Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)
1991-11-16 / 267. szám
Kényszerpályán a környezetvédelem 2. Mielőbb kellene az új tö El lehet távolítani a higanyszennyezett talajt Gyöngyösorosziban a hulladék-akkumulátor feldolgozó, Recsken az ércbánya nyitása, Rudabányán a veszélyeshulladék-égető mű, Kazincbarcikán a higanyszeny- nyezés, Mezőkövesden pedig a repülőtéri kerozinszennyezés, mint régiónk legfontosabb környezetvédelmi problémái foglalkoztatják a közvéleményt. Gavallér Istvánnal, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatójával készült interjú első részében a Heves megyeieket érintő tervekről, a hatóság megítéléséről, ezúttal pedig a borsodi helyzetről tudhatnak meg többet olvasóink. — A kormány határozata szerint két év múlva már működnie kellene a rudabányai veszélyeshulladék-égető műnek. Sokan teljesen megkérdőjelezik építésének, mint legjobb megoldásnak a tervét, mások pedig az égetőmű által kibocsátott levegőszennyezéstől, s egyéb károsodásoktól féltik Rudabánya térségét... — Ebben az ügyben is igen fontosnak tartjuik azoknak az előzetes vizsgálatoknak az elvégzését, melyekből például hitelesen megismerhetők a felszín alatti geológiai viszonyok. Elengedhetetlen ugyanis, hogy az égetőhöz egy ideiglenes lerakó is épüljön, hiszen az adagolandó anyagokat csak bizonyos arányok szerint lehet bejuttatni a rendszerbe, tehát egy Ideig mindenképpen gondoskodni kell a tárolásról. Márpedig ezek veszélyes hulladékok. Éppen ezért jó néhány előírást mindenképpen megkövetelünk: így például 12 napos készletnél többet nem tárolhatnak majd a területen. A levegőszeny- nyezés mértékét számítógépes adatrögzítéssel kell folyamatosan ellenőrizni, s olyan automata leállítórendszerrel kell rendelkeznie az égetőnek, mely a szűrőberendezés, vagy egyéb berendezés meghibásodása esetén azonnal leállítja a folyamatot. Azért beszélek feltételes módban, mert az alkalmazandó technológiát még nem ismerjük, nem nyújtották be hozzánk engedélyezésre. Amit elő lehet írni a környezetr|< a r r ■ I I ■ r rí r a utoici Magyarországon a szükséges földgáz-menny iségnek csak 40—45 százalékát biztosítja a hazai termelés, a többi szovjet import. A szállítást szerződések biztosítják, és van olyan beruházás is, melynek ellentételezéseként földgázt kapunk. De lesz-e elegendő gáz lakossági és nagyfogyasztói felhasználásra? Mi alapján fizetjük a díjat és mi lesz a nemfizetőkke'l? Merre fejlesztik a gázhálózatot? Milyen a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat szerviztevékenysége? Többek között ilyen kérdésekre kaphatnak választ a miskolci rádió hétfő reggeli műsorában. Az adás vendége, Girhiny Béla, a Tigáz főmérnöke válaszol a gázszolgáltatással kapcsolatos hallgatói kérdésekre. A műsor ügyeleti telefonszáma hétfőn reggel 6 órától 8 óráig a 45-510-es védelem érdekében, azt mindenképpen meg fogjuk tenni. A környezeti hatástanulmány elkészítését is elengedhetetlennek tartjuk, igaz, ezt még a jelenlegi szabályozási rendszerben nem tehetjük kötelezővé. A jövő évben elfogadandó környezetvédelmi törvényben várhatóan már erre is jogi lehetőséget kapunk. — Mezőkövesden és Kazincbarcikán a talajba jutott szennyeződés semlegesítése, eltá\7olf- tása okozza a gondokat. Mik a legújabb fejlemények? — A hazai, egykori szovjet laktanyákban okozott károk felszámolására az eddigi felmérések szerint 900 millió forintra lenne szükség. A kormány terve szerint ennek az összegnek a felét a laktanyák eladásából kívánják előteremteni, a mezőkövesdi repülőtér kerozinszennyezé- sének eltávolítási terve is szerepel ebben a programban, bár konkrét információnk nincs erről. Ellenben úgy tűnik, kedvező előrelépések várhatóak a kazincbarcikai higanyszennyezés ügyében. A BVK jelenlegi vezetése ismeri és elismeri a problémát. Elkészült az a hatástanulmány is, melyet a Vituki készített. Az a véleményünk. hogy nem tender kiírással kellene vállalkozókat találni a higany szennyeződés eltávolítására, ezzel ismét időt vesztenénk, hanem együttműködve a vállalattal, a környezetvédőkkel, hosszú távú terv megoldásán kellene törekednünk. Azt tudjuk, hogy néhányszor tíz év, míg a higany által szennyezett talajvíz eléri az ivóvízbázist. Miután három épület alatt található ez a ■szennyezés, és például a marónátron üzem már évek óta nem működik, itt lehetne elsőként alkalmazni azt a megoldást, hogy az üzem lebontását követően kiemelik a szennyezett talajt, majd desztillálják, s a lerakóba kerül a veszélyes anyag. Ez a kísérlet alkalmas lenne arra, hogy megítéljük, máshol is folytatható-e az eljárás. Miután egy vegyi üzem általában 20—30 év után egyébként is korszerűtlenné válik, a másik két barcikai és esetleg a budapesti, fűzfői, hasonló gondokkal küszködő technológiák felszámolását követően is alkalmazható lenne az itt szerzett információ. Ettől függetlenül azonban szeretnénk a jövőben bővíteni azt a monitoring megfigyelő- rendszert, mellyel nyomon tudjuk követni a talajvíz mozgását. — Eddig is kérdéses volt, hogy kik fedezzék a higanyszennyeződés felszámolásának költségeit, hiszen nem kis ösz- szegről van szó ... — Valóban nem egyértelmű a jogi helyzet, különösen akkor nem, ha a BVK kisebb egységekre bomlik. Kit terhelnek a szennyeződés felszámolásának költségei, s ki tehető felelőssé például az évtizedek alatt kialakított, majd betemetett hulladéklerakókért, amelyekből jó néhány található a Sajó-völgyben? Véleményünk szerint az új tulajdonosoknak fel kell vállalniuk ezeket a költségeket, például az esetleges eladásokból lehetne fedezni ezeket a kiadásokat, s ha nem is egykét év alatt, fel lehet számolni ezeket a szennyezőgócokat. (Vége) Nagy Zsuzsanna 3<c A svájci testvériskola műszaki berendezésekkel is segíti a gépipariban folyó oktatást. (Kerényi László felvételei) §wá§cl segítség Tudásból terem a profit Ünnepélyes keretek között írták alá tegnap délután a Miskolci Gépipari Műszaki Középiskola és az Ecoie Teclmique Saintc Croix együttműködésének hivatalos formát adó megállapodást. Az ünnepségen részt vett Kohold Tamás, Miskolc város alpolgármestere és dr. Környey László, a művelődési és közoktatási osztály vezetője. A miskolci gépipari több, mint két éve vette fel a kapcsolatot a svájci Sainte Croix-ban működő, hasonló jellegű szakközépiskolával. Az együttműködés keretében a svájci kormány Kelet- Európának nyújtott segély- programja által finanszírozva, eddig minden hivatalos Menekülés a munkanélküliségtől Rokkantnyugdífha vonulnak Bárki kérhet vizsgálatot • Orvosszakértő nem kaphat hálapénzt Míg 1980-ban 65,113 személy kérte kivizsgálását rokkantnyugdíjaztatása érdekében, ez a szám 1985-ben 71,335-re emelkedett és tavaly, 1990-ben 122,304 volt az új jelentkezők száma. Dr. Bálint György, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézetének főigazgató-főorvos helyettese szerint ennek részben a lakosság egészségi állapotának romlása, másrészt a szociális körülmények megváltozása az oka. 1990-ben a rokkantnyugdíjra jogosultnak nyilvánítottak közül a legtöbb személynek betegség (32%- nak keringési, 18%-nak elme, 12%-nak mozgásszervi zavarok, 8%-nak daganat) miatt állapították meg jogosultságát. A baleset miatt leszázalékoltak mindössze 3,6%-ban voltak, ami azt bizonyítja, hogy nem a közvetlen munkakörülmények, inkább az általános egészség- romlás idézi elő a rokkant- nyugdíjasok számának növekedését. Az is igaz azonban, hogy a romló szociális körülmények közvetve kihatnak az egészségi állapotra, és sok munka nélkül maradt személy kéri leszázalékolta- tását, aki, ha állását nem vesztette volna el, nem folyamodna nyugdíjért. Az új jelentkezők közül — orvosi szempontból — csak körülbelül 50%-a bizonyul ténylegesen jogosultnak rokkantnyugdíjra, amelynek minimális összege 5200 Ft. A nyugdíj természetesen biztos megélhetést még nem jelent, de a rokkantnyugdíjas — ha képes rá — vállalhat munkát. Bérének összege azonban nem haladhatja meg a nyugdíj összegét. A rokkantság fokának megállapítása, a jogosultság kimondása az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézete orvosi bizottságainak feladata. A szociális körülményekkel való szoros összefüggést bizonyítja az a tény is, hogy a jelentkezések szama az ország azon területein (Borsodban, Bácsban, Békésben és a Nyírségben) a legnagvobb, ahol a munka- nélküliség a legtöbb problémát okozza. Az orvosszakértők feladatát nagyon megnehezíti az a törvény, amely kimondja, hogy mindenkinek állampolgári joga az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézete orvosbizottságainak kivizsgálását kérni rokkantnyugdíjaztatás vagy szociális járulékra való jogosultság szempontjából (a szociális segélyt az önkormányzat folyósítja, de az ezzel kepcsolatos és több egyéb, nem a társadalombiztosítás feladataival összefüggő orvosi vizsgálatokat is az orvosi bizottságok végzik, ami az új törvény beiktatásáig így lesz). A jelentkezők egy része a törvény jogán, anélkül, hogy előzetesen más orvossal konzultálna, kérheti kivizsgálását. Nem csoda tehát, hogy a jelentkezőknek mindössze a fele bizonyul ténylegesen rokkantnak. Az orvosszakértőkre más jogszabályok vonatkoznak, mint kollégáikra. Magánpraxisuk nem lehet és semmiféle hálapénzt nem fogadhatnak el. Sőt, aki a hálapénzt adja, az is a Btk-ba ütköző cselekedetet hajt végre. Dr. Bálint György szerint a rokkantnyugdíjaztatások száma a fokozódó munkanélküliség, a szociális rehabilitáció hiányosságai, a szociális védőháló elégtelensége miatt is jelentősen növekszik. Az átképzési nehézségek, az érintett iparágak elbocsátott dolgozóinak nem megfelelő szakképzettsége arra ösztönzi a munkanélkülieket, hogy megpróbáljanak rokkantsági nyugdíjért folyamodni. Tragikus tény, hogy a munka nélkül maradt dolgozó egyik lehetősége esetleges rokkantságában rejlik. Ha „túl” egészséges, nem lesz képes rá, hogy eltartsa a családját. Ha jogosultnak bizonyul, az átfutási idő különböző okok miatt elhúzódhat, különösen fellebbezés esetén. Havas Klára megkötöttség nélkül két területen segítették az iskolát a svájci szakemberek. Egyik: a gazdasági oldal. A svájci szakemberek a régió helyzetének tanulmányozása után vállalkozási ismeretekkel segítik a gépipariban és a Fáy András Köz- gazdasági Szakközé piskótában folyó oktatást. A műszaki segítség nagyrészt a testvériskolákhoz kötődik. Egyhónapos svájci tanulmányutat tettek lehetővé az iskola tanárainak, számítógépekkel és egyéb berendezésekkel támogatják az itt folyó képzést. A BIGA (Svájci Képzési Minisztérium) részéről Summermatter úr, a projekt felelőse, tegnap hivatalosan is átadta az eszközöket, és értékelte az eddigi munkát. Beszélt a program elindulásáról, majd a szakmai képzés fontosságát emelte ki, hiszen az oktatásba befektetett összegek a jövőben tudásként fognak profitot termelni. Francois de Bondelli asszony, a Sainte Oroix-i iskola képviselője méltatta a két Intézmény példás együttműködését. Ezek után a két igazgató, René Gonthier és Mihalik László aláírta a kapcsolatukat szentesítő szerződést. H. Sí. A számítástechnika ma már fontos tantárgy. „Tépjétek ki a kezükből a Barbie babát és minden olyan játékot, ami koraéretté változtatja gyermekeiteket!” — hangzik az anglikán egyház felhívása a kislányok sorsáért aggódó szülőkhöz. Barbie — de nyugodtan mondhatjuk azt is, hogy a világ legnépszerűbb játékbabája — a vádlottak padjára került Londonban. A közvetlen előzmény: a gyerekek helyzetét, viselkedését és játékait vizsgáló pszichológusok arra a következtetésre jutottak, hogy „meglepően sok gyermek kénytelen a magányosság körülményei között élni, s ebben a helyzetben játékaikra, a videofilmekre, az újságokra kényszerülnek, s ezáltal a szex, az erőszak és a materializmus hatása alá- kerülnek. Ezek nem az életkornak megfelelő hatások, ennélfogva kikényszerítik a gyerekek szervezetének korai érését.” Az anglikán egyház nemcsak a szülőket, hanem a játékgyárakat is figyelmeztette a „szex és a hedonizmus csábításait közvetítő termékek veszélyére.” Nevén nevezve a dolgokat: Barbie baba nemcsak a kislányok kedvelt játéka, hanem „a kísértés eszköze is az ártatlanok kezében.” Az említett tanulmány szerint 100 gyerekből ma már mindössze 15 jár templomba, míg az ötvenes években minden második ott volt a vasárnapi istentiszteleten. Félő, hogy ez a negatív statisztika, nemcsak a korántsem ördögi arcú Barbie sikere miatt alakult így.,.
