Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

1991-10-09 / 235. szám

mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik

Múseumok a% önkormányzatoknál (1.)

Leket-e tájházat eladni?

Magángyűjtemény palóc hímzésből

„Jártunk Gárdonyin” feleimmel lírai megemlékezést tettem közzé annak apropóján, hogy az egri vármúzeumban az íróhoz méltó síremlékhelyet alakítottak ki, természetes anyagokból,

megszüntetve a korábbi „betonos megoldást”. így utaltam egy betonozó kor betonozó brigádjaira. Ám épp ez váltott ki ellenérzést — a múzeum vezetése körében. Dr. Petercsák Tivadar múzeumigazgató, megértve jó szándékomat, az egyértelműség kedvéért kérte, pontosítsák: a szó szoros értelmében soha nem járt senki Gárdonyin, hiszen mégha betonból is, de a sir mindig kiemelkedett a járószintből, ■ ama betonozó koriban is mindig friss virág jelezte a szeretetet, az emlékező gondoskodást. A múzeum vezetése kiemelt feladatának tekintette, hogy az emlékhely méltóképpen fogadhassa a látogatókat.

S ha már ez a kis malőr összehozott az igazgató úrral. valószínűleg nem érdektelen elidőzni jó néhány kérdésnél, amelyek a jelenlegi helyzetre, működési feltételekre vonatkoznak.

— Pillanatnyilag ki a

gaada?

— ESŐ! járóban annyit hadd

mondjak el, hogy a múzeumi szervezetben vannak országos, megyed hatáskörűéit, ssak- és magánmú zeumok. Az önkormányzati törvény kötelező feladatként Irta aló a megyei önkormányzatok «■imára a matgwi múaeumi

if. Marco Cassagrande olasz

mester szobra Szent Istvánt ábrázolja, aki az egri érsekséget alapította.

(Szabán felv.)

szervezet fenntartását azzal a korrekcióval, hogy bizonyos regionális funkciókat is ellátnak. Az olyan múzeumok, amelyek csak helyt vonatkozásúak, a helyi ön- kormányzatok kezelésébe kerültek, például a téjházak.

— Ha Jól ártom, a ■oakmai felügyeletet továbbra Is Önök látják el.

— Igen, Így van. Ezek többnyire népi műemlékek, a az üzemeltetők kötelesek velünk egyeztetni a szakmai kérdéseket.

Ihürmer: „A kormány kihívta a sorsot maga ellen1

.3»

A kormány gazdaságpolitikája általánosságban és részleteiben is megbukott. Nem férhet hozzá kétség, hogy a privatizációra épülő politika nem hozta meg a várt sikereket. Kiderült róla ugyanis — és ezt csak az elvakult emberek nem látják —, hogy a privatizáció nem lehet cél, csak eszköz. Támogatjuk a vegyes gazdaságot és ennek mértékében a privatizációt is — ezt Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke jelentette ki tegnap Miskolcon.

Az MSZMP hétvégi XV. kongresszusa előtti utolsó nagygyűlésen a Diósgyőri Vasasban lelkes sokaság fogadta a politikust. A jelenlévők meggyőződhettek róla: még mindig az MSZMP ké- j pes egy-egy ilyen rendezvényre a legtöbb embert megmozgatni. A párt ezúttal is hozta a formáját. Kibontott vörös lobogók lengtek az előtérben, fogyott a Szabadság, s gyűjtést rendeztek a párt lapjáért.

Thürmer Gyula — ahogy az lenni szokott — a legnagyobb parlamenten kívüli párt vezetőjeként most sem fukarkodott a kormány bírálatával. Arról is beszélt, hogy a munkaerőpolitika is megbukott. S ezzel a kormány és az MDF kihívta a sorsot maga ellen. A munkanélküliség. az árak növekedése elviselhetetlen helyzetet teremthet. Nemcsak

gazdasági, de politikai természetű bajok is vannak — mondta.

A XV. kongresszussal kapcsolatban arról beszélt, hogy a tanácskozás lezárja azt a kétéves időszakot, ami azóta telt el, hogy a párt újjáalakult. Szeretnék megvetni egy olyan korszerű munkáspárt alapjait, amelyik a XX. század végén és a XXI. század elején a parlamentben és a mindennapi küzdelmekben is képes — és akarja is — a dolgozó emberek érdekeit képviselni.

Szóba kerüit az íz. hogy bizonyos erők akarata ellenére mégis Salgótarjánban tarthatják kongresszusukat a munkáspártiak. Mint fogalmazott: nem volt számukra váratlan, hogy az MDF helyi képviselői támadásba lendü'tek. A Munkáspárt és általában a baloldal ellen az egész országban igen éles támadás indult meg az utóbbi hónapokban. De annak örülnek, hogy akadtak józanul gondolkodó és előrelátó emberek a helyi önkormányzatban. a Munkáspárt, a Szocialisták, SZDSZ soraiban. akik az alkotmánynak és a törvényeknek megfelelően arra szavaztak, hogy ott lehessen a tanácskozás.

Thürmer Gyula az esti lapzártakor még tartó gyűlés előtt interjút adott munkatársunknak, amit lapunk holnapi számában közlünk.

(bujdos)

— Remélem, az érintettek nem veszik rosszindulatú feltételezésnek, de történetesen egy szegény ön- kormányzat értékesitheti-e ezeket a tájházakat? Esetleg más funkcióra? Teljesen eltérőre is?

— Műtárgyakat semmiképpen sem adhatnak el, az épületeket sem szabadon. A hasznosítás az más. Nem kizárt, hogy lehet kapcsolni más tevékenységgel, de ilyenkor a mi véleményünk is döntő. Jó példa a Reme- nyik Zsigmond Emlékmúzeum, ahol a múzeumot ösz- szevonták a könyvtárral, ezáltal a látogatók el is mélyülhetnek a témában, vagy éppen az olvasók megtekinthetik egyúttal a múzeumot is.

— Talán u sem leki- estnyló kérdés, hogy egy- egy helyi önkormányzat mennyire tud egy tájhá- mat a Jelentőségének megfelelően kezelni?

— Nézze, éppen ilyen megfontolásból maradt nálunk például a kisnámai vár és a szlovák tájház, hiszen a vár a nemzeti örökség része. De ugyanilyen jelentőségű néprajzi szempontból a páráéi palócház Is.

— & » migánmúieamokkal mi a helyset?

— Kettő van a megyében, ami említésre méltó. Az egyik Asztalos Joháik fafaragó munkáit mutatja be. A felesége rendezte be a házukat. Párádon. A másik Mátrai (Íreden van, Szakács Józsefné gyűjtését tárja a látogatók elé. Ezek a kiállított tárgyak a palóc hímzést reprezentálják.

— Ezek mellett hol működnek a klasszikus értelemben véve múzeumnak számító intézmények.

— Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban. Kevesen is van

egy kiállítóhelyünk, ami múzeumi rangú intézménnyé válhat.

(Folytatjuk)

Karos! Imre

Az IC(P)*bál szépségkirályooje

Családi körben

Kurusta Erikával, azIC(P) Rt.-bál szépségkirálynöjével szülei szolgálati lakásában találkoztunk. A háromszobás, barátságosan berendezett otthonban külön kis kuckója, elvonulási lehetősége van a négy és fél fős család minden tagjának. Erika az, akinek szobájában a fél fő, vagyis az Adaggio Aliz névre hallgató egyéves törpeuszkár rendszerint tartózkodik. Érkezésünkkor az előszobában fogadott minket.

Hamarosan világos lett számomra, hogy egy olyan családba csöppentünk, ahol mindenki a munkájának él, szeretettel, lelkiismeretesen végzi azt. Ezt jelzi az a pezsgősüveg is, amelyet a papa 25 éves munkaviszonyára bontottak, s hamarosan Erikával is munkájáról csevegünk.

— Mikor és milyen beosztásba került a céghez?

— érdeklődöm.

— Szeptemberben volt két éve, hogy a közgazdasági szakközépiskola elvégzése után, egy álláshirdetés nyomán az IC(P)-hez kerültem. Kezdetben az iparfejlesztési igazgatóságon dolgoztam, de már másfél éve a sajtóosztály titkárnője vagyok. Jobban érzem itt magam, mert a munkám változatosabb, a hagyományos titkárnői tevékenységen túl az IC(P) háziasszonyaként vállalati ünnepségeken, képviseleti megnyitókon. szponzoráló akciókon « céget képviselem.

— Irodájában korszerű gépeket láttam. Hol tanulta meg a aaómítógép késelését?

— legkedvesebb és legtöbbet használt gépem egy számítógépes szövegszerkesztő, amely lényegesen meggyorsítja és megkönnyíti a szerződéskötés, levelezés és iktatás munkáját, hiszen minden adat lemezen van tárolva. A szaíkközépiskolá- ban számítógépekkel nem dolgozhattunk, így az elmúlt két év alatt két számítógépes tanfolyamot végeztem el, a jeles oklevelemre büszke vagyok. De a szövegszerkesztőn kívül minden titkárságon található telefax, fénymásoló emeletenként több is.

— Amikor az időpontot megbeszéltük, benn a munkahelyén feltűnt, hogy

>|c Ritka pillanat. Együtt a négy és fél fős család.

többen hasonló ruhát viseltek.

— Biztosan hétfői napon találkoztunk, ez ugyanis a vállalati belső nap, amikor mindenki bent tartózkodik, s a titkárnőknek ekkor a formaruhájukban kell bent lenniük. Ez jelenleg fekete kosztüm, piros, vagy fehér blúz, fekete körömcipő. Ezt mindenkinek saját méretére készítteti a cég. A hétfői napokon kívül a rendezvényeken is ebben kell megjelennünk.

Egv rossz mozdulat, s az azt követő fájdalmas fel- szisszenés után elmesélte nyári „üzemi balesetét”, amikor a pécsi vásárról hazafelé autóbalesetet szenvedett. Közel két hónapig táppén* zen volt, s bizonyos tünetek mára is megmaradtak, szükség lehet újabb kezelésekre. Am addig is napi 8—lOórát dolgozik, sétáltatja Alizt, olvas, zenét hallgat.

T. N. E.

Szimultán játék a gyermekekért

i és íj iifi

„Nekünk szimultánt kell játszanunk a gyermekegészségügyben” — így fogalmaz dr. Velkey László professzor a Magyar Gyermekorvosok Társasága országos kongresz- szusának programjához írt előszavában.

A szimultán jelző sajnos nem túlzás, hanem szomorú dicsőség: a borsodi térségben a gyermekek egészségéért dolgozó orvosnak egyszerre kell megküzdenie a |

Egy csillagász emlékére

Gacsályt szikrázó csillagok milliárdjaival átszőtt kárpit borította be azon az éjszakán, mikor megszületett. Akkor még senki sem sejtette, hogy e csodálatos égbolt milyen meghatározó szerepet játszik majd életében.

Debrecenben történelem és földrajz szakon szerzett diplomát 1940-ben, majd meteorológiából doktorált. Mikor 1945. december 7-én belépett a Hunfalvy (ma Kilián) Gimnázium falai közé, már megérett benne az elhatározás, hogy megismerteti az embereket a csillagvilág titkaival.

Dr. Szabó Gyula ízig- vérig tanár volt. Az órák adta lehetőségekkel nem elégedett meg. A gimnázium udvarán a Digép támogatásával 1950-ben megépítette diákjaival az első miskolci csillagdát és meteorológiai állomást.

Elévülhetetlen érdemei vannak a Dorottya utcai toronyház tetejére álmodott Uránia Csillagvizsgáló és Szputnyikmeg figyelő Állomás létrehozásában is, amelynek néhány évig az igazgatója volt. Mint a csillagászati szakkör vezetője. főleg a napfolttevékenységet vizsgálta. A hazai szputnyikmegfigyelés megszervezésének egyik úttörője volt.

Mint a csillagászat nép szerűsitője, a TIT kereté ben sok előadást tartott Olyan szeretettel és alázat tál senki sem tudott beszél ni erről a tudományágról mint Szabó tanár úr. Hall gatóságát mindig elbűvölte, hatalmas tudásával nem kérkedett. Mikor az est beálltával a kupola szétnyílt, hogy mindarról, amiről előadást tartott, a közönség saját szemével is meggyőződhessen, a tanár úr félrehúzódott és figyelte az arcokat. A mosolygós, ámuldozó, csodálkozó tekintetek boldoggá tették.

Keze alól jó szakemberek nőttek ki, akik tovább vitték tevékenységét. Hogy csak egy nevet említsünk közülük, a meteorológus Vissy Károly is tanítványa volt.

Aki ismerte és szerette, megdöbbenéssel értesült haláláról. Most a mennyország angyalait gyűjti maga köré és lágy muzsika hangjai mellett mesél nekik a csillagokról.

S mi, akik még itt vagyunk, csak abban reménykedhetünk, hogy sosem tudja meg, mi lett a sorsa élete fő művének, a csillag- vizsgálónak.

Répásy Mária

távolabbi múltból megmaradt szociális-kulturális elmaradottsággal, valamint az utóbbi négy és fél évtized által újratermelt hasonló problémákkal.

Az a tény, hogy a négy- évenként megrendezett országos gyermekgyógyászkongresszus színhelyéül Miskolcot választotta a Magyar Gyermekorvosok Társasága, nem kis elismerést jelent szőkébb pátriánk gyermekgyógyászai számára: jelzi, hogy munkájuk a nehéz körülmények ellenére is megfelel a ma szakmai elvárásainak, s tesznek a tudományon alapuló gyakorlat jövőjéért is.

A holnap kezdődő háromnapos gyermekgyógyászkongresszus színhelye a lillafüredi Palotaszálló lesz: a kongresszust anyagilag támogató cégek listája majdnem olyan hosszú, mint a meghívott résztvevők és előadók névsora.

Az ünnepélyes megnyitó holnap délelőtt 10 órakor kezdődik; a kongresszus résztvevőit dr. Gyulai Gábor államtitkár, regionális köztársasági megbízott, valamint dr. Brooser Gábor, a Magyar Orvosi Kamara elnöke üdvözli, a megnyitót pedig dr. Schuler Dezső professzor, a társaság elnöke mondja el.

A háromnapos előadás és konzultációsorozat címeit laikusok számára aligha érdemes részleteiben ismertetni: még a címek is szörnyűek minden gyerekes szülő számára. A megnvugtató talán annyi, hogy ha ennyi elhivatott és hozzáértő orvos foglalkozik e szívszorító témákkal, talán egyre fosvnak majd a kutatásra kínálkozó témák, és egyre több lesz az egészséges gyerek .,;