Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-26 / 275. szám

Az ördög, mint a hideg józanság megtestesítője

Jób ve

í ranciaelőadásban

A legújabb munkák tollrajzok, montázsok.

Fejér Ernő kiállítása

A skatulyafúró

Látogatás Keszonlandban

Nem szokásos, ezúttal azonban mégis célszerű egy kiállító művész (saját maga által fogalmazott) meghívójának szövegéből idézni: „Fejér Ernő (fotográfus művész) tisztelettel meghívja Ont... a Miskolci Galéria Csönd Rezervátumába, tolira jzaiból és montázsaiból Organon címmel rendezett kiállításának megnyitójára. A kiállítást állami és politikai életünk reprezentáns személyiségei helyett Csornái Zsuzsa •s Gesztesi Károly színművészek ... opponálják."

A meghívó szövegéből idézett rész nem útmutató a kiállításhoz és nem jellemzi a művészt (legfeljebb annyira, mint egv montázs alkotórésze az egész képet).

A kiállítás címéül választott Organon szó talányos és enigmatikus (sokjelentésű) görög szó: jelent anyaI I

i Ismét szól i : a hatlövetű! \

i i

! Természetesen nem a |

' legendás puskáról van ■

[ szó. Sokkal inkább a J i már hagyománnyá váló i J évvégi petárdázásokról. j i Emlékszem, hogy már az i j elmúlt esztendőkben is j i hangos volt ilyentájt ,

1 tőlük Miskolc városa. '

! A délutáni órákban — |

i sütét edéskor — álltunk i J o buszmegállóban, ami- | i kor a lábam mellett i [ hatalmasat dörrent az [ i egyik petárda. Döbbent i 1 ijedtség ...

i Senki nem vette jó- i ! néven az akciót, de hi- i ! óba fürkészték a tettest. | j Elmenekült a sötétség ]

1 leple alatt. A buszra 1

I I

i várakozva többen me- >

■ i

i séltek, hogy kit es mi- i

[ kor és mennyire ijesz- [

| tett meg a petárda. ]

1 Korábban valószínűleg [

i nem is érzékeltem vol- <

! na e „nyafogás” igazát, i

| Ám amikor az ember ]

j átéli... az más. Csak [

] bizakodom, hogy idén [

i nem kell ezt átélnem, i

i nekem sem. másnak i

! sem. De tegnap újra {

| hallottam a dörrenése- [

j két. Hatot egymás J

i után... 1

i i

i

K—L. i

got, művet, szervet, műszert. gépet. Olyan jelentés- értelmek kapcsolódnak még hozzá, mint bujaság, vágy, termékenység, szent föld, zeneszerszám. Mindenesetre a szerves és szervetlen világ (egyik) közös alapszava.

A galériabeli látogató beléphet az Előzmény terembe: itt megismerkedhet

azokkal a fotográfiákkal, melyek előzményei — időben és egyéb tekintetben egyaránt — a további termekben látható műveknek. Ezenfelül azt is megtudhatja a látogató, milyen is volt az a skatulya, melyből, a művész „skatulyafúróként” kifúrta magát.

A skatulyán belüli időszakhoz is számos kiállítás és díj (sikerek) kapcsolódik, önkényesen kiragadva néhányat: Esztergomi Fotóbiennále nagydíja (1986), Római Magyar Akadémia művészeti ösztöndíja (1989), továbbá számos rangos csoportos és egyéni kiállítás.

Fejér Ernő alapvetően az experimentális fotográfiához és képzőművészethez kötelezte el magát: a művek

A 200 éves magyar színjátszás évfordulója alkalmából uíszelőadást tartanak a Rónai Sándor Művelődési Központban. A Vörösmarty Színház bemutatja Balassi Bálint: Szép magyar come- dia című egyfelvonásosát.

hagyományos (és végleges voltuk miatt korlátozott) „megértésé” helyett a kísérlet izgalmát kínálja a befogadónak. Ehhez sok a segítség és a fogódzó: a burjánzó figurák között sok a kézzel írott szöveges „kiegészítés”. s noha a szöveg és a rajz között gyakran nincs direkt összefüggés, együtt mégis mást (többet) jelentenek, mint külön.

Rajzolónk „metaforahaj- hász, jelgyártó és kontúrva- dász”. Egy belülről is épített, de kívülről is ráépített barlangban — Keszonland- ban — él és alkot. Ilyen értelemben barlangrajzoló. Ebben a barlangban próbát komoly játékkal egy világot teremteni, magát az Orga- nont. Ebbe a barlangba tekinthetnek most be a látogatók egy kis időre megnyílt résen át.

Kiss József

*

Fejér Ernő Organon című kiállítása november 26-ig tekinthető meg a Miskolci Galériában, hétfő kivételével naponta tíztől tizennyolc óráig.

Az 1961-es, debreceni ősbemutató után ezúttal másodízben színrevitt darab kedves, naiv története, bájos humora, az irodalmi érték mellett jó szórakozást is ígér. Ezt csak erősíti á ma már furcsának ható, forduAz Alliance Francaise szervezésében újobb francia színtársulat érkezik Miskolcra. Mint emlékezetes, október végén az Avasi Gimnáziumban nagy sikerű előadást tartott a párizsi Les Matinaux Színház, és ezen felbátorodva Jean-Claude Pel- tier, a miskolci AF vezetője, ismét hasonló vállalkozásba kezdett.

Az egy hónappal ezelőtti előadásra csaknem négyszázan voltak kíváncsiak. Ez mindenképpen kiemelkedő eredmény, hiszen azt jelenti, hogy a megjelent érdeklődők már valamilyen szinten beszélnek franciául. Akkor a szervezők felvették a kapcsolatot a franciát tanuló gimnáziumi osztályokkal, és mivel bebizonyosodott, hogy ez jó megoldás, hiszen sokan jöttek el, a most színre kerülő darabnál is ezt fogják tenni.

December elején a Theatre Du Tilleul kétszemélyes társulata lép fel Miskolcon. Christian Saulnier és Vin- cent Viotti a Jób című darabot mutatja be, amely a bibliai Jób könyve alapján író- i dott. A művészek a Báliból származó To-peng színház inspirálta maszkcsaládot használják. Innen ered az alakok túláradó, mélyen szántó, bölcs, vagy éppen groteszk jelleme is: Jób, a trónfosztott herceg, a kereplős ember, aki a tévelygő zsidó komorsága és Charlie Chaplin remény vesztettsége között foglal helyet. Megjelenik Jób felesége, a gyermekeit elvesztett anya, akinek élete egyetlen hatalmas sorscsapás. Feltűnik Jób három barátja, noha társadalmi pozíciójuk szerint mindegyikük király, reakcióikat tekintve inkább buffókomikusok. Eli- hou a hamis békéltető, a kudarcot valló döntőbíró. Az ördög, mint mindig, most is a hideg józanság megtestesítője, megrögzött, vidám, ugyanakkor rettegett hódítóként jelenik meg: ezért nem fog maszkot viselni. Végül az Úr, aki egyszerre mindenütt jelen van, nem is igényel külön megszemélyesítőt. Ezeket a szerepeket kizárólag a két színész formálja meg, így nagyon érdekesnek ígérkezik az előadás, amelyet december 3-án, kedden

latos nyelvezete, és a piactereken, színekben tartott előadások profanizált hangulata. Ma kétszer láthatja a közönség a komédiát délután öt és este hét órakor. Az előadást a Well ügynökség szervezte.

este hét órakor tartanak a Belvárosi Kulturális és Menedzser Iroda színháztermében, a régi Kossuth Művelődési Házban.

Az Alliance Francaise januártól tovább bővíti szolgáltatásait. Kölesönkönyvtá- rat és videotékát nyitnak, amelyekben könnyű francia nyelvű köteteket és filmeket találhatnak a nyelvet tanulók. Üj rendszerű tanfolyamokat vezetnek be. Mivel tisztában vannak a jelenleTartalmas és gazdag programot kínál a Borsod Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet mindazoknak. akik valahogyan érdekeltek a művelődésben és a közoktatásban. A Művelődés—közoktatás ’91 című háromnapos előadássorozat szerdán reggel 1» órakor kezdődik mindjárt „sztár- előadóval”: Lengyel László politológus a civil társadalom, a demokrácia és kultúra kapcsolatáról beszél majd.

Lengyel László mellett Fekete György helyettes államtitkár, Gazsó Ferenc egyetemi tanár és mások szólnak az első napon a művelődés és közoktatás (enyhén szólva) égető kérdéseiről. Az előadók névsora mellett legalább ilyen izgalmas, hogy ki nem lesz itt: például dr. Dobos Krisztina helyettes államtitkár valamilyen okbói visszamondta előadását, melynek témája az oktatás és a közművelődés irányítása lett volna.

Az első napi rendezvények a Magyar—Szovjet

Yves Montand temetése túl egyszerűen zajlott; ez volt a véleménye számos tudósítónak, aki a búcsúztatáson „hivatalból” volt jelen. Nem hangzottak gyászbeszédek és nem voltak papok — igaz az elhunyt is az egyszerűséget óhajtotta.

A pályatársak közül a vártnál kevesebben mentek el a francia főváros hírességeinek végső nyughelyére, a Pere Lachaise temetőbe, jóllehet Catherine Deneuve azt írta, hogy: „Nem új lapot kell nyitni, hanem egy könyvet kell lezárni.” Rendőrségi becslés szerint talán 6 ezer ember vonult el az egyszerű tölgyfakoporsó előtt, melynek oldalára, egy kicsiny réztáblára mindössze ennyit írtak: Ivó Livi, dit Yves Montand. Ivó Livi, akit Yves Montandnak hívtak. Feltűnő volt, hogy a búcsúztatók többsége az idősebb nemzedéket képviselte; Yves Montand az ő ifjúságuk színésze, énekese volt... Akik már Simoné Signorét temetését is látták — 36 évig volt Montand élettársa — azt mondják, őt

gi gazdasági helyzettel, én azzal, hogy egy összegben egy félévi tandíjat kifizetni egyre kevesebben tudnak, 7 hetes kurzusokat tartanak a jövőben. így mindenki a saját elképzelései és anyagi lehetőségei alapján iratkozhat be, és folytathatja tanulmányait. Remélik, hogy ha csak apró lépésekkel is. de egyre többen fognak érdeklődni a francia nyelv iránt.

(horváth)

Barátság tér 1. szám alatt zajlanak majd, az IC(P) által bizósított helyiségekben. Csütörtökön itt is, valamint más helyszíneken (a rendező intézetben, a Földes Gimnáziumban, a Hermán Gimnáziumban, a Kossuth Gimnáziumban) folynak tovább az előadások, a sok helyszínnel talán kissé megosztva az érdeklődést, lehetőséget adva azonban arra, hogy a roppant szerteágazó témák beleférjenek a három napba.

Számos más miskolci iskola mellett Sátoraljaújhelyen, sőt Göncruszkán is lesznek előadások: utóbbi színhelyen például Bojtor István református lelkész mutatja be a göncruszkai Népfőiskolát (erre pénteken délelőtt 10 órakor kerül sor).

Csütörtökön az IC(P)-nél videofilmeket mutatnak be, melyek jórészt szakmai, illetve népművészeti témákat dolgoznak fel, és vannak közöttük művészportrék is,

t Kájé

többen kísérték az utolsó útra. Nem is beszélve Edith Piafról, aki viszont a most elhunyt művész indulását egyengette. A koporsó mellett a történelem is képviseltette magát: ott állt a sírnál a kommunistákkal való szakítás jegyében készült film rendezője, Costa-Gav- ras, de meggyászolta a Francia Kommunista Párt is, arra emlékeztetve, hogy egy időben utazó nagyköveteként járta Európát az elhunyt. Végtére is a halott már nem ellenfél és nem szövetséges. A koporsó leeresztésével — Simoné Signorét mellé temették, s az utolsó isten hozzádot jelképesen is kifejezte Montand fiatal felesége: megcsókolt egy szál vörös rózsát és a koporsóra tette, ugyanúgy, mint Simoné halálakor Yves — az utolsó gesztussal tény- nyé vált: az elhunyt az emlékekben él tovább. De azokban nagyon. Már a temetés éjszakáján betörtek a párizsi lakásába és elvitték az egyik szerephez használt Magnum 3'57-es pisztolyt, egy vadászpuskát és öt sétapálcát.

Szép magyar eomedfa

Művelődés—közoktatás '91

Körmünkre égett problémák

Ivó Livi,

akii Yves Móniidnak Mlak