Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)
1991-11-21 / 271. szám
FONTOSABB MUNKAERŐPIACI ADATOK ALAKULÁSA BAZ MEGYÉBEN KÖRZETENKÉNT 1990.OKT.VÉGE—1991.OKT.VÉGE Város és körzete Bejelentett m.erőigények Regisztrált munkanélküliek Munkanélküli segélyben, Munkanélk. Ügyfélforgalom száma járadékban részesülők ráta % fő 1990. okt. vége 1991. szept. vége 1991. okt. ' . vége 1990. okt. vége 1991. szept. vége 1991. okt. vége 1990. okt. vége 1991. szept. vége 1991. okt. vége 1990 okt. . 1991. okt. , 1990. okt. 1991. okt. Miskolc 7o3 233 233 3884 8086 8652 9o3 6388 6898 3,4 7,6 2687 12493 Ózd 97 28 28 1927 5147 5929 637 3o36 3792 6,0 18,6 2194 6234 Eaeiény 72 16 16 568 2497 2799 325 1855 2147 4,2 2o,9 lo36 3213 Kazincbarcika 9o 31 49 787 3oo9 3572 481 2177 2521 2,7 12,o 1379 5529 Sa jőszentpéter4816 955585 68413,11354 Encs 2o827 2525 267o 715 1944 1996 4,1 19,1 1475 3362 Szikszó773 1216638 lo712o75 Mezőkövesd ■38 22 4 77o 2442 2767 238 184o 21o7 3,9 14.0 577 4129 T.iszaú jváros 58 5387 1821 1918 217 1135 1198 2,0 9,7 92o 2566 Sátoraljaújhely 59 loo 4o 53o 2326 2589 439 1887 2o74 2,7 13,3 693 3o46 SárospataK I2o653 L958 2111 448 1573 1740 5,5 17,9 694 2887 Szerencs1446 2784 3314 762 2645 2962 6,7 15,3 2184 51o3 foka] 17 2268 962 995 120 62o 689 4,7 17,4 242 1553 BAZ megye 1274 441 37o 12o47 35146 39487 5285 26323 29879 3,8 12,3 14o81 53544 Egyre súlyosabb gond a munkanélküliség A kormány áthárítja a terheket Háromszor annyian, mint lavalv, teleannyian. mmt jövőre „Néhány tucat gyilkos és hazaáruló” lakács Péter: ÍScm sérti az Alkotmányt a „ncmévüiés’' Az Alkotmánybírósághoz fordult Göncz Árpád köztársasági elnök, aki öt pontban fogalmazta meg alkotmányossági aggályait az „1944 december 21. és 1990. május 2. között elkövetett és politikai okokból nem üldözött súlyos bűncselekmények ül- dözhetőségéről” szóló törvénnyel kapcsolatban. A „nemévülési” törvényként is emlegetett paragrafusokkal kapcsolatban szintén az Alkotmánybíróság véleményét kérte Mécs Imre SZDSZ-es országgyűlési képviselő, akihez csatlakoztak a ..snagovi gyermekek”, vagyis az ’50-os forradalom Romú- niába száműzött vezetőinek gyermekei is. Mi a véleménye minden-ól? — kérdezte munkatársunk dr. Takács Péter MDF-es parlamenti képviselőt, aki dr. Zétényi Zsolttal közösen terjesztette elő az azóta már elfogadott törvényt. — Az Alkotmánybírósághoz fordulni minden képviselőnek és minden állampolgárnak jogában áll, a bírói testületnek pedig kötelessége megvizsgálni, hogy sérti-e az Alkotmányt az Országgyűlés által elfogadott törvény. — Találhatnak-e az Alkotmányba ütköző' szakaszt a „nemévülési” törvényben az alkotmánybírák? — Megítélésem szerint nem sérti az Alkotmányt ez a törvény, mert nem csoportok ellen, nem szervezetek, pártok ellen született meg, hanem konkrét bűncselekményeket elkövetett emberek ellen. — És arról hogyan vélekedik, hogy az Önök által szorgalmazott jogszabály bosszúhadjáratot indíthat el az országban. Életbe léphet a „házmester-effektus”: mindenki feljelenti majd a haragosát... — Nézze, én nagyon jól tudom, hogy a manipulációk tömkelegé vesz körül minden lépést a politikában. Itt tízezerszám érkező feljelentésekről beszélnek. Ennek a törvénynek a kapcsán — bármilyen volt is az elmúlt 40 év a magyar történelemben — csak az a néhány tucat gyilkos, hazaáruló vonható felelősségre, akiket minden normális demokratikus társadalom felelősségre is szokott vonni. Nem hiszek abban sem, hogy ez boszorkányüldözés lenne. Ennél sokkal veszélyesebbek azok a jelenségek, amikor nagygyűléseken, megmozdulásokon kórusban követelik a számonkérést és olyan szi- túációR ' teremtődnék, mint például október 23-án a rádió előtt, ahol elszabadultak az indulatok. Az ilyesminek ártatlanok is áldozatul eshetnek. — Tamás Gáspár Miklós azt mondta a Parlamentben, hogy a reneszánszban gyökerező jogelv, miszerint az állam nem tekinti ellenségének a saját polgárait A Zétényi—Takács-féle törvény szakítani látszik ezzel a demokráciákra jellemző gyakorlattal. — Már elnézést: az állam a saját polgárait védi. Védd azok ellen a devianciák ellen, amelyeket ki kell szűrni a társadalomból. Védi azok ellen, a hatalmaskodók eben is, akik a társadalmat nyomorítják meg. Tízmillió ember ebben az országban ártatlannak vélelmeztetik mindaddig, amíg a bíróság ki nem mondja róla, hogy bűnös. — Van még egy sajátos megközelítése a dolognak. Nevezetesen, hogy az Önök törvénye elodázza az „igazság pillanatát”, amikor mindenkinek szembe kell néznie a saját múltjával. Itt mindenki megkötötte a maga kompromisszumát az Szocialisták a kormánvfórumról A november 9-én, Miskolcon tartott regionális kormányfórum tapasztalatait értékeli következő ülésén a Magyar Szocialista Párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szövetségi tanácsa. Rendezvényük november 22- éo, pénteken délután fél 5kor kezdődik Miskolcon, az MSZP Korvin utcai politikai centrumában, ahol szó lesz a párt kormányhoz intézett felhívásának fogadtatásáról és a szocialisták elmúlt heti országos tanácskozásának eredményeiről is. elmúlt évtizedekben a hatalommal. — Ezeket a véleményeket is ismerem. De egészen más az, ha egy társadalom az önmaga fennmaradásáért alkut köt, s más, ugyanebben a társadalomban főbenjáró bűnöket büntetlenül elkövetni. — A „lex Zétényi—Takács” körüli vitákat ismerve, ma újra beterjesztené-e a törvényjavaslatukat? — Ezt be kellett terjeszteni. S ha vógigpésztázunk ebben a térségben, ahol a rendszerváltás zajlik, mindenütt kínlódik a társadalom ezekkel a kérdéseikkel. És az eddig felmerült javaslatok közül talán még mindig ez a legeurópaibb megoldás. (bujdos) tás Eger Megyei Jogú Város önkormányzata az SZMSZ 28. §. (1) bekezdése alapján 1991. november 26-án (kedd) 14—17 óra között Közmeghallgatást tart. Szeretettel várjuk Eger város polgárait közérdekű javaslataikkal, észrevételeikkel. A közmeghallgatás helye: Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala díszterme, Eger, Dobó tér 2., I. em. 1. Dr. Ringelhann György Eger Megyei Jogú Város polgármestere Filléres ruhavásár Filléres ruhavásárt tart ma délután Miskolcon a Szegényeket Támogató Alap. Délután 8-tól 6-ig várják az érdeklődőket a Tanácsház- tér 2-ben. Ugyanitt ruhagyűjtést is rendez a SZETA. A Parlamentben az expóról és az „ügynöktörvényről” folynak indulatos viták, s igy szinte elkerülte a figyelmet, amikor a múlt héten a kormány az Ország- gyűlés elé terjesztette a munkanélküliek ellátásának módosításáról — hogy pontosak legyünk: korlátozásáról — szóló törvényjavaslatot. Eszerint másfél évre rövidülne a munkanélküli járadék folyósítása, felső határa pedig a mindenkori minimálbér kétszerese lenne az eddigi háromszorosa helyett. Minthogy a költségvetés a munkanélküliséggel kapcsolatosan jövőre prognosztizált — szűkített ellátással számolva is — 65 milliárd forintos kiadásoknak csak tíz százalékáig kíván garanciát válalni, januártól drasztikusan megnőnek a munkaadók és — kisebb mértékben — a munkavállalók ezzel kapcsolatos terhei. A munkanélküliek ellátását szolgáló Szolidaritási Alapba a dolgozók az eddigi fél százalék helyett keresetük egy százalékát lesznek kötelesek fizetni. A munkaadói hozzájárulást a bérek másfél százalékáról ötre emelik — ha az Országgyűlés elfogadja a kormány javaslatát. A tervezet az Érdekegyeztető Tanáos egyetértése nélkül került a képviselők elé, minthogy sem a munkavállalói, sem a munkaadói oldal nem fogadta azt el, ellenvetéseiket viszont a kormány hagyta figyelmen kívül. Pontosabban a szeptemUj kiállítás a Papszeren Kassai céhek emlékei Miskeícin Lázas munka folyik ezekben a napokban a Hermán Ottó Múzeum Papszeren lévő kiállítási épületében. A kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum és a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Igazgatóság közös rendezésében ezen a héten nyitják meg A kassai céhek emlékei címú tárlatot. A céhek Magyarországon is a fejlett önkormányzattal rendelkező szabad királyi városokban alakultak ki, így lelt Kassa (németül: Kaschau, szlovákul: Kosice) a középkori kézművesipar és céhes élet egyik legjelentősebb központja. Innen származik a legrégebbi magyarországi céhalapítólevél, amelyet 1307-ben a kassai szűcsök részére állítottak ki. A céhek szervezete és élete patriarhális alapokon nyugodott. Élükön a céhmester állt, akit általában a gyűlésen választottak meg a céh patrónusának ünnepén. A műhelyekben a tényleges munka jelentős részét a legények végezték, akik csak külföldi vándorlásuk és a mesterév letöltése után — az úgynevezett mesterremek elkészítésével — válhattak mesterré. A céhek nemcsak a termelést, a termékek értékesítését szerbe A kiállított tárgyak nagy mesterségbeli tudást tükröznek. vezték meg, hanem jelentős volt önsegélyező és szociális tevékenységük is. Ezek a szervezetek, és vezetőik az adott város közéletének is jelentős szereplői voltak. Részt vettek a város irányításában, fontos feladat hárult rájuk a középkorban igen gyakori tüzek eloltásában, a helység katonai védelmében. Kassán például a céheknek mindegyiknek külön védőbástyája volt. A kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum nagyhírű céhtörténeti gyűjteménye a régi Magyarország leghíresebb kézműiparának emlékeit őrzi, a céhek hivatalos működésének tárgyait — céhládák, céhpecsétek, gyűlésre- hívó táblák, cégérek —, valamint a céhek ünnepein (lakomáin) használt eszközeit: céhkorsók, billi komák, egyéb asztali edények. De láthatnak itt az érdeklődők szebbnél szebb mesterremekeket is, amelyek nagy szakmai tudásról árulkodnak. A kassai céhek emlékei először szerepelnek — több más külföldi kiállítás után — Magyarországon. A tárlat, amely a jövő év májusáig tekinthető meg, nagyon hasznos lehet az általános és középiskolások számára, hiszen az amit a történelemórán elméletben tanulnak, az itt kézzel fogható valóság. A kiállítás megnyitóját november 22-én, pénteken délelőtt tizenegy órakor tartják, amelyen dr. Nagybákay Péter történész mond köszöntőt. A tárlatot dr. Pollák Róbert muzeológus, a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum tudományos munkatársa rendezte. (horváth) béri első változatban még négy és fél százalékos munkaadói és másfél százalékos dolgozói hozzájárulással számoltak. A munkanélküli járulék korlátozását, illetve a Szolidaritási Alaphoz való hozzájárulás felemelését a kormány mindenekelőtt azzal indokolja, hogy a vártnál gyorsabban növekszik a munkanélküliség, s ez elviselhetetlen nyomás alá helyezné a költségvetést. Szeptemberben több, mint 40 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, ekkor jelentkeztek ugyanis azok, akik az iskolából kikerülve az utcán találták magukat. Október végén haladta túl a munkanélküliség a 300 ezret. Ez már most háromszorosa a tavalyinak, de számuk az év végére elérheti a 370—390 ezret, a jövő év végére pedig akár a 600 ezret. Eközben mintegy 15 ezer üres állást tartanak nyilván, de ezek sem esnek egybe feltétlenül szakmailag vagy területileg a munkát keresők igényeivel. Ma országosan 100 munkaképes emberből 6—7 nem talál magának állást, de a válságövezetekben — Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nóg- rád megyében — a munka- nélküliség már szeptemberben meghaladta a 10 százalékot, Békésben, Jász-Nagy- kun-Szolnok, Bács-Kiskun és Tolna megyében pedig megközelítette ezt a határt. A tervezett bányabezárások, illetve a Videotonnál kilátásba helyezett elbocsátások az eddig az átlagosnál jobb helyzetben lévő Komárom- Esztergom, Veszprém, valamint Fejér megyét is fenyegetik. A törvénytervezetet bírálók azt vetik a kormány szemére, hogy ki akar vonulni a munkanélküliek ellátásából, olyan körülmények között, amikor még nagyon is lyukas a szociális háló. Az ellenzéki felszólalók az éppencsak megkezdett, majd elnapolt ország- gyűlési vitában azt is a szemére vetették a kormánynak, hogy nincs aktív foglalkoztatáspolitikája, nincsenek átképzési programjai, hiányzik egy hosszútávú koncepció a munkahelyteremtésre. Kolek Ferenc, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára viszont kifejtette, hogy a kormánynak el kell kerülnie a látványos sikereket felmutató, ám tiszavirág életű munkahelyeket teremtő lépéseket, s azok helyett a vállakozói szféra új munkahelyeket létrehozó kezdeményezéseket kell támogatnia. A minisztérium államtitkára, Schamschula György e^y interjúban arról beszélt, hogy a munkanélküli járadék eddigi — február óta érvényes — rendszere túl liberális, visszaélésekre ad alkalmat és a társadalom többsége számára nem is volt elfogadható. Az emberek túlnyomó többségéből — mondta az államtitkár — hiányzik a munkanélküliekkel szembeni szolidaritás érzése. A súlyosbodó helyzet azonban — úgy tűnik — mégiscsak kiváltja a szolidaritást, az egymásra utaltság tudatosodását. Legalábbis erre vall, hogy az utóbbi hetekben határozott közeledés tapasztalható a rivális szakszervezeti szövetségek között. Hajdú András
