Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

1991-10-01 / 228. szám

♦ Gergely Sarolta gyártmányfejlesztő a* analitikai mérlegen méri az Egri Víz alkohol­tartalmát. A jezsuiták 70—83 fokosra csinálták a „gyógyitalt", a mai illetékes, az Egész­ségügyi Minisztérium, csak 50 fokot engedélyez... (Szabdn Gabriella felvételt) A jezsuiták gyógyitalai az Egri Víz Kommersz a csuha alatt Eszenciákkal bolondítják a tiszta szeszt Pajzán nóta adja tudtul, hogy a fapapucsos egri ba­rátok pálinkát visznek a reverenda alatt. 8 van la némi igazságtartalma a do­lognak, ugyanis ama neve­zetes Egri Vizet, ami persze nem víz, hanem mint tud­juk, pálinka, a jezsuita szerzetesek találták ki, még­pedig gyógyszer gyanánt. Am. hogy meddig itóka, s meddig gyógyszer' már Kez­detben. az 1700-as évek de­rekán és később is vitatott téma volt, ugyanis az egri kofák cukorra csepegtetve szívesen fogyasztották. így senki nem mondhatta rá­juk, hogy iszákosok, s azért csak bekapták a maguk fe­lesét anélkül, hogy a kocs­mában kellett volna meg­szégyenülniük. Hol van már az a világ, mikor a gyógyjelieg, illetve kellő huncutsággal a finom ízek domináltak? Manapság úgy hírlik, a hazaiból csak a kommersz fogy, legalább is erről tájékoztatott Jacs- manik András, az egri Ag- ria Brandy Kft. ügyvezető igazgatója. Ennél a cégnél készítik az ominózus Egri Vizet, ami attól különleges, hogy 14-féle növény és fű­szer adja ízét, illatát. Elő­ször 1877-ben, a bécsi kiál­lításon hódított, majd egész Európa, sőt Amerika is fel­fedezte. Hogy végül is nem ez lett a vezértermékük, annak egyszerű a magyarázata: pancsol a magyar. Olcsóbb hidegen bizonyos eszenciák­kal megbolondítani a tisz­ta szeszt, mintsem hosszú és fegyelmezett munkával mi­+ Szeretnék a világkiállítás­ra megújítani az Egri Víz gyártását, forgalmazását. nőséget előállítani. így hát a silányabbat szaporítják, mert azt viszik, abból lehet megélni. Példa erre a ne­vükben szereplő brandy is, amelyhez különleges minő­ségű borpárlat kellene. Ám a kormányzat letiltotta a seprűbor forgalmazását, vi­szont a borból készült bor­párlat ára igen magas, nem érvényesíthető a termék árában. Nyitni akar nyugatra a kft. vezetése. Mégpedig ép­pen a minőeégl termékek­kel, az Agria Brandy vei, az Téli menetrend as erdei kisvasúton Hétfőtől életbe lépett a téli menetrend a lillafüredi kisvasúton. Az elkövetkező hónapokban hétköznapokon 3, míg munkaszüneti napo­kon, hét végén négy vonat­pár szállítja az utasokat a kiliáni végállomástól Lilla­füreden át Garadnára. Amíg tart a napfényes őszi idő, addig a nyitott panoráma- kocsikat közlekedtetik. Ha zordra fordul az időjárás, akkor a zárt, fűthető vago­nokban utazhatnak a vad­regényes bükki tájakra ki­rándulók. A téli menetrend életbe­lépésével megszűnik a me­netrend szerinti járat az al­pesi szépségű, e Csanyik- völgyön, Mahócán át Far­kasgödörig közlekedő szárnyvonalon. Újdonság lesz azonban, hogy bejelen­tés esetén csoportok részére az őszi hónapokban és té­len is különszerelvényeket indítanak. Agrta Bittérrel, aminek szintén kitűnő gyógyhatása is van, és természetesen az Egri Vízzel. Ám a kivitel kissé szegényes pillanatnyi- lag, egy normálisabb üveg 30—50 forintba kerül, t nem ártana valami különleges, illetve ízlésesen harsogó címke sem. Mit tehetnek? Fokozzák a kommersz gyár­tását, hogy a minőség felé elmozduljanak. Ki tudja még meddig Űzik pancsol a magyar? Fel kell készülni a jövőre, ak­kor kell váltani, mikor fut a szekér. Azt már csak én teszem hozzá, eltart még egy Ideig hogy a kocsma­kultúránk kifejlődjön, ne­tán a mai hölgyek Is csak csepegtessék az itókát, hogy a finom úri honpolgárok meg ne szólják Őket. Addig visszük a kommerszeit a csuha alatt. (karost) Mi lőhet a nagy látékautomata-korszak után? (1.) Irány a vadkelet! • Húzd meg, ereszd meg • Voltak nagy trükkök is A szerencséhez a szeren­csejátékoknál csak a játéko­soknak van közük: ugyanis a bank, a kaszinó, a társa­ság, avagy az „itt a piros, hol a piros” gazdája min­dig nyer. Legfeljebb az ará­nyok változnak, hiszen a törvényes, engedélyezett szerencsejátékoknál azt az elvet követik: a cég nem járhat rosszul, de fosztogat­ni sem lehet. Mostanában Magyarországon, azonban úgy tűnik, a szerencsejáté­kok üzleti világának vállal­kozói a játékautomatások is veszthetnek, hiszen az új szerencsejáték-törvény nem kedvei sokaknak. Van aki szerint senkinek: — még a Játszani szándékozónak sem. • KIVÉTEL MINDIG AKADT A miskolci Tokaj vend ég­látóház játéktermét felépítő és megnyitó Filia Kft. ügy­vezetője, a „tokajos” Barna György szerint, ma Magyar- országon leépül a játékauto- mata-plac — a külföldiek viszik el a gépeket, de most kelet felé. Ugyanúgy kere­sik az új piacot, mint egy­koron Magyarországra be­törve tették. De ez egy ré­gebbre nyúló történet... Arra még minnenild emlé­kezhet, hogy volt már egy nagy játékautornata-korszak hazánkban. Rengeteg játék, terem nyílt útón-útfélen. Akkor úgy tűnt, mindent lehet, — és lehetett la, hi­szen a termek jó része való­ban kritikán aluli volt. A húzd még, ereszd meg logi­kájából következően jött a szigorúság korszaka, és be­tiltották a nyerő-játékauto- maták üzemeltetését. A sűl- gorúság vonatkozott azokra ta, akik kulturált körülmé­nyeket teremtettek, ügyeltek a szabályokra. De azért ter­mészetesen jó hazai szokás szerint volt kivétel: egy cég gépei maradhattak. Ma is suttogják játékautomatás üz­letben érdekelt körökben, hogy így jóidőre vetóly- társ nélkül, extraprofit­hoz juttattak egy vállal­kozást ... Kicsi japán öregúr Természetesen jól él. Nem aranytányérból étkezik, nem fényképezteti magát fény­űző luxusjachtján, nem hi­valkodik autói számával és típusával, magánhelikopte- rek sem repítik egyik bir­tokról a másikra, és ruha­tárának is elég egyetlen szekrény. Kimonót visel és papucsot. Merthogy a világ leggazdagabb embere egy japán öregúr. Taikicsiro Móri 150 négy­zetméteres lakásában fogad­ta a Paris Match riporterét, és ez a szám azért fontos, mert Móri úr házépítésből szerezte vagyonát. „Nyolc­vanegy gyermeke van, azaz­hogy 81 felhőkarcolója Ja­pánban” — jegyzi meg a francia újságíró, hozzátéve, hogy a 87 esztendős öreg­ember, biztonsági okokból, 500 méterre lakik a kórház­tól, s egy lépést sem tesz tolókocsi nélkül. Akkor se, ha vállalkozásainak igazga­tóit fogadja frakkban, fehér kesztyűben a kimonós, pa- pucsos főnök. Aki szerint: „Nekünk, japánoknak köte­lességünk azon dolgozni, hogy Tokió Ázsia fővárosa legyen, s hogy új korszakot nyissunk. Es mi meg va­gyunk győződve arról, hogy ez így jó.” E szentencia azért is megfontolandó, mert egy tanító mondja; Móri úr ugyanis elemi iskolai taní­tóként kezdte, és a yokoha- mai egyetemen fejezte be, 55 éves korában. Utána már csak a saját gyermekei és az épületek érdekelték, lát­ványosan cáfolva azt az amerikai véleményt, misze­rint: „Rossz üzletemberek­ből lesznek a jó professzo­rok.” És cáfolta a Don Quijote íróját is, aki jóval korábban úgy vélekedett: „Ha valaki egy év alatt akar meggazdagodni, készüljön arra, hogy fél év múlva fel­akasztják.” Móri úr, örökségére ala­pozva, fél év múltán meg­gazdagodott No de ami volt, az volt, és a közelmúltban újra csak kezdtek elszaporodni a já­tékautomaták. Ahogy la­zultak a béklyók, úgy jelen­tek meg mindenütt a masi­nák — s hamarosan még rosszabb közállapotokat ta­pasztalhattunk ezen a té­ren, mint egykoron,, az első nagy játékautomata-korszak- ban. Minden valamirevaló kocsma előterében működött gép, ügyes vállalkozók be­terítették gépeikkel az egész vidéket. Tehették, hiszen a piacosodó gazdaságban most már lehetett társulni, vállal­kozni, volt tőke, üzlettárs, külföldi forrás. • 17 000-BÖL 4000 Ez volt az a korszak, melyre a tokajos Barna György ezt mondta: úgy hozták be a gépeket, mint ahogy most viszik ki. S ami innen jön, az már a legendáit világa — hiszen a játékautomata-üzlet titkait ugyanúgy nehéz ki­fürkészni, mint bármi mást, ahol nagy pénzek forognak. Barna György szerint egyez becslések úgy vélték: a sze­rencsejáték-törvény életbe­lépéséig — amikor is be kel­lett zárni a nyerőautomatás játéktermeket — 17 000 nye­rőgép működött az ország­ban, de ebből engedéllyel csak kb. 4000 rendelkezett. Logikus, hogy amihez nem volt papír, a bevételből sem sokat látott az adóhatóság. A gépek természetesen nem az első kategóriából származtak: többségüket 500—1200 márkáért vették, s így villámgyorsan be is hoz­ták árukat. Voltak nagy trükkök is: behozták játék- automataként, de nyerőgép­ként működtették. A külön­féle előírt procedúrákat —> számláló működtetése a gépben, bizottság előtti pénz­kivétel, jegyzőkönyvezés — vajmi kevesen tartották be. Így érthető, hogy most a vál­lalkozók a vadkelet felé tar­tanak aihol még ugyanezt el lehet játszani ... (Folytatjuk) Tóparti telkekből gázvezeték Spóroltak a rendelőért Az önkormányzatok több- vége panaszkodik a fojtoga­tó pénzhiányról, ■ arról, hogy lehetetlen ellátni a te­lepülés igényeit. Nyékládhá- za példa lehet arra, hogy ahol eléggé agilis a polgár- mester, ■ ráadásai elődje, a korábbi tanácselnök sem vé­gezte rosszul a munkáját, ott ügyes gsadáikodásizl jut pénz a legfontosabbra. A na­pokban egy £0 millió 793 ezer forint értékű egészség­házat adtak át az ötezer la­kosú községnek. — A régi orvosi rendelő 1991-ben épült, és már nem felelt meg a hét 'települést ellátó egészségügyi köz­pontnak — mondja Galuska László polgármester —, ezért még a régi tanács megkezd­te a gyűjtést, hogy Nyék- ládházán egy korszerű, la­boratóriummal és fogászat­tal felszerelt orvosi rendelő épüljön. Ugyanakkor a Tár­sadalombiztosítási Főigazga­tóság is segítséget ígért a működtetés költségeihez. Bí­zunk abban, hogy az ígére­tüket teljesíteni is fogják. A régi orvosi rendelőben fi­zikoterápiás rendelést hoz­tunk létre, mig az új egész­ségházban a környék bete­geit is fogadhatjuk. — Minderre honnan Ju­tott, azon túl, hogy taka­rékoskodtak? — Igaz, hogy évek óta egy meghatározott célra gyűjtö­gettük a pénzünket, de -je­lentős összeghez jutottunk • tóparti telkek értékesítésé­vel is. Nemcsak az egész­ségügyi ellátást javítottuk, hanem folytattuk a községi gázhálózat építését is. Ehhez már az itt élő családok is hozzájárultak, mintegy 23 ezer forinttal. Elértük, hogy az úthálózatnak megfelelő« földgázhálózat, így akinek módja van rá, bevezetheti lakásába. — Régi gondja a telepü­lésnek és az üdülőkörzet­nek a szennyvízhálózat hiánya. Mikorra várható, hogy megépül? — Jövőre mindenképpen hozzá szeretnénk kezdeni ehhez a munkához, mert Nyékládházán és környékén az egészséges ivóvíz is ve­szélybe kerülhet. Ehhez azonban legalább 310 millió forint kellene. Különböző pályázatokon szeretnénk pénzt kapni, de igényeljük a tóparti telkek tulajdono­sainak hozzájárulását is. V. Zs. Jótékonysági hangverseny A „Hogy a gyermekek megszülessenek és felnője­nek” alapítvány javára jó­tékonysági hangversenyt rendez a Magzatvédő Tár­saság. Az OTP támogatásá­val létrejött koncertet a Deák téri ortodox templom­ban rendezik meg október 4-én, pénteken este 19 órai kezdettel. A műsoron grego­rián énekek, Vivaldi- és P. Stella-művek mellett Mozart A-dúr klarinét-kvintettje lesz hallható. Miskolci Cigány színház Megalakult a Miskolci Cigányszínház, ahová mind­azokat a cigány fiatalokat várják, akik kedvet és te­hetséget éreznek « színját­szás iránt. Jelentkezni ok­tóber 8-án, délután 2 és 5 óra között lehet a Széchenyi út 35. szám alatt, a második emeleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom