Déli Hírlap, 1991. december (23. évfolyam, 280-301. szám)
1991-12-17 / 293. szám
A környezet állapotáról, minőségéről, már eddig is igyekezett az emberiség információkat szerelni, azonban bebizonyosodott, hogy mindez kevés. A Környezetés Területfejlesztési Minisztérium éppen ezért a veszélyes hulladékok után a második helyen tartja számon a fontossági sorrendben egy olyan monitoring-hálózat kiépítését, mely alapul szolgálhat minden hosszú távú tervezés számára, legyen az egészségügy, ipar, vagy környezetvédelem Minderről azon a rendezvényen hallhattak a szakemberek, melyet Pallaghy András, a MTESZ megyei szervezete és az ETE miskolci csoportja nevében nyitott meg tegnap a Tudomány és Technika Házában. A légszennyezés monitoring-technikája volt a címe ennek a találkozónak, ahová három nagy, Nyugaton is elismert céget hívtak meg többek között. A nemrégiben már Miskolcon egyszer bemutatkozó Ysselbach mellett a Monitor Labs, valamint a Sick Optic-Electonic is elhozta a légszennyezéssel összefüggő legfrissebb adatait, műszereit. A Technika Háza előtt néhány napja felállított nagy, fehér doboz, melyet a miskolci járókelők nemigen tudnak mire vélni, szóval ez sem más, mint egy ilyen, igen korszerű mérőállomás, mely folyamatosan rögzíti a levegőt szennyező anyagok mértékét. Valamennyiünk érdeke lenne, hogy minél több ilyennel találkozzunk térségünkben. s az országban, s hogy miért, arról talán legszemléletesebben dr, Takács Sándor főorvos szólt a rendezvényen. Furcsa helyzetnek nevezte az ember és a természet között napjainkban zajló küzdelmet. melynek kimenetele újra és újra, csak pirruszi győzelmek sorozata. Hiszen amint az emberiség egv-egy új technikai fogást kezd alkalmazni, ez azonnal kiváltja a természet ellenakcióját. Gondoljunk csak a népességszaporulat, a melegházhatás, vagy az ózonlyuk problémájára. A főorvos konkrét példaként 15 amerikai nagyvárosban végzett vizsgálatot említett: a napi halálozási arány szám 1100- ról 9000 körülire emelkedett, pedig csupán 3,9 fokkal emelkedett a vizsgált napok között a hőmérséklet. Ez alapján sejthető, hogy az általános hőmérséklet- emelkedésnek, azaz a me- leghá zhat ásnak milyen súlyos következményei vannak, s még lehetnek. Mik játszanak szerepet a melegedésben? A levegő széndioxidmetán-, nitrogéndioxid-, klór-fluor-karbontartalma, mely köztudottan az ipar, Nemcsak fiataloknak Kék Ház álláskereső Százan ingyen a listán A maga nemében egyedülálló az a vállalkozás, amely tegnap óta működik Miskolcon. Ügy tudjuk ugyanis, hogy az országban nincs még egy olyan Ifjúsági információs és tanácsadó iroda, amelyik álláskereső irodát is működtetne. A borsodi megyeszékhelyen a Kék Ház nevű információs és tanácsadó intézmény már hónapok óta gondolkodik azon, miit lehetne tenni az egyre növekvő, s ezt a térséget különösen sújtó munkanélküliség ellen, közelebbről, az állástalan fiatalokért. Az álláskereső irodához az anyagi támogatásért pályázatot nyújtottak be, és szerencséjük volt: a zsüro- rok láttak fantáziát a dologban, és adtak pénzt hozzá. Ez tette lehetővé, hogy tegnap délután megnyissák a Hunyadi utca 2-ben, vagyis a volt Fidesz-irodában az úgynevezett Kék Ház Álláskereső Irodát. Tavaszi Zsolt, az iroda munkatársa lapunk kérdésére elmondta, hogy naponta 10-től 12-ig, illetve délután 1-től 5-ig lehet majd ide betérni. Bár az intézmény elsősorban az ifjúság gondjaival kíván foglalkozni, más korosztályból is szívesen látnak érdeklődőt. Közvetítési díjaik talán a leginkább jutányosak a hasonló vállalkozásokhoz képest. Három hónapra 200 forintért veszik nyilvántartásba a jelentkezőt. Ha ezalatt nem találnak számára állást, a további 3 hónapért már csak 100 forintot kérnek. A harmadik három hónapban pedig ingyen szerepel az illető a nyilvántartásukban. Fontos tudnivaló, hogy az első száz embert ingyen veszik fel a listájukra. Egyébként számítógépes programon tartják számon az álláskeresőket és a -kínálókat, s az igények szerinti kiválasztást is a gép végzi el. Mint megtudtuk: nemcsak a közvetítéssel foglalkoznak. A Kék Ház szakértői gárdája a biztosíték rá, hogy kérésre képességvizsgálatot, pályaalkalmassági, illetve vezetői vizsgálatot is elvégezhessenek. B. A. de leginkább a műanyag-, vegyianyaggyártás következtében kerül a levegőbe. Egyértelmű a növekvő hő emberre gyakorolt hatása. Az orvosi vizsgálatok kimutatták, hogy növeli a keringési és légzőszervi megbetegedéseket, a stresszhatást, a koraszülések számát. Az ózonlyuk gyarapodásának következtében többlet ultraibolya-sugárzás éri a földi környezetet. Az emberek számára bőrrákot, szemlencsekárosodást okoz. Az ólom elsősorban a kipufogógáz belélegzésével kerül a szervezetbe, ott ideg- rendszeri károsodás a következménye, az azbeszt a tüdőrákos megbetegedést segíti elő, csakúgy, mint a radon. Sorolhatók a további példák, melyek hitelesen alátámasztott egészségügyi adatokra épülnek. A lényeg azonban már eddig is kiderült: a környezetszennyezésnek közvetlen kárvallottjai mi magunk vagyunk. Nem véletlen tehát, hogy nemzetközi méretű összefogással számos egyezmény született már például a nitrogén-oxidok, a kéndioxidok és az ózon csökkentése érdekében. További teendő azonban a főorvos szerint, hogy a levegő szennyezettségét mérő monitoring-rendszereket összevessék a meteorológiai adatokkal, valamint az orvosi eredményekkel. Messzemenő következtetéseket csak így, ilyen team-munkában lehet levonni annak érdekében, hogy megalapozottan mondhassanak a szakemberek véleményt, tehessenek ajánlásokat különböző környezetszennyezési problémák megoldása érdekében. Nagy Zsuzsanna jfc A nyugatiak tulajdont akarnak Ki viseli a veszteséget? Az önkormányzat Zsórilioz ragaszkodik a A régió talán legszebb uszodáját fenyegette az a veszély, hogy bezárják, mert a Borsodi Vízművek már képtelen volt egyedül lenyelni a veszteséget. Segítségért fordult a mezőkövedi önkormányzathoz, amely első fordulóban elutasította a több millió forintos hoz -árulást, ugyanakkor szakértői vizsgálatot kezdeményezett a Zsórl-fürdő komplex hasznosítására, Illetve az ezzel kapcsolatos tudajdonosi jogkör meghatározására. A feladattal Halmai Gyulát bízták meg, akihez érteIn hal álás — gyors gyógyulás Még ma is hatásos gyógymód megfázás esetén a nagyanyáink által alkalmazott inhalálás. Angol kutatóorvosok megállapították, hogy azok a betegek, akik 20 percig meleg, 30—43 fokos gőzölést alkalmaztak, hamarosan meggyógyultak. Minél melegebb volt a gőz hőfoka, annál gyorsabban múltak el a megfázással járó kellemetlen panaszok, általában 3—5 napon belül. fejetlenség A műtét sikerült, csak az a fránya beteg nem bírta kivárni a gyógyulást, s tulajdonképpen a türelmetlenségbe balt bele. Valami hasonló minősítéssel illetnek minket mostanában a kormányzati szervek eme nagy magyar átalakítás során, legyen szó bányászatról, kohászatról, vagy mint a legutóbb, a tejiparról. Már tej se lesz — mondták nemrég a termelők egy tanácsokzáson. Valószínűleg ha valakik, hát ők tudják. Mármint hazai tej. Persze lehet arról álmodozni, hogy Hollandiából, vagy akárhonnan majd csak hoznak tejet, miként érdekes módon, ömlik az olcsó tömegáru hozzánk, ugyanakkor a hazai ipar számos területe egyre aszályosabb. Tűnődni kéne egy kicsit, halkan, magunkba nézve. Ugyanis ami ma olcsó, meglehet holnap iszonyú drága lesz. Tudniillik, ha a külföldi árunak nem lesz hazai konkurense, úgy felverik az árat, hogy a határ valóban a csillagos ég lesz. Azután egy lezüllesztett bányászatot, mezőgazdaságot csak úgy hirtelen lendületbe hozni, a fantazmagóriák szintjén is csodával határos lenne. Meglehetős fejetlenségről, s ezzel összefüggésben tejetlenségről szóltak az indulatos gazdák. Maguk se tudták, hogy igazából kit szidjanak, kapóra jött persze a tejipar vezérkara, de mintha érezték volna, hogy ez meglehetősen faramuci helyzet, mert a tejipari vállalat igazgatóját is kénytelenek voltak megérteni, ő ugyanis azt mondta, hogy költségeik 70 százalékát jelenti a felvásárlási ár, s épp csak null- szaldó körüli a gazdálkodásuk, bármenynyire az él a köztudatban, hogy a tejipar nagy nyereséget rak zsebre. Mindenre van megoldás persze, csak ez is pénz kérdése. Gondoljanak bele. mi pénzbe kerül maga a begyűjtés. Szállítási költség, hűtés satöbbi. Nem beszélve arról, hogy csaknem 300 helyről szedik ösz- sze a tejet. Még az is elhangzott, hogy talán a tejipari vállalat sincs jó helyen, hiszen nem a termelők felől érkező oldalra tették, hanem be a Bükk alá, így csak a városon át 10 kilométert kell furikázni. Szóval, felvetődött, hogy a Miskolc környéki gazdálkodókat, gazdaságokat kellene támogatni, s már csak a szállításon spórolt pénzzel is olcsóbb lenne a tej. Szép, szép, de mi lenne mondjuk a felvidékiekkel, a bodrogköziekkel? Ha még abból a kis tehénkéből se tudnának már valahogy megélni? Csináljanak mást, summázódott az ítélet. Meglehet, kíméletlen, de sajnos igaz. Talán a fakitermelés, vagy a turizmus, sokféle megoldás lehetne. Persze megmosolyogtató az a választási kortesduma. mikoris egyesek azt jósolták, hogy majd az ózdi kohász, meg a borsodi bányász elmegy a Hegyközbe, hiszen sok elhagyott falu van, szépen lesz belőlük parasztember. Erre mi történik? Nemhogy a Hegyközbe nem megy, de az ózdi határba se. Hogyan is mehetne? Nevetséges. Nemzedékek tapasztalatát, tudását, földszeretetét nem lehet csak úgy, pláne mondjuk ötvenévesen egyik napról a másikra megszerezni. Álmodozni azért lehet. Arról például, hogy a magyar portákon is olyan állapotok uralkodnak majd. mint mondjuk a svájciaknál. Ott ugyanis az istállóból közvetlenül vezetik a hűtőbe a tejet, azután a legtöbb portán kis feldolgozó is működik. Mint a mesében. A termelők három hónapot ígérnek. Ha ugyanis tovább tart a fejetlenség, nem termelnek. S jön a tejetlenség. Aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Marhakivágás, Parlament előtti tejkilocso- lás, torlaszok, sztrájk. Egyszóval a fejetlenség miatti tejetlenségből egy újabb fejetlenség. Karosi Imre lemszerűen az első kérdés nem más, mint, hogy üzemel-e az uszoda, a város gyerekei tudnak-e itt sportolni, egyszóval sikerült-e valamilyen kompromisszumra jutni a vízművekkel? — Ha nem is a kért összeget, valamennyit mégis sikerült átutalnunk a veszteségeink enyhítésére. Egyébként pillanatnyilag kormányzati álláspont, hogy jövőre is hasonló fellásában üzemelnek a fürdők. — Az önkormányzat végül is nem kíván tulajdonos lenni, vagy húzza a döntést, ameddig tudja? — Mi mindenképpen tulajdonosok leszünk, ezt kívánja a város érdeke. Már most január 1-én létrehozunk egy kormányzati vagyont kezelő részvénytársaságot. Ennek része lesz az az idegenforgalmi kft., amely a Zsórit fogná át. A kérdés csiak az, hogy sikerül-e az összes érdekelttel megegyezni, beláttatni velük, hogy egyedül nem megy. — Egyszóval a jövő évi veszteséget továbbra is a vízművek viselné? — Nem egészen. Remélhetőleg már a nyáron átvesz- szük a vagyont. Bár ez az egész amolyan fejes a mélyvízbe, nem lehet pontosan tudni, hogy kerülünk ebből ki, mindenesetre meggyőződésem, Mezőkövesdnek áldoznia kell a Zsóri-fürdőre. Márcsak azért is, hogy a város idegenforgalma növekedjen, munkahely teremtődjön, adó csapódjon le az önkormányzatnál. — Pillanatnyilag meglehetősen rossz állapotban van a fürdő, ráférne a felújítás. — Én optimista vagyok. Meglehet, mostanában a működésre sem telik, de biztos vagyok benne, hogy a tulajdonosi kör tisztázása után jobb anyagi viszonyok között, vállalkozói alapon gazdaságosan lehet üzemeltetni az egész komplexumot. — Van esetleg érdeklődés is? nyugati — Nézze, a fürdő területén és kívül is a vállalati üdülők cégei is átalakulnak. Sok függ attól, hogy ezeknél kik lesznek a tulajdonosok, da nyilván valamilyen érdekeltségi rendszer szerint mennek tovább. Ami a lényeg, hogy mindenki hosszú távra gon- “ dolkodjon, s ne a korábbig évek gyors „lerablási” politi-T ;, káját folytassa. Bár ez ellen1 garancia lesz a saját tulajdon. Ha csupán arra spendí- roznánk, hogy a belépőjegyeket meg a bérleti díjakat emeljük, az a fürdő halálát jelentené. Én úgy tudom, van, nyugati érdeklődés, de ' kétségtelen ők is tulajdont akarnak. — Ha jól értem, függetlenül attól, miként alakul a megyei vízművek sorsa, Mezőkövesd városa nem >, engedi, hogy egy nemzetközi hírű gyógyfürdő ebek harmincadjára kerüljön. — Még ha veszteséggel is tudnánk működtetni a fürdőt, a komplex tevékenység, például gyógyászat, idegen- forgalom mindenképpen nyereséget hozna, de újfent hangisúlyozom, Mezőkövesdnek vállalnia kell az átmenet esetleges költségeit is, mert ha a Zsóriról lemond, mi marad meg neki? (karosi) * A gyógyászatnak nagy vonzereje van és lehet a jövőben is. Hogy megtudjuk, ml van a levegőben h icrnrat válaszol feléié
