Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

1991-10-05 / 232. szám

Jjc Nyári emlék (Szabán Gabriella felvétele) Lebegő sorsú bölcsészek Újabb kiábrándító tények, avas? ezúttal sem oldódik meg az egyesület sorsa? Hűhó a hőforrás körűi 1. Egerszalók sajátjának tekinti Bíznak a falusi turizmusban Ez a vonat is elment... Ha a Miskolci Egyetem megala­kítja a saját bölcsészkarát, s létrejön a miskolci Uni­versitas, attól még nem ol­dódik meg a bölcsész egye­sület hallgatóinak helyzete, sorsuk tovább lóg a levegő­ben. Sajnos, ezt kellett tudo­másul venniük az egyesületi diákok választott képviselői­nek, akik társaik megbízá­sából puhatolóztak a lehe­tőségeikről az egyetem fő­titkáránál, Mang Bélánál. Megtudhatták tőle, hogy az egyetem jövő szeptemberre szeretné megalakítani a sa­ját • bölcsészkarát és szocio­lógia, pedagógia, kultúr- ökológia, magyar, történe­lem szakon megindítani a képzést. Ehhez még arra van szükség, hogy a dologra rá­bólintson a kormány. Ezért tekintenek nagy várakozás­sal a kabinet november 9-i, Miskolcra kihelyezett ülése elé. A többi fontos üggyel együtt ez is odakerül a mi­niszterek asztalára. A saját bölcsészkar alapí­tását, az universitas létre­hozását egy világbanki pá­lyázat ösztönzi, amitől igen jelentős summát remélnek a miskolci egyetemen. Az uni­versitas gondolatát szóban és írásban támogatták a bölcsész egyesület vezetői is. Az egyesületi diákok pedig — különösen az utóbbi na­pokban — több nyilatkoza­tukban teljesen nyilvánvaló­vá tették, hogy sorsuk meg­bízható megoldását, a dip­loma megszerzését attól re­mélik, ha a Miskolci Böl­csész Egyesület csatlakozik az egyetemhez, Illetve azzal közösen hozza létre az uni- versitast. Ehhez képest hervasztóak voltak az új Információk. Az egyetemi bölcsészkaron a ter­vek szerint 150—250 diáknál többen nem tanulhatnak majd. A bölcsész egyesület viszont mostanra annyira felduzzasztottja a hallgatói létszámot, hogy mind az 1400 diákjuk átvétele a leg­jobb szándék mellett sem kerülhetne szóba. Az egye­tem csak az említett szako­kon akarja indítani á kép­zést, a bölcsész egyesületnél viszont ennél lényegesen több szakon oktatnak. A fú­zió olyan módon sem kép­zelhető el, hogy a bölcsész egyesület diákjai önköltsé­ges kurzusokkal beolvadnak az egyetem bölcsészkarába. Ezt a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé. Így csak annak a néhány diáknak a sorsa kerülhet kö­zelebb a rendezéshez, aki az egyetemen beindítani kívánt szakok valamelyikét hallgat­ja jelenleg a bölcsész egye­sületnél. Az 1400-hoz képest az ő számuk elhanyagolha­tónak tűnik. Sajátságos tény, amit meg­említett Mang Béla: az egye­sület vezetői nem kifogásol­ták, hogy az egyetem a böl­csészkarát beindítsa. Hogy miért nem, erről nem tör­tént említés. Mindenesetre az új információk birtokában azért furcsa a dolog, mert ezek szerint saját magukat ütötték el a további érdemi tárgyalásoktól. Hogy minderre mit lép­nek a diákok, az hamarosan kiderül. A választott képvi­selőik a napokban tájékoz­tatják társaikat a fej lemé­Rádiófelvétel az egri Flóra hotelben Nyilvános rádiófelvétel lesz ma délután 17 órától Egerben a Flóra Szállóban. A miskolci rádió Mikrofon­vég című műsorának vendé­gei:: Balázs András, a nagy- rédei Sámson Holding tulaj­donosa, Kapor Elemér nyug­díjas újságíró, költő, Kop- csik Lajos Oscar-díjas vi­lágbajnok mestercukrász, és dr. Ringelhann György gyer­mek-szakorvos, Eger város polgármestere. Közreműkö­dik Losonczy Ariel, a Gár­donyi Géza Színház .művész­nője. A legérdekesebb kér­déseket feltevő hallgatók, né­zők vacsorameghívásokat, tortát, könyvet és a Szeren­csejáték Rt. ajándékait kap­ják. A műsor, házigazdája G. Tóth Ferenc és munka­társai minden érdeklődőt szeretettel várnak. Immár több, mint két hó­napja rendel Miskolcon dr. Yjacseszlav Jevfimisin uk­rán traumatológus-csontko- vács. A Déli Hírlap Kft. meghívására érkezett váro­sunkba. Az Ady Művelődési Ház­ban (telefon: 46/79-640) fo­gadja a hát- és gerincfájó­sokat, a meszesedéstől szen­vedőket, azokat, akiknek karjuk, lábuk zsibbad, akik­nek lumbágójuk van, vagy a csigolyáik meszesedése okoz­za a fejfájásukat. Természe­tesen nemcsak fogadja, ha­nem eredményesen kezeli, gyógyítja is őket. Jevfimisin doktort több miskolci és távolabbi általá­nos iskolába meghívták már, ahol gyerekek százainak néz­te meg a gerincét, nincs-e kezdődő gerincferdülésük, ami fiatal korban még gyó­gyítható. (A vizsgálat, mely része egy felmérésnek — in­gyenes.) Dr. Vjacseszlav Jevfimi­sin vendégkönyvébe a Szir- mabesenyői Általános Isko­la igazgatója a következőket írta: Gyógyvíz lesz-e az eger- szalóki hőforrásból? S való­jában kié is ez a hőforrás? S a hozzá kapcsolódó terü­let? A helyi önkormányza­té? Eger városáé? A mai kezelőé, a Mátravidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságé? Pillanatnyilag az államé, s ha megvalósulnak a nagy­szabású tervek, ki lesz a tu­lajdonos? összefognak-e az érdekeltek, vagy sajátos szempontok szerint ragasz­kodnak az önállósághoz? Elsőként Egerszalók pol­gármesterét Sinkó Istvánt kerestük meg. Mi a helyi ön- kormányzat álláspontja? — Tudomásom szerint Önök pályázatot nyújtottak be világbanki hitelre a No- viki Rt.-vel közösen. Van-e már döntés az ügyben? — Két rostán átjutott a pályázatunk, többször járt nálunk a magyar iroda ve­zetője. Egy akadály minden­képpen van, tudniillik tisz­tázatlan a tulajdonos kiléte. Ez még a tanácsi időkbe nyúlik vissza, amikor a té- esztől a megyei tanács meg­vette a területet, majd Eger városának adta át ingyen, illetve Eger városa szintén ingyen adta tovább a kezelői jogot a Mefagnak. • GYÓGYVÍZZÉ nyilvánítják? — De úgy tudom a Mefag végül is támogatta az önök világbanki pályázatát. — Ez így igaz. Ám Eger városa elzárkózott. Van ugyanis egy olyan kitétele az Eger város és a Mefag kö­zötti megállapodásnak, hogy amennyiben megválóéul a beruházás, az erdészet kö­teles visszaadni a kezelői jogot a városnak. „Az általános iskola ta­nulói, tanárai, szülői öröm­mel értesültek a rendkívül kedvező orvosi vizsgálatról Szíves, udvarias és alapos munkáját köszönjük, mun­kájához további kitartást és jó egészséget kívánunk. Gyermekszeretete kísérje vé­gig pályáján...” Az ingyenes vizsgáltat után Jevfimisin doktor tanácsot ad a gyerekeknek, illetve a pedagógusoknak, hogy mi­ként lehet segíteni a felfe­dezett bajon ... Akik el­mennek rendelésére, szinte kivétel nélkül elégedetten tá­voznak. Mint az a hölgy is, aki a következőket írttá a vendégkönyvbe: „Hálatelt szívvel köszö­nöm meg Jevfimisin doktor úrnak és a tolmács úrnak azt a szere tetet és segitő- készséget, amit tanúsítottak irányomban. Köszönöm, hogy a doktor úr visszaadta az életkedvemet és a jó közér­zetemet. Isten áldja meg a gyógyító kezét. További sok sikerélményt kívánok. Hálás köszönettel: T. Z.-né.” — Mekkora az Önök hitel, igénye, s mit szeretnének ebből megvalósítani? — Annyit hadd mondjak el elöljáróban, hogy már rég­óta szerettük volna a hő­forrást gyógyvízzé nyilvánít­tatni. Reméljük ez hamaro­san sikerül. Ami a további fejlesztést illeti, van egy tér. vünk, amit a budapesti szék­helyű városfejlesztési Tudo­mányos Intézet készített. Ezt 1985-ben a tanácstestület felülvizsgáltatta, ma is ez van érvényben. Eszerint egy tófürdőt, téliesített fürdőt szeretnénk itt kialakítani, a hozzá kapcsolódó szociális létesítményekkel, vizesblok­kokkal. Tartalmaz a terv egy üdülőfalut, hotellel, lovaspá­lyát, valamint a Világbank is szeretne itt egy 300—350 férőhelyes gyógyszállót épí­teni, úgy 4—5 csillagosat, ami kétségtelen nyugati vendégeket fogadna, de a hazai igényesebbeket is ki­szolgálná. Egyébként a két hitel összege 300 millió dollár. • A LAKOSSÁG MINDENESETRE építkezik — Pillanatnyilag ml helyzet a hőforrás körül? Tisztelt Szerkesztőségi A Hajnali Hírlap 1991. október 1-i számában Test­építő misszió címmel Ka­ros! úr írt egy cikket, melyben a sajószentpéteri kocsmákról, testépítőterem- ról és a polgármester ci­gánydossziéjáról is olvasha­tunk. Azt is megtudhatjuk a Polgármester Űrtől, hogy a sajószentpéteri lakosság 12 százalékát kitevő cigányla- koeságra az a jellemző, hogy a munkanélküli-segély he­lyett művelésre felkínált föl­det úgy utasította (s nem utasították) vissza a ci­gányember, hogy „nem va­gyok én paraszt, hogy a föl­det túrjam”. Elgondolkodtatóak ezek a sorolt, már csak azért is, mert jó lenne tudnunk azt is, hogy hány cigányember­nek ajánlottak földet, és há­nyán utasították azt vissza, mert a fenti megfogalmazás azt sugallja, hogy a sajó­szentpéteri cigányokra jel­lemző, hogy nem akarják túrni a földet. Hogyan le­het jellemző a 12 százalék­nyi cigánylakosságra a ci­gányember megfogalmazás? (A tudatos negatív általáno­sítás klasszikus példáját mu­tatják be ezek a sorok.) Ha egy cigányember nem akar­ja túrni a földet, nem lehet (nem szabad!!!) a polgár- mester külön dossziéjában nyilvántartott emberekkel azonosítani őt. Figyelemmel olvastuk vol- nak az érintettek vélemé­nyét is a földosztásról, s an­nak körülményeiről. De a — Mi úgy vigyáztunk rá eddig is, úgy üzemeltettük, mint a sajátunkat. Igényel­tünk 1989-ben az idegenfor­galmi alapból 2 millió forin­tot, s a 6 méter átmérőjű medencét kibetonoztuk, konténervécét állítottunk fel, ivókutat, zuhanyozót építet­tünk, öltözőfülkét, egyszóval mi komolyan vettük azt, hogy itt a jövőben fejleszte­ni kell, s addig sem szabad teljesen magára hagyni a területet. — A lakosság mit mond a huzavonára? — Nézze, mi évente 15 lakhatási engedélyt adunk ki. Ez azt jelenti, hogy an­nak a bizonyos falusi turiz­musnak a szellemében a családok úgy építkeznek, hogy vendégeket is tudja­nak fogadni. Nem kell magyaráznom ennek milyen jelentősége van, mikor a munkaképes lakosság 80—85 százaléka az 5—6 kilométerre levő Egerbe kénytelen mun­kát keresni. <Folytatjuk) Karosi Imre dlkík írója ókét nem kérdez­te meg! Pedig az ő vélemé­nyük is fontos lett volna. „Hallgattassék meg a másik fél is!” mondja egy régi bölcs mondás. A sajószentpéteri badizó rendőröknek kívánjuk, hogy minél előbb schwarzeneggerí bicepszéket gyúrjanak ma­gukra, mert tudvalevő, hogy ép testben ép lélek lakozik, és ezzel az ép lélekkel vi­szonyuljanak a polgárokhoz, „és ezen belül a cigányok­hoz is”, mert a legnagyobb győzelem éppen az, amikor saját magunkat és előítéle­teinket győzzük le. Phr&lipe Független Cigányszervezet, Miskolc MDF-piac Az MDF Miskolci Szerve-' zete piacszervező akciói ke­retében ma 8—12 óra körött kedvezményes árusítást tart az alábbi helyszíneiken: — Görömböiyön, a Pesti Barnabás u. 67. sz. alatt (a harsányi elágazás után) kap­ható: hagyma (makói bronz) 11 Ft/kg, burgonya 11 Ft,kg, petrezselyemgyökér 20 Ft/kg, sárgarépa 10 Ft/kg. — A Tánosics tér 3. sz. alatt (Diósgyőrben) kapható: hagyma (makói) 11 Ft/kg, burgonya 11 Ft/kg, petrezse­lyemgyökér 20 Ft/kg, sárga­répa 10 Ft/lkg. nyékről. (bujdos) U-Sutaníolyam a Berták Béla Művelődési Házban Oktató: Siergej Siapm>n\ik Kedd, csütörtök, péntek este 7-től 9-ig Köszönet a csontkovácsnak Jevfimisin doktor vendéök önvvéből Válasz cikkünkre A sajószentpéteri cigányokról

Next

/
Oldalképek
Tartalom