Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-21 / 271. szám

az olvasóké a szó • Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3501, Pf.: 39. — Telefon: 42-666. • Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehe­tőleg 8-14 óra közön keressenek fel bennünket. Az udvariasság a műveltség tok mérője Nem vagyunk egyformák. Különbözünk korban, nemben, rgév/«;égben és műveltségben. Nem kell bővebb magyará­zat ahhoz, hogy a női nem — általában — gyengébb a fér­fiaknál. Az életkor is döntően befolyásolja az egyén fizi­kai terhelhetőségét, állóképességét. Az embereket a művelt­ségük és a lelkiviláguk is összehasonlítás tárgyává teszi. Az ember társas lény, és társadalomban él, amelynek legkisebb közössege a család. Az emberek közti különbség már a családban is megmutatkozik. A hozzáértéssel és lelkiismerettei végzett családi nevelő- munka legfontosabb eredménye az utódok családszcretete es a szülök tisztelete. A helyes gyermeknevelés további fel­adata, a köt el esség tudáson túlmenően, az embertársaink Iránti figyelmesség, udvariasság, seguíkészscg. Visszaemlé­kezve gyermekkoromra, szüleim megkövetelték tőlem és testvéreimtől az udvarias magatartást és a felnőttek iránti tiszteletet is. Ma — sajnos — mást tapasztal az ember. Iskolás fiúk. fiatalemberek közönyösen bámulnak ki az autóbusz, vagy a villamos ablakán a semmibe, át nem adnák a helyüket — kevés kivétellel — az arra igazán rászorulóknak. Hiába is próbáljuk elhallgatni a dolgot, az elmúlt 49 évben a csa­ládi nevelés leértékelődött, hiszen a gyermeknevelés fősze­replőjét — az édesanyát is termelő munkára kényszerítet­ték. A gyermeket jobbára az utca. kevésbé az iskola ne­velte, a legtöbb iskolában pedig az udvariassággal aligha foglalkoztak. Az eredmény a fegyelmezetlen, udvariatlan, tiszteletlen, romboló hajlamú, agresszív fiatalság és a fia­talkorú bűnözés aggasztó növekedése. Ez így nem mehet tovább, mert ez az út, a fiatalságnak ez az udvariatlansága nem jellemző egy művelt európai népre. Pedig a magyar nép régen az udvariasságáról, a lo­vagiasságáról volt híres. Próbáljuk visszaadni a család te­kintélyét, adjunk lehetőséget a gyermekek szülői nevelésé­re. s foglalkozzanak az iskolákban is többet az udvarias ifjúság nevelésével. A mai fiatalok pedig gondoljanak arra, hogy az ő szüleik is megöregszenek, akik a munkában inár megfáradtak, s bizony jólesik nekik, ha akad — ritkán — egy-egy ifjú, aki az ülőhelyét udvariasan felajánlja, vagy a le- és felszállásnál segít az arra rászorulóknak. Ilyen ifjakat szeretnék látni minél nagyobb számban! » * tay #"* f ■* fii? Tárcái I-ajos Miskole Filléres ügy (?) Nem szokásom * kölcsön­kérés, mert az sokszor adóssággal is jár. néha még kamatos kamattal is. Most mégis adós maradtam egy forinttal. No. nem azért, mert nem volt nálam pénz, hanem rákényszerítettek. Történt ugyanis, hogy be­tértem a Miskolcon lévő Csöpi presszóba egy kávé erejéig. Rendje és módja Tanul a gyerek A minap földbe gyö­kereit lábbal álltam meg egyetlen magza­tom szobájának ajtaja előtt. Elkerekedett szemmel bámultam a szokatlan látványt. A család szemejénye görnyedt hattal, ceru­zát rágva ült az író­asztalnál. és igen meg­győzően meredt a sem­mibe. — Tanulsz, kisfiam:' — kérdeztem a furcsa jelenséget látva. Már- már arra gondoltam, hogy azonnal orvost, vagy mentőt kell hív­nom, — Nem tanulok, apa — nyugtatott meg —, zsák önéletrajzot írok a biológia-előké­szítőre. Megnyugodtam. A gyerek még nem tudja, hogy ezzel is tanul. Nem tudja azt, amit mi már igen. Hogy né­hány évvel ezelőtt egy egész ország profi szin­ten ismerte az önélet- rajzirás titkait... (lindák) szerint meg is kaptam. „Fi­zetek főúr, volt egy feke­tém.” Ezután pedig egy fe­kete pontom, mert adós ma­radtam egy forinttal. Csak aprópénzem volt, ami tudo­másom szerint még a mai napig is fizetőeszköz. Sőt, még a lyukas kétfilléres is, amit valaha a svájcisap­kánkon hordtünk. Szóval jött a főúr, és én fizetek. A forintosok mellett fillérjeim is voltak. Csak így jött össze a kávém ára. (Sajnos.) Tisztelettel leura- mozva közölte, hogy a 10— 20—50 filléreseket nem fo­gadják el. Ha nem hiszem, győződjek meg róla. A hűtőszekrény oldalán egy sajtótermékből kivágott fényképre mutatott. A fotó fölött öles betűkkel „Meg­szűnik a fillér”, s a felvé­telen két maroknyi apró­pénz. Ilyenkor mi van? Adós. fizess? Hiába volt még nálam annyi fillér, hogy rendezhettem volna a cechemel, adós maradtam. De nem kell búsulnom, hiszen a boltokban elfogad­ják. De mi lesz akkor, ha majd ott sem fosod ják el? Mi lesz? Hát árváltozás. Ha így lesz gondolom, kerekí­tenek; Persze, nem lefelé. Tehát eev kiló kenvér (si­ma) 20.40 forintról 21-re. pgr fé! kiló zsír 22 50-ről 2? forintra emelkedik. Mert ugyebár a negyven fillért lekerekíteni húsz forintra nagv baj lenne, hiszen ke­nyeret mindenki eszik Ma­gyarországon. Bízom benne, hopv ha ez a filléres ügy valósággá vá­lik. betartják maid a fel- és lekerekítés szabályait. De addig is jó lenne, ha a Csöpi presszóban is elfogad­nák még a filléreseket, ne­hogy adós maradjak még egyszer egy forinttal. Hargittay Attila Miskolc Monográfia Tokaj történetéről 1995 februárjában megje­lenik a Tokaj története cí­mű, több szerzés, 30 íves tudományos munka. A mii szerzői részletesen elemzik a város és környéke több, mint ezeréves történetét; a település társadalmának fej­lődését, alakulását, gazdál­kodásának mindenkori hely­zetét. A hét fejezetre tagolt kö­tet a régészeti koroktól a honfoglaláson, az államala­pításon át, a vár és a város Középkori történetét, az új korban formálódó sorsát, az 1960-as évekig kíséri nyomon. A kötet főszerkesztője dr. Orosz István, egyetemi ta­nár (KLTE). az egyes feje­zeteket pedig a téma elis­mert szakemberei írják. A kiadáshoz szükséges pénzalap előteremtéséhez előfizetéseket hirdetünk. Kérjük az ügy támogatóit, Tokaj barátait, hogy a fűz­ve, várhatóan 950 forintos vételárat egy összegben az alább közölt, zárolt szám­lánkra szíveskedjenek befi­zetni : Tokaj és Vidéke Ta­karékszövetkezet MNB 279- 98.397, Tokaj monográfia, 158 91. számlaszám. Előfizetőink számára a megfelelő részmunkadíj fel­számolása mellett biztosít­juk, hogy Tokaj történetét félvászon kötésben vehessék át. Egy újabb (másod)pél- dány előfizetésével pedig jo­got nyerhetnek ahhoz, hogy személyi adataikat, s egy rövid pályaképet a kötet végéhez csatolt „Személyi adattár”-ban szerepeltet­hessék. Felhívjuk az érdeklődök figyelmét, hogy a munkát (vagy annak rövidített vál­tozatát) idegen (német) nyelven is megjelentetjük. Megjegyezzük azt is, hogy Tokaj város e munka meg­jelentetésével kíván tiszte­legni a magyar honfoglalás 1100. évfordulója előtt. Májer János polgármester Dr. Bencsik János a Tokaji Múzeum igazgatója Megcsúíolt környezetvédelem Talán nehezen hihető, de meggyőződhet róla a kör­nyezetvédelem iránt fogé­kony, érdekelt olvasó, hogy a képen látható szeméttelep nem valamely városszéli és kijelölt lerakóhelyen, ha­nem a hejőcsabai Templom u. és Balassi Bálint a. ta­lálkozásánál éktelenkedik. Templomok és lakótelep tő­szóm szédságá bán. A Templom utcai lakók abban bíztak, hogy az utca túloldalán, a Hejö-parton volt vállalati barakkok le­bontása után a rendezettebb környezetben élnek majd. Sajnos, ez csak részben va­lósult meg. mert az utca vé­gén lévő barakklakások megmaradtak, körülöttük n bemutatott tájképpé'. A konténerből állandóan széttúrt és melléhordott bű­zös ocsmányság nemcsak a környezetvédelmet csúfolja meg, de folyamatosan veszé­Felháborító! — szörnyül ködöm a tévé előtt, amikor arról hallok, hogyan ölnek meg gyerekeket úgy. hogy az még csak nem is látta a napvilágot. Az abortuszról van szó. A rémes hírek hal­latán önkéntelenül is eszem­be jut egy régen olvasott könyv, amelyben egy ilyen „bűnt” elkövető anya — mármint a regény főhősnője — nagy lelki tusát vív ön­magával. Ennek az alig 250 oldalas könyvecskének a címe: Gyere, kicsim!... Gyere! Írója dr. Tornyai János, Hatezer márkás íeledékenység Kedden reggel a szokásos buszjárattal utaztam Mis­kolcról Kazincbarcikára. A sofőr is ismerős. így az első ülésre ültem, hogy menet közben tudjunk beszélgetni. A mellettem lévő ülésen egy PVC-szatyorban egy össze­hajtogatott kék férfikabát, mellette sötét színű aktatás­ka volt. Vártam, hogy majd jön a tulajdonos. A busz. elindult, és nem jött érte senki. Meg is kérdeztem a sofőrt, hogy kié, de ő sem tudta. Bizo­nyára valaki ottfelejtette, amikor leszállt. Abban ma­radtunk, várunk, hiszen úgyis jelentkezik majd ér­te... Szerdán reggel aztán ér­deklődtem, kié volt a táska és a szatyor. Kiderült, hogy egy férfi felejtette ott, aki Debrecenből utazott Mis­kolcra, s a táskában tizen- egyezer-néhányszáz. forint; s több mini 6000 márka volt! Az. úr a táskában található útlevéllel igazolta magát, s felsorolta, hogy mi van még a táskában. A férfi külföl­dön dolgozott, így jutott a valutához. Én fjedig elgondolkodtam rajta: ennek az úrnak a fe- feledékenységénél csak a szerencséje volt nagyobb. Mert elvihették volna feltű­nés nélkül a táskát, s ma át­kozhatná magát, hogy ilyen balek is csak ő lehet... A történet szerencsére happy enddel végződött. De ez az eset is bizonyít­ja. hogy sokan nem vigyáz­nak megfelelően az értéke­ikre. (csontos) lyeztet’. a közelben lakók egészségét. Ezért remélhető­leg az illetékes önkormány­zati szervezel határozott in­tézkedéssel. mielőbb meg­Gycre, kicsim!... egykori hódmezővásárhelyi orvos, aki remekbeszabott munkáját hódolatteljes alá­zatossággal ajánlotta Horthy Miklósáé őfőméltóságának. A kormányzóné örömmel elfogadta, köszönettel vette, és 1939. február 28-án az ajándéktárgyak múzeumába helyeztette. A könyv közvetlen a há­ború kitörése előtt jelent meg, amikor már nem volt lehetőség annak terjesztésé­re. A háború befejezése után pedig a betiltott köny­vek listájára került. Bizo­nyára olyan megfontolásból, hogy a könyv ideológiailag nagyobb „kárt” okozna a rendszer előmenetelében, mint hasznot. Nos, hogy ez nem így történt, azt talán a fentebb említett, a tévében közölt információk bizonyít­ják a legjobban. Mert ez a könyv azon túl. hogy leírja egy abortuszt elkövető édes­anya töprengéseit, még fi­gyelmeztet is. Arra, hogy az édesanyák feladata óvni a szabadítja a Templom utcai­akat a lakókörnyezethez méltatlan környezeti ártal­maktól. Sz. I. Miskolc Köszönet a becsületes megtalálónak Köszönetét mondok annak a hölgynek, aki a diósgyőri villamoson a retikülömet megtalálta és átadta a vil­lamos vezetőjének 1991. no­vember 18-án, 15 óra kö­rül. teljesen hiánytalanul. A becsületes megtaláló neve után érdeklődtem a végállomáson, de nem mondta meg a nevét, csak ennyit mondott: — Ez így természetes. Az is természetes, hogy a nyilvánosság előtt köszöne­tét mondjak a hölgynek és a villamos vezetőjének. S. Lászlóné Miskolc családi otthon békességét, szeretettel fogadni Isten ke­gyének ajándékát, a gyer­meket. S olyanná varázsolni családi környezetüket, ahol a férfilélek is pihenést, megnyugvást talál. Minder­re képesek az édesanyák ... Dr. Tornyai János könyve a múlt évben jelent meg is­mét a Lánchíd Kiadó gon­dozásában. Aki teheti, Ol­vassa el. Különösen ajánlóm az édesanya-jelölteknek, sőt — ha rajtam múlna, min­den reklám nélkül — köte­lező olvasmánynak rendel­ném el már az általános is­kola nyolcadik osztályában. Végezetül a szerző befeje­ző soraiból: „A gyereket szívből imádjátok / isten ajándékát el ne dobjátok! / Szörnyű az égi sors. mi vár az anyára! 7 Jaj... ne hallgassatok az ördög szavá­ra Édesanya ajkán az. a legszebb zene, Tárt karral, ha mondja: Gyere, kicsim! ... Gyere! (paranai) Elfogadott alapszabály szerint M. F. (Miskolc) szerkesz­tőségünkbe küldött levelére, amelyet „A küldötteket is hallgassák meg” című olva­sói észrevétellel kapcsolat­ban ír, az alábbiakat vála­szoljuk. Megkerestük az illetékes lakásszövetkezet elnökét. Többek között ' azt is el­mondta, hogy a küldöttek választásába a vezetőségnek nincs beleszólási joga. A ta­gok maguk választják meg őket, akik eljárnak ügyes­bajos dolgaik intézésében, tájékoztatást adnak a tag­ságnak a szövetkezetben fo­lyó munkákról. Egyszóval élő kapocsként tevékenykednek a tagság és a vezetőség kö­zött. Ha viszont bármelyik tagnak az a kívánsága, hogy személyesen is szeretne meg­győződni egy ügyvitelről, egy-egy döntésről, annak sincs akadálya. Ha megke­resik a szövetkezet elnökét, tájékoztatást ad a vitás kér­désekben. Legyen az közös költség, antenna-szerelési díj stb. Hasonlóan joga van min­den tagnak a szövetkezet 1981-ben elkészült alapsza­bályával is megismerkedni. Ebbe bármikor betekinthet­nek. Olvasónk többi kérdé­sére: mivel még nincs új szövetkezeti törvény, a régi szerint, tehát az érvényben lévő alapján kell működni­ük. EgyéDként a szövetkezet belső élete a tagság és a szövetkezet közös ügye. Eb­be beleszólni kívülállónak nincs is joga. Saját hatás­körben kell megbeszélni a dolgokat és a felmerülő vi­tás kérdéseket is szövetke­zeten belül kell tisztázni. Ez joga és kötelessége is min­den szövetkezeti tagnak — kaptuk a .választ olvasónk kérdésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom