Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
1991-10-29 / 251. szám
Dömping volt a krizantémból, ám vásárlót alig láttunk ma hajnalban a Búza téri piacon. Nem tudni, a fagyos reggel miatt halasztották-e az utolsó pillanatra a legtöbben a halottak napi virágvásárt, de az tény, hogy ma még viszonylag elfogadható áron megvehették volna a sírcsokrokat. A babakrizantémból — „ezt vegye aranyoskám, ez két hétig is kitart, nem hullik a szirma” — 40 forint volt egy csokor. A krizantémot 10-től 60-ig árulták, szálanként. A legtöbbjén látszott, hogy megcsípte már a fagy. Volt fenyőág és művirág-koszorú, utóbbi 100—150-ért. A vízdíjszámlák története Aki peches, fizessen? A vízdíjügyek minden bizonnyal sokaknak a könyökükön jönnek ki — s az is lehet, hogy az egész vízdíj- mizériát elsöpri most egy nagyobb, a távhőszolgáltatási díjak kusza ügye. Mindenesetre azért a vízdíjak körül sincs minden rendben — annak ellenére sem. hogy immáron nagy tempóban szerelik a legtöbb helyen az egyedi vízmérőket. Van ahol épp ez okoz gondot. Megkereste szerkesztőségünket egy úriember, s elénk tett néBetörtek a földhivatalba (CIKK A 8. OLDALON) Derült, hideg A délkeleti szél napközben megélénkül. A derült idő ellenére sem melegszik tovább a levegő 8 foknál. Napközben is elkél majd a sapka és a kendő. XXIII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM 1991. OKTÓBER 29., KEDD 5,80 ORIHIT Ma Nárcisz napja van. A Nap kél 6.22, nyugszik 16.34 órakor. Holdkelte 21.57, holdnyugta 12.34 órakor. Uj adókról, temetőkről, támogatásokról Egyéves a városi közgyűlés A nehézségek ellenére is sikerült megőrizni a város működőképességét, s minden remény adott, hogy eredményesen zárja a költségvetését idén Miskolc. A pénzügyi stabilitásra törekedett eddigi munkájában a közgyűlés, amelyik nem vált a pártharcok színterévé. A képviselők felelősségük tudatától áthatva dolgoztak. Nem sikerült ugyanakkor megfelelő kapcsolatot kialakítani az érdekképviseleti szervekkel, s meg kell találni a város polgáraival való információcsere lehetőségéi is. így summázható az az értékelés, amit tegnap adott a miskolci közgyűlésben a ma első születésnapját ünneplő testület első 365 napjáról Csőba Tamás polgármester. A helyi ellenzék, az SZDSZ frakciójának vezetője. Szabó Tamás szintén pozitívnak mondta, hogy megőrizték a város működőképességét. De az első igazi próbatétel a jövő évi költségvetés tárgyalása lesz, hiszen akkor derül majd ki, hogy a város vezetése milyen megoldást kínál a problémákra. Sürgősséggel tárgyaltak az SZDSZ javaslatára a lakáscélú pénzügyi támogatásról. Az indítvány lényege az volt, hogy ez alkalommal, kivételesen ruházzák át a döntést a szociális bizottságra, amelyik már véleményezte az idei pályázatokat, s 135 ember esetében megállapította, hogy az igénylők megfelelnek a követelményeknek. így az érintettek hamarabb juthatnak a pénzükhöz. A szociális bizottság megkapta ezt a lehetőséget, és az egyik szünetben meg is hozta a döntését. Kérésükre a napokban közöljük a támogatottak névsorát. A maradék 15 millióra november 15-ig lehet pályázni. Érdemes tudni, hogy módosították a szabályzatot, amely szerint támogatásra jogosult most már az is, aki 1989. előtt nyilvántartásba vett, folyamatos lakásigényléssel rendelkezik, illetve, aki a lakásigénylés benyújtásakor még nem töltötte be a 35. évét. Oj rendeletet alkotott a testület a temetőkről és a temetkezésről. Tudni kell. hogy az önkormányzati törvény a települési önkormányzatok feladatává teszi a köztemetők fenntartását. A rendelet egyik új eleme, hogy — kegyeleti okokból — nem tiltják a sírhelyek, urnasírok előre megváltását, gondolva azon hozzátartozó nélküliekre, akik még életükben saját maguk akarnak majdani eltemettetésükről gondoskodni. A vitában igen aktív volt a zöldpárti dr. Förster Gyula, akinek számos módosító indítványáról hosszan szavaztak. Idén júniusban döntöttek a képviselők az iparűzési adó bevezetéséről. Most egy olya.n általános vitaanyag került elébük, amelyik a lehetséges adók közül bevezetésre javasolja az épitmény- és az idegenforgalmi adót. A szenátorok első olvasatban foglalkoztak ezzel, ami azt jelenti, hogy a mostani vita tapasztalatait összegzi majd a polgármesteri hivatal és a novemberi közgyűlésen alkothatják meg magát az újabb helyi adókról szóló rendeletet. Vélemények a vitából : Tóth Pál (MSZP) annak az aggodalmának adott hangot, hogy a helyi adók bevezetésekor rengeteg megoldatlan kérdéssel kerülnek szembe az ön- kormányzatok. Frakciója meg- foghatatlannak tartja az idegen- forgalmi adót, s nem realizái- hatónak az építményadót. Meg kellene határozni, hogy mire fordítja a helyi adókból származó bevételét a város — mondotta. Ludnik Ferenc (KDNP) szerint a befizetési és adóbevallási morál nem megfelelő a városban, s ez az iparűzési adónál is kiderült. Komoly szankciókat kellene alkalmaznia a hivatalnak. Gyulai Tibor (Fidesz): az előterjesztés a tanácsi adók pótlását szolgálja, nem nő a város bevétele. Szabó Tamás (SZDSZ): be- hajthatóak-e egyáltalán ezek az adók? Dr. Gondos Csaba (MDF) pedig a koncepció hiányát tette szóvá. Ugyancsak a tegnapi közgyűlésen került szóba a VTV új vezetőinek ügye. Mint ismeretes, az egvkori stúdióvezető. Kecskés Sándor helyére a televízió egészéért felelős igazgatót és a műsorokról, az adásról gondoskodó főszerkesztőt keresett pályázatával, a város. A jelentkezők közül a szakmai zsűri és a közgyűlés kulturális bizottsága igazgatónak javasolta Kuki Lászlót, Soltész Rudolfot és Kormos Ferencet, főszerkesztőnek Gulyás Istvánt. Az utóbbival az volt a gond. hogv az MDF-frakciót vezeti, márpedig a média objektivitása, a független tájékoztatás elve' megkívánja, hogy erre a tisztségre ne elkötelezett pártpolitikust válasszanak — hangsúlyozta az SZDSZ. A szavazásnál egvik jelölt sem kapott elegendő szavazatot, így a következő közgyűlésen ismét voksolnak, s ha akkor sem lesz eredmény, új pályázatot írnak ki. A miskolci közgyűlés ma délután kettőtől folytatja munkáját, amit tegnap este hatkor szakított félbe a testület. . : , (aczél—bujdos) Forradalom és megtorlás a miskolci egyetemen Kiállítás és emlékezés „Ebben az előadóteremben ülésezett 1956. október 22-én az egyetem ifjúsága. Itt alakult meg a diákparlament. Innen indult el Borsod megyében az 1956-os forradalom. Emlékeztessen ez a tábla azokra, akik egyetemünkön a forradalomban részt vettek, Kiss Gáborra és Köl- ber Gáborra, akik a forradalom leverésekor életüket vesztették, és mindazokra, akik a megtorlást elszenvedték.” A fenti szövegű 'tábla leleplezésével kezdődött az az ünnepi megemlékezés, amelyen a Miskolci Egyetem régi főépületének aulájában és nagyelőadójában összegyűlt mintegy 300 egykori hallgató, oktató és hozzátartozó előtt felidézték a 35 évvel korábbi eseményeket. az egyetemi diákparlament megalakulását, tevékenységét, a forradalom leverésének, a megtorlás, bebörtönzés, megveretések, kizárások, internálások történetét. Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire, a Miskolcon, az egyetemen és a városban történtekre emlékeztet az a kiállítás is, melyet az aula galériáján rendeztek. Korabeli fotók, újságcikkek röplapok, s később a bírósági iratok, ítéletek fotókópiái csak sejteni engedik a kort, melyben az egyetem ifjúsága egyem bérként. óriási lelkesedéssel vett részt a gyűléseken, a diák- parlament munkájában, egy önálló, független Magyarországért vívott néhány napos csatában. . Ezt a kort, ezt a hangulatot idézték a szónokok, Tóth Tihamér, Dornbaáh Gyula, Renn Oszkár, Szíj Zoltán (akinek levelét olvasták fel) és Ungváry Rudolf, aki Utána néma csönd címmel könyvét is írt az eseményekről. És ezeket a napokat idézték azok a magnótekercsek, melyeket szülei kertjében ásott el egy hallgató, Oláh Péter, s melyről megrendültén hallgatták vissza a diáikparlament alakuló ülésének eseményeit, a Himnusz hangjait, a színész szavalta Nemzeti dalt, melynek minden szakasza végén együtt harsogta több száz diák’torok: Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! A Forradalom és megtorlás című rendezvény kerek- asztal-beszélgetéssel fejeződött be. Nemcsak az előadók, a hallgatóság soraiból is többen szót kértek, s különösen meleg fogadtatásban részesült a jelenleg Svájcban élő Molnár Kálmán, aki a szovjet katonai támadás következtében olyan súlyosan megsérült, hogv m;nd- két lábát a.rprmt"’ni kellett, A megemlékező ülésnek az is feladata lett volna, hogy a mai egyetemi ifjúság végre hiteles képet kapjon 1956 történetéről. Az ünnepségen azonban őket szinte senki nem képviselte. G. L, Bon B&reftrn A jugoszláv légierő cáfol, a magyar Külügyminisztérium tiltakozik, a Somogy megyei Barcson pedig még mindig rémültek az emberek. Katona Tamás külügyi államtitkár szerint feltehetően tévedésből érte gránáttalálat vasárnap a magyarországi települést, és nem az ország elleni tudatos provokációról van szó. A helyszínre érkezett magyar—jugoszláv katonai vegyesbizottság jugoszláv képviselője tudomásul vette a Barcson eddig , folytatott vizsgálat eredményeit. Magyar területen 100 —150 robbanóeszköz nyomát fedezték fel. Tizennyolc fel nem robbant gránátot is találtak. A fővárosban a Honvédelmi Minisztériumba kérették a jugoszláv katonai attasét. Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága rendkívüli, ülésen hallgatta meg Katona Tamás külügyi államtitkár tájékoztatóját az incidensről. A testület rpa a- belügyi és a honvédelmi • tárca vezetőjét, i valamint a honvédség illetékesét hallgatja meg ez ügyben. hány számlát, amely valóban érdekes adatokat tartalmaz ... • ELOSZTOTTÁK A ViZÓRÁTLANOK KÖZÖTT A Korvin Ottó utca 5. szám alatti . házról van szó. amely ugyanolyan tízszintes panelház. mint a mellette lévő többi. Amikor .kijött a szeptemberi lakbérekbe épített júliusi vízdíjszámla — ugyanis MIK-lakásokról vari szó — látszólag rendben volt minden, ha az összeg nem is mutatkozott csekélynek. Egy háromtagú család vízszámlája így 683 forint volt. Ezt abból kalkulálták ki, hogy a ház főmérőjén mért fogyasztásból a lakosságot terhelte 764 köbméternyi víz. Ebből az következett, hogy egy fő egy nap alatt átlagosan a Korvin Ottó 5-ben 0,2998 köbméter vizet fogyasztott. Az augusztusi vízdíj azonban már egészen más ösz- szeg lett: a júliusi két és félszerese, azaz 1709 forint, ugyanannak a háromtagú családnak. A részletezésből kiderült, hogy most már az egy főre jutó átlagos napi vízfogyasztás is több mint megkétszereződött. Hogy mitől? Természetesen a szóban forgó háromtagú család nem ivott, für- dött, poosolt és locsolt többet augusztusban, mint júliusban. Csakhogy történt valami: mégpedig a ház lakóinak egy része beszereltette a vízórát a lakásába is. Így aztán az azokon mért fogyasztást levonták az össz- fogyasztásból, és a maradékot .osztották el a „vízórát- lan” lakások között — így lett panaszosunknál is két és félszeres a vízdíj. Amit persze felpanaszolt mindenütt, eljárt a polgármesternél lí, és válaszokat is kapott, amivel nem sokra ment! • MÁS A NEVE ... Nos, nem kívánunk beie- benni abba, hogy mi mindent mondott még el panaszosunk arról, hogy nincs meggyőzve a vízfogyasztásmérés pontosságáról, s hogy szerinte az ő házulk rovására számolják más házak melegvíz-felhasználását is. Elég azon elgondolkozni: aligha hihető, hogy egy lakásban minden különösebb indok nélkül csak úgy megugorjon a vízfogvasztás. Magyarázatokat persze lehet adni, csakhogy amíg valaki tudja, hogv nem fogyasztott többet mint az előző hónapban, mégis több mint a dupláját követelik tőle — a magyarázat nem ér egy fabatkát sem. Ha a távhőszolgáltatás és a vízdíjak ügyére gondolunk, úgy tűnik: a fogyasztók, az ügyfelek, a polgárok rovására mindent meg lehet tenni. Az teljesen világos számunkra is: az elfuserált közműhálózat ás mérőrendszer pazarlásának árát végül is mindenkinek meg kell fizetnie, mert a végső fizető mindig a polgár. De az egyszerűen elfogadhatatlan, hogy mindez ..aki peches, fizessen” alapon történik. Hiszen most erről van szó: ahol gazdaságtalanabbra sikeredett a távfűtés műszaki konstrukciója. ott belege- bednek a díjba, ott ahol meg kiderül, valamiért kissé sok víz számoiódik el egy ház fogyasztására, ott meg a vízdíj ugrik az egekbe. Piacgazdaságban persze senki sem híve a központból vezérelt kiegyenlítősdinek. Ezt. azonban amiről írunk, nem kiegvenlítősdinek híviák magyarosan hanem valami egészen másnak, de ai nem tűri a nyomdafestéket...
