Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-25 / 274. szám

Felnevelték önmaguk konkurenciáiét 1. A Szabó Lőrinc iskolában ■ . ÚÁ. b. y' - éfós.,. :&>.l ' x mm ii® ÉM \f HÜ Miskolcon, a Szabó Lőrinc Általános Iskolában (7. Sz. Iskola) kilencedik éve ren­deznek rendszeresen képző- művészeti kiállításokat. Az Iskolagaléria ebben a tanév­ben először M. Kristóf Ágnes alkotásait mutatta be. A mostani tárlaton ritkábban látható műfajjal ismerked­hetnek meg a látogatók, a tűzzománccal. A Nyírbátori tűzzománcstúdió hozta el munkáit. A stúdió tagjai Nyírségben élő képzőművé­szek és tanárok, nemcsak Miskolcon állítanak ki, ha­nem ezzel egy időben Ka­zincbarcikán is, a művelődé­si házban. Barcikán a tűz­zománcanyagot grafikával is kiegészítették. A kiállítás mindkét helyszínen decem­ber 9-ig lesz nyitva. Tájékoztatás kárpótlási ügyekben Az Országgyűlés döntése alapján, a kárpótlási igénye­ket 1991. december 16-ig ie- het benyújtani a megyei kárrendezési hivatalhoz. A kárpótlási igények érvénye­sítése, az adatlapok megfe­lelő kitöltése érdekében, az MDF a Miskolc, Szabadság tér 5. sz. alatti MDF-irodá- bán, minden héten kedden és csütörtökön, 16—18 óra között ad szóbeli tájékozta- ‘tást. A kisgazdapárt Mis­kolcon, a Baross Gábor u. 18. sz. alatti helyiségében, munkanapokon 9—15 óráig; a KDNP minden szerdán 15 —19 óra között, a Dózsa György u. 7. szám alatti mis­kolci irodahelyiségében ad ingyenes felvilágosítást az érdeklődőknek. A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kár- rendezési Hivatal Miskolcon, a Tanácsház tér i. sz. alatt minden munkanapon 8—16 óra, szerdán 8—18.30 óra között tart ügyfélfogadást. A hivatal postacíme: 3525 Mis­kolc, Pf.: 595. FF Megpillantva a hirdetést, miszerint volt területi, járási és városi pártbizottságok egykori apparátus-tagjait kívánja munkára felfogadni egy orosz vállalkozó, a tréfás kedvűek arra gondoltak, hogy talán az SZKP-t szeretné újjászervez­ni részvénytársasági alapon a zaporozsjei V. Trutnyev. A megadott telefonszámon jelentkező, volt párthivatal­nokok megismerkedhettek a Masztak nevű építkezési vál­lalkozás elnökének filozófiájával: „Azok, akik eddig benne voltak a hatalomban tudják, kihez, hová kell fordulni, ha meg akarják oldani a vállalkozás ügyeit, ismerőseik, bará­taik vannak mindenütt a gazdasági életben. Merőben hasz­nossági alapon érdemes tehát közülük kiválasztani az ügy­intézőket .. Pártvagyon privatizálásáról már hallott a világ, de „párt­tapasztalat” egyéni célú hasznosításáról — legalábbis ilyen formában — ezúttal először. Az időjósló napokból válogathatnak azok, akik figyelemmel kísérik a z egyes névnajjokhoz kap­csolódó népi megfigyelé­seket. Most, hogy no­vember 25-én Katalin- nap van, sokaknak eszé­be jut az a régi mondó­ka, mely szerint, ha Ka­talin kopog — karácsony locsog, azaz enyhe lesz az időjárás az ünnepek alatt. Ezt figyelembe vé­ve, bízvást fehér kará­csonyra számíthatunk, mert hiszen Katalin most éppen esős időt hozott. Ha arra gondo­lunk, hogy Márton sem jött fehér lovon, s Er­zsébet sem rázta meg a pendelyét, kíváncsian várhatjuk: mi teljesedik be a népi megfigyelé­sekből. Am Katalin nemcsak időjárást jósol. Férjeket is, már ahol még meg­tartják a régi játékot. Mert piros alma most hóven kapható, s ebből kel! karácsonyig egyet- egyet harapni. Ha az ünnepig kitart akkor az első karácsonyi bekö­szöntő beköti a lány fe­jét. Ha viszont idő előtt elfogy, akkor a követ­kező esztendőben is pár­tában marad a lány. Jó lesz tehát beosztással fogyasztani Éva gyümöl­csét. Más kedves szokás is fűződik eme jeles név­naphoz, a Katalin-ág vá­zába állítása. Erre a célra a közönségesen aranyesőnek nevezeti díszcserje ágait metszik le, amely aztán kará­csonyra nemcsak kizöl­dül, de sárga virágba borulva a tavaszt idézi a tél közepén. Mielőtt azonban szobába állíta­nák, célszerű langyos vízben „megfüröszteni’1 az ágakat, s a vizet rendszeresen cserélni. Az olcsó népszerűség csak mézesmadzag Kötetlen beszélgetés dr. Csornai Zoltáneaí, az IC(P) Rt. eleök-Tezérigazgatélával — Négyéves az IC(P) Rt., sok minden történt ezalatt nem­csak a cégen belül, de a cég egész környezetében, az egész országban is. Az eredeti célok, amikkel létrehozták a rész­vénytársaságot meghozták a gyümölcsöt: az IC(P) Rt. az elsők között van messze a térségben a jól profitáló cégek listáján. Mégis: vajon mindent úgy „vezényelne le” dr. Cso­rnai Zoltán elnök-vezérigazgaló most is, ahogy tette? Egy­általán: megvenné ezt a céget azzal az alapfilozófiával, amit az első évben, az induláskor kialakítottak? — Ha lenne elegendő pén­zem, vagy kapnék rá ele­gendő hitelt, akkor az 1985 —86-ban megalkotott alap- koncepció máig is ható ér­vényével együtt megvásárol­nám. — S ugyanazt csinálná, amit akkor elhatározták? — Nem hiszem, hogy más irányban indulnék el, mint ahogy az IC(P) Rt._vel in­dultam annak idején. Csak éppen a mai körülmények­nek megfelelően tenném mindezt. Az IC(P) Rt.-neka részvényesi köre nagyon in­homogén. Egyaránt jelen vannak benne az állami tu­lajdonban lévő vállalatok részvényjegyzései, a kereske­dő cégeké, a bankoké. S ez ma már kevésbé kedvező pozíciót biztosít az rt.-nek, mint korábban. Az elmúlt években a piacon gyökeres változások történtek, félpiaci szituációk alakultak ki a maguk szabályozatlanságá­val amelyek között nagyon nehéz talpon maradni. Ez­zel együtt a cégünk való­ban eredményes! — Mihez képest? — A körülöttünk lévő vállalatokhoz, cégekhez egyéb formációkhoz képest is, az országos mezőnyben is jelen vagyunk, mint szakcég, de ha összevetem a magánszfé­rával, amely az IC(P) Rt.- hez hasonló tevékenységet végez, azokhoz képest is. Igaz, ha összehasonlítom a klasszikus magánszférával, mások a versenyfeltételeink. Ma a különböző jogszabá­lyok a célszalagot mind a két formáció számára azo­nos helyen feszítették ki. Ám a szabályozórendszerbe­li és az irányítástechnikai különbségek körülbelül 30 százalékos előnyt adnak a privát szférának. — Hadd kérdezzem: miért éri meg akkor, hogy r észvény társas ág marad­janak? — Igazából a részvénytár­saság a legkorszerűbb for­mula. Az IC(P) Rt. tehát a lehető legjobb társasági for­mában dolgozik. A különb­ség ott van, hogv az egyik részvénytársaság tulajdono­sai többségében, vagy kizá­rólag a privát zónából ke­rülnek ki, míg a másik szfé­rában a tulajdonosokat nem magánemberek képviselik. — Nem képzelhető el az, hogy az IC(P) Rt.-nél is valamilyen fajta privati­zációs folyamat kezdődik a részvénytársaság tulaj­donosi körében is? — A részvénypapírok a megfelelő szabályozókeretek között a világ minden pont­ján cserélődnek. Űj tulajdo­nosok jelennek meg. Ez az átalakulás nálunk is bekö­vetkezhet. A kiegyenlítődé­si folyamat mindenesetre megindult. Fél év—egy év múlva az országban minden egyes vállalatnál változhat­nak a tulajdonosi struktú­rák. Ez pedig azt is jelenti, hogy a jogszabályi rend­szerben olyanfajta elemnek is jelentkeznie kell, amelyik a versenyfeltételek azonos­ságát garantálja minden te­rületen. Addig azonban — az átmenet idejét — gazda­sági eszközökkel kell áthi­dalni és kivárni. — Készülnek a változá­sokra? — Persze. Az előkészüle­tek már hosszabb ideje folynak, de végül is ezekről a mai stádiumban talán ki­csit korai beszélnem. Talán fél év múlva lesz idősze­rű ... — Mi a titka annak, hogy tehertételeikkel együtt is tudnak haladni? — Lényegesen többet kell teljesítenünk ahhoz, hogy a privát tulajdonosi szférában lévőkkel a versenyt álljuk. Ha nekik elegendő 100 mil­lió forintos nyereséget pro­dukálniuk egy megfelelő versenyhelyzethez, akkor az IC(P) Rt.-nél legalább 30 százalékkal többet kell le­tenni az asztalra. — S honnan veszi ezt a 30 százalékot? — Egyik oldalról a belső hatékonyságot kell növelni, másik oldalról pedig kemé­nyebben kell megfogni a munka végét, mint amott... — Hadd tegyek fel egy személyes kérdést dr. Cso­rnai Zoltánnak. Az a hír magáról, hogy rendkívü­lien szigorú főnök, bor­zasztó sokat követel, ret­tenetesen terheli a mun­katársakat. Ezért nem mindenki szereti. Tudja ezt? — A cégnek van egy úgy­nevezett közgyűlése, ame­lyik a mindenkori üzletpoli­tikát jóváhagyja. És van egyfajta osztalék-elvárása, nyereségelvárása. Tehát a szigorúságot sohasem én fo- g alma zom meg, hanem a tulajdonosok, vagy az adott Gyenge szívű férjek, ha kedves az életetek, ne csal­játok meg a feleségeteket! Ez a lényege Roderick Huws doktor kutatásainak, melye­ket egy brit orvostársaság tagjaként végzett. A szex és az infarktus összefüggéseit vizsgálva azt tapasztalta, hogy a szerel­meskedés közben infarktust szenvedett 18 férfi közül 14- et a szeretője és nem a hit­vese ágyában ért utol a vég­zete. Természetesen a „meg­rendítő szerelem” okait is elemezte a brit szexológus, és erről be is számolt egy római konferencián. A lé­nyeg: a tilosban járó férfi­ak szívét nagyobb munkára készteti a gáláns kaland, mint a feleséggel szerelmes­kedő, hűséges férjekét. E következtetés korántsem el­méleti, találtak ugyanis egy vállalkozó szellemű, 44 éves urat, aki — természetesen névtelenül — hozzájárult, képviselőik. Az eredményt pedig — teljes joggal — minden évben számonkérik a közgyűlés keretében. A munkáról tehát a közgyű­lésnek kell számot adnunk. Hogy pedig eredményesek lehessünk, ahhoz szükség van a nagy teljesítmények­re. Amikor pedig sokat kell dolgozni azért a pénzért, amelyikből normálisan meg lehet élni, persze hogy a munkahelyi vezetők szigora miatt neheztelnek. Csakhogy a tervszámokat hozni kell, s ezért a különböző vezetők emiatt nem biztos, hogy népszerűek. Persze olcsón lehet népszerűséget szerezni mindenhol. Ám sem a mun­katársaim, sem én nem tö­rekedtünk sohasem olcsó népszerűségre. Nekem pél­dául stabilan és átfogóan a cégért kell felelősséget vi­selnem. Hiszen a részvény- társaságnál jómagam nem­csak munkajogilag vagyok felelős a cégért, hanem pol­gárjogilag is. Míg egy itt itt dolgozó csak a munkajog szerint felel — legfeljebb a hathavi bérével —, ha vala­milyen hibát követett el, addig én a birtokomban, a nevemen lévő vagyonommal felelek a cég eredményeiért. — A „gyeplőt” tehát ke­ményen kell fogni...? — Manapság a gyeplőt mindenütt kőkeményen kell fogni. Különben elképzelhe­tő, hogy éppen a morcos dolgozónak nem lesz két, vagy három hónap múlva munkahelye. Nálunk pedig több száz főt foglalkoztató társaságot, s annak az össz- érdekeit kell képviselni. És nemcsak a belső, esetleges nézetkülönbségekkel szem­ben, hanem jelentős külső erőkkel szemben is. Ma a pályán óriási a konkuren­ciaharc. S a konkurensek egyáltalán nem kíméletesek. Gátlás nélkül csábítják el a legkiválóbban képzett szak­embereinket. Ma az a divat, egyesek azt gondolják, hogy ki minél jobban mocskoló- dik, minél jobban fröcsög az ellentáborra, annál in­kább szimpátiát lehet kelte­ni maga iránt... (Folytatjuk) hogy intim pillanataival is segítse a tudomány kíván­csiságát. Felszereltek a tes­tére egy kicsiny műszert, ami pontosan regisztrálta, amit a kutató tudni szere­tett volna. Nevezetesen azt, hogy mennyit ver a szíve, amikor a barátnőjével van, és mennyit akkor, amikor a házastársi kötelességét tel­jesíti. Nos, a percenként 70- et verő szív az otthoni szol­gálatkor 92 dobbanásnál so­hasem emelkedett följebb, a szeretővel való meghitt vi­szony azonban 150 szívve­rést is követelt. Mindebből következik, hogy a szívbe­tegeknek különösen tisztá­ban kell lenniök kalandjaik következményeivel. Huws doktor receptje szerint a fe­leségükhöz 6 hetenként kö­zeledjenek, a szeretőjükhöz azonban ennél sokkai rit­kábban. „Mert bármilyen szép is ölelő karok között távozni e világból, egy kis óvatossággal túl lehet élni minden szerelmet.” Felszerellek a lestére egy kies ny műszert... A hűtlen férjek korábban halnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom