Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-27 / 276. szám

B. Szabó Edit kiállítása Júlia szép leány Main az ExcéméI A tavaly decemberi leállás után áj felállásban Azt hiszem, a miskolci Excelsior zenekar neve nem csak a helybeli rockra- jongóknak cseng ismerősen. Az 1986-os megalakulásuk óta több nyilvános fórumon is eredményesen szerepeltek. 1987-ben Szentendrén egy országos tehetségkutatón el­ső helyezést szereztek, még abban az évben indultak a Csillag születik-en, ahol rockkategóriában másodi­kok lettek. A következő év­ben a Ki mit tud?-on a középdöntőig jutottak el. Többször szerepeltek a rá­dió és a televízió nyilvános­sága előtt. Majd’ egy év telt el úgy, hogy a csapat sehol sem hal­latott magáról, most azonban Andervald Györgytől — a zenekarvezetőtől — érdekes információkhoz jutottunk: — Az egyetemen műkö­dött egy klubunk, ott lép­tünk föl utoljára tavaly de­cemberben, utána a csapat leállt. Most, hogy lehetőség adódott egy kazettaalbum megjelentetésére, ismét dol­gozni kezdtünk. A felállás némileg megváltozott, rajtam kívül még másik két tag szerepel a régebbi gárdából, Szabó Tamás énekes és Far­kas Tamás billentyűs. Két új társ csatlakozásával lett teljes az Excelsior, ők Ba- roch Csaba dobos és Kázs- mér Kálmán basszusgitáros — mindketten a Swetter ze­nekarban játszottak koráb­ban. — Hogy jött az a lehe­tőség, amiért érdemes volt ismét „lantot” fogni? — A Sound Masters 3T. részéről Valkó László ke­resett meg minket azzal, hogy az egyik dunántúli terjesztőjük szívesen átven­ne egy nagyobb mennyisé­get a- mi hanghordozónkból — ha lenne —, mivel nála rendszeresen keresik az Ex- celsiort. Ezen felbuzdulva a BT-nél úgy döntöttek, hogy tízezer példányban még ez évben megjelentetik a mű­soros kazettánkat. Az anyag nyolc számból áll, melyek zömében régebbi szerzemények. Egy új szám — a Flamenco By Excel- sior — a felvételek készí­tése közben született meg, ezen közreműködik Andrá- sik Kemo gitáros barátom, valamint Detvai Gyula, aki egyben az anyag hangmér­nöke is. — Lemezen, esetleg CD-n nem is jelenik meg az anyag? — Egyelőre csak a kazet­ta megjelentetésére van le­hetőségünk, de a későbbiek során a mesterszalagról le­het készíteni bakelitlemezt, vagy esetleg CD-t is, ha lesz rá igény... A felvételeket a saját stúdiómban rögzítet­tük, illetve kevertük, így a mesterszalag is a mi birto­kunkban van. — Nagyon gyorsan dol­goztatok, ha jól tudom már videoklip is készült az egyik számra? — Igen, a Fekete .mély­ségre forgattunk egy videót. Ördög Tibor volt az opera­tőr-rendező, aki a Miskolci Városi Televízió munkatár­sa. Hamarosan sugárzásra kerül mind a városi, mind pedig az országos televíziós hálózatban. Valóban nagyon hamar végeztünk a hang- és a film­felvétellel is. nem akartuk, hogy miattunk késsen a ki­adás, ami december közepé­re várható. A bűn városa címen fog országos terjesz­tésre kerülni a kazetta. Stí­lusunk maradt a régi. a hangszerelésünk viszont mo­dernebb lett. Hímer Bertalan Magas kort megélt, teljes | életpályát befutott művészek l élctműkiállitása is éppen at­tól szomorú, amitől egyéb­ként kerek egészet kínál a látogatónak: végérvényesen befejezett az alkotói folya­mat. a gondolatot talán majd (esetleg) valaki más folytatja egyszer. Különösen azívszoritó azonban, ha a művész életpályája hamar megszakad, s nem adatik meg számára kerek életmű­vet alkotni. Talán ez az oka annak, hogy a látogatók a szokottnál is halkabbra fo­gott léptekkel járják végig a sátoraljaújhelyi Városi Galériát, ahol B. Szabó Edit gyűjteményes kiállítása lát­ható: szobrok és grafikák. Nem kell különösebb szak­értelem megállapítani: B. Szabó Edit a szobrászat va­lamennyi hagyományos tech­nikáját sikerrel művelte, mintázott, készített terra­kottákat és kisbronzokat, kö­vet és fát faragott. Mindezek elsajátítására nem volt sok ideje: 37 éves volt, amikor 1975-ben el­hunyt. Debrecenben szüle­tett, iskoláit Sátoraljaújhe­lyen végezte, majd a sáros­pataki szakkörben tanult rajzolni, innen a budapesti Művészeti Gimnáziumba, az­tán pedig a Képzőművésze­ti Főiskolára vezetett az út­ja. 1964-től állított ki rend­szeresen a Nemzeti Tárlato­kon, a Műcsarnokban, tagja volt a Fiatal Művészek Stú­diójának, Derkovdts-ösztön- díjban részesült. Az Élet és Irodalom olvasói közül so­kan emlékeznek még illuszt­rációira, melyek a ’70-es évek elején jelentek meg. Méltató! a minden szen­vedélyes gesztust kerülő, fe­gyelmezett, tudatos művészt tartották benne a legtöbbre, valamint az európai művé­Miskolcon, Görömbolyon Családsegítők A Miskolci Családsegítő :o! gálát ezen a héten is lytatja az olcsó téli be- erzési vásárát. A burgo- ?a, a fehér- és tarkabab ellett hagymát, zöldségfé­ket, káposztát, lisztet, cuk­it, zsírt árusítanak, disz- mt ár alatt. A vásárt egy­bekötötték — a gyermekek örömét szolgáló — igen szép és nagyon olcsó külföldi és hazai játékok árusításával. A vásár a családsegítőben csütörtökön és pénteken 9- től 16- óráig, míg a görörn- bölyi művelődési házban e héten folyamatosan tart. Szentágothai János akadé­mikus, a TIT elnöke a közel­múltban Miskolcon járt. Sűrű programot bonyolított le, amelynek keretében a Tudo- mányoa Ismeretterjesztő Társu­lat megyei szervezetének fel­újított székházában előadást tartott a tudomány jelenlegi megítéléséről. B. Szabó Edit szobrai balladisztikus hangulatúak. Világszerte rosszul áll a tudomány presztízse — álla­pította meg bevezetőjében Szentágothai János. — Rög­tön felvetődik a kérdés, hogy mi ennek az oka? A- válasz hagyon szerteágazó. A XIX. század filozófiai po­zitivizmusa azt sugallta, hogy ezen a téren töretlen lesz a fejlődés. Ezt támasz­totta alá az ipari forrada­lom, a találmányok számá­nak ugrásszerű emelkedése. Az első törést ebben a fel­ívelő szakaszban az első vi­lágháború hozta. Az európai országokban általános visz- szaesést hozott a világégés, ezzel szemben Amerikában; amely csak kisebb mérték­ben avatkozott a harcokba, és területén egyáltalán nem volt ilyen, jelentős fejlődés indult meg. A tudományos életben is óriási különbsé­gek keletkeztek, mivel a tengerentúli körülmények annak, hogyan hívhatók elő a fa anyagának szépségei anélkül, hogy az öncélú de- korativitássá válna. Sokat elárulnak B. Szabó Editről rajzai is: az irodal­mi érdeklődés, a versek iránti vonzalom, a népköl­tészet kitüntetett szeretete dereng át a finom vonalak hálóján. Megkapóak aDan- te-illusztrációk, a látnoki (1959-es dátummal ellátott) Az élet útjának mondjuk jeléhez érve című alkotás, és áz utolsó rajz, 1974-ből a Júlia szép leány. Kájé Kamarai közgyűlés A Keresztény Pedagógus Kamara ezen a héten, csü­törtökön tartja éves rendes közgyűlését a Kelemen Di- dák Minorita Kollégium klub helyiségében (Diák tér felőli bejárat)., délután 5 órától. Téma: vezetőségvá­lasztás, szakmai és iskolai ügyek. 3(c A Dante-illusztrációk egyike. szét nagy korszakaira és az ókori kultúrákra kiterjedő műveltségét, mely támaszul szolgált az egyéni kifejezés- mód megkeresésében. Szobrászok szerint a fa egyíke a legnehezebb termé­szetű anyagoknak, talán azért, mert a legkevésbé hagyja, hogy a szobor „meg legyen csinálva”. A kiállí­táson látható két leányalak (Ballada 11. és Ballada 111. címmel, körtefából és hárs­fából), iskolapéldája lehetne összehasonlíthatatlanul job­bak voltak. A második világháború után már az öreg kontinens is kettészakadt. A jól ismert okok miatt a kelet-európai térség országai nem tudták követni a nyugati területek tudományos színvonalemel­kedését, és bár értek el szép sikereket, mégis elmaradtak a külföldi eredményektől. Érdekes módon azonban külföldön sem egyértelmű a kutatások értékelése. Példa­ként említette: a betegségek megelőzése és az emberi élet meghosszabbítása érdekében tett sikeres lépések maguk­kal hozták, hogy egyre töb­ben élnek a Földön, ami vi­szont másfajta problémákat vet fel. A vegyipar felfutá­sa igen örvendetes, termékei nagyban megkönnyítik a mindennapi életet, a mun­kafolyamatokkal keletkező környezeti károk azonban más megvilágításba helyezik ezt a tevékenységet. Ezek mellett sokat rontod a már eddig sem rózsái megítélésen az áltudomá. nyok megjelenése. Példákat Is felsorolt, amelyek elsősor. bán a felülről vezérelt, bi. zonyos pártszempontokat ií figyelembe vevő szovjet tu. dományban voltak divato. sak. Szerencsére ez már a múlté, de az ehhez hasonló veszélyek nem múltak ej nyomtalanul. Nagyon köz. kedveltek manapság a t ufó-s és egyéb földönkívüli témák, amelyek sokszor nél. külözik a tudmányos meg. alapozottságot. Előadásának végén a TIT- re háruló feladatokról be­szélt. Hangsúlyozta, hogy a tudományos ismerétek meg­felelő színvonalú terjeszté­sére igény van, és ennek az elvárásnak a szervezet ele­get is tud tenni, bár van még mit javítani a munkán. (horváth) „A majom nem éhes...” Nem éhezik Moszkvában a majom. Mármint az állatkert­ben, ahol a majomcsaládokkal együtt, hétszáz-féle állatot gondoznak háromszázhatvanan. Mivel egy-egy fajtából nem sokat tartanak, látható, hogy elég kiszolgáló-személyzet jut minden példányra. Inna Kuzminih tudományos főmunkatárs elmeséli, hogy ha éhezésről nincs is szó, a korábban megszokott bőséges ellátás hiányát azért megérezték az állatok. Csökkent ugyan­is a születések száma, s különösen a patások között csök­kent a szaporulat. A majmok sem kapnak mindig banánt, narancsot, inkább áfonyát, ezzel helyettesítik ugyanis étrendjükben a déli­gyümölcsöt. A legfontosabb az, hogy elég vitaminhoz jutnak. Egyébként már egy ideje azt tervezik, hogy áttelepül a moszkvai állatkert, jelenlegi helyszínétől száz kilométerrel távolabbra, a volokalamszki védett területre, amely sokkal ■ jobban megfelel majd az állatoknak. Addig is szükség vol­na a jelenlegi állatkert nagyjavítására, mert a barlangoktól a kifutókig, madárházaktól az akváriumokig, sajnos, min­den eléggé kopott képet mutat. Megosztanak a vélemények ilyen a tudomány presztízse? *

Next

/
Oldalképek
Tartalom