Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-22 / 272. szám

Halálcsók Furcsa megnyilvánulásai lehetnek a szerelemnek. Itt van például ez a jól öltözött, markáns arcú fiatalember, és az a csinos lány. Látha­tóan lángolnak egymásért, szinte felfalják a másikat a szemükkel, amint mennek a házasságkötő terem felé. Ám egy óvatlan pillanatban a fiú kidobja kedvesét a tize- dlkrfil. Mellbevágó jelenet. És mindez a film harmadik percében. A mozinézőben rögtön felmerül, hogy a srác érzelmei körül valami gubanc van. Gondolkodni kezd. vajon mi késztette a férfinem e jeles példányát, hogy rövid, de végzetes röp- pálvára indítsa szíve csücs­két? Ezzel a filmszínház-lá­togató máris kizökken abból a kényelmes, biztonságos ál­lapotból, amit a külső szem­lélő helyzete nyújt számára. Izgatni kezdi a probléma, megpróbál a báránybőrbe bújt farkas észjárásával azo­nosulni, és rátapintani az indítékra. Ez azonban nem is olyan könnyű. James Dearden ren­dező érezhetően gyűlöli a rögtön átlátható sztorikat. Minden egyes elmúlt perc­cel, - lepergetett filmkockával ösztönzi a nézőt, hogy jöj­jön rá a megoldásra. Időn­ként elejt egy-két nyommor­zsát. Hol csak finom utalás egy fontos részletre, más­kor pedig szinte sokkoló fel­ismerés vezeti tovább a né­+ Max von Sydow (balra) itt még nem tudja, hogy kí­gyót (jobbra) melenget a keblén. zőtéren kuksoló, erősen fel­duzzadt nyomozó sereget. De nincs idő sokat morfondí­rozni, az események letépik láncukat, és egyre jobban közelítenek a végkifejlet fe­lé. James Dearden rendező feléleszt Csipkerózsika-álmá­ból egy kihalófélben levő műfajt, a Hitchcock-féle pszichckrimit. Finom kézzel adagolja az izgalmakat, szé­pen, egyenletesen, csavar mindig egyet a történeten. Remek feszültségteremtő erő jellemzi végiig a filmet, ami­hez a kitűnő színészek tesz­Siket gyermekek Jubileumi és megsegítésére évkönyv- .«sitt1 A siketek egri általános iskolája, melynek beiskolá­zási körzete kiterjed Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves megyékre, nemrégiben ün­nepelte fennállásának 90 éves évfordulóját. A bentlakásos intézet október 25-én alapí­tója: Mlinkó István nevét vette föl, s jubileumi év­könyvet adott ki ebből az alkalomból. A közel 170 oldalas könyv nem csupán az iskola jelen­legi tanulóinak (szüleiknek) és dolgozóinak nyújt érde­kes, sok-sok fotóval illuszt­rált olvasnivalót, de azok a felnőtt hallássérültek is él­vezettel forgathatják, akik egykoron maguk is e pati­nás egri iskola növendékei voltak. Az évkönyv végén álló, 1901-től vezetett adat­tárban ki-ki megtalálja a saját nevét. A kis kötet szerkesztői a fejezetek összeállításakor nemcsak a hallássérültekre és a velük foglalkozó szak­emberek érdeklődésére vol­tak tekintettel, gondoltak azokra a nyitott, érdeklődő emberekre is, akikben mun­kál a fogyatékos emberek iránti tenniakarás. A jubi­leumi évkönyv 200 forintos áron megvásárolható, illetve Képviselői lo ff ml óóra Az MSZP Városi Elnöksé­ge Kazincbarcika, november 25-én 16 órától képviselői fo­gadóórát, és ingyenes jogi tanácsadást tart. Helye: MSZP Iroda, Kazincbarcika, Rákóczi tér 4. 1/8. megrendelhető a következő címen: Mlinkó István óvo­da, Általános Iskola és Di­ákotthon 3300 Eger, Klapka György u. 10. Tel.: (36)13-943. Minden eladott példány az Intézet alapítványát gyara­pítja ! A ’90-es évék szűkös gaz­dasági lehetőségei a siketek egri iskoláját is nehéz hely­zetbe hozták. Az alapítás 90. évfordulójához közeled­vén a tantestület elhatároz­ta, hogy a gondok enyhíté­sére alapítványt hoz létre: Mlinkó István Alapítvány a síiket gyermekeikért néven. Az alapítvány célja — ál­talában — a hallássérült gyermekek alapfokú oktatá­sának., színvonalasabb ellátá­sa, az iskola anyagi 'lehető­ségeinek bővítése. Konkré­tabban: Az alapítvány to­vábbi lehetőségeket kínál a tehetséges, valamint funk­ciózavarokkal küzdő tanulók képességfejlesztésére. Segíti az arra rászorultak hallókészülékkel történő el­látását. Segítséget ad egyes szaktárgyak korszerű oktatási segédeszközeinek beszerzésé­hez. Elő kívánja segíteni a tanulók szervezett szabad­idejének tartalmas eltöltését és a hét végi hazautazást. (Oj autóbusz, sporteszközök beszerzése stb,). Ösztönzi a kiemelkedő tanári teljesít­ményeket is. Pénzeszközei­vel és más módon lészt vál­lal az intézet épületének fel­újításában, korszerűsítésé­ben. Hozzájárul az intézet rendezvényeihez (évfordulók, szakmai 'tanácskozások, kiál­lítások, tanulmányi verse­nyek stb.) és kiadványok megjelentetéséhez. A Mlinkó István nevével fémjelzett, „siket gyermeke­kért alapítvány” számlaszá­ma: OTP Eger, 725-11202-2. I. F. nék a legtöbbet. Matt Dű­lőn, az angyalarcú ördög, Sean Young, a botcsinálta nyomozó és potenciális ál­dozatjelölt, és Max von Sy­dow, az ehhez statisztáló gazdag papa szerepében ki­váló. Hitchcock) hatások szövik át újra meg újra a filmet. Sőt, néhány pillanatig a nagy mester egyik klasszi­kus alkotása is felbukkan, amint az egy ik szereplő ép­pen elmélyed benne. A ren­dező sok fogást lesett el példaképétől, és ezekét nagy szakmai tudással használja fel. Elég csak annyit mon­dani, hogy az ügyre mind­össze négy perccel a The end felirat megjelenése előtt derül fény. Csak kísérővel ajánlatos becserkészni ezt a filmet. Igv legalább lesz kinek szo­rongatni a kezét, és szé- les/gyönge (nemek szerint változó) vállához bújni. Az izgalmas kilencven perc után pedig sokkal megnyugtatóbb, ha ezek a széles vállaik ha­záig kísérik a gyönge vál- laikat, Csalk vigyázzunk a csókkal. Nem túl egészséges, ha a végeredmény egy ha­lálcsók. Horváth Szabolcs Abcúg...valaki! Miért nem muzsikaszó nélkül? A Gárdonyi Géza Színház Ózdon Móricz Zsigmond Nem él­hetek muzsikaszó nélkül cí­mű vígjátékiról írhatnám: zseniális szereposztásban könnyfakasztó darabot lát­hatott az ózdi közönség. Az egri Gárdonyi Géza Színház tagjai ugyanis gondoskodtak arról, hogy már a darab el­ső pillanataiban elfelejthes­sük a ruhatári tumultuózus jeleneteket. A nyitóképben a Viktort (pesti jogászt) játszó Balogh András akár a Kékes ormá­ig emelkedhetett volna, ha nem lép már ekkor a néha- néha megnyikorduló desz­kákra a férfi főszereplő, Balázs szerepében: Fésűs Ferenc. A picit zűrzavarosra sike­redett harmadnapos viga- lom-jelentetben még kitűnt Veronika, a vígözvegy szere­pében: Deák Éva, valamint a cigánybanda. Pólika, Ba­lázs felesége ekkor még szürkécskének mutatkozott. Annyi azonban már ekkor is kitűnően érkzelhető, no és látható volt, hogy a Pólikát alakító Saárossy Kinga úrnői megjelenéséhez nemcsak a tartása (fenségest), hanem szépsége i* hozzájárult. Mindemellett nem is rossz színésznő! Sőt... Maga a Móricz-darab, amelyet a Nemzeti Színház Kamaraszínházában mutat­ták be először 1928. decem­ber 8-án, habkönnyű és a legtöbb dialógusában könny­fakasztó humorú. Pedig Móricz igencsak egyszerű módszerekkel operált, de ta­lán. annak is köszönhető a frenitikus fogadtatás, hogy a könnyes röhögés ingere mel­lett a lírai könnyfakasztást is belecsempészte a darabba. Az egyetlen politikai — és éppen ezért mélyebb gondo­latokat igénylő — mondat is az első jelenteben hangzik el. Az egyik részeg vendég „Abcúg Tisza!” felkiáltással jelzi, hogy Móricz a konstruktív ellenzék szere­pében olykor a „politikát” is elkövette. Tulajdonképpen át is lép­hetnék a darab egészén az­zal, hogy a mulatozó Balázs megorrol feleségére, Póliká- ra, mivel az a harmadnapja tartó dáridót a vendégek hazaiküldésével megszakítja. Majd ellentmond férjének és nem hajlandó táncolni ve­le, aminek egyenes követ­kezménye, hogy nagy égzen­gés közepette összevesznek. Pólika a rokonaihoz mene­kül. De itt a következik az, ami miatt még annak is meg kell néznie a Gárdonyi Géza Színház előadását, aki eddig — mondjuk — Jancsó mély- lelkekben szántó műveihez szokott a mozikban. Zsani néni — Olgytji Mag­da interpretálásában —, Pe­pi néni — játssza Bókái Má­Az Október Párt kongresszusa A Magyar Október Párt 1991. évi hivatalos közgyű­lését november 23-án, szom­baton délelőtt 10 órakor tartja a budapesti Jurta Színházban. A közgyűlés témái: 1. Beszámoló az előző köz­gyűlés óta élteit időszak­ról. 2. A párt jelenlegi helyzete. 3. A párt jövője. ria — és a töksüket Mina néni — alakítja a csodálatos Pdbár Éva. aki egy-egy moz­dulatában, mondatában a fe­lejthetetlen Kiss Manyira emlékeztet — olyan varázs­lattal állt elő, hogy azt már csak a frenetikus Csonka Anikó — aki a huncut kis „koiiaboráns” szerepét, Birit játszotta — múlta felül. Az előadásban ettől fogva már csak a desszert követ­kezhetett és következett is. Fekete Györgyi Kisvicáné szerepében, majd a Jászai- díjas Somló Ferenc Lajos bácsi alakítójaként kavarta ki a tejszínhabot és tette rá a mazsolát. Kész a torta. Le­het fogyasztani. Lajos bácsi furmányos cselei következtében a kibé­külés természetesen elkerül­hetetlen: Balázs ölben viszi haza Pólikát. A zárójelenet még a legszőrösebb szívű inkvizítor szeméből is köny- nyet csal elő. Konklúzió. A darab még­sem ezért tetszett annyira, hogy a tenyerem már fájt a sokadik viharos visszatapso­lástól. A katarzist az hozta meg számomra, hogy — Schöpflin Aladár ’28-as gondolatai szerint — a múltnak leven- dulás illata ja vagyon és több, mint két óráig belebújt azon illat az orrlikainkba. Onnan feláramlott az agyunkba és elhódította az ezernyi kínkeservvel küsz­ködő ózdi polgárt. Nem volt munkanélküliség. Nem volt aktuálpolitikai vita. Nem. volt fenyegetőzés ... Csak Pólika és Balázs volt, na és az öreg cigány, meg a ban­dája. Most már én is vallom: nem élhetek muzsikaszó nélkül. Szcmán László A bahá’i hit Az Igazság Egyetemes Háza Az emberek a Föld állampolgárai Az emberiség eddigi tör­ténelme sajnos a véres erő­szak története. Ennek elle­nére — vagy talán éppen ezért — sorra születtek val­lások, melyeknek fókuszá­ba magát a csupa nagybe­tűvel írandó JÓT helyezték: az emberben megtalálható nemes és jó tulajdonságo­kat. Ezek a vallások ráadásul általában (tanulva az ese­tekből) független vallások­nak tartották magukat: sem­miféle együttműködést, alá- vetettségi viszonyt nem vál­laltak a mindenkori politi­kai hatalommal. Jó egy éve eljutott Ma­gyarországra is a világ leg­fiatalabb, független vallása, a bahá’i vallás (akkor erről hírt is adtunk), sőt ma már létezik magyar bahá’i kö­zösség. melynek képviselői Miskolcra is ellátogattak: szívesen várják az érdeklő­dőket holnap délután 6 órá­ra a Fidesz Győri kapu 57. szám alatti helyiségébe, ahol a hit alapelveivel ismerked­hetnek meg a résztvevők. A Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban pedig szomba­ton lesz rendezvényük (ugyancsak 6 órakor), itt a bahá’i hithez tartozó zenei világgal találkozhatnak az érdeklődők. A bahá’i vallást egy igen régi és gazdag perzsa pat­rícius család »arja, Ba­há’u’lláh alapította, 1863- ban: ekkor jelentette ki, hogy ő az a próféta, akinek eljövetelét egy fiatalember már 1844-ben megjövendöl­te. Mi sem természetesebb, minthogy a fiatalembert be­börtönözték, megkínozták és kivégezték (nagyjából húsz­ezernyi követőjével együtt), és magának Bahá’u’lláh-nak is rosszra fordult a sorsa, miután prófétának nyilvání­totta magát. Amikor származásából ere­dő kivételezett helyzete meg­szűnt, megfosztották vagyo­nától. bebörtönözték, megkí­nozták és száműzték. Ennyi­ben kísértetiesen hasonlított a sorsa mindazon (valódi és önjelölt) prófétákéhoz, akik úgy vélték, másféle erőknek kellene irányítani világun­kat. Semmiféle hatalom soha el nem tűrte, hogy a szellem és a lélek emberei packáz­zanak velük: Bahá’u’lláh pél­dául nem átallotta felszólí­tani a XIX. század uralko­dóit és elnökeit, simítsák el ellentéteiket, csökkentsék ha­difelszereléseiket és szentel­jék energiáikat a világbéke megalapozásának. Mint tudjuk, a világbéke azóta sem valósult meg, a bahá’i vallási közösség azon­ban nem adta fel, sőt mára 6 millió tagot számlálnak bolygónk majd' minden faj­tje Az Igazság Egyetemes Háza Haifában tájából, hitéből és kultúrá­jából (és ez önmagában sem kis dolog). Az Igazság Egye­temes Házát (mely e vallás legfelsőbb törvényhozó szer­ve), s a szervezet egészét adományokból tartják fenn: külső adományokat azonban nem fogadnak el. Első olvasásra kissé egzo­tikusnak tűnhet a dolog szá­munkra, figyelemre méltó azonban, hogy kikből áll az a négytagú csoport, amelyik most Miskolcra érkezett. Két magyar hölgy: egyikük ta­nárnő, a másik egyetemi hallgató (ő gitórjátékával és dalaival fejezi ki a hittel kapcsolatos gondolatait). Az­tán egy fiatalember Űj-Zé- landból, aki úgy érzi, hogy nagyon időszerű szólni a fér­fi és nő közötti egyenlőség megvalósításáról. Végül a negyedik társuk egy Romá­niából érkezett hölgy, aki nem egyebet szeretne bizo­nyítani, minthogy nincs kü­lönbség nemzet és nemzet, ember és ember között... Kájé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom