Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-18 / 268. szám

December 16. a végleges határidő A kárpótlási igények bejelentése Az Országgyűlés döntése alapján a kárpótlási Igényeket 1991. december 16-ig lehet be­nyújtani a Megyei Kárrende­zési Hivatalhoz. A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kár- rendezési Hivatal Miskolcon, a Tanácsház tér 1. sz. alatt min­den munkanapon 8—16 óra, szerdán: 8—18.30 óra között tart ügyfélfogadást. A hivatal postacíme: 3525 Miskolc. Pf.: 595. Fontos tudnivalók: — Nem kell kárpótlási kérelmet előterjesztenie an­nak, aki ma is tulajdonosa a tsz-ben lévő földnek, így: — a termelőszövetkezeti tagoknak, azzal azonos jogállású személyek­nek (tsz-tag bá^as tár­sa. özvegye, haszonél­vező); ■■■■'-•■ — annak a magánsze­mélynek, aki a tsz használatában lévő föld tulajdonjogát 1990. március hó 1. napja után örökölte meg. Ezek az állampolgárok a tulajdonukkal szabadon ren- deli^eznek, a tsz-törvény ha­tályos rendelkezései szerint továbbra is föld.iáradékra jogosultak, illetve a tsz-szel történt megállapodás alap­ján azt kikérhetik, illetve a tsz-nek megvételre felajánl­hatják. — Ne mulasszák el vi­szont kérelmük határidőben történő benyújtását azok. akik azt korábban nem a postán kapható szabványbo­rítékban küldték el az ön- kormányzatokhoz és külön­böző országos szervekhez, mert előfordulhat, hogy igénybejelentésüket hozzánk nem továbbították, és így a számítógépes nyilvántartá­sunkból kimaradnak. — Felhívjuk minden ügy­felünk figyelmét, hogy hi­vatalunkhoz nem kell sze­mélyesen senkinek beutaz­nia. A postán beküldött és hiányosan kitöltött adatla­pok miatt hátrány senkit nem érhet. Az ugrásszerűen megnövekedett ügviratforga- lom miatt a kitöltés helyes­ségét a személyes leadáskor sem vizsgáljuk. Kérünk minden érdekel­tet, hogy igénybejelentését még most adja postára, s ha a szükséges okiratokat nem tudta beszerezni, közölje hi­vatalunkkal, hogy azokat később csatolja. Az igény- bejelentésnek az okiratok '•>10073 nem akadálya. . Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy kár­pótlási igényét csak a pos­tán kapható szabványborí­tékban tudjuk elfogadni. A borítékban található adatlapokat („A” „F” „H” „V” jelű nyomtatványokat) a mellékelt tájékoztatóban foglaltak szerint kell kitöl­teni. Felhívjuk figyelmét: — minden igényjogosult­nak önálló egységcsomaggal kell rendelkeznie. Testvérek, házastársak stb. egy borí­tékban nem adhatják be kérelmüket, mert számító- gépes nyilvántartásba vétel­hez a szabványborítékon ta­lálható nyomdai szám (aján­lási ragszám) elengedhetet­lenül szükséges, — minden igényjogosult­nak ki kell töltenie az „A” jelű adatlapot, mely a sze­mélyi adatait tartalmazza, — egy adatlapon csak egy név és egy tulajdoni tárgy (helyrajzi szám, lakóház, vállalküíás stb.) szerepelhet, nfr- egy igényjogosultnak csak egy borítékra és egy „A” jelű adatlapra van szüksége attól függetlenül, hogy saját jogán, leszárma­zottként. vagy túlélő házas­társként több igény előter­jesztésére is jogosult. Egy igényjogosult (személy) te­hát egy borítékban elhe­lyezhet több „F” „H” és „V” jelű lapot, amelyekkel saját kárigényeit kívánja érvényesíteni. Tisztelettel kérjük önt, hogy a fentiek betartásával igényének gyors elintézéséi segítse elő, mert a jogsza­bály által előírtakat hivata­lunknak is be kell tartania, ellenkező esetben kárpótlási beadványát a számítógépen nem tudjuk nyilvántartásba Tájékoztatjuk: A tulajdonjog és a sére­lem elszenvedésének bizo­nyítása a jogszabály alap­ján az állampolgár feladata. Hivatalunk azonban minden igénybejelentést elfogad amely a legszükségesebb adatokat tartalmazza. Így: A tulajdonjog igazolását, vagy a sérelem elszenvedé­sét bizonyító okiratok hiá­nya nem akadálya az igény- bejelentésnek. A bizonyítékok beszerzé­sében az elbírálás során hivatalunk is segítségére lesz. Kérjük, ha a hiányzó ok­iratok beszerzése még folya­matban van — pl. földhiva­tal, levéltár, közjegyző stb előtt —, ezt az adatlapok megfelelő rovatában jelezze. („F” 56; „H” 45; „V” 41.) A kárpótlási igény beje­lentésének határideje: 1991. december 16. éjfél. Kérjük, hogy a kitöltött adatlapokat saját érdekében postán szíveskedjen hivata­lunknak megküldeni. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kárrendezési Hivatal Világcsúcs gombócevésben A tiszaújvárosi Olefin Ho­telben szombaton Váradi Já­nos 165 darab, egyenként 30 grammos szilvalekváros gom­bócot evett meg, egy perc híján 3 óra alatt. Az eddigi csúcsot egy szlovák férfi tar­totta 153 darabbal. Váradi János ezzel a mutatvánnyal valószínűleg bekerül a re­kordok könyvébe. (Kozma István felvétele) Rendelet a temetőkről Miskolc Megyei Jogú Vá­ros Közgyűlése 1991. októ­ber 2S-án tartott ülésén meg­alkotta a 21/1991. számú ren­deletét a temetőkről és a temetkezési tevékenységről. A rendelet a kihirdetés napjával hatályba lépett. Megtekinthető — ügyfél- fogadási időben — a pol­gármesteri hivatal (Tanács­ház tér 8.) önkormányzati irodáján (I. udvar, I. eme­let, valamint a városüze­meltetési és városellátási osztályon (III. udvar, I. emelet.) Polgármesteri hivatal Ha én fázom, a szomszédnak se lesz melege... Mérni vagy sem? • A távhő-vlta folytatása • Újra a panel... Továbbra sem csendesül az a vihar, amit a távfűtési dí­jak emelkedése kavart. Igaz, hogy a beígért emeléstől visszaléptek Miskolcon is és 125 forint lett a tarifa — legalábbis az idén —, de úgy tűnik, van akinek ez is sok, arról nem is beszélve, hogy a legtöbben arra gon­dolnak: mi lesz holnap? Két levelet is kaptunk távhőszol­gáltatás ügyben, s bár né­mileg ellentmondanak egy­másnak, épp ezért alkalma­sak arra, hogy a távhőszol­gáltatás területén ma ural­kodó káoszt jellemezzék. • KÜLFÖLDI MINTÁRA Az egyik levelet a Med- nyánszky út 40—42 számú házak lakói írták a város polgármesterének. Számukra a 125 forintos díj is elfogad­hatatlan, s ezzel csatlakoz­nak a Kazincbarcikai Fo­gyasztók Tanácsa nyílt leve­léhez, amelyben a távhőszol­gáltatók elszámoltatását kö­vetelik. A Mednyánszky ut­caiak egyébként azt is ír­ják a levelükben: a polgár- mester hasson oda, hogy mérhető legyen a fűtés, s ne átalánydíj alapján fizes­senek a fogyasztók. Mészáros Tibor okleveles épületgépész-mérnök épp az utóbbi, azaz a mérés szerinti elszámolás miatt ragadott tollat. Azzal foglalkozik, ami­ről mi is többször írtunk: a külföldi mintára Magyaror­szágon bevezetendő lakáson­kénti — sőt helységenkénti — távfűtés szabályozással és méréssel. (Csak mellesleg je­gyezzük meg: vannak olyan rendszerek, amelyek lehető­vé teszik, hogy mindenki az általa legelfogadhatóbb hő­fokot tartsa lakásában, s csak az ehhez felhasznált hő­energiát fizesse meg. Ilyen rendszert kíván mintaként a Borsodtávhő is megvalósíta­ni napjainkban — az eddigi elképzelések szerint a diós­győri városközpontban.) • JÖN -MEGY A LEVEGŐ Nos, Mészáros úr azt írja: az Épületgépészet című szak- folyóirat 1991. évi 3—4. szá­mában olvasható egy cikk, amelyben az UNICHAL (a hőszolgáltatók nemzetközi szervezete) 25. kongresszu­sán dr. Lipták András be­számolójáról esik szó. Eb­ben a Borsodtávhő, a Vas- távhő és a Főtáv tevékeny­ségét elemzi, és leírja: a fű­tés hőleadónkénti, illetve la­kásonkénti mérése a már említett épületszerkezeti okok — azaz a lakások közötti nagy transzmissziós és filt- rációs hőcsere, valamint a kis hőigény — miatt nem gazdaságos, a függőleges, egycsöves rendszereknél ilyen hőleadókénti mérés nem is ajánlott. S hogy ez mit jelent ma­gyarul? Azt, hogy a lakások — panellakásokról van szó — egymástól nincsenek hő­szigetelő fallal elválasztva, illetve alulról felfelé kür­tőkkel vannak összekötve, így azután a lakások egy­mást is fűtik, illetve hűtik. az egész lakóépület hőház­tartási szempontból nem ké­pes külön-külön kis lakó- egységekre szakadni. Ha va­laki nem fűt, mert nincs pénze, a szomszédnak töb­bet kell fűtenie, ha nem akar fázni. Tehát nem elég mérni, normálisan hőszigetelt épü­letek is kellenek, de a pa­nelházak éppen ezen köve­telménynek nem tesznek ele­get. Ezt jól tudjuk még a falpenészedési ügyek kap­csán. Persze ki lehetne próbálni miként működik egy ilyen szabályozó mérőrendszer egy rossz magyar panelházban, csakhogy ehhez előbb meg kellene csinálni legalább egy helyen. Mindenesetre az is figye­lemre méltó álláspont, amit Mészáros úr képvisel. Így ír: A leírtak miatt — levelé­ben hosszasan elemzi ugyan­is azt is, miért jogtalan a távhőszolgáltatás áremelése — bejelentem az önkormány­zatnak, hogy a továbbiak­ban én is igénylem az álta­lam elfogyasztott gáz-, vil­lany- és vízdíjak kifizetésé­hez a megfelelő segély ki­utalását, kérem továbbá vo­natkozó hathatós és mielőb­bi intézkedésüket, hogy az általam befizetett, az elvár- hatónál lényegesen nagyobb összegű adómból a részt, amelyet ilyen hiábavalósá­gokra dobnak ki, haladékta­lanul utalják vissza. Böl­csebben tudom magam ezt az összeget felhasználni. A kérés nem mentes né­mi iróniától. De nevetni aligha tudunk rajta... (kiss) Megmentik a Bajkál-tavat A még mindig szennyező anyagoktól fenyegetett Baj­kál-tavat, a világ legnagyobb édesvíz „tartályát” csak drá­kói védőintézkedésekkel le­het megmenteni. Az Irkutsz- ki Limnológiai Intézet vizsgálatai szerint a tó öko­Az utolsó dalt a Halál játssza I. Amikor John Lennont lelőtték A rocksztárok halála min­dig is nagy üzlet volt, mint a szórakoztatóipar perverz hajtása. A középkor nyilvá­nos kivégzéseitől, a holttest hóhér általi kiárusításán át egyenes út vezetett a halott rockbálványok mítoszának elkótyavetyéléséig. Amikor John Lennont 1980. december 8-án New York­ban lelőtték, a Pravdában úgy kommentálták az ese­ményt, hogy egy hanglemez­társaság gyilkoltatta meg, mert a „mocskos üzlet” így akarta élélnkíteni a kará­csonyi lemezeladásokat. „Ha- láli” vicc — mondhatnánk így a rendszerváltáson túl, visszapillantva a régi szép időkre, amikor vasfüggö­nyön túli világot ilyennek igyekeztek beállítani. De saj­nos, a valóság ennél sokkal bizarrabb! Valamikor a het­venes évek közepén, amikor két pelenkamosás között Lennon már nyilatkozott is átmeneti visszavonulása ide­jén, azt találta mondani, felismerve az üzlet sajátos törvényeit, hogy „a karácso­nyi lemezpiac nagyon fon­tos, hiszen ekkor adják el az évi lemeztermés 35—40 szá­zalékát.” Ezt azóta is gyak­ran idézgetik, s ennek szel­lemében ilyenkor év végén beindul a reklámhadjárat. S a Pravda hatásvadász tu­dósítása óta immár harmad­szor kerül „terítékre” a Len­non-gyilkosság is. Ezúttal Don McLean éne­kes — aki megénekelte Buddy Holly halálát is — melegítette fel azt a válto­zatot, miszerint John Len­nont a CIA gyilkoltatta meg! A 20 év börtönre ítélt Mark Chapman nem pszichopata volt, hanem egy előre prog­ramozott ügynök, akinek elő­deihez — a Kennedy-gyilkos Oswaldhoz haisonlóan — el kellett vállalnia a magányos gyilkos szerepét. De valójá­ban Lennont jól szervezett összeesküvéssel ölték meg akkor, amikor az öt évig háztartásbeliként gyerekét nevelő popsztár visszatért a popvilágba. Feltételezések szerint a CIA attól félt, hogy a politizáló művész felfor­gató nyilatkozataival, dalai­val nemkívánatos anarchiá­ba taszítja majd az orszá­got, s ismét kiújulhatnak a hatvanas évek diáklázadá­sai, gettóháborúi. Ezzel a változattal Lennon halála után a magát Free Information Service-nek ne­vező szervezet lepte meg a világot és neves angol, il­letve amerikai lapok ren­delkezésére bocsátottak olyan dokumentumokat, amelyek a feltevést támogatták. A politikai indítékú összees­■küvést és gyilkosságot azon­ban nem sikerült bebizonyí­tani és a börtönben Mark Chapman sem vallott. Né­hány évvel később Jón Wei- ner újságíró eredt a legenda nyomába és Come together: John Lennon in his Time című művében újra foglal­kozott a feltevéssel. Ekkorra már az FBI Lennonnal kap­csolatos, részben cenzúrázott dokumentumai is nyilvános­ságra kerültek, s a gyanú egyáltalán nem látszott alap­talannak. Weiner a tényeket és dokumentumokat sorrend­be rakva, arra az eredmény­re jutott, hogy az ügy „túl­ságosan bonyolult”. Megma­gyarázhatatlan, ugyanakkor — bizonyos tényeket lánco­latba sorakoztatva — a po­litikai gyilkosság magyará­zata is elfogadható. Végül azonban mégis arra a konk­lúzióra jutott, hogy akár­csak Kennedy elnök vagy Martin Luther King meg­gyilkolása estében ezúttal is csak feltételezések vannak. És közvetett bizonyítékok. A gyilkos egyelőre hallgat, így a Lennon-ügv is száza­dunk misztériumai közé tar­tozik majd, amit így kará­csony előtt újra és újra elő lehet majd venni. (Folytatjuk) Sebők János lógiaii rendszere súlyosan ká­rosodott. A többnyire csak az e tájon élő állat- és nö­vényfajok feltűnő fogyatko- zása mellett a halak és fó­kák növekedésének jelentős lassulását, valamin az ál­lati és növényi biomasszá­nak a tó fenekén való csökkentését is megfigyel­ték. Ezért elsősorban a cel­lulóz és papírgyárak tehe­tők felelőssé. Azok egyikét 1993-ig bútorgyárrá alakít­ják át. A környezetvédelem érdekében a többi gyárnak zárt vízkörforgásra kell át- .állnia. Ügy tervezik, hogy a környéken minden ipari üze­met szűrőberendezéssel lát­nák el. A tavon történő la- szállítást is megtiltották, mert a rothadó fa szintén hozzájárul a víz szennye­zéséhez. 1988 óta a tó kör­nyékén tilos a fa ipari mé­retű kivágása. Lósörényből logkefe Dag Lipberg fogke­féket gyűjt. A svéd úriember kollekciója ez eddig 448 darabot számlál. Huszonhat évvel ez­előtt édesapjától örö­költe a 69 fogkeféből álló gyűjteményt, amelyet azóta szorgal­masan gyarapítóit, és sikerült szert tennie néhány különlegesség­re is. Mi másnak ne­vezhető az a két kínai fogkefe, amely a múlt században élt családé volt? A két kefe nyele elefántcsont arany be­rakással, szőre pedig fehér lósörényből ké­szült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom