Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-06 / 258. szám

Gyermekkorban is pusatií a rák (1.) Megnőtt a gyógyulás esélye Ez a kórházi folyosó lát­szólag csak abl-an különbö­zik a többitől, hogy tovább, akár fél évig, évig is állandó lakhelye a gyerekeknek. Né­melyikük még pelenkában totyog, kezében játék, csu­pán a szeme körül észreve­hető sötétlő karikák utal­nak arra. hogy nem az álta­lában megszokott hétközna­pokat éli át. Még csak bim­bó. még ki sem teljesedhe­tett életük, s máris küzdeni kell érte. Amit 50—60 éves korban kénytelen, kelletlen, de elfogadunk, ez itt nem megy oly könnyen. Döbben­ten és elkeseredetten kell azonban tudomásul ven­nünk: gyermekkorban is pusztít a rák! Orvos, nővér és szülő egy­másrautaltságát váltja ki e tény. „Vérszerződést” min­den egyes fiatal életért. Nehéz napok, órák, várako­zások fűzik mind mélyebb­re a kapcsolatot, és milyen kár. hogy nem az elszánt­ságtól függ az eredmény. A miskolci Szentpéteri kapu­ban található Gyermekegész­ségügyi Központ I-es gye­rekosztályán mégsem érezni nyomát a lemondásnak. En­nek okáról dr. Velkey Lász­ló professzorral, egyetemi tanárral, a központ vezető­jével, valamint dr. Nagy Kálmán egyetemi tanárral beszélgettünk. — Ma már szó sincs tel­jes reménytelenségről. Nem ez az az osztály, ahová a betegek befekszenek, s itt is halnak meg. Valóban, húsz- harminc évvel ezelőtt, csu­pán egy-két hónapra, hétre volt esélye az életbenmara- dásra a daganattal, leuké­miával küzdő gyermekeknek, azonban mára ezt az időt jóval tovább ki tudjuk szé­lesíteni, s -lőfordul az is, hogy tünetmentesen távoz­nak e súlyos betegség után a betegek. Ez a statisztikai­lag is kimutatható fejlődés az, ami újra és újra lökést ad az itt dolgozóknak, a még mindig gyakori tragé­diák ellenére is. Az MSZP B-.A-.Z. Megyei Elnökségének közleménye B.-A.-Z. megye válságban van. — A térség nagyipara összeomlott. — A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban foglal­koztatottak kb. 75%-a a csőd szélén álló nagyüze­mekben dolgozik. — A munkanélküliek ará­nya az országos szint fölött, 10% körül mozog. — A privatizáció és a külföldi tőkebeáramlás üte­me lassú. — Elmaradott az infra­struktúra. — A lakosság többségének szociális és egészségügyi helyzete elkeserítő. — Aggasztó méreteket ölt a bűnözés. — A bányászati-nehézipari övezetek környezeti szeny- nyezettsége kritikus. — A halmozódó gondok egyik következményeként megindult a térség mozgéko­nyabb lakosságának elván­dorlása. Üdvözöljük, hogy a Ma­gyar Köztársaság kormánya érzékeli a régió problémáit! Az MSZP megyei szerveze­tének véleménye szerint a súlyos gondok orvoslása nem kizárólag a kormány ügye. A kormányzat, az önkor­mányzat és a helyi közössé­gek közös teher- és felelős­ségvállalásán alapuló, hosz- szú távú válságkezelési program beindítása szüksé­ges. Célunk a válság kezelését vállaló helyi és országos erők tevékenységének tá­mogatása. Ennek érdekében az MSZP is elkészítette ja­vaslatát, melyet a térség la­kóival, szervezeteivel való megismertetés, megvitatás után eljuttat a Magyar Köz­társaság kormányához. Programunk ismertetésé­re, megvitatására az alábbi helyszíneken és időpontok­ban szeretettel várunk min­den érdeklődőt! 1991. november 6., 11.00 óra: a „Válságot kezelni mu­száj” című javaslatcsomag bemutatása a sajtónak. Bu­dapest, Köztársaság tér. 1991. november 7. Lakossági fórumok: Encs: polgármesteri hiva­tal nagyterme. Ideje: 17.00 óra. Felkért előadó: Nyers Rezső országgyűlési képvi­selő. Kazincbarcika: Egressy Művelődési Központ. Ideje: 16.30 óra. Felkért előadó: Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke. Miskolc: MSZP-iroda, Mis­kolc, Korvin O. u. 9. Ideje: 17.30 óra. Felkért előadó: dr. Békési László országgyű­lési képviselő. 1991. november 8., 10.00 óra: Sajtótájékoztató az MSZP B.-A.-Z. Megyei Po­litikai Centrumban (Mis­kolc, Korvin O. u. 9. sz.). Minden, a térség sorsáért felelősséget érző egyénnel, szervezettel, párttal készsé­gesen együttműködünk. Az MSZP B.-A.-Z. Megyei Elnöksége Tűzön járás Tűzön járást rendezett a Humanisztikus és Transzperszo­nális Egyesülés. A programot a jelenleg Hawaiiban élő, Ken Cadigan vezette. A különböző emberi kultúrákban évezredek óta gyako­rolják a tüzes parázson járást. Cadigan szerint a tűzön já­rás mély nyomokat hagy lényedben, és segit saját igazsá­goddal kapcsolatba kerülni. Azok az értékek, amelyek szü­letnek a tűzön járáson, amelyeket teremtenek maguknak, az emberek, legalább olyan változatosak, egyedülállóak, mint ahányféle ember részt vesz a programon. A program sze­mélyiségfejlesztő tanfolyam, melynek csak egyetlen elemét álkotja a tűzön járás. Elméletének három sarkalatos pont­ja: érezd magad jól, teremts értéket és élj őszintén. Ken utasítása szerint vesz az ember egy mély levegőt, és kifújása közben elindul. Amíg tart a levegő, át kell érni, futni viszont nem szabad. A túloldalon a boldogságtól az első tűzjáró karjaiba temetkezünk. A táncoló lábak alatt lassan kiadja lelkét az utolsó tűzfióka. Ekkor már mindenki érzi, hogy az igazán fontos dolog másnap, az értékteremtés napján és az az utáni napokban, hónapokban, énekben kö­vetkezik. — Minek tudható be a javulás? — Az utóbbi évtizedekben hatalmasat fejlődött az or­vostechnika, a gyógyszer- ipar. A tudományos ered­mények alkalmazásával, s a betegek jobb életkörülmé­nyeivel még kedvezőbb arányban tudunk majd gyó­gyítani. Igaz, jelenleg mint­egy tízéves a lemaradásunk technikailag a nyugati mű­szerezettséghez képest, azon­ban az adott pillanatban fellelhető, összes informáci­ót alkalmazni tudjuk, s min­dent megteszünk, amit le­het. A nyugati gyógyszerek jó részét az egészségügyi kormányzatnak köszönhető­en megkapjuk, akut keze­lésre már nemigen kell kül­földre vinni a betegeket. Igen gyorsan alkalmaz­kodni tudunk tehát a nyu­gati ismeretekhez. Egy idő­ben mégis rosszak voltak az eredményeink. Ezért hatá­roztuk el nyolc évvel ez­előtt, hogy megváltoztatjuk a kórház szerkezetét. Külön osztályra kerültek a daga­natos gyerekek, s ennek az izolációnak köszönhetően •megszűnt annak a felülfer- tőzésnek a veszélye, mely­nek addig ki voltak téve. Ugrásszerűen javultak az eredményeink, így az ország­ban más kórházak is követ­ték példánkat. — Mennyben más gyer­mekkorban szembekerülni ezekkel a betegségekkel? — A felnőttek esetében jóval nehezebb a gyógyítás, ugyanis szervezetük, bár­milyen ellenálló is, biztos, hogy leterhelt kisebb-na- gyobb más jellegű betegsé­gekkel. A gyermekek bioló­giai reakciója szerencsére teljesen más. Épek és jól működtethetők azok a ter­mészetes öngyósvító mecha­nizmusok, melyekkel ren­delkeznek, áz egész szerve­zet e súlyoft betegség leküz­désén tud fáradozni. Ha le­het ilyet mondani, ebben a korban még reális a hitük abban, hogy maradéktala­nul meg tudjuk gyógyítani a daganatos betegeket,.. (Folytatjuk) Katona Rezső bízik a régióközponti szerep felértékelődésében. A Hajnali Hírlap Sátoraljaújhelyen Hollandiában tanult polgármesterül Éppen egy esztendeje an­nak, hogy a helyhatósági választások után megala­kultak a helyi önkormány­zatok. Akár kormánypárti, akár ellenzéki többség igazgat egy települést, ab­ban mind egyformák, hogy a választott tisztségviselők többsége meg sosem dolgo­zott az államigazgatásban, önmagukat kellett először legyőzni (rávenni idősödő fejjel a tanulásra), aztán az apparátust meggyőzni (ar­ról, hogy szükség van a szakértelmükre, de arról is, hogy ne akarják kihasznál­ni, visszaélni az újak ta­pasztalatlanságával). Katona Rezső ismert em­ber volt Sátoraljaújhelyen. Annak idején az ő feladata volt az Elzett gyáregységé­nek telepítése, majd mér­nökként, közgazdászként dolgozott, és mint az üzem főmérnöke ment nyugdíjba. Akkor még nem tudta, hogy hamarosan nem egy Polgár mesterek állásfoglalása Borsod-Abaúj-Zemplén megye városainak polgármesterei az alábbi áUásfoglalást kívánják — kazincbarcikai és tiszaújvárosi megbeszé­léseik alapján — közzétenni. Felkérjük Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye köztársasági megbízottját, dr. Gyulai Gábor urat, jár­jon közben, hogy megyénk városainak képviseletében egy települési polgármester — ajánlás Katona Rezső, akadályoztatása esetén dr. Jánosdeák Gábor polgármester úr — részt vehessen képviseletünk­ben a kihelyezett kormányülésen, mint tárgyalópartner. Képviselőnket az alábbi javaslatok tolmácsolására kértük fel: 1. A kormány a halmozott hátrányok miatt tekintse B.-A.-Z. me­gyét válságövezetnek. i. Miután a gazdasági szerkezetátalakításhoz az állam anyagiakat nem tud biztosítani, biztosítsa a haza: és a külföldi befektetők szá­mára — a 100 százalékról Induló és egyre csökkenő — adómentes­séget. 3. Biztosítsa a beruházási javakra a vámmentességet. Kérjük, a kormány a fenti javaslatokat 1992. január 1-től fogana­tosítsa. Kazincbarcika, 1991. szeptember 19. Tiszaújváros, 1991. október 2«. LUDANYI ATTILA Kazincbarcika polgármestere KATONA REZSŐ Sátoraljaújhely polgármestere PAP JÁNOS Mezőkövesd polgármestere ARNOTH JÁNOS Mezőcsát polgármestere FARKAS ZOLTÁN Tiszaújváros polgármestere ANTAL LÁSZLÓ Pútr*>k polgármestere MAJER JÁNOS Tokaj polgármestere Tisztelettel: MAGDA GÁBOR Szerencs polgármestere KROZSER JÁNOS Enos polgármestere PANYIK JÓZSEF Szikszó polgármestere DR. JÁNOSDEÁK GÁBOR Sárospatak polgármestere TAKÁCS ZOLTÁN Ózd polgármestere SAMU ISTVÁN Sajószentpéter polgármestere NAGY ATTILA Edelény polgármestere gyár, hanem az egész vá­ros „üzemelése” az ő válla- in nyugszik majd. o MILYEN A KORSZERŰ ÖNKORMÁNYZAT? Mint a Kereszténydemok­rata Néppárt városi szerve­zetének egyik alapító tagja, indult a választásokon, be­jutott az önkormányzatba, az alakuló ülésen 16:3 arányban őt választották polgármesterré. Szerencsé­jére pártja Hollandiába küldte tanulmányútra, s a CDA, a holland keresztény- demokrata párt egyik meg­határozó politikusa — aki volt már polgármester is, jelenleg pedig államtitkár — Gábor Dzsingisz magyar származású. Ö, ők tanítot­ták meg arra, hogyan kell egy korszerű önkormányza­tot létrehozni. — Először is, a hivatal teljesen elkülönül a válasz­tott testülettől, amely a helyi hatalmat gyakorolja — mondja Katona Rezső. — Ez a testület választja a polgármestert, aki a hiva­talt részben irányítja. Iga­zából a jegyző feladata ez, aki a polgármesterrel együtt a kapcsolatot jelenti a tes­tület és az apparátus kö­zött. — A hivatalt a legjobb nyugati minták alapján szerveztük meg, osztályok helyeitt hat csoportból áll. Az illetékes csoport készíti el azokat az anyagokat, amelyekről az önkormány­zat tárgyal, ám ezék először mindig a megfelelő bizott­ságok élé kerülnek. De a városban élő szakemberek is véleményezik az elké­szült jelentéseket. Azokkal kell konszenzusra jutni, akik érintettek a témában, s nem az apparátus és a testület között. — Testületi ülésre csak olyan anyag kerülhet, amelyben a város (a pár­tok, a szakemberek) véle­ményt nyilvánított. Ha ez így működik, akkor lehet demokráciáról beszélni. — A jegyző Sárospatak­ról került hozzánk, jól kép­zett jogásznő, régi appará­tusi ember. Az apparátus vezetésének fele megmaradt, olyanok, akik területük jó szakemberei. Az volt a fel­adatunk, hogy a hivatal ve- ' zetését fogadtassuk el a vá­rossal, ugyanakkor a szak- ' mai folyamatosságot is biz­tosítsuk. • HATÁR MENTI KAPCSOLATOK — Lassan készíteni kell az éves mérleget. Egy nad- rágszíjhúzó költségvetést erőltettünk át. Csak a mű­ködésre van pénzünk. De kompromisszumok árán, évr kc>4, yái ttjc.tatásokkal , elér-; Vük, hogy áz első' tél évet majdnem a tervezett sze­rint zártuk. A második fél év nehezebb, de a működ­tetést azért biztosítjuk, és ez nem kevés. — De mi nemcsak a vá­ros gondjaival foglalkozunk — folytatja a polgármester * úr. — Trianon óta a város vakbélszerűen elzárt tér- ■! mészetes környezetétől. Ne­künk most nyitni kell, fel­újítani a magyar—magyar, magyar—rszlovák, magyar— ruszin kapcsolatokat. Egye­lőre a kultúra, a sport te- : rületén, de a királyhelme- ci szüreti napok expóján már árubemutatóval vet­tünk részt. — Ha egyszer meglesz a lengyel—csehszlovák—ma­gyar vámunió, az 60 milliós piacot jelent(het). Aztán Uk­rajna „éhes” ország. A mostani szegénységük át­meneti. Utána ott is nagy piaci lehetőségre számítha­tunk. A gazdasági fellen­dülés idején még fontosabb lesz Üjhely régióközponti szerepe. Ha ezek bejönnek, nem lesz rossz pozícióban a város. Én bízom abban, hogy ha a kapcsolatok megélénkülnek, minden másképp alakul a gazdaság­ban, a kereskedelemben, a lakáshelyzetben, a munka- nélküliség területén is — mondta befejezésül Katona Rezső, Sátoraljaújhely pol­gármestere. Gróf Lajos Megemlékezés november 7-ről Az 1917-es októberi szocia. lista forradalom 74. évfor­dulója alkalmából az MSZMP Miskolc városi ko­ordinációs bizottsága ma 17 órakor a Kandó Kálmán ut­ca 5—7. sz. alatti szolgálta­tóházban lévő párthelyiség­ben ünnepi megemlékezést tart. A rendezvényre minden érdeklődőt tisztelettel vá­runk. MSZMP Miskolc városi koordinációs bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom