Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

1991-10-31 / 253. szám

AjaníoLeveL; a működési bizonyítvány Megszűnik a munkakönyv • • •• Ltemi tanács • Rcntllihüli felmondás • titok A Hajnali Hírlap Sátoraljaújhelyen Frekvencsatörvényre várva B szlovák'ai magyarság adó é íls! feNtae r ■ Az elmúlt negyven evben a nuinkaYa'iaiuK c . „.iiíca az egyik iegionlos.ibb válto­zás következik be azzal, hogy megszűnik a munka- könyv. Mi lesz most velünk? Nem lesznek többé vándor­madarak? És minea alapján állapítják meg az új mun­kahelyen a fizetést? — me­rülhet fel a kérdés. Az At­lantic sajtószolgálat ezekre kereste a választ a Munka­ügyi Minisztérium jogi osz­tályán. , — A munkakönyv jelleg­zetesen szocialista intéz­mény volt, amely meglehe­tősen egyoldalúan szolgálta a munkaadó érdekeit — mondotta dr. Horváth Ist­ván, aki részt vett a terve­zet kidolgozásában. — Pél­dául azáltal, hogy az egyéb­ként szintén elavult erköl­csi norma alapján lehetővé tette a gyakori munkahely­változtatók diszkriminálását. Hátrányára szolgált a mun­kavállalónak az is, hogy a fizetését nem munkaköre és várható teljesítménye alap­ján állapították meg, hanem az előzőhöz igazították. Dr. Horváth István sze­rint az új törvényi szabá­lyozás nem zárja ki a mun­kakönyv által nyújtott pozi­tív információ továbbadását. Ha maga a munkavállaló kívánja, akkor a munkálta­tó köteles kiállítani egy úgynevezett működési bizo­nyítványt, amely ajánlóle­vélként is felhasználható. Megmarad továbbá a mun­káltatói igazolások rendsze­re, amit szintén akkor kap az ember, amikor eltávozik egy munkahelyről. de a nyugdíjhoz, vagy más célból Holland kutatók véletlenül bukkantak rá egy meglepő összefüggésre. Miközben az időskori elbutulás okait, összetevőit, hatásmechaniz­musát tanulmányozták, azt tapasztalták: a dohányosok­nak jóval nagyobb az esé­lyük arra, hogy elkerüljék ezt a betegséget. Ráadásul minél erősebb dohányos va­laki, annál valószínűbb ez. Mielőtt a rosszmájúak le- gyintenének, hogy „ugyan már, persze, hogy így van, mert mielőtt elbutulnának, azelőtt végeznek velük az egyéb bajok!”, sietünk min­denkit megnyugtatni, hogy azonos korú emberek össze­hasonlítása hozta ezt az eredményt. Ebben az esetben nem csupán egy tudományos ér­dekességről van csak szó, hanem komoly pénzekről, gazdasági érvekről is. A nagy dohár.ygyártók, cigaret­takészítők hatalmas lelkese­déssel fogadták a hírt. Rá­adásul nem is ők finanszí­rozták a vizsgálatokat, így a gyanú legcsekélyebb ár­nyéka sem vetődhet rájuk, hogy propagandakutatásról lepne szó. Mindenesetre, ha már van ez az eredmény, akkor remekül ki lehet ak­názni a benne levő reklám- lehetőségeket! A tudományos hírekhez képest gyorsan vi­lággá repítették ezt a hírt a sajtóügynökségek. Hiába, az üzlet az üzlet! A gazda­sági szakemberek szerint várhatóan jelentősen fog emelkedni a cigarettafo­gyasztás a hír hallatán. szüksége van bizonyítékra u .oi, uogy hol dolgozott, no mag arról is, hogy előző munkahelyéről tartozás nél­kül távozott... A munkakönyvvel a jelek szerint a régi rendszer erő- szakszervezetének egyik in­tézményétől búcsúzunk, a nyugat-európai gyakorlathoz kerülünk közelebb. A tör­vénytervezet azonban szá­mos egyéb újdonságot is tar­togat. A diszkrimináció tilalma az eddigi jogszabályokban csak a faji, nemek közötti megkülönböztetést tiltotta. Most új paragrafus kerül törvénybe, mely tiltja a po­litikai megkülönböztetést is. Külön kimondja: előlépte­tésnél nemi, faji, politikai és szervezeti hovatartozás nem lehet szempont! Az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet előírása alapján be­kerül a törvénybe, hogy szakszervezeti tagságot a munkahelyeken sem tiltani, sem előírni nem szabad. ötvennél több embert fog­lalkoztató munkahelyen kö­telező üzemi tanácsot vá­lasztani. Amikor a törvény egyik megfogalmazóját meg­kérdeztük, miben különbö­zik ez a testület a korábbi üzemi bizottságoktól, a vá­lasz így hangzott: — A je­lölésnél nem ül ott a párt- titkár és az igazgató sem. A munkáltató semmilyen mó­don nem vehet részt a jelö­lőbizottság munkájában. A legkényesebb és legtöb­bet vitatott munkaügyi konf­liktus, a munkaviszony meg­szüntetése. Részletesen sza­bályozza a tervezet a „rend­kívüli felmondást”, melyre csak abban az esetben ke­A holland kutatók közben tovább dolgoznak az idős­kori elbutulás kialakulásá­nak megértésén. Remélik, a felfedezésük hozzájárul ah­hoz, hogy jobban megértsék, mi vezet ehhez a szörnyű betegséghez. fűlhet sor, ha „a másik fél olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenn­tartását lehetetlenné teszi. Hogy ezzel a kissé képlé­kenyen megfogalmazott ren­delkezéssel a munkáltató­nak ne legyen kedve vissza­élni, a javaslat kimondja: rendkívüli felmondás esetén a törvény által előírt végki­elégítés kétszeresét köteles leszurkolni. A külföldi példákhoz való alkalmazkodásnak megvan­nak a korlátái; azokból min­dent ki lehet olvasni és mindennek az ellenkezőjét. Mégis vannak rendelkezé­sek, amelyek kifejezetten az új gazdasági berendezkedés­hez és a külföldi gyakorlat­hoz igazítják a munkaügyi törvénykezést. Egy példa: megjelenik a magyar mun­kajogban az „üzemi titok” fogalma és az „üzleti titok” fogalma. Mindkettőről a munkáltató dönt. Rékássy Zoltán Hatályba lépett a végkielégítés Már törvény garantálja a végkielégítést abban az esetben, ha a dolgozó munkaviszonya a mun­káltató felmondása vagy jogutód nélküli megszű­nése következtében szű­nik meg. A végkielégítésre jogo­sultság feltétele, iiogy a munkaviszony a munkál­tatónál legalább három évet meghaladó időtarta­mú legyen. Ez esetben egyhavi, legalább öt év esetén két-, legalább tíz év esetén három-, leg­alább tizenöt év esetén ' négy-, legalább húsz év esetén pedig ötbavi át­lagkereset illeti meg ez elbocsátott dolgozót. (Mindez nem érinti a fegyelmi okokból elbo­csátottakat.) A végkielé­gítés mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a dolgozó munkaviszonya az öreg­ségi nyugdíjjogosultság megszerzését megelőző öt évben szűnik meg. A végkielégítés alapjául fi­gyelembe veendő egyha­vi állagkereset a mini­málbér ötszörösét (jelen­leg a 35 ezer forintot) nem haladhatja meg. Ezt a szabályozást ok­tóber 19-től kell alkal­mazni. Ma már alig akad magá­ra valamit is adó város az országban, ahol ne működ­ne leglább egy kábeltévé. Sátoraljaújhelyen a művelő­dési központ munkatársai bábáskodnak a városi tele­vízió műsorának szerkeszté­se, adása körül. Jelenleg ez a stúdió nem több, nem kü­lönb tucatnyi társánál, hi­szen átlagos szintű berende­zésével, a besugárzott körzet nagyságával (főleg a lakóte­lepeken lehet fogni az adást) alig különbözhet más váro­sok televízióitól. Rónay Ferenc, aiki a mű­velődési központ vezetője­ként a tévé munkájáért is felelős, olyan tervekről be­szólt; amelyek szenimt — ta­lán a közeljövőben — mi­nőségi változásra, egész Zemplén, sőt Kelet-Szlová- kia magyarlakta települései­nek ellátására is számítani lehet. — Már 1987-ben kértük a Frekvenciagazdálkodási Inté­zetet, hogy kaphassunk egy csatornát, és azon sugároz­hassuk saját műsorunkat — mondja Rónay Ferenc. — Ám jött a moratórium, és terveinkről egy időre le kel­lett mondanunk. Pedig min­den feltétel adott, itt a Ma­gashegy egy üres toronnyal, amit korábban a polgári vé­delem használt. Egy kis telje­sítményű adóval innen az egész Bodrogköz és Hegyköz befogható. Király Zoltán fórumot tart A Magyar Szocialista Párt felhívja a lakosság figyel­mét, hogy október 31-én Ki­rály Zoltán országgyűlési képviselő, fórumot tart az MSZP Miskolc, Győri kapu 123. sz. alatti irodájában, 17 órakor és a Miskolci Egye­tem I. kollégiumának jo­gásziklubjában, 19.30 órakor. Minden érdeklődőt szeretet­tel várnak. Mezey Ferenc: a tv-jelek nem állnak meg a hatá­ron ... — Elkészítettük koncep­ciónkat, vannak már part­nereink is, a szlovákiai ma­gyarok pedig már fel is ál­lítottak egy stábot, kapunk is tőlük anyagokat, ami azért nagyon jó, mert így nem mi beszélünk az ő dolgaikról, hanem ők maguk. Anyagai­kat szlovákul feliratoznánk, hogy mindenki tájékozódhas­son gondjaikról. — Már készül a médiatör­vény tervezete. Ha ezt elfo­gadná a parlament, és fel­oldanák a moratóriumot, mi készen állnánk a sugárzás­Alnevet használt az a kí­nai asszony, polgárjogi har­cos, aki kerülőúton Hong­kongon keresztül segélykiál­tással fordult a világhoz: akadályozzák meg a kínai hatóságok abortuszkülönít­ményeinek gyilkos munkáját. Az ellenzéki mozgalom meg­bízottja a brit Independent- nek eljuttatott jelentésében arról számol be, hogy mi­után Peking nem tudta meg­gátolni a lakosság számának további növekedését, most még az eddiginél is draszti­kusabb eszközökhöz folya­modtak. A Kínai Népköztársaság államtanácsa júliusban hatá­rozott arról, hogy a népessé­get különösen a vidéken, minden lehetséges eszközzel ellenőrzés alatt kell tartani. A szabály: egyetlen házas­párnak sem lehet egynél több gyermeke. Ez már ré­gen érvényben van, de mert a kínai hagyományok sze­rint a leány gyermek nem gyermek, a falusi elöljáró­ságok hallgatólagosan eltűr­ték, hogy a falusi asszonyok, második, esetleg harmadik gyereket is szüljenek, hogy ne szenvedjen a házaspár a fiúgyermek hiányától. En­nek a türelemnek azonban vége szakadt. A „demográ­fiai központ” besúgó hálóza­tot szervezett. Ezer jüan, vagyis több mint egyévi át­lagjövedelem üti a markát annak, aki jelzi a hivatalok­nak azt, ha valaki titokban ra. Tokajban és Sárospata­kon is működne egy-egy stáb, de adni innen kell majd, hiszen mi vagyunk a határ mellett. Remélem, nem lesz presztízsvitánk, a három város településszövet­sége tudná működtetni a médiát. — Hankiss Elemértől kap­tunk olyan ígéretet, hogy a körzeti stúdiók adása ide­jén mi is adhatjuk saját műsorunkat. Szellemi háttér mindhárom városban van. és az anyagi gondok is megold­hatók. Számításaink szerint az egyszeri műszaki költsé­gek (az adóval együtt) 20 millió forintra rúgnak, az éves működtetési költség pe­dig 10—15 millióba kerülne. Ezt az önkormányzatok (nagyságuknak megfelelő mértékben még a községek is) áilinák. — Tervünket a Külügymi­nisztérium is támogatja, hi­szen a szlovák, német, ru­szin nemzetiségek ügyében is hasznosan tevékenyked­hetnénk. Ügy tudom, a mo­ratórium feloldása után 60 napon belül dönteni kell a kérvényünkről is. Ha min­den rendiben lesz, azt remél­jük, hogy jövő év közepén megkezdheti műsorának szó­rását a Zempléni Televízió. (gróf) tartja terhességét. Az ügy­nök jelentése nyomán aztán éjszaka rendőrökből és or­vosokból álló kommandók jelennek meg a falvakban. Éjnek évadján rátörik az aj­tót a családra, és a „nőgyó­gyászainak” berendezett fur­gonba, esetleg sebtében fel­vert sátorba kényszerítik a kismamát, s ott végrehajtják az életet megszakító beavat­kozást, tekintet nélkül arra, hogy mennyi idős a terhes­ség. Előfordult már, hogy hathónapos magzatot vettek el ilyen módon. A szerencsétlen asszony, ha megtudja, hogy a kika­part magzatból fiú született volna, bánatában gyakorta öngyilkosságot követ el. Más fiatalasszonyok, ha gyerme­ket akarnak szülni, a nagy­városokba menekülnek, ahol könnyebben el tudnak tűnni és meg tudják szülni gyer­meküket. GONDOLJON AZ AUTÓJÁRA! Kiváló minőségű, csehszlovák 1 literes kiszerelésű, fagyálló­koncentrátumot kínálunk. Azonnali átvétellel. ARA 100 FORINT + ÁFA Telefon: 46-27-210 MSB Kft. Apa, mi az, hogy háború? — Apa! Mi az, hogy háború? — kérdi a kisfiam, de olyan rezignálton és minden átmenet nélkül, hogy hideg borzongás fut föl a talpamtól a hajam gyökeréig. — Miért kérded? — próbálok rá égbolt­kék tisztasággal nézni. — Csak úgy — mondja hunyorogva. All fölöttem a gyerek. Várja a választ. Istenem, most segíts meg humorom, mert ebből a csapdából valamiféle maszlaggal nem mászok ki. Szerencsére mindig babrálok amolyan bárgyú versikén, s az egyik most kapóra jön: „Magyarország megy az égbe, sok bumm-bummnak ez a vége /” — Ez? Te rosszabb vagy, mint egy gye­rek! Ez a háború, hogy Magyarország megy az égbe? — Hát valami ilyesmi, nem? — Szóval, te se tudod. Tudtam. Azt mondd meg, hogy a mi házunkra is dob­hatnak-e bombát? — Dobhatnak, kisfiam. — Látod, apa. Ez a háború. Csönd nehezedik ránk. Nem tudom mi­ért, de olyan rossz lelkiismeretű idegesség szalad ki belőlem: — Na most már hagyjál szépen dolgozni! — Mit írsz? Csak nem vezércikket? — kérdi kajánul. — Azt már nem kell — morgom magam elé. — Pedig jön a nagy októberi forrada­lom évfordulója — jegyzi meg pimaszul. — Halottak napja jön, fiam — komo- rodnék el, ha hagyna. — Na, jól van, nem kell megsértődni — húzza szeretettel szívéhez a fejemet. Az­tán meghúzza a fülemet, s ahogy már len­ni szokott, gyűrjük egymást nevetve. Egy kicsit hagyom, hogy győzzön. Már mellettem térdel diadallal, mikor lerántom és a hónom alá szorítom a fe­jét. Prüszköl, rúgkapál, már majdnem sír. Szinte élvezem. Röhögök rajta. Idegesítem. Vicsorog. Megsajnálom, engedek a szorításon. Hirtelen belebokszol a gyomromba. — Ez nem volt valami sportszerű — méltatlankodom. — Persze, te meg majdnem lecsavartad a fejemet! Ülünk az ágy szélén, egymással szem­közt. Apa és fia. Ez a durva játék pillanatok alatt fény­évekre távolított minket. Minket, akik ... Magamhoz húzom, átölelem. — Ne haragudj — mondom. — Én kezdtem — mondja huncutul, és már újra gyűrjük egymást nevetve. Apa! Mi az, hogy háború? — visszhang­zik bennem a kérdés. Micsoda kérdés! Ilyet is csak egy gyerek kérdezhet az ap­jától ... Karos! Imre Meglepő felfedezés A dohányos ritkábban butnl Éjitek évadján jönnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom