezés nem jelenthet megoldást hosszú távon. Kedvező vál­tozást csak úgy lehet elérni — véleménye szerint —, ha az óvodákba és iskolákba ugyanúgy járnak a gyere­ken, mint a többi tanköte­les korú, s ennek érdekében mind a megyei, mind pedig a helyi önkormányzatoknak igen szigorúan kell fellépni­ük. S ha ehhez igényelnek az önkormányzatok anyagi segítséget, pályázat útján meg is kaphatják. Felemel­kedésüket segíteni lehetne azzal is, hogy kulturális igényeiket megpróbálják ki­elégíteni azon a településen, ahol élnek, hiszen egyre, több tánccsoport, színtársu­lat, zenekar működik me- gyeszeríe, s ezeket a kezde­ményezéseket anyagilag is támogatni kell. • FONTOSAK A KLUBOK Heves megyében — amint azt Bíró Ervintől, a köztár­sasági megbízotti hivatal munkatársától megtudtuk — két kisebbségi csoport van: a szlovákok és a cigányság. A szlovákok a Mátrában él­nek. Mátraszentimre, Mátra- szentistván és Mátraszent- lászló községekben, számuk 2—3 százra tehető. Hasonló körülmények között élnek, mint a falvak többi lakosai, beilleszkedtek közéjük, sem­miféle nemzetiségi ellentét nincs közöttük. A cigányság problémái ha­sonlóak a Borsod-Abaúj- Zemplén megyéiékéhez, szá­muk 18 ezer. Rendkívül rossz körülmények között élnek. Tizenöt éves program készült még a „régi rend­szerben” a lakáshoz jutta­tásukra, de ez nem hozott megnyugtató eredményt. Po­roszlón, Kerecsenden. Ká­polnán működnek cigány­szervezetek, illetve cigány­klubok. A cigányszervezetek vezetői nagy várakozással néznek a nemzetiségi tör­vény elé, kérdés azonban, ez a törvény mennyire oldja majd meg a gazdasági és műveltségi szintből eredő hátrányokat. „Békesség földön az em­bernek” — karácsonyi ének- idézettel invitál ökumenikus imádságra a Magyar Demok­rata Fórum. Mint a hivoga- tóbóí kiderül, aranyvasár­nap (december 22-én) 17 órakor az Országház előtt az MDF által állított karácsony­fa alatt 1000 szál gyergyát gyújtanak azokért, akik nem ünnepelhetnek békében. Az MDF elnöksége kéri a váro­sok és községek vezetőit, hogy kezdeményezzenek ha­sonló ünnepségeket települé­seiken. A fenti idézethez kívánko­zik még egy jelző, tudniillik, békesség a „jóakaratú” em­bereknek. Miközben riasztó technikák révén ég-föld kö­zött percnyire rövidül a tá­volság, az emberek egymás­tól fényévekre távolodhat­nak. Tiszteletreméltó az MDF szándéka. Ha már ily’ csahossá vált a világ, leg­alább ilyentájt a jóakaratú emberek közösségében kerül­jünk szeretetközelbe, gondol­Az MDF okosabban tenné, ha boszorkányüldözés helyett azon törné a fejét: mivel le­hetne az urnákhoz csalogat­ni a választóknak a szava­zásoktól távol maradó több­ségét. Hírről Szelényi Iván, az ismert szociológus beszélt ab­ban az interjúban, amelyet lapunk munkatársának adott. — „Hazánk oázis a konflik­tusok sivatagában” — mondta az MDF ötödik országos gyű­lésén Antall József. Ilyesmit legutoljára a késel Kádár-kor­szakban hallhattunk, amikor már minden, a hatalmon levők uralmát igazoló érv elfogyott. Mi szüksége van a legnagyobb kormányzópártnak most erre az összehasonlító legitimáció­ra? Ennyire nem legitim? Vagy annyira rossz az önképe, hogy azt hiszi magáról: nem legi­tim? — Egyrészt azt mondanám, hogy Antall Józsefnek igaza van. Magyarország valóban továbbra is a „legvidámabb i barakk”, ebben a régióban sok szempontból a sikeror- I szágnak számít. Ugyanakkor * igaz, hogy az egész magyar politikai rendszer, s ezen be­lül a demokrata fórum is komoly legitimációs problé­mával küszködik. A mai par­lamentet is már a választók kisebbsége juttatta a képvi­selőházba. A legitimációs válságnak egyébként a leg­jobb mérőszáma a választó- polgárok közönye a választá­sok, és általában a politika iránt. Egyre növekvő a kö­zöny ... Riasztóan csökkent a kormányzópárt népszerűsége is. Azt is érzékelem, hogy az emberek nemcsak szavaz­ni nem mennek el, de gya­nakszanak a hivatalos poli­tikusokra. Korruptaknak gon­dolják őket, nagyon sokan úgy ítélik, hogy felfuvalko- dottak, úrhatnámok, hogy nem sokkal különb módon uralkodnak, mint óllamszoci- alista elődeik tették. Ez a politikával szembeni kifá­radtság, kiábrándultság na­gyon súlyos probléma, ami­kor demokratikus, többpárt­rendszerű átalakulást kísérel meg egy társadalom. Ezért egyetértek Önnel: bár Antall Józsefnek, mint politikusnak nem lehet a szemére vetni, ha kihasznál egy ziccert — ez egyébként olyasmi, amire egy politikusnak hivatkoznia is kell —, de ebben a hely­juk végig magunkat, keres­sük a benső békét, kibékü­lést, megbékélést. Remeg a karácsonyi gyer­tya lángja, azé a gyertyáé, mely a határainkon túii honfitársainkért is lobog, minden szenvedő emberért ezen a földkerekségen. Óv­juk hát hittel, szeretettel. Miskolcon „átvették alán­got”. A fent nevezett idő­pontban, tehát aranyvasár­nap (december 22-én) 17 órától a Városház téren is­tentiszteletet tartanak, négy felekezet részvételével. Ké­rik a jóakaratú embereket, függetlenül pártállásuktól, vallási hovatartozásuktól, hogy jöjjenek, hozzanak ma­gukkal gyertyát, gyújtsanak lángot, óvjuk együtt ezt a remegő gyertyalángot. Har­sányban tudomásunk szerint szintén tartanak hasonló is­tentiszteletet az önkormány­zat épülete előtt, s remélhe­tőleg további településeken veszik át a lángot. (karosi) zetben szüksége is van rá, hogy kihasználja ezt a zic­cert. — A kormányon levők ezek szerint a hiányzó legitimáció­jukat próbálják pótolni az igazságtétellel, a boszorkányok keresésével? — Bár nem vagyok bejá­ratos a politika felső körei­be, és nem tudom biztosan, de attól tartok, a Zétényi— Takács törvény mögött va­lóban az a szándék áll, hogy az emberek vélt, vagy való­ságos apátiáját feloldják, és a saját legitimációjukat erő­sítsék vele. Amit a közvéle­mény-kutatásokból és sze­mélyes beszélgetésekből, ta­pasztalatokból tudok, annak alapján azt kell mondanom: ez nem éppen szerencsés módja a legitimáció keresé­sének. Ügy képzelem: a ma­gyar társadalom készen volt rá, hogy elássa a csatabár­dot, és a tagjai civakodás, bosszúállás helyett békeben dolgozzanak egymással. Sze­rintem a demokrata fórum épp azzal nyerte meg a vá­lasztásokat, hogy az emberek azt hitték róla: sokkal in­kább képviseli ezt az irányt, mint a szabaddemokraták. Egyszerűen hibának tartom, hogy a demokrata fórum most elment az igazságtétel felé. Amennyiben kikérnék a tanácsomat, azt mondanám nekik: okosabban tennék, ha inkább azon gondolkodnának, hogy a választásokon a sza­vazatát le nem adó 70—80 százalékot hogyan tudnák az urnákhoz vinni és rávenni őket, hogy rájuk szavazza­nak ... — ön szerint hogyan? — Egyszerűen nem hiszem, hogy a mai távolmaradókhoz a bosszúállás, az igazságtétel programja szói. Ezekhez az emberekhez az szólna, ha egy olyan politikai pártot lát­nának, amelyik érzékeny a szociális problémákra, ame­lyikről elhiszik, hogy őszin­tén fájlalja az elnyomorodá- sukat, a lecsúszásukat, s ag­gódik emiatt, amelyikről el­hiszik, hogy nem szűkös pártérdeket követ a parla­menti vitákban, hanem va­lóban a nemzet sorsát viseli a szívén. Amelyik párt ezt így együtt föl tudja vállalni, s ezt a képet továbbítani tudja magáról a választók­hoz, az könnyen lehetne a következő választások győz­— őszintén szólva: nem. Vannak kritériumok, ame­lyeknek mondjuk a Fidesz megfelel. A hitelesség kép­zetét feltétlenül felkeltik. Róluk senki sem gondolja, hogy szűkös pártérdekből a koncon marakodnának. Ugyan társadalompolitikai, gazdaságpolitikai kérdések­ben nem sok együttérzést mutatnak a lecsúszókkal szemben, mégis jobb híján az őszinteségükért, az ide­ológiai tisztaságukért azzal jutalmazzák őket manapság a közvélemény-kutatásokban, hogy a lehetséges szavazatok 35 százalékát ígérik nekik. Én persze nem hinném, hogy ezek az ígéretek való­ságos szavazatokban is testet öltenének; választásoknál a Fidesz lényegesen gyengéb­ben szerepel, mint a közvé­lemény-kutatásoknál. Az em­berek kétszer is meggondol­ják, hogy egy generációsnak tűnő pártra, vagy általuk túl fiatalnak tartott emberekre adják szavazatukat. — Milyen esélyt lát arra, hogy magán- és intézményes hosszú, leszámolások, megráz­kódtatások nélkül épüljenek ki a demokratikus intézményeink, s álljon be nálunk a többpárt­rendszerű parlamenti váltógaz­daság? — A magyar történelem szekere mehet erre és arra is. A szomszédos országok­ban zajló folyamatok rossz irányba mutatnak, és köny- nyen errefelé taszíthatják Magyarországot is. Remélem, a józan ész kerekedik fölül. Az biztos, Nyugatról azt vár­nák tőlünk, hogy felnőtteb­ben, polgárosultabban visel­kedjünk, és ne kezdjünk bo­szorkányüldözési hadjáratot. A Zétényi—Takács-féle tör­vény nem kis megütközést keltett a világsajtóban. Re­méljük, hogy ezzel a folya­mat lezárul. Ennek némi jelei megmutatkoztak az MDF or­szágos gyűlésén. Biztos, hogy a fórumon belül a nemzeti liberális körhöz tartozók sze­retnék, ha ez a törvény az utolsó aktus lenne, s ennek a véleményüknek hangot is adtak. De az is nyilvánvaló, hogy vannak, akik ezt az első fontos lépésnek tartják. Én abban bízom, hogy az előb­biek szavára hallgat majd a párt. Mint mondtam: az MDF saját érdeke, hogy er­re a szárnyára figyeljen és tőle fogadjon el tanácsot. Bujdos Attila tese. A sztrájkbizottság TISZTELT SZAKTARSNÖK! TISZTELT SZ AKT ARS AKI A Megyei Egyesített Sztrájkbizottság köszönetét fejezi ki mindazon MSZOSZ-hez tartozó és azon Kívüli üzemi, mun­kahelyi szakszervezeti kollektíváknak, szakszervezeti tagok­nak, minden munkavállalónak, nyugdíjasnak, munkanélkü­linek, akik az MSZOSZ által megfogalmazott, valamennyi munkavállalót érintő, legégetőbb gazdasági, szociális köve­telésekkel egyetértve, figyelmeztető sztrájkokkal, munkás- gyüiésekkel, üzemi demonstrációkkal, aláírásokkal, kék zászlók és kék szalagok kitűzésével, viselésével, vagy távi­rati úton fejezték ki szolidaritásukat. A megye munkavállalóinak támogató szolidaritása nagy­mértékben elősegítheti a kormány és a munkavállalók tár­gyalásainak további eredményességét. A megyei szakszervezetek vezetői ezúton kívánnak min­den szakszervezeti tagnak, minden szaktársnak, és szeretett családtagjaiknak KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS EREDMÉNYEKBEN GAZDAG BOLDOG ÜJ ESZTENDŐT Megyei Egyesített Sztrájkbizottság _ Megyei Szakmai Szervezetek Szövetsége A őzéi Éva „Békesség földön az embernekí! Ilink a negő gyertyalángot • • Ökumenikus imádság keretében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom