Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
1991-10-08 / 234. szám
■A MDF-televízió, Miskolc? Gulyás István: Hitelesen, gyorsan, pontosan Ki lesz a miskolci félévivé vezetője? Kit bíznak meg az újonnan kreált fő- szerkesztői tisztséggel? A két posztra szeptember 25- ig lehetett jelentkezni. Ma pedig elkezdik a pályázók meghallgatását és az általuk a VTV-ről készített anyagok értékelését. Mint ismeretes, a stúdió korábbi vezetője. Kecskés Sándor távozni kényszerült hivatalából. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem egyszerűen új vezetőt keres, a helyébe, hanem új struktúrát hoz létre a miskolci városi televíziónál. Az igazgató-stúdióvezető a tévé egészéért felel majd, míg információink szerint a főszerkesztő az adásokért, a műsorért. Érdeklődő volt is szép számmal, s nem kevés a jelentkező sem. Az igazgatói székre heten pályáznak, a főszerkesztőire négyen. A miskolci városházán még a látszatát is kerülni szeretnék annak, hogy szakszerűtlenül bírálják el a pályázatokat, ezért az erre a célra, valamint a jelöltek meghallgatására létrehozott bizottságba a polgármesteri hivatal emberén kivül meghívták a VTV egyik munkatársát, a kulturális bizottság képviselőjét és a Magyar Televízió, valamint az újságíró-szövetség szakértőjét. Szakértelemben tehát aligha lesz hiány. Csakhogy nem annyira szakértelemre lesz szükség majd az egyik pályázóval kapcsolatban, mint politikai mérlegelésre. Főszerkesztőnek jelentkezett ugyanis Gulyás István, aki korábban a Holnap című irodalmi lapnál volt szerkesztő, illetve aki megalakulása óta tagja a miskolci önkormányzatnak, vagyis annak a testületnek, amelyik végül is eldönti, hogy kit nevezzenek ki tévé-direktornak és -kit fő- szerkesztőnek. S hogy még cifrább legyen, a képviselő ismert MDF-politikus, sőt, vezeti is pártja Önkormányzati frakcióját. Ügy tudjuk, hogy aki eddig elolvasta a pályázatokat, az Övéről volt a legjobb véleménnyel. Márpedig. ha ő lesz a főszerkesztő —, amire ezek szerint meglehetősen jó esélyei vannak —, akikor személyében a Magyar Demokrata Fórum kiterjeszti befolyását egy helyi televízióm, vagyis veszélybe kerülhet a pártatlan tájékoztatás. Természetesen megkérdeztük az érintettet: hogyan látja ő maga a dolgot. Ezt válaszolta: — Képviselőként mindig is azon voltam, hogy ne MDF- politikus, hanem várospolitikus legyek. Vagyis a város érdekében hozzam meg döntéseimet. Azt gondolom, nem lenne ez másként akkor sem, ha valóban engem neveznének ki főszerkesztőnek. Kötelezőnek tartom magamra nézve, amit a sajtó- törvény kimond, vagyis, hogy az újságíró feladata a hiteles, gyors és pontos tájékoztatás. Arra törekednék, hogy az általam tervezett és készített műsorban ne párt- szempontök, hanem a sajtótörvény szempontjai érvényesüljenek. (bujdos) Konyha helyett karrier „Az amerikai élet nem igazolja a romantikus lányregények szerzőit, egyre többen választják a házasság nélküli együttélést és a válások száma is emelkedik. A hűség a költők kelléktárába tartozik” — nyilatkozta a témában érintett statisztikus a legfrissebb adatok ismeretében. A Washington Post szerint a 25—29 éves korú nők 45 százaléka, tehát majdnem minden második, együtt élt valakivel anélkül, hogy vagy a törvény, vagy az egyház előtt is szentesítette volna e köteléket. Ez egyben azt is jelenti, hogy az elmúlt negyedszázad legalacsonyabb értékére esett vissza az évi házasságkötési arány. Ugyanakkor emelkedett a válások száma. A statisztikusok azt is kimutatták, hogy az elvált hölgyek ma már nehezebben találnak anyakönyvhöz vezethető férfira, míg 1970-ben átlagosan egy évig kellett erre várniok, ma már 2 és fél év a párnélküli átlagidő. Hol van ezek után a sokat és szívesen emlegetett háziasszonyi hivatás, melyet amerikai erényként oly szívesen hangoztattak a világ előtt? — teszik fel a kérdést a szociológusok. A válasz : a filmekben. „A mai nők nem akarnak háziasz- szonyok lenni, nem óhajtanak a férfitől függeni, egyszerűen karriert szeretnének csinálni” — vélte egy pszichológus, hozzátéve, hogy már nem 20 éves korban nősülnek a fiúk, mint Bush tette egykor, hanem 25 múltán. És ez mindenképpen a megfontoltság jele. Bár nem tudni, hogy mivel magyarázzák, hogy a boldogító igen kimondásában a romantikusnak tartott február 14. vezet, vagyi« a szerelmesek napja. r A felismert kötelesség teljesítése Dessewffy Arisztid koszorúi Egy maroknyi miskolci — m Páneurópai Unió Egyesület miskolci csoportjának tagjai — és ugyanennyi kassai, eperjesi, bártfai magyar találkozott Margonyán, a szlovákiai kis faluban, az egyik aradi vértanú, Dessewffy Arisztid sírjánál. „Desewffy Arisztid han- védtábamoik, a szabadságharc vértanúja, 1802—1849. A haláltól nem félek. Sok ezer halál lebegett körülöttem a csatában.” Ezek a sorok olvashatók a kriptára rögzített emléktáblán. A kripta vasajtaja be van he- gesztve, csak előtte állunk, s hallgatjuk először a versét, Illyés Gyula sorait: Egy mondat a zsarnokságról. Majd Balassa Zoltán, a kassai Magyarok Baráti Társaságának elnöke szól először -r- szlovákul. Jól van ez így, mondom magamban először. Jól van ez , így ? — kérdezem utána, hiszen tudom, Szlovákiában vagyunk, de mind magyarok, miért hát ez az óvatosság? Miért kell előbb a csehszlovák Himnusznak elhangzania, s csak utána a magyarnak? A végén kiderül, hogy a járási hivatalt képviselte egy szlovák hölgy, másod- magával jött, neki s általa a szlovák nemzetnek szól hát a megkülönböztetett figyelem. A pozsonyi magyar főkonzul, Boros Jenő is szólt az egy betűitekhez, s az ő kétnyelvű beszéde már job■tßtmyt* ~ 1991 ~ ban megérezteti vélünk, hogy rendszerváltás ugyan Szlovákiában is volt, de Jobb a békesség. Dessewffy holttestét négybevágva csempészték Aradról Margonyá- ra, ezt ma már aligha lenne mód megtenni, hiszen az egykor egy hazában található két helységet ma már két határ is elválasztja egymástól. Ezt már Dessewffy Arisztid mondta, a tábornok nevének mai viselője, aki nem egyeneségi leszármazott ugyan (ha jól értettem, déd- unokaöccs), de ő képviselte a családot a megemlékezésen, és ő is fontosnak tartotta a megbékélésről, a na- cionalizmus veszélyeiről szólni. — A tábornokot 142 éve temették ide — mondotta — ennyi idő alatt nem csak a teste, az emléke sem marad meg annak, aki semmit sem tett a hazáért. A tábornok nemcsak nevét hagyta örökül (mely nevet nem volt könnyű viselni az elmúlt négy évtized alatt, annyiszor volt gúny és gyűlölet céltáblája), hanem hitét, az eszményekhez ragaszkodást, azt, hogy a fölismert kötelesség halálig hű teljesítése az, hogy a fölismert kötelesség halálig hű teljesítése az, ami megőrizte egy nemzet emlékezetében. A miskolci csoport nevében dr. Mádai Gyula, a városi közgyűlés képviselője beszélt, felelevenítve a tábornok életútját, a szabadságharc eseményeit. A koszorúzás után a miskolci csopdrt továbbutazott, előbb Eperjesre, majd a Branyisz- kói hágó alatt, a szabadság- harc legsikeresebb csatái közé tartozott ütközet hősi halottjainak emlékoszlopa előtt rótták le kegyeletüket a branylszkói szoros kis temetőjében. (Az esemény résztvevői a képen látható kitűzőt viselték mindkét helyszínen.) G. L. Hűhó a hőforrás körül 3. Eger egyezséget ajánl A% erdőgazdaság se Krösus ★ A gyógyfürdőhelyek közül azok a legkedveltebbek a világon, amelyek mellett kulturális értékek is megtalálhatók. Ezen a téren Eger városa igen vonzó. Felvételünkön a minorita templom, amely — a székesegyház mellett — a barokk város egyik leglátogatottabb és legszebb temploma. (Szabán felvétele) Eddig két érdekelt felet hallgattunk meg az egersza- lókl hőforrás hasznosítása ügyében. Kezdtük Egerszaló- kon, ahol a polgármester elmondta, hogy az önkormányzat sajátjaként viszonyul a területhez. A jelenlegi kezelő, a Mátravidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgató-helyettese úgy nyilatkozott, hogy bár támogatták az egerszalókiak világbanki kérelmét, nem kompetensek az ügyben, mert a terület a magyar államé. Eger városa nem támogatta az egerszalóki fejlesztést célzó világbanki hitelkérelmet. Miért? S egyáltalán milyen álláspontra helyezkedik az egri önkormányzat az ügyben? Beszélgetőpartnerem Habis László alpolgármester. — önök annak idején ingyen adták kezelésbe a teszaktanácsadás Az Agrárszövetség Borsod-Abaú]-Zemplén Megyei Szervezete (Miskolc, Vologda u. 4. szám, I. emelet 118. szoba) elindítja növényvédelmi szaktanácsadó szolgálatát. Kistermelők, mező- gazdasági vállalkozók levélben, személyesen kereshetnek meg minket kérdéseikkel, gondjaikkal, ötleteikkel. A tél folyamán videóvetítéssel egybekötött tanácsadást szervezünk. Várjuk polgármesterek jelentkezését is. Igény szerint községeket, falvakat is felkeresünk. Szolgáltatásunk ingyenes! Agrárszövetség rttletet a Mefagnak. Am volt egy záradék, miszerint, ha beruházás kezdődik, visszaveszik a kezelői jogot. Így van ez? — Nézze, ezt a területet a megyei tanács vásárolta a téesztől 1 millió forintért. A telekkönyvben a magyar állam szerepel tulajdonosként, tehát nem Eger városa. De kétségtelen, mi kaptuk a kezelői jogot, amit a Mefagnak ingyen átadtunk. • RÖVID HATÁRIDŐT ADTAK — És visszaveszik? — Nem ilyen egyszerű ez. Márcsak azért sem, mert a Mefag sincs abban a helyzetben, hogy a területről csak úgy lemondjon. De Eger városa sem engedheti meg magának, hogy bizonyos mértékig ne legyen érdekelt ebben az üzletben. Már ami a nagyarányú fejlesztést, hasznosítást illeti. S őszintén mondom, senki nem akarja kisemmizni az eger- szalókiakat sem. — ön szerint mi a megoldás? — Szerintem a feladat nagyságrendje is olyan, hogy annak megnyugtató, korszerű, netán világszínvonalat képviselő ellátása mindenképpen összefogást igényel. — ön összefogást említ, mégsem támogatták a világbanki hitelkérelmet. — Mint vázoltam, ez jogi kérdés is. Pillanatnyilag ugyanis nem vagyunk tulajdonosok. Ezen az alapon te. hát bármit támogathatnánk, illetve nem támogathatnánk, meglehetősen komolytalan üzleti hozzáállás lenne. A másik, ami eleve behatárolt bármiféle konzultációt, hogy tudnillik oly rövid határidőt adtak az anyag áttanulmányozására, hogy ennyi idő alatt képtelenség volt egyáltalán elolvasni is. De hadd tegyem hozzá, ilyen ügyben egyébként is testületi döntés kell. De ezt nyilván Egerszalókon is tudják. • KULTURÁLIS ÉRTÉKEK KÖZELÉBEN — Az egerszalókiak sajátjukként kezelik a területet, s arra hivatkoznak, hogy eddig is sokat költöttek rá. — Na, egy pillanat, hogy miből és milyen engedélyek alapján, lehetne vitatni, de hagyjuk. Nem akarunk háborúságot. A mi elképzelésünk szerint Eger városa 40, Egerszaiók szintén 40 és a Mefag 20 százalékban lenne érdekelt az üzletben. — Ez viszonylag jó kompromisszumnak tűnik, bár • nyugati tőke agy tulajdonossal szeret tárgyalni. — A tulajdon működtetése terhet és kockázatot is jelent. Mi helyezkedhettünk volna arra a kényelmes álláspontra, hogy van nekünk épp elég más dolgunk is. De épp a külföldi tapasztalatok mutatják, hogy az ilyen gyógyfürdők akkor tudnak gazdaságosan működni, ha kulturális értékek közelében vannak, kapcsoltan kínálnak mást is. Így tehát Eger vonzereje egyik záloga lehet az egerszalóki hőforrás hasznosítása sikerének, ugyanakikor az üdülőerdő kínálta programok is csalogatok lehetnek a külföldiek számára. Remélhetőleg az érdekelt felek — kölcsönös előnyök alapján — egyezségre jutnak, egyébként marad a hűhó a hőforrás körül. (Vége) Karosi Imre VESEBETEG GYERMEKEKÉRT! Támogatókat keresünk vesebeteg gyermekek MŰVESE KEZELÉSÉHEZ szükséges diatizátó gép beszerzéséhez, akik közcélú adományokkal segítenék a gép kedvező feltételek melletti megvásárlását Számlaszám: 641-1200 Hivatk. szám: 033789-0 VESEBETEG GYERMEKEKÉRT GYERMEKEÜ. KP. U. NEPHROLÓGIAI OSZTÁLY
