Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-30 / 279. szám

Kilyukadt az üst Az Özdi Kohászati Üze- I mek acélművében a csütör­tökről péntekre virradó éj­szaka technológiai üzemza­var következtében kilyukadt egy 90 tonnás üst, s annak teljes tartalma kifolyt. Az üzemzavar akkor tör­tént, amikor argon-befúvás­sal éppen kezelték az üst tartalmát. A dolgozók arra lettek figyelmesek, hogy az üst alján, az úgynevezett befúvató tégla mellett elő­ször szivárogni kezdett az acél, majd egyre nagyobb helyet csinált magának és egyre nagyobb átmérőn át kezdett ömleni. Nyilvános rádiófelvétel Gvöngvösön A miskolci rádió Mikro­fonvég című műsorának nyilvános felvétele decem­ber 2-án, hétfőn lesz 14 órától Gyöngyösön, az Aro­ma Kereskedelmi Vállalat központjában (Erzsébet ki­rályné útja 15.). A beszél­getés résztvevői, akiknek a közönség tagjai is tehetnek fel kérdéseket: Pataky Atti­la. az Edda Művek vezetője, Rudolf László, hexasakk-vi- lágbajnok, Lukács Endrére egri természetgyógyász és Taitiné Várkonyi Maréza. mátrafüredi keramikus mű­vész. A műsor késíítőf ’ az ér­deklődőket szeretettel várják a rádiófelvételre, az Aroma Kereskedelmi Vállalat pedig mér 13 órától 40—50 száza­lékos kedvezményes élelmi­szervásárra. A műsor részt­vevői a legérdekesebb kérdések feltevőinek ajándé­kot adnak át, illetve kisor­solják az Aroma ajándék­csomagjait a közönség és a vásárlók között. Kisgazdák vitája „Elnök nélküli” ka Azonnal abbahagyták a kezelést és a KZ-üstöt szál­lító kocsit megpróbálták ki­húzni a folyamatos acélműi munkaterületről. A kocsi el­indult az öntőcsarnok felé, de mert a kiömlő acél meg­rongálta a meghajtó moto­rokat tápláló elektromos rendszert, így az üstszállító kocsi leállt. Az üst teljes tartalma, tehát mind a 90 tonna folyékony acél az üzemcsarnok padlózatára folyt. A szolgálatot teljesítő kohászok helyzetfelismeré­sének köszönhetően személyi sérülés nem történt, sőt a kifolyás okozta károkat sem tekintik katasztrofálisnak. Önállósul a közlekedési hatóság Négy réoiót szerveznek a medvében Nyílt nap a Zrínyiben * December 5-én, háromne­gyed nyolctól ^ miskolci Zrínyi Ilona Gimnáziumban az általános iskolák 8. osz­tályod számára nyílt napot rendezünk. A tanulók szak­órákon, fakultációs foglalko­zásokon és az iskoláról szó­ló általános tájékoztatón ve­hetnek részt. Jelentkezés a 46/44-90o-as telefonon. 1978-ban vonták össze a köz­lekedési rendőröket a közrend- védelemmel, ezzei elérték azt. hogy, ,a .feladatok üssz^mpsórt- ták.. mindenki. csmíűt minden i, senki nem értett igazán egyik térülethé!^ sem. December l-töl visszaáll a régi rend, vagyis különválik a közlekedésrendőri szolgálat — hallottuk pénteken Pónus Ferenc rendőr alezredes­től. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megvet Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának vezető­jétől. Az átszervezés azt jelenti, hogy a rendőrkapitányságoktól függetlenül, a megyei rendőr­főkapitányság közlekedési osz­tályának irányítása alatt dol­goznak majd az alosztályok, amelyeket a megye négy régió­jára szerveztek: Miskolc és vonzáskörzete (F.ncs és Sze­rencs is ide tartozik majd), Putnok, Mezőkövesd és Sátoral­jaújhely, s megszűnik Tiszaúj- város, Kazincbarcika és Sze­rencs közlekedési alegysége. A centrális szervezet előnye, hogy nem forgácsolódnak szét az erők, több rendőr jut a közterületekre. és az utakra. Kevesebb helyen kell ügyeletet tartani ezután, s egy helyről irányítják a helyszínelést. Ha­tékonyabb és összehangoltabb lesz a közlekedési .iárőri tevé­kenység, a főútvonalakon és a nagy forgalmú utakon rendszere­sen elienőriznek majd, a ki­sebb települések közlekedését pedig — a helvi rendőri állo- má.nv . bevonásával — akciók szervezésével szondázzák. Lehel típusú kínálunk nagy választékban Keresse fel a Söjó diszkontáruházát Safókeresztúron, a 26-os út mellett. Rajkai Zsolt — az orszá­gos vezetőség által félreál­lított elnök — és hat társa az Észak-Magyarország csü­törtöki számában nyilatkoza­tot tett közzé, melyben Tor­nyán József és frakciója nyakába szerelnék varrni a Kisgazdapárt esetleges ket­tészakadását, különféle alap­talan vádak és rágalmak alapján. Ezzel kapcsolatban a ködösítés mögötti reális igazságot közölnünk kell az alábbiakban: 1. Rajkaiék mintegy más­fél éven át gyanúsíthatták, benyálazgatták volna a párt egyik legtehetségesebb, jo­gilag legfelkészültebb és legriposztképesebb egyéni­ségét, Torgyán Józsefet. Egyik rágalom a másik után jelent meg ellene a sajtó­ban és a párt frakciójában (első: munkásőrség, máso­dik: rózsadombi „villa”, és így tovább), utólagos helyre- igazítással — bocsánatkérés nélkül. (Tűrte Torgyán, tűr­te, ameddig tűrhette ...) 2. A frakcióülések napi­rendjének sokszor csaknem fele telt el „Torgyán—nem- Torgyán” témák felvetése miatt, bénítva a párt tör­vényhozói munkáját. Hogy kik voltak ennek az akna­munkának háttérből az el­indítói és kénköves gyűlölet lángját szórói, azt csak sej­teni lehet, mert akiknek ér­dekükben állt, azok a hát­térben dörzsölték kezüket. 3. Rajkai Zsolt ellen (és még más Torgyán-elíenes kormánytisztviselő ellen és képviselő ellen) nem Tor­gyán kezdeményezett bünte­tőeljárást (szerintük „kon­cepciós pert”), hanem a leg­felső állami gazdasági szerv, az Állami Számvevőszék, bár közvetve. Lefolytatta a vizs­gálatot, megállapította az el­követett esetleges szabály-, vagy törvénysértéseket és át­adta a kisgazdapártnak vizsgálati anyagot „további lépések megtétele végett”. Ennek lett következménye az, ami minden jogállamban szokásos, hogy ha az elköve­tő döntési funkcióban volt (pl. elnök a megyében vagy bárhol), arra az időre, amíg nem tisztázta magát a vád alól, felfüggesztették tisztsé­géből. (Különösképpen, ha még a gyanúsítottnak „állt feljebb”.) Az országos el­nökség csak teljesítette az Állami Számvevőszék aján­lását. (Torgyán és a párt fő­ügyésze hosszabb ideig jó­indulatúan „fektette” az ügyet és csak válaszul a leg­utóbbi rágalomhadjáratra, továbbították az Állami Számvevőszék vizsgálati anyagát az ügyészségre.) Rajkai ellen tehát nem Tor­gyán és az országos elnök­ség indított „koncepciós per”-t. Koncepcióra nem is volt szükség, mert az Álla­mi Számvevőszék tények alapján állította össze jelen­tését, illetve ajánlását. 4. A közlemény említi a III/III-as ügyet is Torgyán- nal kapcsolatban. Erre vá­laszunk az, reméljük, hogy egy szép napon elfo­gadja Antall József kor mányfő Torgyán ajánlatát és nyílt színen, a plénum előtt válaszol Torgyán kér­déseire. 5. A párt tekintélyét nem Torgyán rombolta le a köz­vélemény előtt, hanem a párt fogadatlan prókátorai, akik állandóan közbotrány tárgyává tették a párton be­lül történteket és hiába kö­veteltük a vezetőségtől, frak­ciótól a szószátyárok, szó­betyárok megbüntetését, sza­badon nyilatkozgattak a saj­tóban. Minden pártban van­nak veszekedések, nézetelté­rések, de azokat nem viszik a nagyközönség elé. (Mi sem írtuk volna meg ezt a köz­leményünket, ha a Torgyán- ellenes Rajkai-tábor nem tá­jékoztatja félre az „elnöksé­gi határozat”-ával a társa­dalmat, sajtó útján.) 6. A párt megszűnésére vo­natkozó jóslatot csak azok emlegetik, akik félnek attól, Az MDF és az erkölcsi elés tétel le Lés: Elsősorban erkölcsi elégté­telt akartak a jogalkotók a Zétényi—Takács-féle tör­vénynél, s ez az MDF igaz­ságtétel! programjának is a része. Erről dr. Kiss György miskolci MDE-es országgyű­lési képviselő beszélt tegnap a demokrata fórumos kép­viselők miskolci sajtótájé­koztatóján. Mint mondta: sok félreér­tés volt eddig a törvénnyel kapcsolatban. Pedig csak ar­ról van szó, hogy a múlt rendszerben az állam politi­kai okokból nem üldözött bi­zonyos súlyos bűncselekmé­nyeket, holott ez a köteles­sége lett volna. Így e bűn- cselekmények elévültek. A nemrég elfogadott „lex Zé­tényi—Takács” lehetővé te­szi, hogy az elmúlt évtize­dekben elkövetett, s a ko­rábbi joggyakorlat szerint már nem büntethető, haza­árulást, szándékos ember­ölést, halóit okozó testi sér­tést elkövetőket mégis fele­lősségre vonhassák. Csak olyan bűncselekményekre terjed ki a törvény hatálya, amelyek az elkövetésükkor is bűncselekményeknek szá­mítottak. Az egyik paragra­fus szerint korlátlanul eny­híthető a büntetés, s ez bizo­nyítja, hogy elsősorban er­kölcsi elégtételt akartak. Kérdésként merült fel hogy a legtöbb esetben — például az ’56-os forradal­mat követő vérengzéseknél, leszámolásoknál — nem vol­tak tanúk. így, ha valakit most a törvény elé állítanak, hogyan bizonyíthatná be ár­tatlanságát? Dr. Kiss György válasza: a vádlott bűnössé­gét a vádlónak kell bizonyí­tania, rendes bíróság előtt, nyilvános tárgyaláson — nem úgy, mint ’56 után. Mile Lajos, miskolci MDF- es képviselő a tájékoztatót követően munkatársunknak elmondta: nincs tudomása róla, hogy általában a me­gyékben, vagy akár Borsod- Aöaúj-Zemplénben máris készülnének a felelősségre vonandók listái. ö beszélt az érdekvéde­lem helyzetéről is. Szerinte az összes gond abból adódik, hogy bár a társadalom egy bizonyos szintjén létrejött a plurális berendezkedés, de a munka világában nem tör­tént meg ugyanez. A szak- szervezeti struktúra — va­gyoni kérdésekben — a párt­állam monolit szerkezetét őrzi, s az érdekvédelem a kormány- és parlamentelle- nes jelszavakban merül ki. A szakszervezeti vagyonról szóló, XXVIII. sz. törvény­nyel az érdekvédelmi szer­vezetek közötti esélyegyen­lőséget közelítő állapotot próbálták elérni. De mert a törvény rendelkezéseit nem tartják be, és az MSZOSZ folyamatosan bojkottálja azokat, ezért a közelmúltban a képviselőháznak Mile La­jos javaslata alapján módo­sítania kellett a paragrafuso­kat. (Erről lapunk interjút közölt a képviselővel.) Az utóbbi napok szakszer­vezeti eseményeit. Nagy Sándor MSZOSZ-vezető le­velét kommentálva egyfajta baloidah kiállásról szólt. Az MSZOSZ vezetése, az MSZP MSZOSZ melletti, nyílt szín­vallása, s a Népszavában megjelent MSZMP-s nyilat­kozat arra utal, hogy érde­keikben nem állnak távol egymástól. (Ide kapcsolódik az a megjegyzése, hogy az érintetlenül maradt szak- szervezeti szféra a hatalom­ból kikopott emberek visz- szavonulási terepévé vált, akik most látják elérkezett­nek az időt akciójuk megin­dítására.) Az MSZOSZ ulti­mátuma nem fogadható el, mivel ki akarja iktatni a törvényhozást és a többi ér­dekvédelmi szervezetet. Nagy Sándor szándéka a konfron- álódás, amikor olyan köve­teléseket fogalmaz meg. ame- yeket egyetlen kormány sem teljesíthetne. A szociális kér­désekről tárgyalni kell, eb­ben az MSZOSZ mellett a 'öbbi érdekvédelmi szerve­zetnek, s a munkaadók kép­viselőinek is részt kell ven­niük. Az ilyen tárgyalásra alkalmas szervezet létezik, ez az Érdekegyeztető Tanács. (bujdos) hogy kormánypozíciójukat, vagy tisztségüket, esetleg el­vesztik, vagy valamilyen más előnyöktől esnek el. Ezek személyeskedéseikkel, intri­káikkal, „benyálazásaikkal” eddig is szívósan fosztogatták volna pártunk becsületét, ha engedtük volna; ugyanakkor pártunk érdekeit nem min­dig védték meg. Ami pedig a „torgyanitisz” nevű beteg­ségben szenvedők által han­goztatott vádat illeti, hogy Torgyán diktatúrára tör, diktátor akar lenni: azok­nak azt > üzenjük, hogy aranyszobrot állítunk min­denkinek, aki azzal a nép­pel, mely az önkormányzati választáson úgy cserben­hagyta a koalíciót, diktatú­rát tud „összehozni”. 7. Miként Szabad György­nek, a parlament elnökének is megírtuk: „mi nem Tor­gyán József »hűségnyilatko­zatát« írtuk alá, hanem a pártalkotmányhoz való hű­ségünk nyilatkozatát”. Meg­írtuk azt is, hogy ha majd „az országos nagyválaszt- mány nem Torgyán Józsefet és társait választja meg tör­vényes vezetőségnek, hanem másokat, akkor azok ren­delkezéseit követjük majd, legyen az Ómolnár, Oláh Sándor, Prepeliczay vagy bárki más.” 8. Mi nem gazdasági kö­töttségek és karriercélok alapján ragaszkodunk a párt egységéhez, hanem — igenis — érzelmi alapon is, külö­nösen a párt nagybecsű múltját mentve és nem en­gedve, hogy anyagi fertőbe vigyék pártunkat egyesek. Mi tehát ellentétben a „mű­elnökség” határozatával, és az utolsó bekezdés előtt ja­vasolt érzelemellenességgel, lelkiismeretünkre és szí­vünkre is hallgatva igyek­szünk pártunkat megvédeni a másfél éve folytatott párt­ütéstől. Az utolsó bekezdés rágal­mát figyelemre sem méltat­juk, hiszen jelen sorok írói is sorozatban töltötték ki a kárpótlási igénybejelentési lapokat az arra rászorultak­nak és százakat igazítottak el a rosszul sikerült tör­vény rejtelmeiben. Mindezek ellenére még bízunk benne, hogy egy tá­borban leszünk! dr. Iván Géza megyei örökös tb.-elnök Maczó István megbízott elnök és a legutóbbi nagyválasztmány által megválasztott tisztségviselők 'minit a U Keddi számunkban már beszámoltunk arról. hogy Sárospatakon az önkormány­zat által alapított Sub Rosa Humán Szolgáltató és Lap­kiadó Kft. működése veszte­séges volt az alakulása óta eltelt bő fél év alatt. Az egymillió forintos alaptőke nagy részét felélték, s a kft. jövőbeni nyereséges működésére nincs garancia. Ezt a kft. ügyvezető igazga­tója sem tudta megcáfolni. A képviselő-testület tegnapi ülésén megvitatta a kft. ügyét, majd egyhangú sza­vazással november 2B-i ha­tállyal megszüntette a Sub Rosa Kft.-t. A kft. kereté­ben működő Sárospatak ha- vilap decemberi megjelente­tését a polgármesteri hiva­tal vállalta magára. A rész­letekre később bővebben visszatérünk. (tárná völgyi) Pónus alezredes elmondta: szolgáltató közlekedési rendőri szervezetként akarnak dolgozni, , nem céljuk a mlfrdeiíáron való bUnfeté». —de a szabályokat megszegők o! le« határozottan fellépnek. Kérik az állampolgá­rok segítségét abban, ha ész- ! revéteiük. javaslatuk van terü­letük. lakóhelyük közlekedésé­vel kapcsolatban, jelezzék azt írásban vagy személyesen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság közleke­dési osztályán. A. fi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom