Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-15 / 266. szám

mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik Fel jelenté sek pedig (még) nincsenek Felakaszthatnák-e Marosánt? A Darnóvár a tatárjárás után épült az Aba-család egykori birtokán Természeti és történelmi adottságaival Sírok jól akar sáfárkodni A falusi turizmus egyik bástyája lehetne Tízezer feljelentésről be­szélt a parlamentben Horn Gyula, az MSZP elnöke, aki a Napkeltében a Zétényi— Takács-féle, el nem évülési törvénnyel kapcsolatban azt emlegette: máris ezerszám gyűlnek a felmentések a bí­róságokon. Az egyik napilap értesülései cáfolni látszanak a pártelnök állításait: sem a Belügyminisztériumban, sem a BRFK-nál és az ORFK- nál nem tudnak ezerszám ér­kező feljelentésekről. Mint megtudtuk: a helyzet Bor­sodban és Hevesben is ha­sonló. Dr. Boholy Zoltán, Bor- sod-Ab aúj -Zemplén főügyé­sze ezt nyilatkozta lapunk- nak: — Nincs tudomásom róla, hogy a megyében az ügyé­szi szervekhez akár egyetlen egy feljelentés is érkezett. Dr. Patkó Benjámin, He­ves megye főügyésze hason­ló helyzetről számolt be: — Ma reggelig nem jutott a tudomásomra olyan adat, amely szerint az ügyészi szervekhez a Zétényi—Ta­kács-féle törvénnyel kapcso­latban bárkit is feljelentet­Régiónkban megnőtt a nyelvtanulási kedv. Kicsik és nagyok, gyerekek és fel­nőttek kezdtek hozzá a nyelvekkel való ismerkedés­hez. Legtöbben az angolt vá­lasztották, ezért szerkesztő­ségünk és a miskolci Magán­tanulmányok Nyelvstúdió úgy gondolta, segítséget nyújt a tanuláshoz. Figyeljék lapunkat és a visszatérő cí­met: TELE-ENGLISH Hogy mit jelent? A mi ér­telmezésünk szerint egy, az angol nyelvet tanuló, nyelv­vizsgára készülő olvasóknak szóló, rendszeres időközön­ként megjelenő rovat címét. Először egyszerű, az angol nyelvvel, nyelvhasználattal és kultúrával kapcsolatos kérdésekkel, feladványokkal kezdünk. Aztán, hogy élőb­bé, izgalmasabbá tegyük a rovatot, telefonon keresztül megoldandó, a mindennapja­inkhoz, a városunkhoz, an­nak intézményeihez és cégei­hez kapcsolódó szituációs já­tékkal folytatjuk. Ajánlatunk tehát egy já­ték, amit az ön nyelvtudásá­val, az ön nyelvtudásáért játszunk. S mint minden já­tékban, a résztvevőknek itt is jár jutalom. Játékos kedvű, nyelvet ta­nuló olvasóink, figyelem! A jövő héten mindennap három, angol nyelven írt kérdést taláírtak lapunkban. Válaszolni rájuk természete­sen angolul kell, illetve a megadott válaszlehetőségek közül a helyesnek vélt vá­lasz betűjelét kell bekari­kázni. A lapunkból kivágott, kitöltött szelvényeket szemé­lyesen vagy levélben juttat­hatják el a Magántanulmá­nyok Nyelvstúdióba (3527 Miskolc, Kun Béla u. 27.) A helyes megoldásokat be­küldők között a Déli Hírlap Kft. által felajánlott ajándé­kokat sorsoljuk ki: első díj egy értékes ékszer, második díj egy értékes karóra, a tek volna. Valószínű, hogy a fővárosban fordul ez majd elő nagyobb számban. De egyelőre nem hirdették még ki ezt a törvényt. Vélhetőleg ezért nincsenek is még fel­jelentések, s mert van még bizonytalanság e paragrafu­sok körül. Talán arra vár­hatnak az emberek, miként foglal majd állást a köztár­sasági elnök és az Alkot­mánybíróság. A Heves és a Borsod-Aba- új-Zemplón Megyei Rendőr- főkapitányságra szintén nem futott be egyetlen feljelen­tés sem. Dr. Ripka Kálmán, a Heves Megyei Bíróság el­nöke pedig ezt mondta. — Az el nem évülési tör­vénnyel kapcsolatban hoz­zánk sem érkezett feljelen­tés, s a legjobb tudomásom szerint a megyében működő más bírósághoz sem. Igaz, nincs olyan utasítás, hogy a bíráknak, bíróságoknak je­lenteniük kellene ezt a me­gyei bírósághoz. A jogban jártas szakértők egyébként egybehangzóan ál­lítják azt is, egyáltalán nem volna értelme pillanatnyilag feljelentést írni és ilyet el­juttatni akár a rendőrség­hez, akár a bírósághoz, vagy harmadik díj pedig egy sétá­lómagnó. A sorsoláson azok vehetnek részt, akik minden szelvényt beküldenek és a kérdésekre helyesen vála­szolnak. Utoljára 1989 őszén volt Helvetia aranyparádé Mis­kolcon, a Technika Házá­ban. Mint emlékezetes, ak­koriban több mint 20 ezren nézték meg a bécsi óra- és ékszeráruház tetszetős arany karkötőit, láncait, fülbevaló­it és remekbe szabott óráit. November 16-án, reggel 9 órakor ismét megnyílik az aranyparádé, még több lát­nivalót kínálva, mint két esztendővel ezelőtt. A belépőjegy változatlanul 50 forint, s ez most is 500 schillinget ér a taborstrassei üzletben való vásárláskor. Természetesen az ajándék- bón mellé egy órautalvány is dukál Ezt az olcsó mű­anyag órát a vásárlástól függetlenül mindenki meg­kaphatja Ausztriában. A mostani aranyparádé ab­ban különbözik az előzőtől, hogy itt helyben mindenki próbára teheti szerencséiét. A SAT1 televízióból ismert szeiencsekerékkel minden látogató szembetalálja ma­gát. Egy jegy ellenében, egyet lökhet rajta, s ha For­tuna rámosolyog, kaphat egy műanyag órát, bizsut, me­dált, féldrágakövet, vagy egy valódi gyöngynyakláncot. így minden látogató nyer; ha több jegyet vesz, több 500 schillinges bonra, órák­ra és több apró nyeremény­re tehet, szert. A reggel 9 órától este 6 óráig nyitva tartó aranypa­rádé résztvevői megpályáz­hatják azt a BMW 316-os az ügyészséghez a „nemévü- lési” törvényre alapozva. Mi­vel ez még nincs kihirdetve, vagyis nem lépett hatályba, a bűnüldöző és az igazság­ügyi szerveknek a jelenleg érvényes törvények szerint kellene eljárniuk. Márpedig amíg életbe nem lépnek az új paragrafusok, a jövőben el nem évülő bűncselekmé­nyekre érvényben van a ko­rábban kiszabott elévülés. Egyszerűbben fogalmazva: a szerveknek most még egy­általán nem is kellene fog­lalkozniuk az ilyen jellegű iratokkal. Dr. Sarkadi Sándor, aBor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság elnöke szintén arról tájékoztatott, hogy hozzájuk sem érkezett feljelentés. Tő­le azt is megkérdeztük: va­jon el tudná-e érni Dénes János képviselő, hogy az el­sők között akasszák fel id. Marosán Györgyöt, miként a honatya a törvényhozásban ennek az óhajának hangot is adott. A válasz: Magyar- országon nincs halálbünte­tés. A Zétényi—Takács-féle törvény csupán a felelősség­re vonás lehetőségét nyitja meg, a halálbüntetését nem. Erről ugyanis az Alkotmány- bíróság kimondta, hogy az alkotmányba ütköző. Már­pedig amíg ez az alkotmány van érvényben, az alkot­mánybíróság döntése értel­mében elvileg nem lehet új­ból bevezetni a halálbünte­tést sem. így ha valaki tör­ténetesen feljelentené Maro- sánt, és mondjuk hazaáru­lásban jogerősen bűnösnok mondanák ki, ezért húsz évet, vagyis életfogytig tar­tó büntetést szabhatnának ki rá — tolmácsolta a bírók véleményét a megyei bíró­ság elnöke. (bujdos) személyautót is. amelyet ka­rácsony előtt sorsolnak ki Ausztriában. Ehhez csupán be kell fizetniük a helyszí­nen jelen levő valamelyik utazási iroda Helvetia-túrá- jára, vagy egyéni turista­ként keli Kiutazniuk Auszt­riába, a Helvetia óra- és ékszeráruházba, ahol 660 schillingnél kezdődnek az arany ékszerek árai. így az­tán a bónok tulajdonosainak Ma még nem tekinthető általánosnak hazánkban, hogy egy-egy kis falu, vagy akár egy nagyobb község vendégcsalogató prospektust és képeslapot készíttessen. Különösen nem ezekben az ínséges időkben, amikor az önkormányzatoknak is lyu­kas a zsebe. A Mátra lábánál, a Tarna- patak partján húzódó falu, Sarok polgármestere, Laka­tos István messzebbre lát. Azt, hogy Sírok régóta ked­velt kirándulóhely minden­ki tudja a környéken, de ar­ra csak kevesen gondolnák, hogy a falusi turizmus égjük bástyája is lehetne ez a fa­csupán 160 schillinget kell fizetniük egy pár arany fül­bevaló vásárlásakor. A blokk mellé a legkisebb vásárlás esetén is jár a tombolaszel­vény, amellyel a szuperautót megpályázhatják. Látogasson el a miskolci Technika Házába, nézze meg az aranyparádét! Az első húsz látogató egy-egy mű­anyag órát kap ajándékba. Legyen az elsők közötti lu. Nem véletlenül jutott eszembe a bástya-hason­lat ... • ZOKOGOTT A TOROK ASSZONY A falu legfőbb nevezetes­sége a hazánkban egyedül­álló, tufaikőbe vájt vár. Ez, a — ma már erősen lepusz­tult, de így igazán vadro­mantikus — vár, a Darnó­vár a falu fölé magasodó 291 méter magas hegy tete­jén áll. Az Aba nemzetség építette a XI. században. Családi vár volt kezdetben. Hadászati célokat csak a rá­következő századokban szol­gált, amiikoris erődítménnyé növelték. (Állítólag falai kö­zött ólt egy ideig a 17, szá­zadban Zrínyi Ilona a fér­jével, Országh Kristóffal.) Eger eleste után, 1596-ban Sirok is török kézre került. A magyar—török háborúsko­dás idejéből származtatja a helyi néphit a falu elnevezé­sét. Eszerint egy gyermekét kereső, zokogó, szinte esze­lősen síró török asszonyra lettek figyelmesek a vár előtt a magyar katonák. Kérdésükre egyre csak azt hajtogatta: sírok, sírok. S lett a falu neve Sirok ... Aki ma felkapaszkodik a meredek kaptatón, vagv egy lankásabb úton jut fel a vátba, csodálatos kilátásban gyönyörködhet. Maga előtt láthatja a Bükk és a Keleti- Mátra vonulatait. Ha pedig közelebbre tekint, a vártól északkeletre, 6—8 méter ma­gas, különös formájú sziklá­kat láthat. Apáról fiúra szállt siroki monda szerint a „Csuklyás barát” és az „Apáca”, e két hatalmas kő­bálvány nem más, mint egy kővé vált, megátkozott, egy­mást beteljesületlenül szere­tő középkori szerelmespár. • JÖVŐJE IS VAN A falunak nemcsak érde­kes múltja és legendáriuma, de jelene Is van. Ismert a gyára, a Mátravidéki Fém­művek, nemrég avatták új könyvtárát, s adták át a nemzetközi versenyek meg­rendezésére is alkalmas sportcsarnokát. A természeti ritkaságok kedvelői is talál­nak itt látnivalót. É tájon található Közép-Európa egyik legkülönlegesebb tő- zegmohalápja. Sirok saját, igen jó adottságait csak erő­síti Eger, Bükkszék és Pá­rád fürdőkultúrájának közel­sége. A sok — külön-külön is jól hasznosítható — adottság mit sem ér. ha nincs egv átfogó fejlesztési koncepció, ha nincs elegendő pénz. Nos, a falu jól akar sáfár­kodni kincseivel, ezért ké­szíttettek színes prospektust, képeslapot, ezért született meg az alapítvány (számla­száma: 359-98378-00961. mely­nek célja a hagyományápo­lás, a vár megóvása és to­vábbi feltárása. Az alapít­ványt a Verpelét és Vidéke Takarékszövetkezet kezeli. Ilosvai Ferenc Nyelvet tanuló olvasók, ügyelem! Játsszon—tanuljon—líerjen! Ha arzént fogyasztovább é! A Chemische Rundschau német és amerikai tüdőse nemrég végrehajtott kísérletsorozata alapján arról szám be. hogy az arzén, melynek leginkább mérgező tulajdon ságát ismerjük, megfelelő adagolással igen jó hatást gyi kőről az életkorra. Fogyasztásával meg lehet hosszabbíta az évek számát, s az is bebizonyosodott, hogy rákellen hatása van. Az állatkísérletek során igazolták, hogy az U kezelt alanyok mindemellett előnyösebb külleműtekké vá tak. Kultúrtör ciné szék a megmondhatói, hogy az arzén emb ri fogyasztása szinte időtlen idők óta szokás volt. Az óko Rómában — a szervezet hozzászoktatásával — éppen i arzénnal történő megmérgezés esélyeit csökkentették esi szárok, arisztokraták, hivatalnokok. A középkor során megmaradt ez a szokás. A Pallas Nagy Lexikona azt írj hogy tiroli és stájer pásztorok körében divatos, mert ír könnyebben, vagyis ziháló lélegzés nélkül győzhetik le hegymászás fáradalmait. Még különösebb, hogy fiatal le* nyolc és asszonyok is rabjai ennek a szokásnak, mert A tala telt idomokra, fénylő szemekre és feszes bőrre leh szert tenni. Kis dózisokkal kezdik, s a halálos adag sol szorosára is felmehetnek, ám a szer szedésének abbahagy! sa veszedelmes elgyöngüléssel jár. Ezen a tájon — de mi sutt is — szokás a lovakat arzénnal etetni, hogy kövén és fényes szőrűtek legyenek. A lexikon múlt századvégi állapotot ír le, manapság ■ lehet azért, mert a szépségideál karcsúsodon, — vagy mi ok miatt, de nem hallani ilyen szokásról. A múltból is U kább a híres „arzénes gyilkosságok” emlékezete marat fenn, s mint Ráth Vég Istvánnál olvashatjuk, művel gyakran éppen a szebbik nem képviselői voltak. Gardára vár a BMW • Szerencsekerék nyeremény eső vei Mié aranyparátié a Technika Házában Ajándékba 500 schilling — 50 forintért

Next

/
Oldalképek
Tartalom