Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
1991-10-10 / 236. szám
Thütmer nem fél Múzeumok az önkormányzatoknál (2.) Jz illúzióknak Nem rettent el a Munkáspárt. Hiába szólította tel őket néhány MDF-es honatya, hogy ne Salgótarjánban tartsák a párt XV. kongresszusát, ott, ahol any- nyi ártatlan embert pusztított el a sortűz 1956-ban. Hiába szervez a szombati tanácskozás idején a nógrádi megyeszékhelyen tiltakozó megmozdulást a POFOSZ — az MSZMP hajthatatlan. Elnökük, Thürmer Gyula interjút adott lapunk munkatársának. — Nem fél a szombattól, elnök úr? — (Sóhaj.) Ha a saját tagságunkat, a rendezőket, a kongresszus résztvevőit vizsgálom, nincs mitől félnünk. Embereink higgadtan, józanul készülnek a kongresz- szusra. Bízom a kormány és a helyi önkormányzat bölcsességében is, hogy az esetleges provokáció elkerülésére minden szükséges intézkedést megtesznek. Reméljük, hogy a tüntetésre készülő POFOSZ-osok és más politikai erők sem mennek bele kalandor akciókba. — Az önök egyik nyilatkozatában azt olvastam: megkezdődött a kiszorítósdi a politikában. De kiszorítani csak azt lehet a politikából, aki amúgy jelen van benne. A Munkáspárt hol és mennyire van jelen? — Az öt plusz egy parlamenti párt — a szocialista pártot én egy kicsit elkülönítem a többitől — abban a képzeletben él, hogy csak az a politika, ami a Parlamentben történik. Nem kell különösebben bizonygatni, hogy a Parlamentben nem az történik, amit az emberek elvárnak tőle. Mi ott vagyunk az önkormányzatokban, és onnan nem engedjük magunkat kiszorítani. Ott vagyunlk számos megmozduláson. Nagyon jók a kapcsolataink több ágazati szakszervezettel, a kongresz- szus kapcsán erősíteni akarjuk az ifjúsági szervezetekkel való kapcsolatainkat, tehát ha pozícióinkra támaszkodva jó politikát folytatunk a jövőben, az elkövetkezendő választáson a Parlamenten belül is ott leszünk. — Mikor lesz a következő országgyűlési választás? — Az a benyomásom, hogy ’94-ig nem tud működni ez In-jenes egészséoügyi továbbképzés A Kereszténydemokrata Néppárt — szolgáltatásait bővítendő — ingyenes egészségügyi tanácsadást tart ma Miskolcon, a Dózsa György u. 7. szám alatti irodájában, A beteg gyermekek otthoni ellátása, mielőtt orvoshoz kerülnek címmel. Dr. Orosz Imre ad tanácsokat, 17 és 19 óra között. A Vörös tér Dior ja Hoayan öltözik a szovjet parlament „Azt nem mondanám, • hogy egyáltalán nem tetszik Gorbacsov külleme, de tény. hogy esetlen. A jó ruha ugyanis a második bőre az embernek, és Gorbacsovról ilyesmi nem mondható el.” Amikor az utcára került Ig- mand mester — Brezsnyev udvari szabója — véleménye, Gorbacsovnak az első bőre is veszélyben volt, a puccs révén. Az Argumenti i fakti című lap éppen ez idő tájt foglalkozott a nagy témával: hogyan öltözik a szovjet politikai elit? Szerinte Gorbacsov paraszt-kinézete nehezen illik ahhoz a tisztséghez, melyet betölt. „Való igaz, hogy az öltözködés tudományát országunkban senki sem szívja magába az anyatejjel, és éppen ez a magyarázata, hogy Gorbacsov is attól tart néha hogy nem a feladatának megfelelő módon jelenik rrteg.” És Brezsnyev? „öltözködését illetően is rendkívül konzervatív volt, nemcsak ódivatú, hanem kifejezetten divatellenes. Az ő idejében a Központi Bizottság és a Minisztertanács kistisztviselői engedhették meg csupán, hogy világos öltönyt viseljenek. A rövidujjú ing felért a hazaárulással” — nyilatkozta a volt diktátor szabója. Zajcev, szovjet divatkreátor — akit Moszkvában szívesen neveznek a Vörös tér Diorjának — lehangoló bizonyítványt állított ki a mai politikacsinálókról. „Parlamentünk, divatszempontból az anarchisták gyűjtőhelye. Vannak, akik képtelenek szakítani a bürokrácia ósdi szokásaival, vannak, akik úgy modernizálják a ruhatárukat, hogy amikor szónokolnak, azt a látványt keltik, mintha a mezőre indultak volna, ám az utolsó pillanatban meggondolták magukat, és inkább beugrottak a Legfelsőbb Tanácsba.” $ Szőlőédesítő szép napok, szelíd fények a folyón... vége” a parlament. Vagyis előbb lesz ennél a választás. Pontosabb jóslásokba bocsátkozni nehéz. — Mekkora tömegek állnak a Munkáspárt mögött? Bástyái orma — három kereszttel Palóckutattís, nagy szakmai erőkkel — Két év elég idő volt ahhoz, hogy eloszlassa az emberek illúzióit. Itt nem egy nyugat-európai mércével mért fogyasztói társadalom jött létre. Ami van, azzal elégedetlenek az emberek: így azzal is, hogy a szakszervezeti jogokat megtépázták, a sajtót korlátozni próbálják. De sok dolog zavarja őket a külpolitikában is. Furcsán hangzik, amikor egy tízmilliós ország vezetője ad tanácsot az amerikaiaknak, vagy a NATO kapuján kopogtat. NemNATO- védőernyőre van szüksége Magyarországnak, hanem hogy független, semleges or szág legyünk. Ezért, s ilyen célok jegyében sokan jönnek el a gyűléseinkre, a bázisunk erősödik. — És a saját bázisa? Hogyan alakultak a személyes pozíciói a pártjában a szovjet puccsisták melletti augusztusi nyilatkozata óta? — Augusztuson túl vagyunk. Augusztus a munkásmozgalom egésze számá • ra iskola... — Amennyiben? — Iskola elsősorban abban, hogy a szovjet események — mint utólag kiderült — nem a demokrácia irányába mentek el, nem egy sokszínű politikai társadalom fejlődési irányába, hanem korlátozták a demokratikus jogokat, az élet nem lett jobb. A mozgalomnak végig kell gondolnia a gorbacsovi politika tapasztalatait, s hogy mi vezethetett az augusztus 19-i fordulathoz. Ami engem' fiiét, kollégáimmal végiggondoltuk, hogy szüksége van-« az országnak erre a pártra. A válasz Magyarországon mindenhol az, hogy Igen. Örömmel tapasztalom, hogy igénylik is mindenhol kollégáim és az én személyes jelenlétemet a magyar politikában. (bujdos) Az előző részben a megyei múzeumi szervezet felállását taglaltuk beszélgetőparne- remmel dr. Petercsák Tivadar Heves megyei múzeumigazgatóval, ezen belül a tájházakról és a magánmúzeumokról váltottunk szót, amelyeknek szakmai felügyeletét továbbra is ellátják. A klasszikus értelemen múzeumnak számító intézmények Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban találhatók. Illetve Hevesen is van egy kiállítóhely, ami múzeummá válhat. Vajon hogyan működtethetők ezek az in'tézmények? Elegendő-e az önkormányzattól kapott keretösszeg, vagy sikerül még valamilyen vállalkozásokkal kiegészíteni? — Kezdjük a Dobó István vármúzeummal. Egyáltalán, mire telik? Folytatják-e a helyreállítást? — Talán köztudott, de említésre méltó, hogy ez a leglátogatottabb műemlékünk. Évente félmillió ember keresi fel. Néhány éve bizonyos csökkenés mutatkozik, megközelítően 80 ezerrel kevesebben látogatnak el hozá'ík, főként a diákok távolmaradása érzékelhető. Ez nyilván összefügg azzal, hogy az iskolák és a szülők Is szegényebbek. Ugyanakkor a keleti turisták is kevesebben jönnek. Mindezt azért hozom szóba, mert a bevételeink alapvető forrása a belépőjegyek ára. Ezt persze nem lehet egy bizonyos szint fölé emelni, mert akkor még jobban elmaradnak a családok. — Ami a kérdését illeti. A rekonstrukció igazából 1957—58-tól folyik. Meg kell mondjam, a ’80-as évek közepe táján volt olyan év is, amikor 43 millió forintot fordíthattunk a vár helyreállítására. Jelenleg ez az összeg 23 millió forint. Ezt a Heves megyei önkormányzat, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség adja össze, illetve a saját felújíht Az egyik időszakos kiállítás « paridi üvegeket mutatja be — tiszta fényükben, valamint Rénes György munkáinak legszebb darabjaiból láthatnak összeállítást az érdeklődők. Felvételünkön egy régi szecessziós ajtó, amely egy gyógyszertár bejárata volt. (Szabán felvétele) tésl karé tünket is hozzátees- szük. — Korábban sokat cikkeztek arról, hogy életveszélyes a nyugati várfal. — Valóban. Meglehetősen máüéücony ott a fal. Szükség volt egy támfalas megerősítésre is, hogy a városlakókat védjük. De az északi várfalnál és a délinél is, egészen a Gergely bástyáig „Minden dalok atyja” Az Orpheus Orpheusró! Ontematikus lapszám mennek, a helyreállítási munkák, illetve a déli várfal környékén víztelenítéssel“ is foglalkozunk. — Valamikor a vár közepe tűnt a legelhanyagol- - tabte résznek. Itt mi a helyzet most? — Tulajdonképpen a kálváriadombról van szó, vagy másik nevén a Szép bástyáról. Itt megközelítően 5 millió forint ráfordítással egy régészeti kiállítótermet szeretnénk kialaktíani, megtartva a bástyaformát három kereszttel. Innen gyönyörködhetnének a látogatók Eger panorámájában. Ehhez kapcsolódna az úgynevezett Hyppollt kapu kibontása és helyreállítása. — A várnak volt egy középkori székesegyháza. Ezt mennyire sikerül helyreállítani? Az Orpheus irodalmi folyóirat sorrendben 6. számát — a II. évfolyam összevont 2—3. számát — éppen Or- pheusnak szentelte, ily módon „öntematikusnak” nevezhető (lehet, hogy új kategória született?). Az inkább kötetnek, mint folyóiratnak nevezhető periodika (272 oldalas) élén Keresziúry Dezső Orfikus töredékek című verse áll. Róbert Böhme ezt követő tanulmányában Orpheuszt és Homéroszt jelöli meg a két legfényesebben ragyogó névnek a görög világban, hiszen a klasszikus kor kiemelkedő szellemeinek megnyilatkozásaiban Orpheusz mindig ott szerepei az előkelő (költői) névsorokban. Ügy vélhetnénk, hogy Orpheusznak meghatározott helye van a történelemben (időben megelőzve Homéroszt), s a tudomány annak ismeri el őt, ami a görögök számára volt: első a kiválók között, „minden dalok atyja”, ahogyan Pindarosz ünnepli. Orpheusz valóban misztikus alak, mert mint Böhme írja: „Minél többet kísérleteztek azzal, hogy Orpheuszt a tudomány eszközeivel ragadják meg, azaz minél inkább törekedtek történeti személyének és irodalmi művének előállítására, annál megfoghatatlanabbá vált e közeg számára, mígnem a tudomány büszkén kinyilatkoztatta : Orpheusz soha nem is élt.” Ezután a szentencia után már nyilvánvalóan hiába bukkantak fel létezését alá- lámasztó tények (Püthago- rasz is említi Orpheusz nevét, valamint az, hogy Dél- Itáiiában éltek ezt a nevet viselő emberek), mindössze annyit változtattak a képen, hogy egy gyanú? orfikus szekta létezését feltételezik, amely valamikor a hatodik században alkotta volna meg Orpheusz alakját, ilyeténképpen minden korábbi nyom és jel egyazon „hamisító centrumból” származna. A folyóirat mostani száma bőséggel szolgál illusztrációkkal is: Rodin híres szobra mellett Ferenczy Károly, Reich Károly és Varga Imre művei is ott láthatók számtalan más képzőművészeti alkotás mellett, melyek mind Orpheusz — emberileg és művészileg okvetlen — hiteles képmásai. Lehetetlen felsorolni a közel 300 oldalas kötet olvasnivalóit (23 tételből áll a tartalomjegyzék), ezért önkényesen emeljük ki Martin L. Davies „Orpheusz vagy Klió?” című tanulmányának néhány sorát kedvcsinálónak. Az „Elmélkedések a történelem hasznáról” alcímet viselő tanulmány szerzője úgy véli, Klió, a történelem múzsája vénséges és törődött, cinikussá vált az emberiség tetteinek feljegyezgetése közben. „A történelem — mondja Klió — nem a haladás szférája; ez a gondolat a takarékpénztárak elmélete. Mérhetetlen ostobaság — mondja Klió — a történelmet hatalmas bankszámlának tekinteni, amelyre az emberiség automatikusan fizet be újabb és újabb summákat, amelyeket sosem vehet ki többé.” Kájé — Sajnos az eredét! építőanyag, a tufa kipusztult, de a műkő megmaradt. Bizonyos állagfeknérést fogunk végezni, s a következő évtől elkezdjük a rekonstrukciót. Jön a honfoglalási évforduló 1996-ban, s tudvalevőleg Szent István elsőként alapította az egri püspökséget, úgyhogy szeretnénk időre elkészülni a munkálatokkal. Még annyit hadd mondjak, hogy a gótikus palota lépcsőjét is kicseréljük, egyébként ez bonyolítja le a legnagyobb forgalmat. S természetesen a korábban helyreállított várfalak karbantartását sem hanyagolhatjuk el. — A szakmai munkák közül mit tart kiemelésre méltónak? — Amire igazán büszkék vagyunk, az a palóckütatás. Most jelent meg egy 4 kötetes gyönyörű sorozat, amely ezt a sok éve tartó, nagy szakmai erőket mozgósító kutatást adja közre, s amit a vármúzeum gondozott. (Folytatjuk) Karosi Imre
