Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
1991-10-01 / 228. szám
Oktatás, színház, üzlet Az „agresszív” Alliance Francaise Nyelvtudás nélkül hol boldogul? Üj igazgatója van a mi$- kolci Alliance Francaise-nek. A korábbi, Erik Leblond az országos szervezet vezetője lett, utódia az elmúlt hetekben látott neki a munkának, nagy ambícióval, sok áj elképzeléssel. Jean-Claude Peltier miután befejezte tanulmányait, Franciaországban, Nairobiban, a kenyai Alliance Fraricaise-nál dolgozott. Az eredményeire jellemző, hogy hat év alatt négyszázról ezerhatszázra növekedett a hallgatók száma. Pedagógiai rutint szerzett, sőt tankönyvet is írt. Egy olyan módszert fejlesztett ki, amely kifejezetten az élő, a beszélt nyelvre épül. Az Alliance Francaise az egész világra kiterjedő szervezet, amely profitérdekeltség nélkül dolgozik. A legnagyobb hálózattal rendelkeznek a francia nyelv oktatásKassán játszik a Miskolci Nemzeti Színház társulata október 1-én, kedden. Az Állami Szlovák Színházzal fennálló, több évtizedes, gyümölcsöző kapcsolat kereban, rendszerük nagyobb, mint az angol, vagy a német testvérintézmény. Fontos céljuknak tekintik a nyelvoktatáson kívül a francia kultúra teriesztését. a francia—magyar nyelvi, kulturális és gazdasági együttműködés erősítését. Az elmúlt években jelentős változások zajlottak le Magyarországon. Hazánk tagja lett az Európa Tanácsnak, folyik gazdaságunk integrálása a fejlett nyugati országokéhoz. Ez azonban csak nyelvet tudó szakemberekkel lehetséges. Tény, hogy elsősorban az angol és a német oktatáson van most a hangsúly. Feladatuk éppen az, hogy jó értelemben vett agresszivitással szerezzenek újabb híveket, és tanulókat a francia nyelvnek. Ennek érdekében új szellemű munkába kezdtek. Felkeresték a franciatanítással foglalkozó miskolci isiében a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabot mutatják be. A két társulat közösen megkoszorúzza Mórái Sándor szülőházán elhelyezett emléktáblát is. kólákat, ahol nagy készséget találtak az együttműködésre. Oj, minden korosztály számára nyitott tanfolyamokat indítanak, sőt óvódások számára is szerveznek játékos foglalkozásokat. Üzletemberek részére kifejezetten szakirányú előadásokat tartanak. Filmklubot üzemeltetnek, vitaesteket rendeznek, nívós francia balett-, színpadi és zenei előadásokat hoznak el Miskolcra, legközelebb például október 23-án egy párizsi szín- társulat lép majd fel az Ava- si Gimnáziumban. De más terveik is vannak. Ha a polgármesteri hivatal segít, és nagyobb helyiségbe költözhetnek, akkor francia nyelvű könyvtárat szeretnének létrehozni. Novemberben gazdasági küldöttség útját szervezik meg, mert tapasztalták, hogy nagy az igény az ilyen segítségre. Távolabbi elképzeléseikben szerepel a terjeszkedés a megyében. Ennek még meg kell teremteni a feltételeit, de reményeik szerint gyorsan bővülhet majd a szervezet a régióban. Azt vallják, hogy a magyarokat rá kell ébreszteni arra, hogy nyelvtudás nélkül ma már semmilyen területen nem lehet boldogulni. És ez a nyelv miért ne lehetne éppen a francia? (horváth) Kassai vendégjáték Ősbemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban Végre ismét új magyar dráma született, és nem is akármilyen. A rendszerváltás problémákkal teli világát elsőként felszínre hozó mü. Hiteles, ha nem is hibátlan darab. Sultz Sándor fiatal, de nem elsődrámás író, aki partnert talált az egri Gárdonyi Géza Színházban, melynek igazgatója Gáli László szívügyének tekinti a kortárs színházat. Saját bevallása szerint közérthetőségi mániában szenved. De elismerés illeti a szerző íróasztalfiókjában sikeresen „kotorászó” Duró Győző dramaturgot és tehetségét, problémaérzékenységét nem először bizonyító Szegvári Menyhért rendezőt is. És a hősök hazatérnek ... mondja a darabcím, de hogy mivégre, érdemes hazatérni egyáltalán? Mert. miről is van szó tulajdonképpen ? Harmincöt év száműzetés után, Kanadából hazatér egy ötvenhatos hős, volt ÁVH-s, akit hazaárulónak volt szabad csak nevezni, de most itthon van, szembe kell nézni vele, képébe kell vágni az igazságot. De milyen igazságot, kinek az igazságát, és szükség van-e egyáltalán valakinek az igazságra? Érdemes-e megkapargatni a múltat. kutatni, kik is voltak valójában apáink? Vagy nem Halmos szomszédnak van-e igaza, aki mindig, mindent megúszott, úgy él, ahogy tud, változás ide, változás oda, jót röhög a markába. M. Horváth József kitűnő alakítása ez a figura. Komédiázása mögött mindvégig ott érezzük a ravasz parasztot. Sánta István főhőst (?) Csendes László játssza, nem is játssza, csak engedi, hogy történjenek vele a dolgok. Beszédes hallgatásairól külön tanulmányt lehetne írRadó Denise (Kisanna), Csendes László (Sánta István). ni. Ez csak a nagyformátumú művészek sajátja. Nem igazi ellenfél az Arnóczy ügyvédet, barátot, pótapát alakító Réti Árpád. Hiányzik belőle a drámaiság, didaktikus játéka vérszegényí- ti a figurát. A két férfi között őrlődő feleséget, Annát, Losonczy Ariéi játssza kitűnően. Ideges kézrángásai, feszült szemvillanásai szinte szöveg nélkül is egy szánandó emberi sorsot mutatnak. Kikényszerített hegedülése az előadás egyik csúcspontja. A legnagyobb terhet Radó Denise (Kisanna) hordozza a vállán, övé az abszolút főszerep. Bírja erővel, energiával, tehetséggel. Igazságkeresése során a görög sorstragédiák hősnőivé nő fel, akiben megtalálható egy adag a nagymama szemmelverős boszorkányságából. Félelmetesen jó. Fésűs tsz-el- nök erőteljes alakítása Pálfi Zoltánt dicséri. Az más kérdés, hogy egy mai tsz-elnök- nek legkevésbé „azon” jár az esze, van szegénynek elege a privatizációval. Két ízig- vérig mai fiatalt játszik, nagyszerűen Román Judit (Erika) és Solymosi Tibor (Imre). Pilinyi Mária díszlete és jelmeze is nagyban hozzájárul a sikerhez. Az előadás során sok kérdésre kapunk választ, sok kérdés nyitva marad, de ez a mi esetünkben így van rendjén. Mindenesetre a közönség érti és érzi a darabot, hálás tapssal köszöni meg, hogy részese lehetett egy szembesítésnek. Bíró István A Gyáva kistigris bemutatója éppen a társulat ötödik születésnapjára esett. Bábosok rögös útja Szűk ez a malom t A sikersztorik általában csak a kívülálló számára néznek ki folyamatos diadalmenetnek: a részletek ismeretében már mindjárt nem olyan vonzó a kép. Efféle sikersztori a miskolci Csodamalom bábszínházé is. Ezen a hétvégén ünnepelték ötéves fennállásukat, ám az ünnepi alkalomra ürített poharakba némi üröm is vegyült. A Csodamalom bábszínház lelkes amatőr társulatként indult, sőt, a fél évtizeddel ezelőtti „őstörténet” homályában még mindenféle bábszakköröket is fellelhetnek majd a bábszínház történetírói ... • NÉZÖNEVELDE Mindenesetre, az elmúlt öt év alatt a bábszínház részévé vált a város kulturális életének, hiszen nem lebecsülendő a bábszínházak „né- zőnevelő” funkciója sem: a legifjabb közönség itt találkozik legelőször a színházzal, akiket az apróságok közül megérint a színház varázsa, azok talán majd ott ülnek a színházak nézőterein felnőtt korukban is. A Csodamalom azonban mára kinőtte a ruháját: a szimfonikus zenekar székházéban (a Flórián malomban) levő színháztermük — bár igen hangulatos — sajnos kis befogadóképességű. A színházteremben játszott előadások mellett rengeteget járnak ki iskolákba, óvodákba is „tájolni”: a tájelőadások azonban nyilvánvalóan nem érhetik el azt a technikai színvonalat, amelyet egy megfelelő fény- és hangosító berendezéssel ellátott teremben el lehet érJk A Flórián malomban nemcsak az éppen „működő” bábokat láthatják a gyerekek tervezetük, melyet benyújtottak a városhoz, érdemi választ azonban mindeddig nem kaptak. A tervezet évi !i milliós kerettel számol, ebből a társulat hozzávetőleg 2 millió forintot képes megtermelni ez valószínű is az eddigiek alapján), mintegy 4 millió forintot lehetne szerezni a központi támogatásból (az úgynevezett fejkvótarendszer keretében), s a fennmaradó 2 millió terhelné a város kasszáját, és • megfelelő játszóhely biztosítása. Mindent egybe véve — a Csodamalom számítása szerint — végül is plusz egymillió forintról van szó, hiszen eddig évente nagyjából egymillió forint támogatást kaptak. • SZILVESZTERIG BIZTOS Ahhoz, hogy a tervek megvalósulhassanak, hivatásos társulattá kellene válniuk, azaz a városnak fel kellene vállalnia a bábszínházát. (Az első évben a már említett központi támogatás nem jár, mint megtudtuk, így abban az évben belekerülne 6—7 millióba a dolog.) Lehet persze vitatkozni, kell-e egy ekkora városnak bábszínház: a látogatottsága alapján úgy tűnik, hogy igen, de a kérdést végül is nem a gyerekek fogják eldönteni,. Mindenesetre december 31- •ig, a polgármester ígérete szerint játszhatnak a Flóriáh- malomban, s megkezdődött a hivatásos bábszínészképző iskola második évfolyama i*. Ezen tizenkét fiatal tanul, évi ezer órában 23 tantárgyat, s 1992 nyarán kézb« vehetik diplomáikat. Hogy lesz-e még akkor bábszínház Miskolcon, ezt ma senki sem tudja megmondani. Lehet, hogy a frissen végzett bábszínészek kénytelenek lesznek elvándorolni Szegedre, vagy Kecskemétre: ezekben a városokban ugyanis az elmúlt néhány évben avattak új bábszínházakat.., Kiss József Nyugdíjasoknak: olcsóbban Visszatérve a rögös úthoz: a Csodamalom társulata most akkora röghöz ért, mely fenyegetően magasodik előttük, sőt, azzal fenyeget, hogy maga alá temeti őket. A fenyegető rög csak részben anyagi természetű: legalább ennyire ingataggá teszi gör- dülését a bábszínház státusza. Jó ideje már az amatőr és a profi lét határán egyensúlyoznak, eddig sikéresen, ám nem tudni, mit hoz a jövő. • PLUSZ EGYMILLIÓ Létezik egy — a realitásokból kiinduló, és a valóság talaján álló — költségvetési Indiai est Indiai estet rendeznek ma este hat órától a miskolci Vasas Művelődési Központban. Az első rész témája a lelki kultúra, a másodiké pedig a reinkarnáció és a karma. A műsorban szerepel indiai tánc, zene, dráma, pantomim, és filozófia. A vendégek megismerkedhetnek a vegetáriánus étrenddel, sőt kóstoló is lesz. Az egzotikusnak ígérkező estre minden érdeklődőt szeretettel várnak. A nyugdíjasok „Életet az Éveknek” Borsod-Abaúj- .Zemplén Megyei Szövetsége és az „Együtt Egymásért” Nyugdíjasegyesület október 2-án, szerdán 8-tól 12 óráig Miskolcon a Kassai u. 86. sz. alatt a megye nyugdíjasainak kedvező áron cukrot, burgonyát stb. kínálnak. A Mi'skolci Likőrgyár ugyanekkor olcsó áron szörpöket árusít. Az árusítással egyidejűleg a Nyugdíjasok Megyei Szövetsége a szokásos módon jogi és sz-ociális ügyekben is felvilágosítást nyújt az érdeklődőknek. Mindenkit szeretettel várnak. Farkftst kiáltott Ismerősöm meséli: — Egyik éjközeli órában iszonyú sivító hangra riadtunk. Kirohanok az udvarra, hát a szomszéd vigyorog a holdfényben. Működik — nyugtázza kajánul. Mi a frász működik, te szerencsétlen!? — kérdem, mire 6 taglalni kezdi új szerzeménye előnyeit. Ez a riasztó aztán úgy riaszt , hogy csak na, nincs az a betörő, akinek ne gyökerezne a földbe a lába, s mint ilyet egyszerűen ki lehet vágni. — Na újgaz- dagkám, gondolom, szórakozz csak. Aztán mikor rá egy hétre ismét hallom az iszonyú hangot, mégiscsak úrrá lesz rajtam a segíthetnék, s kirohanok a betörőfogáshoz. Kis híján lekének neki egyet. Mármint a izomszédnak, mert megint ő szórakozik. — Nem megyek ki, mondom az asszonynak, megint ez a dilis játszik, de ha nem hagyja abba, kimegyek és örökre elriasztom a környékről is. — Mit mondjak? Azon az estén valóban betörő járt náluk, ki- rámolta az eaész lakást. Látod ez a pásztorfiú esete a farkassal — modern változatban. (karosl)
