Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
1991-10-14 / 239. szám
Kelendő az alma r A Nagymiskolci Állami Gazdaság állja a versenyt Ha ezt a kutyaős sejtette volna 2. A maffiá nem ve Bon co'ás csak altatással Vigyori, bokáig se ér, de ahogy illik, előtör házőrzői minőségében, ö a kivételezett a sintértelepen. Jó kutya hírében áll, Dovák Bertalan telepvezető nem adná semmiért. Jókora láncot vonszol maga után, s akkora nyakörvet visel, mint kit deresre húztak. Rettenetes csaholás a ketrecek felől. A kicsi korcs mama elfordul hat kölykétől, inkább egy hatalmas csontot dédelget. Ugatnak és esznek. Mindkettő a félelem mellékterméke, villan belém. A telepvezető az irodában az „Állatkísérletek Etikai Kódexét' teszi elém. Nem igaz, hogy altatás nélkül kísérletezhetnének állatokon. Felhatalmazva a debreceniek által, közli, hogy a kísérletes sebészeti intézetben medikusok képzésére használják föl a kutyákat. — Harminc éve prosperálnak, úgy hat éve európai színvonalon. Ennek az intézetnek nagy jelentősége van. AZ INDULÓ AR; 1500 FORINT — Elhiszem. De elöljáróban annyit, hogy mennyi idő eltelt« után rendelkezhetnek szabadon egy begyűjtött kutyával? — Egy hét után. Addig tartjuk, addig jöhet érte a gazdi. Utána is elsődleges feladatunknak tekintjük, hogy találjunk neki gazdát. Tévhit az, hogy innen egyenesen Debrecenbe kerülnek a kutyák. — Rendben. Nézzük a számokat. Mennyit kell fizetnem ha jövök a kutyámért, s mennyit, ha vásárolni akarok? — Naponta 50 forint a tartásdíj, 150 forint a beszállítás és megint 150 a kiváltás díja, ehhez jön még egy százas az egészségügyi ellátásért. A vásárlásnál az induló ár 1500 forint, s fajtatisztaságtól függően lehet 4—5—6 ezer forint. — Nyilván ezek a bevételek nem fedezik a költségeket. Mennyit ad az önkormányzat? — Erre az évre 3,4 millió forintot kaptunk. De ehhez tudni kell, hogy a szükség- szerű begyűjtésen túl az elütött állatokat is mi hozzuk be, illetve a megromlott húsokat. élelmiszereiket a boltokból. — Tegyük fel, hogy senkinek nem kell kutya. Menyí|c Dovák Bertalan: Szeretjük az állatokat, s igyekszünk nekik gazdát találni. nyi idő után utazik Debrecenbe? — Két-három hónap. — S ott meddig élhet még? — Ez attól függ. — Mitől? — Egy pillanat, idézem a kódexből: „A kísérletekbe a lehető legkisebb számú állatot kell bevonni. Egy és ugyanazon állaton tartósan és ismételten csak akkor lehet kísérletet folytatni, ha azt az elfogadott kísérleti terv megköveteli”. — Ez nekem egy kicsit, hogy úgy mondjam tág fogalom. Meddig élhet a kutya, ha odakerül? — Két-három évig. De hadd emeljek még ki valamit az etikai kódexből, ugyanis elterjedt, hogy azok a bizonyos rapsicok, akik kutyákat fogdosnak be, Debrecenben adják el őket a kísérletes sebészeti intézetnek. „Állatot vásárolná csak tulajdonostól, vagy hivatalos szállítótól lehet.” RÓKA LES A RÁCS MOGUL — Ezek szerint az a bizonyos kutyamaffia semmiképpen nem értékesíthet kísérleti célra kutyát? Mondjuk hamis papírral? — Nem hiszem. Nincs szükség annyi kutyára, hogy az intézet mástól is vegyen, mint hivatalos helyről. Egy róka les a rács mögül. Még kölyöikként hozta be a vadász, mert az anyját kilőtte. Lesi a kicsi Vük a pulykát a szolgálati lakás udvarán. — Nemrégiben ide költöztünk, — mondja Dovák Bertalan. — Én igyekszem hivatásként ellátni a feladatomat. Szeretem az állatokat. Gazdát igyekszünk keresni a felelőtlen gazdák helyett ... (Vége) Az idén országasan húsz százalékkal kevesebb alma termett. (Szabolcsban harminc százalékkal), mint tavaly. Mi nem panaszkodhatunk, a termés minőségére és mennyiségére — kezdi beszélgetésünket Kovács Zoltán főágazatvezető, a Nagymiskolci Állami Gazdaság felsőzsolcai gyümölcsösében. — Gazdaságunk 159 hektáron termeszt almát, 32 hektáron körtét. Számításaink szerint elérjük a tízéves táiagot, a hektáronkénti 28 tonnát. Ez összességében 450 vagonnak felel meg. — Hogyan értékeli a Szedd magad akciót? — 1983 óta csináljuk nagy sikerrel, a termés 10 százalékát sikerül így értékesítenünk. Előnyét azt hiszem nem kell vázolnom, a vásárló is jól jár, saját magának szedi a gyümölcsöt és a 15 Ft/kg ár is elfogadható, ha a piaci 25—30 forintos átlagárat vesszük figyelembe. Mi is jól járunk, hiszen megtakarítjuk a szedés, a rakodás és szállítás költségeit. Most minden zsebre megy, talán ezért is volt sikeresebb az akciónk, a tavalyinál nagyobb volt az érdeklődés. — Évek hosszú során Iskolákkal kötöttek szerződést, diákok szedték az almát. Két éve nem foglalkoztatnak tanulókat a szüretelési munka során. Miért? — Az akkori rendelet olyan egészségügyi és egyéb előírásokat tartalmazott, amelyeknek nem tudtunk eleget tenni. Például a napi egyszeri meleg étkeztetést, hogy mást ne említsek. Képtelenség lett volna megvalósítani, nem beszélve arról, hogy elvitte volna a nyereségünk nagy részét. A legfőbb ok: munkájuk minősági szempontból erősen kifogásolható volt. Ezért felnőtt dolgozókat alkalmazunk, autóbusszal szállítjuk őket ide Kazincbarcikáról, Edelényből, és környékükről. — A jó termés nem jár-e értékesítési gondokkal? — Szerencsére nem panaszkodhatunk. Az idén Nyugat-Európából, sőt még a mediterrán országokból Is keresik a magyar almát. A virágzáskor, terméskötődéskor beköszöntött fagy ott nagyobb károkat okozott, mint nálunk. A termesünk 10 százalékát hűtőházi tároután nyugatra exportáljuk, 50 százaléka cseh és szlovákiai piacra kerül, egy részét püréalma minőségben, ömlesztett formában szintén nyugatra adjuk el, a többit ipari almaként értékesítjük. Közvetlenül nem érint bennünket a szovjet piac elvesztése. Beszélgetésünk idején bebetér az irodába, kamionügyben intézkedik Peter Úrban, a Zelenina Presov (az A fűtési szezon kezdetével és a távhő-áremelések- kel összefüggésben az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz, a sajtóhoz, az érdekképviseleti szervekhez és az önkormányzatokhoz sok állampolgári levél, kérdés, bejelentés érkezik. Ennek egy része információhiányból, vagy téves információból ered. Ezért a minisztérium az alábbi tájékoztatást adja. Az Országgyűlés az 1991. évi költségvetés jóváhagyásakor az energiahordozók és a távhőszolgáltatás árainak támogatására az előzőekhez képest lényegesen csökkentett összeget hagyott jóvá. Ez az összeg csak az első fél évben tette lehetővé az árak támogatását, ezért június hó elsején jelentősen emelkedett a tüzelőanyagok ára. Az ártámiogaté«» megszűnte a távhőszolgáltatásnál azt is eredményezte, hogy a fűtési idény kezdetétől érvényes árakat a hőszolgáltatók költségeiből kiindulva kell megállapítani. Ez a módszer településenként eltérő árakat eredményez. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium október I-jei ármegállapítása már ennek megfelelően készült. Az ármegállapítást háromhónapos munka előzte meg. A hőszolgáltató vállalatok kötelező árképzési elveket és sémákat kaptak, és beküldött kalkulációikat az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium felülvizsgálta, hogy megfelelnek-e az előeperjesi Zöldért) minőségi átvevője, öt héten át, távol a családjától végzi nehéz munkáját. — A jonatán és a star- king kiváló minőségű, a golden is jónak értékelhető. — mondja. Négy város raktárába szállítunk. Vásár, lóink igényesek, szeretik a magyar alma ízét, zamatét, ezért megadják a 13 koronát kilójáért. Bíró István írásoknak. Az elvektől eltérő többleteket a felülvizsgálat során nem vette figyelembe, és egyúttal vizsgálta, hogy a fajlagos értékek a szolgáltató nagyságát is figyelembe véve nem túlzottak-e. Ilyen esetekben az árkalkulációt módosította. Végül az Állami Számvevőszék távhőszolgáltatással kapcsolatos vizsgálati tapasztalatai alapján a minisztérium a kalkulált árak egységes csökkentésével megtakarításra kényszerítette a távhőszolgáltatókat. A Fővárosi Távfűtő Művek önként vállalta, hogy ez évben a június 1-jétől érvényes fűtési díjat nem emeli. Ebből kiindulva a minisztérium azoknál a vállalatoknál, ahol az. előbbiek szerint korrigált költségszint a 104,40 Ft-os (június 1-jétől érvényes) árat lényegesen nem haladta meg, a vállalatokkal történt tárgyalás után az árat ugyancsak ebben az értékben állapította meg. Azon települések önkormányzatainak, ahol a fűtési díj a 125 Ft/légm3-t meghaladja, a Pénzügyminisztérium egyszeri támogatást folyósít. A támogatás mértéke a 125 Ft feletti díjhányad 80%-a. Ezt az ösz- szeget az önkormányzat a távhőrendszer korszerűsítésére fordíthatja, amelytől várhatóan elérhető a kiugró költségek csökkentése, illetve ebből az összegből szociális támogatásban részesítheti a megnövekedett költségek miatt lehetetlen helyzetbe került polgárait. Az Ipari Minisztérium tájékoztatója jfc Kellek én még valakinek?..(Szabán felvételei) (karos!) lás és megfelelő osztályozás • i Juga György Miskolc város 15. sz. vá.'aiitókerülcté- ne*k (Szentpéteri kapu es környéke, Deák tér és környéke) önkormányzati képviselője fogadóórát tart ma 16—18 óra között, a 10. Sz. Általános Iskolában (Katowice u.). A fogadóórára tisztelettel várja választópolgárait. Értesítjük az Árpád u. páratlan és 2-től 58 számig terjedő oldala, a Kuruc u.. Berekalja, vár környéke, valamint a kisvasút és a Táncsics tér ' közötti terület választópolgárait, hogy Rusz- kabányai András és Kis Péter önkormányzati képviselők ma 18—19 óra között a Vár u. 5. szám alatt fogadóórát tartanak, amelyre tisztelettel várják a lakosságot. Polgármesteri Hivatal önkormányzati Iroda A kurblis” telefon bosszúja Né íves. Polgármesteri hivatal, reggel nyolc óra. Indul a nap. A polgármester asszony a nem régen felszerelt új telefonon a postát csengeti. Meg mindig csenget. Végre! Felveszik a telefont. Hívó fél: — Vilma néni! Tessék már nekem meghívni Szikszó 19-et! Postamester: — Micsodát? Ml az? Hívó fél: — Szikszó 19-et. Az ATEV-et. Postamester: — Micsodáét? Hívó fél: — A dögöst! Postamester: — Jó, jegyzem. Egy óra múlva. Hívó fél: — Vilma néni! Nem jön Szikszó? Postamester: — Mindjárt | megnézem. Csak ellenvonal jött. A négyes: postahivatal még kézi kap- csolásos („kurblis”) telefonnal üzemel. Fél óra múlva. A polgármesteri hivatalban cseng a telefon. Hívó fél: — Halló! A négyesi polgár- mester asszony vagyok! Hívott fél: Csend. Hívó: — Halló! Halló! Halló Szikszó! Hivott: — Halló! Jó napot kívánok! Tessék... Megszakad a vonal. Hívó: — Halló Vilma néni! Megszakadt a vonal! Postás: — Megszakadt? Hívó: — Meeg! ! Postás: — Újra hozotm. Tedd le a kagylót. Fél óra múlva. Hívó: — Hallóóó! ! Hallóóó! 1 A telefon csökönyösen hallgat. A hívó berekedt. Torkán torz hangok gurgulázr.ak föl. Átadja a kagylót az egyik fiatal munkatársának. Jói tette. Mert ugye a fiatalok még jó tüdővel, ép hangszálakkal rendelkeznek. A fiatal kolléganőre rácsukják az ajtót. Egy másik szobában az időköriben összegyűlt ügyfelék röhögnek. A fiatal torok ordít. Aztán üvölt. Jól nevelt kislány: nem káromkodik. Csak kipirultan ordibál. Hurrá! Sikerült! Elviszik a döglött tehenét. Szent-Imrey Tamás Vannak döntések, amelyeknél tudja az ember, hogy a nemnél vagy az igennél mit nyerhet és mit veszíthet. A világkiállítás ügye innen, a magyar vidék békaperspektívájából nézve azonban nem Ilyen. Csütörtök este a fővárosi ön- kormányzat nemet mondott az expóra. Előtte a sztár pénzügyminiszter, Kupa Mihály Is túl kockázatosnak ítélte a vállalkozást. Mindezt tudván, vajon most itt nekünk, az ország északkeleti csücskében mit kell szólnunk a fővárosiak döntéséhez? örülni annak, hogy esetleg majd így egy vidékre támaszkodó világkiállítás eszméje kerül előtérbe? Avagy valóban elhinni, hogy az anyagi bukás közvetlen esélye fenyeget a világkiállítás megrendezésével, s ha elkerüljük, az jő a vidéknek és a fővárosnak is? De az is lehetőség, hogy bosz- szankodnunk kellene. Azon mégpedig, hogy újra hagyunk elúszni egy hajót, elmúlni egy lehetőséget. Mert lehet, hogy a világkiállítás-hívőknek van Igazuk. Lehet, hogy a vidéknek is jó lenne, hiszen, ha az ország jól jár, az jó mindenkinek. No, de mi van, ha azok véleményét is megfontoljuk, akik azt mondják: ha lenne is világkiállítás, és még nem is járna nagy bukással, a vidék — különösen az ország ezen fele — úgyis a rövidebbet húzná, azaz: a megrendezés terheit itt is viselnék, de a haszon a fővárosba koncentrálódna. Így állunk tehát itt, a Bükk lábainál, azaz sehogy. E kutya nagy bizonytalanság közepette kezd úgy tűnni, hogy alighanem a tokajiaknak van igazuk, akik azt mondják: ha lesz expo, ha nem lesz, ők megcsinálják a maguk bor-expóját. Ha expo nem is, de az eddiginél jóval nemzetközibb, nagyobb, rangosabb ipari vásárra Miskolc is kötött szerződést, s ha arra gondolunk, hogy a Miskolcnál jóval kisebb — 100 000 fő alatti — németországi Soest például egy sörfesztiválra milliós vendégsereget képes összehozni, akkor azt is mondhatjuk: nem igaz az, ha az önálló vidéki kezdeményezésre valaki azt mondja, ez az a bizonyos veréb, a túzok helyett. Ugyanis itt a biológia törvényszerűségei nem élnek: verébből is lehet túzok, kis szerencsével... (Un*
