Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-05 / 257. szám

Mekkora legyen az antenna? Ajf## mm mm f I Ifi Musorozon az égből A műholdak számának szaporodásával egyre nehe­zebben igazodunk el az égi csatornák között. A közel­múltban antennabolt nyilt Miskolcon, a Déryné utcá­ban. Tulajdonosa, Taszner István elsősorban parabola- antennákat, műholdvevőket kínál, de vállal tervezést, szerelést is, azaz kulcsra készen adja át az itt vásárolt készülékeket. Tőle érdeklőd­tünk a műholdas vétel jelen­legi helyzetéről. Elmondta, hogy Európa számos országában. így ha­zánkban is a legtöbb an­tenna egy luxemburgi ma­gántársaság tulajdonában lévő Astra műhold felé né2. Három Astra holdat ter­veztek fellőni, amiből ket­tő, az Astra 1A, és az Ast­ra 1B már fenn van. Az Astra 1A 16 adója vagy ahogy a szakemberek hív­ják, fedélzeti transzpondere szinte teljes üzemben dol­gozik, az lB-n még vannak üres csatornák. • SZTEREÓ HANGOT Háromféle műholdvevő rendszert használhatunk, nagyközösségit, kisközössé­git és egyeV«i. A nagykö­zösség! rendszerek előnye, hogy olcsók, viszont a kábe­lezés minőségétől függően mindössze 6—12 műsort tudnak szétosztani. (Ebben benne vannak a földi adá­sok is.) A kisközösségi rend­szer 2—8 család esetében még ugyanannyiba kerül, mint az egyéni, tulajdon­képpen csak az antennán takarékoskodnak, mert a kábelezés és a szétosztó erő­sítő növeli a költségeket. Aki teheti, vegyen egyéni rendszert, mert szerencsére ezek egyre olcsóbbak. A ki­választás egyik szempontja lehet, hogy a beltéri egy­ség képes legyen sztereó hangot produkálni. Nemcsak a tévéadások többségét su­gározzák sztereóban, de az egyre szaporodó rádióprog- ramok is így vehetők. Eb­ből a hangélményből a nagyközösségi rendszerek előfizetői kimaradnak. A kivá'asztás másik, s talán fő szempontja az legyen, hogy Miskolc földrajzi el­helyezkedésének megfelelő antennát vegyünk. A normál parabolából minimálisan 1,2 méter az, ami az ország ke­leti részén elfogadható ké­pet produkál, míg a ma egyre közkedveltebb ofszet antennából minimálisain az 1,1 méter átmérő legyen a mér­ce. Sajnos nagyon sok ke­reskedő kínál kisebb mére­tű antennával és rossz zaj­tényezőjű fejjel — igaz, hi­hetetlenül olcsón —, berende­zéseket. Lehet, hogy ezek el­A Déli Hírlapban a napokban közöltünk részletet egyik cikkünkben a Kazincbarcikai Fogyasztók Tanácsa nyílt leveléből, amely a távhőszolgáltatással foglalkozik. A nyílt levelet a tanács kérésére most teljes terjedelmében közöljük, hiszen a benne foglaltak több ezer távfűtött ka­zincbarcikai lakásban élőt érintenek. Lakosságunk megdöbbenéssel és felháborodással értesült az Önök B.A.-Z. megyei vizsgálatának eredményéről, me­lyet a Borsod Távhő Vállalatnál végeztek az elmúlt idő­szakban. A vizsgálat bebizonyította, hogy a megyei Távhőszolgál- tató Vállalat az elmúlt években több százmillió forinttal károsította meg az érintett vállalatokat, intézményeket, és — ami a legsúlyosabb — a lakosságot. A Kazincbarcikai Fogyasztók Tanácsa egyetért az Állami Számvevőszék miskolci régiójának azzal a javaslatával, amely a Borsod Távhő elszámolására vonatkozik. Kérésünk az — melyhez a helyi önkormányzat, párt- és társadalmi szervezetek is csatlakoztak, és messzemenően tá­mogattak —, hogy' a jogtalanul és alaptalanul kifizetett ösz- gzegből, melyet jelenleg is tartalékolnak, téríttessék vissza a helyi lakosságunk részére az okozott kárt. Ezt a helyi önkormányzat használná fel városunkban a távhőszolgálta­tás mérési és szabályozási lehetőségének megteremtésére. Ezen feladat koordinálását önkormányzatunk felvállalta. A fentiek érdekében kérjük az Állami Számvevőszéket, hogy az ügyet rövid időn belül adja át a bíróságnak, bízva a gyors és jogerős határozatában. Tisztelettel: Baranovszky Ferenc elnök fogadható képminőséget nyúj­tanának Ausztriában vagy akár Sopron, Kőszeg kör­nyékén, de a mi vidékünk jóval keletebbre esik, s ez­zel a műholdak sugárzásá­nak szélén vagyunk. Végül is az a jó műholdvevő be­rendezés, amit ha felszerel­nek, a tévét bekapcsolva zajmentes, tiszta képet ka­punk, nem úszkálnak „kis halacskák” a képernyőn. • AZ ASTRÁRÓL VEHETŐ Az Astra 1A és 1B hol­dakról jelenleg a következő műsorokat sugározzák (ez a két hold teljesen egymás mellett áll, ezért egy anten- naállással vehető): 1. Screensport, 2. RTL PLUS, 3. TV3 (kódolt), 4. Euro- sport, 5. Lifestyle, TCC, JSTV, 6. SAT1, 7. TV1000 (kódolt), 8. Sky 1, 9. Tele- club (kódolt), 10. 3SAT, 11. Filmnet (kódolt), 12. Sky News, 13. JR.TD4, 14. PR07, 15. MTV, 16. Sky Movies (kódolt), 17. Premiere (kó­dolt, 18. The Movie Chan- nel (kódolt), 19. ARD 1 Plus, 20. Sky Sports (kó­dolt), 21. TELE5, 24. TCC, JSTV, 25. N3, 30. ASTRA Info. A képi műsorokon kívül az egyes csatornák hangvi­vőin szaporodnak a rádió- programok. Itt is ad példá­ul a Deutsche Welle és a Deutschland Fűnk, de szinte egész nap hallhatunk híreket és kellemes zenét a Sky Rá­dión, Opus Rádión, Starsat- on, a Radicrropan, és kiváló sztereóban hallhatjuk a Rá­dió Luxemburgot. (kerényi) Egyéves huzavona MDF-es maíomfoglaló Egerben Elfoglalta az egri malmot október 28-án Szarvas Béla, MDF-es képviselő. A történte­ket másnap törvénytelennek minősítette Sasvári Tivadar, a GMV, vagyis a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipa­ri Vállalat megbízott igazgató­ja. A huzavona az egri tizem és a gyöngyösi központ között ekkor már bő egy esztendeje tartott. A nagyjából 700 embernek munkát adó, veszteséges ál­lami vállalatot, úgy ahogy volt, egy az egyben szerette volna átalakítani a gyöngyösi központ. Erre hajlottak is a dolgozók, ám az üzleti terv szerint 56 embert foglalkoz­tató egri malomban a több­ség bejelentette: nem kíván­nak együtt tartani a céggel, szívesebben válnának önálló állami vállalattá. Jócskán rakódtak bennük a sérelmek: öt éve nem volt beruházás az egri üzemben, s alacsony a bérük is. HOGY CSÖPPENT A HONATYA A PRIVATIZÁCIÓBA? — Amikor először léptem az egri malomba, úgy éreztem ma­gam, mintha múzeumban jár­nék. A harmincas években ké­szült az épület, a technológiá­juk ma is azon a színvonalon áll — mondja Szarvas Béla, aki úgy csöppent az ügybe, hogy a munkástanács a retor­zióktól tartva segítséget kért tőle. Időközben kiderült, hogy az egri molnároknak a kiválás helyett a privatizációra nyílik módjuk. Mindent megtettek azért, hogy kivásárolják a me­gyei vállalattól az egri üzemet. Huszonnyolc millió forintot kellett összeszedniük, & GMV ugyanis a saját átalakulására készülve megcsináltatta a va­gyonértékelést, s ennek adatai szerint ennyit ér az egri ma­lom. A pénz összejött. Az or­szággyűlési képviselő a munkás- tanács embereivel a Földműve­lésügyi Minisztériumban Mikus Dezső privatizációs főosztályve­zetővel is megbeszéléseket foly­tatott. Szarvas Béla szerint azt akarták elérni, hogy az egri üzem dolgozói munkavállaló! részvényt jegyezhessenek. De ez csak úgy megy. ha a kivásár­lás előtt rövid időre önálló ál­lami vállalattá alakul a ma­lom. A jelek szerint az FM il­letékese — miért-miért nem — hajlott rá, hogy október 26—27- én vagyonértékelő leltárt ren­deljen el, és október 28-tól 31- ig önálló állami vállalattá ala­kuljon az egri malom, amely­nek három napig Szarvas Béla volna az igazgatója. Ez az ak­ció —- talán nem tévedünk na­gyot — azért is sürgős volt az egriek számára, mert a GMV nem mondott le a saját átala­kulásáról, s ha ez sikerül neki, az ő rt.-jéből már jóval nehe­zebb kivásárolni az egri üzemet. Gyöngyösre megérkezett az FM-bőI a telefax, amelyben tu­datják a kiválást, s elrendelték a leltárt, ami már csak azért is szokatlan, mert október 26. és 27. szombatra és vasárnapra esik... A gyöngyösi központ­ban kikötötték: 28-án ne indul­jon el a termelés Egerben, mert így el lehet kerülni az átadás­átvétel dolgában az esetleges későbbi vitákat. Felvirradt október 28. Csak­hogy a minisztérium semmilyen további okmányt nem adott ki, így Szarvas Béla és a munkás- tanács tagjainak kezében sincs papír arról, hogy valóban ön­álló állami vállalattá nyilvánít- tátik a malom. Mégis úgy dön­tenek, hogy ők maguk megte­szik ezt, hiszen az erről szóló megállapodás tanúk előtt tör­tént az FM-ben. Szarvas Béla azt is hozzáfűzi: aznap reggel telefonon kérdezte Mikus De­zsőt, indíthatják-e a malmot, s a válasz az volt, hogy igen. „AZ IGAZGATÓ ÉN VAGYOK” Az MDF-es képviselő ezek után bement az üzembe, és felszólította a munkásokat, vegyék fel a munkát, vége az áldatlan állapotoknak, mától ő az igazgató. Dr. Kömlei Károly, a GMV jogi osztályának veze­tője egyszerűen kalózkodás­nak minősíti a történteket. — Teljesen törvénytelen volt a képviselő úr akciója. Anélkül, hogy bármiféle jog­alapja lett volna rá, egysze­rűen elfoglalta és beindítot­ta a malmot. Az a mini­mum, hogy birtokháborítás történt. A GMV vezetői a miniszté­riumban keresték az igaz­ságukat. A megbeszélésen ott volt Sárossy László és Raskó György államtitkár, és a parlamentből átkéretett Szarva Béla i6. Raskó György visszavonulót fújt a tárca nevében: nem érzi megala­pozottnak a történteket, hi­szen a GMV és az egri üzem között arról sem sikerült megállapodni, hogy a külön­válás után milyen arányban osztozzanak mondjuk az adósságokon. Október 30-án az egyeztetésen azt ajánlot­ták: alakuljon kft. az egri malom és két bolt kivásár­lására, s ezt az okmányt a megbízott GMV-igazgató is aláírta. Gyöngyösön most úgy értékelik, hogy könnyű volt kicsikarni ezt az alá­írást, amikor a tárgyalófe­lek: két államtitkár és egy kormánypárti képviselő. Szarvas Béla viszont azt mondja, nincs szó kicsika­rásról, elfogadott, általános Mint egy öngyilkos veréb” Pocsékul öltözködő sztárok Mister Blackwell, akiről azt tartják Amerikában, hogy „retteget, mint a pes­tis”, az idén is közreadta könyvét a világ 10 Iegpocsé- kabbul öltöző hírességéről. Selzer — mert ez az igazi neve — 30 éve figyeli a hí­res nőket, és évről évre közreadja listáját, epés megjegyzések kíséretében. Ezúttal a következők sze­repelnek Mr. Blackwell rangsorán: A legkevesebb ízléssel Cher, az énekes­színész sztár vezeti a listát, mert „a lábujjától a feje búbjáig megtestesíti a XX. századi rossz ízlés rémalak­ját”. A második helyezett „egy kugligolyóhoz hasonlít, ami utat keresve gördül a lejtőn lefelé”, ö Roseanna Barr, színésznő. A harma­dik. Liz Taylor kanárisárga esküvői ruhája „meginditot- ta” a lista összeállítóját. De ez nem mindig volt így, ko­rábban feljebb került, mert­hogy „Cleopatra ruhái a Ti- tanicra valók voltak, vagyis arra, hogy az óceán mélyé­re kerüljenek”. Az örök­ranglisták állandó szereplő­je II. Erzsébet brit királynő ezúttal negyedik. A vitrio- los szavú szerző szerint: „Isten óvja a királynőt, tör­ténelem előtti ruhatárának azonban a Towerben lenne a helye, az ékszereivel együtt.” A következő, az ötödik helyezett szintén is­mert személyisége a pocsé­kul öltözöttek körének. Bar­bara Streisandról ez olvas­ható: „Brooklyntól a Brod- wayig ez a használtcikk- rózsa nem más, mint ször­nyű kóró.” öt Shelley Win- ters követi, azaz: „Egy ci­gánylány, akinek nincs sze­rencséje a ruhái megvá­lasztásában.” Ezután Dolly Partonról tudhatjuk meg, hogy: „egy katasztrófa”. A nyolcadik helyen Mia Far­row vonult be Mr. Black- weil könyvébe, a szerző stí­lusos felkiáltásával: „Mám­má Mia!” De ez nyilván kevés, mert hozzátette, hogy Woody Allén neje bizony úgy néz ki, „mint egy ön­gyilkos veréb a nagyáruhá­zak maradék-dömpingjé- ben.” Az utolsó két helyen ketter, osztoznak. Jayne Mansfield és Madonna „a két szent, akik a hidrogén- peroxid és az arrogancia védelmében keresnek báto­rítást.” Figyelemre méltó, hogy mindeddig egyetlen érintett sem válaszolt a gúnyoros minősítésekre. Madonna, amikor először került fel a listára, 1988-ban, a „ször­nyű, de a szabadulás legke­vesebb reménye nélkül” mi­nősítéssel, állítólag moso­lyogva mondta: „Ez az egyetlen toplista, amelyen mindig helyem lesz. ebben biztos vagyok.” elv, hogy privatizálni kell. Gyöngyösön azt is sérelme­zik. hogy az egriek 28 mil­lióéit hozzájutnák egy nagy­jából 100 milliós értékhez, mert szerintük ennyit ér a telek a malom bérendezé- sestől, s az itt tárolt 3560 tonna minőségi búza. De. ha valóban ennyit ér. miért csak 28 millió szerepelt az adatok között, amíg még sa­ját maguk akarták átalakíta­ni a GMV-t? Dr. Kömlei Károly szerint az ominózus felértékelés az egész válla­latra — többek között 10 üzemre, 50 takarmányboltra — készült. Torz képet mutat, ha ebből csak úgy kiragad­nak valamit __ KÉSLELTETETT KÍNÁLÁS, ELVESZÍTETT PIAC Egerben arról panaszkodnak, hogy Gyöngyösön mindent megtesznek azért: ne sikerüljön a kiválás, a kivásárlás. Dr. Kömlei Károly azt nem is ta­gadja, hogy fájlalják az egri piac elvesztését, hiszen az otta­ni üzem ellátja majd a helyi kenyérgyárat, amelyik a hírek szerint csak a jó minőségű eg­ri lisztet vásárolja majd a jö­vőben. De azt is hozzáfűzi: félti az egrieket, akik — úgy látja — nem tudnak majd meg­állni a saját lábukon. Szarvas Béla így nyilatkozott ugyaner­ről: — Legalább három évig nem fog hasznot termelni a vállal­kozás, de legalább munkát ad az embereknek. A képviselő egyébként nem talál kivetnivalót a malomfog­lalás körül történtekben. Ha nem vállalja, hogy ő legyen a frontember ebben az ügyben, már. rég elbántak volna az eg­ri molnárokkal. Arról a vádról pedig, hogy anyagilag is érde­kelt a foglalkozását tekintve üzemgazdász és könyvszakértő képviselő az egri malom önál­lósodásában, ezt feleli: — Valóban megkértek, hogy valamennyivel én is szálljak be, de éz -még nem történt meg, s ha .-megtörténik« akkor is csak^ 10 ezer forint körüli összegre gondoltam. A történet egyébként itt még nem zárult le. Ügy tud­juk, holnap foglalkozik az Állami Vagyonügynökség a kivásárlással. A fejlemé­nyekre visszatérünk. (bujdos) Vándorol a Szahara A nyolcvanas évek­ben a Szahara dél fe­lé vándorolt — állapí­tották meg újabb mű­holdadatok elemzése során. Hogy ez vala­miféle hosszú távú fo­lyamat-e. bizonyíték­nak tekinthető-e az elsivatagosodás folya­matára, pillanatnyilag nem állítható. A siva­tag északi határa adott: az Atlasz-hegy­ség, illetve egy kes­keny mediterrán sáv kivételével a Földkö­zi-tenger, dél felé azonban a szárazság termékeny földeket falhat fel. Az adatok elemzéséből kiderül, hogy a déli irányú mozgás meg-megsza- kadt. 1990-ben ugyan kb. 130 kilométerrel volt délebbre a hatá­ra. mint egy évtized­del korábban, ám köz­ben voltak olyan idő­szakok. például 1986 és 1988 között, ami­kor ismét összébb hú­zódott. Mindez azt mutatja, hogy a siva­tag tágulása rövid, néhány éves időszakra vetítve nem feltétlenül bizonyíték a szárazság általános fokozódásá­ra. f Nyílt Imi at lau SzáiMÉzik elnökének

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom