Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-22 / 272. szám

Televíziós vetélkedőt nyert a miskolci ügyvezető Vállalkozó találtatott Kövesden csütörtök a piacnap Maradjon a város közepén? ? Ahogy Miskolcon, a Búza téri piac mellett alakult ki évekkel ezelőtt a lengyel, vagy KGST-pi^cnak is be­cézett zsibvásár, Mezőköves­den is a zöldségpiacot öleli körül, sőt már-már megfoj­tással fenyegeti az ócskapi­ac. Igaz, hetente csak egy­szer, csütörtöki napokon üt­nek itt tanyát áruikkal a környező országokból érke­zett magyarok és nem ma­gyarok. A kép nem mindennapi. Míg önkéntelenül is zsebek­re szorított kezekkel néze­lődik a véletlenül idetévedt ember, mintha nem is a matyó fővárosban, hanem valamilyen keleti perzsa vá­rosban lennénik, akkora a hangzavar. Lengyel, szlovák, orosz, román beszéd keve­redik a magyarral, amit né- hányan különös akcentussal ejtenek: például a vietnami óra- és ékszerárus. Asztalról, sátorból csak kevesen árulnak, egy nejlon­darab, vagy csomagolópapír kell csak, s a földre terí­tett „abroszon” látható a terülj asztalkám minden kincse. Cipők, ruhák, mű­szaki cikkek, cigaretták, ol­csó italok, gyermekjátékok, fehérnemű és autóalkatrész, búvárszivattyú és glccses la­kásdíszek, karácsonyfaégők és osztrák tévé, török puló­ver, román bugyi, jugoszláv konyak, szlovák szerszám, szovjet matrjoska látható itt minden mennyiségben és egyféle minőségben. — Az önkormányzat de­cember 20-i ülésén tárgya­lunk a piac sorsáról — mondta később Pap János, Mezőkövesd polgármestere. A piac környékéről 80—100 család tiltakozott a város­házán az itt kialakult áldat­lan állapotok miatt. A meg­oldás nem könnyű. Vagy kitelepítjük az ócskapiacot a város közepéről az egri út mellé a vásártérre, és ezzel itt megszűnnek a gondok (de akkor kérdés, hogyan jut ki tömegközlekedés hí­ján a sok száz, sok ezer vá­sárló, főleg a kispénzű nyug­díjasok), vágj' pedig mégis marad a helj'én a piac, de akkor komoly beruházásra lesz szükség, mert kulturál­tabb környezetet kell itt lét­rehozni. A polgármester úr nem akar a dolgok és a közgyű­lés elébe vágni, szavaiból mégis arra következtettünk, hogy az utóbbi megoldást tartja szerencsésebbnek. Hi­Vita az oktatási törvény tervezetéről szén a piac a város gazda­sági életét (a mondjuk ezer mezőkövesdi kisvállalkozó többsége itt is árulja termé­keit) és kereskedelmét is fellendíti. (gróf) (Bujdos Tibor felvételei) Kiváltképpen vállalkozói körökben ismerős ma már a miskolci Investplan Vállal­kozásszervező és Tervező Kft. neve, amelyet már jog­gal mutattunk be annak idején, amikor a Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány két díját is megnyerte kétéves fennállása óta. A magántő­kével alapított cég egyik ügyvezetője, dr. Németh László most személyre szóló elismerést szerzett, ami ter­mészetesen cége jó hírnevét tovább növelheti. A Vállalkozó kerestetik cí­mű televíziós műsorhoz kap­csolódva részt vett ugyanis abban a monstre vetélkedő­ben, amelyet a PR televízió és a Magyar Hírlap közösen hirdetett meg. A vállalkozá­sokhoz kapcsolódó igazán fogós tesztfeladatokat kellett heteken át megoldani. S mint utóbb kiderült, körül­belül 500 „totózó" pályázott arra. hogy megnyerje a fő­dijat, a Panasonic üzenet­rögzítős telefont, Illetve a még kilátásba helyezett dí­jakat. — Izgatott a verseny, jó­nak tartottam a feladványo­kat. Ügy gondoltam, illene a jók mezőnyében végeznem, hiszen végül is minden vál­lalkozónak, aki hozzánk jön azért, hogy útnak indítsuk, hiteles információkat kell adud, tehát tudnom kell mindazokat a jogszabályokat és rendeleteket, amelyek rá­juk vonatkoznak. Ez végül is jó önkontrollnak bizonyult, s visszaigazolást kaptam, hogy valóban tudunk segíte­ni, hiszen a 150 maximáli­san összegyűjthető pontból 142-vel lettem győztes. — Azóta teháit a Pana­sonic telefonnal gazdagabb lett? — A családtagjaimnak na­gyon tetszett, s kapacitáltak is rá, hogy tartsuk meg, de én úgy véltem, ez otthoni körülmények között luxus, s jobb szolgálatot tesz ez’ a kft.-ben, g át is vették tő­lem. — A* valóban bizalom­gerjesztő, ha egy vállalko­zásokat segítő kft. ügyve­zető igazgatója profi mó­don, úgymond „betéve tud­ja” mindazt, amit egy új vállalkozás beindításához tudni kell. De természete­A Pedagógusok Demokra- ikus Szakszervezete 1901. ovember 26-án (kedden) élű tán 17 órától vitát ren- ,ez az oktatási törvény ter­vezetéről Miskolcon, a Te­hetséggondozó Kollégium­ban (a selyemréti volt BÁÉV munkásszálló). Minden ér­deklődő kollégát várnak. A Hadlrokkantak, Hadiöz­vegyek és Hadiárvák Orszá­gos Nemzeti Szövetsége múlt év márciusában ala­kult újjá, s az 1947-ben fel­oszlatott HONSZ jogutódjá­nak tekinti magát — hang­zott el novemberi sajtótájé­koztatójukon. Fő feladatként a hadirok­kantak és hadiözvegyek ér­dekképviseletét akarja ellát­ni. A szövetség rendes tag­jai a világháborús rokkanta­kon kívül az 1956-os forra­dalom és szabadságharc rok- kantjai, özvegyei lehetnek, akár a harcok során, akár a gyilkos sortüzek alkalmá­val rokkantak meg, vagy vesztették el férjüket. 1949-ben 800 ezer volt a hadigondozottak száma. Becslések szerint még nap­jainkban is több mint 100 ezer hadirokkant és hadiöz­vegy él hazánkban. A szövetség vezetői mun­kájuk során sok tekintet­ben közömbösséggel, közöny­nyel, olykor ellenérzéssel ta­lálkoznak. Kifogásolják, hogy az Országgyűlés a szövetség működésére csupán 300 800 forint költségvetési támoga­tást hagyott jóvá, ezzel szemben például az Orszá­gos Állatvédelmi Egyesület több mint 5 millió forintot kap. Dr. Surján László népjólé­ti miniszter 1991. július 31- én a kormány részére elő­terjesztést tett a hadigondo­zás szabályozásáról, amely­ben javasolja, hogy a hadi- gondozással összefüggő jog­alkotási feladatokat a jövő­ben a Honvédelmi Miniszté­rium lássa el úgy, ahogyan Európában mindenütt... Az előterjesztés szerint átmene­tileg kormányrendeletben kell szabályozni a hadigon­dozottak ellátását. Később törvényt kell alkotni az el­látás részetes szabáyozására. A szövetség részetes tör­vénytervezetet készített, amely az 1988. évi VII. tör­vény szellemében rendezné a hadigondozottak helyzetét. Véleményük szerint jogosnak kell elismerni azt az igényt, hogy az elmúlt negyven év­ben jogsértően nem folyósí­tott hadirokkant (hadiöz­vegy) járadék ellenértéke­ként kárpótlásra kerüljön sor. Részletes, pontosan in­dokolt és alátámasztott kár­pótlási törvénytervezetüket eljuttatták az állami szer­vekhez. sen Ilyen felkészültnek kell lennie a munkatársainak Is. — Természetesen egy fecs­ke nem csinál nyarat, s a gazdasági eredményeinkben, az ügyfélkörünk növekedésé­ben nyomon követhető a si­ker. Kollégáim roppant am­biciózusak, kivétel nélkül mindenki tanul, képezi ma­gát a legkülönfélébb terüle­teken. Ügy látjuk például, hogy a külkereskedelem az a terület, amelyben a privát szférának sokkal több lehe­tősége lenne a jelenleginél, s ehhez a tevékenységhez is hatékonyabb segítséget kell adni, s kézzelfoghatóbb ta­nácsokat a vállalkozóknak. Az idén például 20 cég ala­kult a közreműködésünkkel, és 15 cég vagyonértékelését, átvilágítását végeztük, illet­ve végezzük el. A pénz, a tőke az Indulás legfontosabb kérdése, s a pénzügyi szolgál­tatásokon belül lízinggel és hitel adásával segítünk leg­többször, természetesen üz­leti alapon. így az ügyfelek rendszerint a jó benyomása­ik és pozitív tapasztalataik alapi án szinte egymásnak ajánlják a cégünket. — A lényeg tehát, hogy fordult a kocka: amíg a kezdeti időben a műszaki tervezési és kivitelezési munka a kft. tevékenységé­nek 80 százalékát tette ki, ez most az ismert körülmé­nyek miatt visszaszorult. Am ezen a területen is rendel­kezünk annyi szerződéssel, hogy piacon tudunk marad­ni, nem kell lemondanunk erről az ágazatról sem. A Borsod'ávhő. az IC(P) Rt., a HCM Rt., néhány tiszaújvá- rosi cég, hogy csak a na­gyobbakat említsem, több jelentős feladattal bíztak meg, s összességében a ter­vezés és kivitelezés területén 30 olyan szerződéssel ren­delkezünk, ami tartós part­nerkapcsolatot jelent szá­munkra. — Erre a tartós kapcso­latra apellálunk viszont ak­kor is, amikor új vállalko­zásokat segítünk, ami alap­vetően bizalom dolga. Nem lehet elfogadni ugyanis azo­kat a véleményeket, hogy ne vállalkozzon senki, mert a mostani körülmények és lehetőségek minden tekintet­ben vállalkozásellenesek.' Senkit nem akarunk becsap­ni, hogy mi hozzájussunk a pénzünkhöz, aztán pedig a sorsára hagyjuk, s boldogul­jon, ahogy tud. Ügy véljük, hogy ezzel az üzletpolitikával és nagyon kemény munká­val a meglévő nehézségek ellenére is talpon maradunk és csináljuk mindazt, amire mi is vállalkoztunk. O. E. Ha inog' lnota Sirok a sír szélén? Átalakulás előtt a Mátravidéki Fémművek Miközben inog lnota, Si­rok a sír szélén táncol. Hogy ne beszéljek rébuszokban, az inotai kohókról van szó, amelyek a siroki Mátravidé- ki Fémműveknek készítenek alapanyagot, > épp ez jelen­ti a jövő bizonytalanságát, hiszen az inotai kohók léte is kérdéses. Hinnénk, az alumínium- ipart jobban elkerüli a vál­ság mint a vaskohászatot és az acélgyártást, illetve a gépipart, de sajnos az ener­giaárak elszabadulása ennél az ágazatnál is visszahat a termelésre. Hírlik, hogy gaz­daságtalan termelés miatt a kohókat leállítják, ennélfog­va kereshet megfelelő alu­míniumtárcsákat a Mátra- vidéki Fémművek, amelyek­ből tulajdonképpen a legna­gyobb tömegű termelés fo­lyik, nevezetesen fémcsoma­goló eszközöket gyártanak, magyarán tubusokat, aerozo- los hengereket. Talán létezik valamilyen áthidaló megoldás Inotán, bár a vásárolt anyagok ol­vasztása lényegesen energia- ígényesebb és költségesebb, mint az alumíniumtárcsák pillanatnyi technológiája, s valószínűleg nem is lehet a termékek árában érvényesí­teni a költségeket. A siroki gyár átalakulás előtt áll. Ezzel összefüggés­ben a korábbi létszám egy­negyedét építették le ebben az évben, pillanatnyilag ezeröt- százan vannak. Részben nyugdíjazás, illetve koren­gedményes nyugdíj révén váltak meg az emberektől, s a megmaradottak munkale­hetősége, biztos jövője attól függ, miként sikerül az át­alakulás. Erről persze korai lenne részleteiben beszélni, hiszen a vállalat vezetése épp a na­pokban jár Ausztriában, de annyi tudható, hogy biztató­ak a tárgyalások. Valójában azt szeretnék, ha nemcsak tőke, hanem piac is jönne a nyugati kapcsolattal, mert hát ezt a gyárat sem kerül­te el a szocialista rendsze­rek összeomlása utáni pan­gás. Bizony jelentős mérték­ben termeltek a KGST-piac- ra. s ezek most beszűkültek. Ami a nyugati exportra történő felkészülést illeti, nincsenek rossz helyzetben, hiszen a gyártósor után 10— 15 egyéb kiszolgáló berende­zés van, többek között fes­tőgép is, amely képes hozni a nyugati színvonalat. Per­sze egynémely gép cserére szorul a gyárban, de nem oly mértékű az elhasználódás, hogy veszélyeztetné a válla­lat kelendőségét. Erre az esztendőre 2,2 mil­liárd forint értékű termelést terveztek, s úgy tűnik nem tudják teljesíteni, valószínű­leg veszteséggel zárnak. Az igaz kilábalást végül is a teljes átalakulás jelent­heti. Területenkénti, egysze­mélyes kft.-kben gondolkod­nak. Hogy végül miként si­kerül, függ attól is, hogy meginog-e lnota, illetve a nyugati partnereket semmi nem ingatja meg. S persze, mint minden átalakulás mö­gött emberek állnak, akik ha nem is a sír szélén, de kel­lő bizonytalansággal lesik, szükség van-e rájuk, vagy valami magasabb rendező elv szerint menedzselhetik magukat, ami a siroki fém­művesnek legalább olvan ne­héz, mint az ózdi kohász­nak, putnoki bányásznak. Kíváncsian várjuk a fejle­ményeket. mert mint hírlik, a vezérigazgató úr Kemény Kocsárd egyenesen Buda­pestről jött, hogy vezényelje az átalakulást. Remélhetőleg az ausztriai tárgyalások si­kerrel járnak, s ez a tubus­mumus eltűnik a sirokials világképéből. (karosi) Kárpótlást a UirdaÉU, hartiözvesyeknek és tiaiárvátt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom