Déli Hírlap, 1991. december (23. évfolyam, 280-301. szám)
1991-12-19 / 295. szám
Az ózdi önkormányzat npm vallott szégyent 2 és 3 pssztkomnisla Szelényi Iván, az ismert szociológus tart ma előadást Miskolcon A társadalmi szerkezet változásai a posztkommunista átmenet korszakában címmel. Az érdeklődők a megyei szakszervezeti székház első emeleti tanácstermében hallgathatják meg a professzor okfejtését, délután 3-tól. Holló-klub Gállá Miklós és a Hollószínház társulata újabb klubestet tart a Miskolci Ifjúsági és Szabadidőházban, ma este hat és fél kilenc órai kezdettel. A műsorban angol abszurd jelenetek, dalok és egyéb meglepetések lesznek. Mindenkit szívesen látnak. £T: Munkahelyeket teremteni Kié legyen az 500 millió? Beszélgetés dr. Elek Vilmossal, a város alpoigármeslerevel ^ Ajándékválogató (Kerényi László felv.) Olvashatatlan recpptre nem adják ki Pecsét nélkül nincsen gyógyszer' A társadalombiztosító szigora ? A* ember beáll a gyógyszertárban az egyik várakozó sorba. Csigalassúsággal halad a receptek számítógépes feldolgozása, miközben kiadósakat tüsszögnek, köhögnek a betegek, alaposan szétszórva a szűk helyiségben a bacilusokat. Hosszúhosszú sorba állás után végre odaérünk az ablakhoz. Az üvegtábla mögött ülő gyógyszertári dolgozó azon. bán közli velünk: receptünkre nem adják ki a tablettákat, ugyanis hiányzik róla a pecsét, amely azt igazolja, melyik körzeti orvos írta fel a gyógyszereket. Menjek vissza az orvosomhoz, és pecsételtessem le vele! — hangzik az ítélet. Most mit tegyek? Menjek vissza az orvoshoz, ahol ismét várakoznom kell, aztán vissza a gyógyszertárba, ami szintén pár órás program, míg végre-valahára kézhez kapom a gyógyító tablettákat? A körzeti orvosok azonosító pecsétjeik beszel zésére féléves türelmi időt kaptak. Mi történik akkor, ha az orvosomnak még nem készült el a pecsétje? Amíg megvárom a stempli elkészültét. hogy kiválthassam s tablettámat, addig meg is gyógyulok.. * Megkérdeztük néhány miskolci gyógyszertárban: elő- fordulhat-e, hogy a második bélyegző hiánya miatt nem kapja meg a beteg a gyógyszerét? Pátria gyógyszertár: — December 1-jétől lépett életbe a Népjóléti Minisztérium rendelete, amely szabályozza a körzeti orvosok azonosító pecsétjének használatát, de május 30-ig türelmi időt hagyott. Ez azt jelenti, hogy addig nem kötelező használniuk a pecsétet. Az nem fordulhat elő, hogy a második bélyegző hiánya miatt nem kapja meg a beteg a tablettákat, az viszont igen, hog” ha olvashatatlan a recepten lévő pecsét, akkor nem fogadjuk el a vényt, és nem adjuk ki a gyógyszert. A Társadalom- biztosítási Igazgatóság ugyanis rendkívül szigorúan ellenőrzi a recepteket, s csak az olvasható, azonosítható pecséttel ellátottakra fizeti ki a patikáknak a gyógyszerek árát. A Széchenyi utca 33. ez. alatti gyógyszertár vezetője megerősíti a fentieket, kiegészítve azzal: — Előfordul, hogy az olvashatatlan pecséttel ellátott receptekre nem adják ki a felírt gyógyszereket, hiszen a Társadalombiztosítási Igazgatóság a patikákkal fizettetné meg az ilyen vé€ J}íW> Alapítvány az önkormányzatok támogatására Támogassa az alapítvány hálózatfejlesztését! Csatlakozzon informatikai eszközökkel a hálózathoz! AT-286, AT-386 + perifériák. A támogatás összege leírható az adóalapból! Ne utazzon Budapestre! Keresse az alapítványt Miskolcon! OKTACOMP Kft., 3530 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán (Kun Béla) út 10. TELEFON: 45-811,21. Számítástechnikai tanfolyamainkkal és egyéb számítástechnikai szolgáltatásokkal állunk rendelkezésére. nyekre kiadott tabletták árát. Ritkán fordul elő, hogy visszaküldjük a betegeket az orvoshoz másik receptért, igyekszünk mindent elkövetni, hogy minél ritkábban kelljen ehhez a módszerhez folyamodnunk, ezért állandó kapcsolatban vagyunk a körzeti orvosokkal. A türelmi idő lejárta' után megjelennek majd az új vények, amelyekkel: él^erülhetpjc lesznek' ea^k. a. k^Tléjrjfxetferi- ’ségek7ssrm!,‘s ‘ Aczél Éva Ózdon a legnyomasztóbb gondot a tömeges munka- nélküliség okozza. Jelenleg mintegy ötezer az állástalanok száma, s jövőre várhatóan további ezrek vesztik el munkahelyüket. Csupán az Ózdi Kohászati Üzemek és társaságai kétezer dolgozó elbocsátását jelezték a jövő esztendőben. Kiírják talán Ózd határában, hogy ez a munkanélküliek városa? Mi erről a véleménye dr. Elek Vilmosnak, az ön- kormányzat vezetésével megbízott alpolgármesternek? — Remélem, nem ennyire borúsak a kilátásaink, bár a helyzetünk vitathatatlanul súlyos. Évek óta beszélünk már Ózdon a szerkezetváltás szükségességéről, azonban érdemi változás kevés történt. Véleményem szerint a legnagyobb gondot az okozza, hogy az itt élők csak kohászatban tudnak gondolkodni, a vállalkozások fejlesztésére az önkormányzaton kívül alig volt érdemi kezdeményezés. — Mit mányzat? tett az önkor— Egy évvel ezelőtt hoztuk létre az ózd Térségi Foglalkoztatási és Fejlesztési Tanácsot, amely három szakértői bizottságból áll; a szerkezetátalakítási, a foglalkoztatási és a szociálpolitikai bizottságokból. Tagjai önkormányzati képviselőkből, a munkáltatók, a munkavállalók, az érdekképviA miskolci garázsok, az emberi jogok és a molinót dagasztó szelek Igen szoros a kapcsolat az emberi jogok és a miskolci garázsok között. Ez akkor derült ki, amikor a borsodi megyeszékhely közgyűlése a közelmúltban arról vitázott, eladjanak-e 41 garázst a Katowice utcán, vagy sem. Ekkor tette valaki szóvá, hogy nem feltétlenül jár jól a város, ha megkötik a boltot a vevőkkel. Egyáltalán nem biztos, hogy mindenki az autóját, tárolja majd benne. Sokan nyitnak például üzletet a garázsukban. Aminek egyfelől örülni lehet, hiszen nagyobb a választék. Másfelől viszont kevesebb a garázsnak használt garázs. Ez pedig fölöttébb elszomorító dolog. Van igazság e szavakban. Garázssal ugyanis igen gyéren van ellátva Miskolc. Az épületek alatt 2758 van ezekből, közterületen pedig 3641 kisgarázs áll. Az utakon viszont ennél lényegesen több autó fut. Egy öt éve készült terv szerint a város kilenc pontján kellene parkoió — és 11 helyen nagy.garázst építeni. Ezáltal majd 10 ezer jármű feje fölé jutna tető. A Kérdés persze most nem ez, hanem az: korlátozhatja-e vagy sem az önkormányzat a tulajdonost abban, hogy mit csináljon a garázsával. Ez a városháza néhány munkatársát is foglalkoztathatta, mert levelezésbe kezdtek a köztársasági megbízotti hivatallal. Onnan nemeges válasz érkezett. A tulajdon megszerzése és megőrzése minden ember joga. Tulajdonával pedig ahhoz kezd a tulajdonos, amihez osak akar, illetve tud. Hát itt az előbb már idézett kapcsolat. Amitől persze nekem rögtön az eszembe jutott, hogy nemcsak a garázsok esetében kellene szem előtt tartani, mit ildomos a demokrácáiban és mit nem. Beszélik, hogy a miskolci városházán szabályozni akarják a villanyoszlopok között a magasban kifeszített hirdetmények elhelyezését is. Nem lehetne ám csak úgy kisajátítani az ég eigyegy szeletét a sűrűn kirakott molinókkal, mert ez állítólag igen rontja a városképet. Bizonyos rendezvények idején jöhetne csak szóba az ilyesmi. Csakhogy ahogy abba sem szólhat bele egy jogállamban senki, mihez kezdjen az állampolgár a tulajdonával, az eget sem vehetik el a vállalkozóktól. Akinek van rá pénze, megrendeli a hirdetést, s addig látszik a reklámja, amíg bírja a pénztárcája. Mellesleg más városokban ott dagasztja a molinókat a szél. Sorolhatnánk itt világvárosokat, mégis csak a közeli, s a külcsínyére oly sokat adó Eger nevét jegyezzük meg. Nem hallottunk még róla, hogy egyetlen turistát is elriasztott volna a tény, hogy Gösser-reklám lobog az ottani sétálóutca felett. Amiből pedig az a tanulság: nem árt olykor más eget is fürkészni tekintetünkkel. seleti szervek delegáltjaiból, valamint pénzintézeti szakemberekből verbuválódtak. A kormány a térség fejlesztésére tárcaközi szervezetet hozott létre, s a két szervezet célja, feladata örvendetesen találkozott. önkormányzatunk ezután vállalkozásfejlesztési alapítványt hozott létre, 500 ezer forint indulótőkével. Arra számítottunk, hogy a környező települések önkormányzatai, vállalatok, intézmények is csatlakoznak az alapítványhoz, de sajnos, nem nagy a tolongás. Az alapítvány jelenleg is él. Különböző pályázatok útján 17 millió forintot nyertünk eddig munkahelyek teremtésére, ebből 600—700 fő számára biztosííottunk munkalehetőséget. Belga beruházásban épült a Gaitex Ruházati Üzem, s remélhetőleg a dél- kóreaiakkal közösen injek- oióstűk gyártása kezdődhet meg Farkaslyukban, az EL- CO telephelyén. Ez további kétszáz ember számára biztosíthatna munkalehetőséget. A tajvaniaktól most várunk beruházási javaslatot. A ruhagyár melletti területen úgynevezett ipari parkot alakítottunk ld, ahol három vállalkozó közel száz embernek biztosít munkát. Lépések tehát már történtek a munkahelyteremtésben. de sajnos, a felszabaduló létszám jóval nagyobb az új munkahelyek számánál. Azért nem vagyok pesszimista, bizom benne, hogy sok korábbi kezdeményezés gyümölcse ezután fog beérni, s nem kell kiírni, hogy Ózd a munkanélküliek városa. A privatizáció Is re- mélíhetóleg a vállalkozások élénkítését fogja segíteni, amelyek újabb munkahelyeket eredményezhetnek. — Vannak-e már részletes terveik a privatizációra vonatkozóan? — Vállalkozásbarát és vállalkozó önkormányzatot szeretnénk „működtetni”. Lehetőségeink szerint támogatjuk a privatizáció gyorsítását, ugyanakkor vállalkozóként az önkormányzat is be kíván szállni a különböző vállalkozásokba. A privatizálásra kerülő üzemek, épületek alatt a földterület ön- kormányzati tulajdonban van, ezt apportként akarjuk bevinni a vállalkozásokba, így az önkormányzat is bizonyos mértékben tulajdonossá válik. Ez ügyben tárgyalásokat folytattunk már az ózdi kenyérgyárra], a közeljövőben privatizációra kerülő Centrum Áruházzal pedig már a szándéknyilatkozatot is aláírtuk. — Hogyan tudnak a tömeges munkanélküliséggel megbirkózni, hiszen e gond megoldására igazából még nem sikerült gyógyírt találni? — A foglalkoztatás megJ oldása, a munkanélküliség problémája nem elsődlegesen önkormányzati feladat,' a kormánynak kell megoldani. Mi igyekszünk olyan gazdasági környezetet teremteni, amely elősegíti a vállalkozások élénkítését. A kormánynál kezdeményeztük a hátrányos helyzetű térséggé történő besorolást, amire ígéretet is kaptunk. A munkanélküliség kezelésére szolgál egyébként a végkielégítés rendszere is. Erre a célra számunkra a kormány 500 millió forintot hagyott jóvá. Mi nem értünk egyet a pénznek ilyen célú fel- használásával, ettől nem lesznek új munkahelyek, nem tanulnak új szakmát a munkanélkülivé válók. — Erre az 500 millióra az ÓKÜ is igényt tart, nem beszélve az utcára kerülő emberekről, akiknek odaígérték, s már a zsebükben érzik a pénzt... — Szerintem még nem lefutott kérdés, hogy ezt a pénzt ki kapja meg. Ezt aa összeget a Foglalkoztatási Tanács rendelkezésére kellene bocsátani, amely alkalmazná az állástalan emberéket, vagy ebből a pénzből gondoskodna az átképzésükről. Nem lennének tehát munkanélküliek, közmunkával hasznot hajthatnának a váródnak. Ez a közmunka nem azonos a közhasznú munkával, amitől annyira idegenkednek. De például a Sárli-telap (a gyár ócska- vastelepe, tttrőművei) lebontásához éppen olyan szakemberek kellenének, akik a kohászati üzemben válnak munkanélkülivé. A munkanélküli-segély átmeneti megoldást jelent a rászorulóknak, de perspektívát nem... (Vége) Tóth István Az ünnepi asztalra kínáljuk: és pezspásí az iszMban, Miskolcon, a Vologda utca 4. szám alatt. Alakuló cég keres, azonnali felvételre, MENEDZSERTIPUSÚ TITKÁRNŐT, VAGY TITKÁRT, kifogástalan német nyelvtudással. JELENTKEZNI: személyesen lehet, mindennap - 19 órától, kivéve december 21-január 2-ig terjedő időszakot a Pénzügyminisztérium üdülőjében. CfM: Miskolctapolca, Zója út 9-11. (bujdos)
