Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

1991-10-29 / 251. szám

Dömping volt a krizantém­ból, ám vásárlót alig láttunk ma hajnalban a Búza téri piacon. Nem tudni, a fagyos reggel miatt halasztották-e az utolsó pillanatra a leg­többen a halottak napi vi­rágvásárt, de az tény, hogy ma még viszonylag elfogad­ható áron megvehették vol­na a sírcsokrokat. A baba­krizantémból — „ezt vegye aranyoskám, ez két hétig is kitart, nem hullik a szirma” — 40 forint volt egy cso­kor. A krizantémot 10-től 60-ig árulták, szálanként. A leg­többjén látszott, hogy meg­csípte már a fagy. Volt fe­nyőág és művirág-koszorú, utóbbi 100—150-ért. A vízdíjszámlák története Aki peches, fizessen? A vízdíjügyek minden bi­zonnyal sokaknak a könyö­kükön jönnek ki — s az is lehet, hogy az egész vízdíj- mizériát elsöpri most egy nagyobb, a távhőszolgáltatá­si díjak kusza ügye. Min­denesetre azért a vízdíjak körül sincs minden rendben — annak ellenére sem. hogy immáron nagy tempóban szerelik a legtöbb helyen az egyedi vízmérőket. Van ahol épp ez okoz gondot. Megke­reste szerkesztőségünket egy úriember, s elénk tett né­Betörtek a földhivatalba (CIKK A 8. OLDALON) Derült, hideg A délkeleti szél napközben megélénkül. A derült idő el­lenére sem melegszik tovább a levegő 8 foknál. Napköz­ben is elkél majd a sapka és a kendő. XXIII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM 1991. OKTÓBER 29., KEDD 5,80 ORIHIT Ma Nárcisz napja van. A Nap kél 6.22, nyugszik 16.34 órakor. Holdkelte 21.57, hold­nyugta 12.34 órakor. Uj adókról, temetőkről, támogatásokról Egyéves a városi közgyűlés A nehézségek ellenére is sikerült megőrizni a város működőképességét, s minden remény adott, hogy eredmé­nyesen zárja a költségveté­sét idén Miskolc. A pénz­ügyi stabilitásra törekedett eddigi munkájában a köz­gyűlés, amelyik nem vált a pártharcok színterévé. A képviselők felelősségük tu­datától áthatva dolgoztak. Nem sikerült ugyanakkor megfelelő kapcsolatot kiala­kítani az érdekképviseleti szervekkel, s meg kell talál­ni a város polgáraival való információcsere lehetőségéi is. így summázható az az ér­tékelés, amit tegnap adott a miskolci közgyűlésben a ma első születésnapját ünneplő testület első 365 napjáról Csőba Tamás polgármester. A helyi ellenzék, az SZDSZ frakciójának vezetője. Szabó Tamás szintén pozitívnak mondta, hogy megőrizték a város működőképességét. De az első igazi próbatétel a jö­vő évi költségvetés tárgya­lása lesz, hiszen akkor de­rül majd ki, hogy a város vezetése milyen megoldást kínál a problémákra. Sürgősséggel tárgyaltak az SZDSZ javaslatára a lakás­célú pénzügyi támogatásról. Az indítvány lényege az volt, hogy ez alkalommal, kivételesen ruházzák át a döntést a szociális bizott­ságra, amelyik már vélemé­nyezte az idei pályázatokat, s 135 ember esetében meg­állapította, hogy az igénylők megfelelnek a követelmé­nyeknek. így az érintettek hamarabb juthatnak a pén­zükhöz. A szociális bizottság megkapta ezt a lehetőséget, és az egyik szünetben meg is hozta a döntését. Kéré­sükre a napokban közöljük a támogatottak névsorát. A maradék 15 millióra novem­ber 15-ig lehet pályázni. Ér­demes tudni, hogy módosí­tották a szabályzatot, amely szerint támogatásra jogosult most már az is, aki 1989. előtt nyilvántartásba vett, folyamatos lakásigényléssel rendelkezik, illetve, aki a la­kásigénylés benyújtásakor még nem töltötte be a 35. évét. Oj rendeletet alkotott a testület a temetőkről és a temetkezésről. Tudni kell. hogy az önkormányzati tör­vény a települési önkor­mányzatok feladatává teszi a köztemetők fenntartását. A rendelet egyik új eleme, hogy — kegyeleti okokból — nem tiltják a sírhelyek, ur­nasírok előre megváltását, gondolva azon hozzátartozó nélküliekre, akik még éle­tükben saját maguk akar­nak majdani eltemettetésük­ről gondoskodni. A vitában igen aktív volt a zöldpárti dr. Förster Gyula, akinek számos módosító indítvá­nyáról hosszan szavaztak. Idén júniusban döntöttek a képviselők az iparűzési adó bevezetéséről. Most egy olya.n általános vitaanyag került elébük, amelyik a le­hetséges adók közül beveze­tésre javasolja az épitmény- és az idegenforgalmi adót. A szenátorok első olvasatban foglalkoztak ezzel, ami azt jelenti, hogy a mostani vita tapasztalatait összegzi majd a polgármesteri hivatal és a novemberi közgyűlésen al­kothatják meg magát az újabb helyi adókról szóló rendeletet. Vélemények a vi­tából : Tóth Pál (MSZP) annak az aggodalmának adott hangot, hogy a helyi adók bevezetése­kor rengeteg megoldatlan kér­déssel kerülnek szembe az ön- kormányzatok. Frakciója meg- foghatatlannak tartja az idegen- forgalmi adót, s nem realizái- hatónak az építményadót. Meg kellene határozni, hogy mire fordítja a helyi adókból szár­mazó bevételét a város — mon­dotta. Ludnik Ferenc (KDNP) sze­rint a befizetési és adóbevallá­si morál nem megfelelő a vá­rosban, s ez az iparűzési adó­nál is kiderült. Komoly szank­ciókat kellene alkalmaznia a hi­vatalnak. Gyulai Tibor (Fidesz): az elő­terjesztés a tanácsi adók pótlá­sát szolgálja, nem nő a város bevétele. Szabó Tamás (SZDSZ): be- hajthatóak-e egyáltalán ezek az adók? Dr. Gondos Csaba (MDF) pedig a koncepció hiányát tette szóvá. Ugyancsak a tegnapi köz­gyűlésen került szóba a VTV új vezetőinek ügye. Mint ismeretes, az egvkori stúdióvezető. Kecskés Sán­dor helyére a televízió egé­széért felelős igazgatót és a műsorokról, az adásról gon­doskodó főszerkesztőt kere­sett pályázatával, a város. A jelentkezők közül a szakmai zsűri és a közgyűlés kultu­rális bizottsága igazgatónak javasolta Kuki Lászlót, Sol­tész Rudolfot és Kormos Ferencet, főszerkesztőnek Gulyás Istvánt. Az utóbbi­val az volt a gond. hogv az MDF-frakciót vezeti, márpe­dig a média objektivitása, a független tájékoztatás elve' megkívánja, hogy erre a tisztségre ne elkötelezett pártpolitikust válasszanak — hangsúlyozta az SZDSZ. A szavazásnál egvik jelölt sem kapott elegendő szavazatot, így a következő közgyűlésen ismét voksolnak, s ha ak­kor sem lesz eredmény, új pályázatot írnak ki. A mis­kolci közgyűlés ma délután kettőtől folytatja munkáját, amit tegnap este hatkor sza­kított félbe a testület. . : , (aczél—bujdos) Forradalom és megtorlás a miskolci egyetemen Kiállítás és emlékezés „Ebben az előadóteremben ülésezett 1956. október 22-én az egyetem ifjúsága. Itt ala­kult meg a diákparlament. Innen indult el Borsod me­gyében az 1956-os forrada­lom. Emlékeztessen ez a táb­la azokra, akik egyetemün­kön a forradalomban részt vettek, Kiss Gáborra és Köl- ber Gáborra, akik a forra­dalom leverésekor életüket vesztették, és mindazokra, akik a megtorlást elszenved­ték.” A fenti szövegű 'tábla le­leplezésével kezdődött az az ünnepi megemlékezés, ame­lyen a Miskolci Egyetem ré­gi főépületének aulájában és nagyelőadójában összegyűlt mintegy 300 egykori hallga­tó, oktató és hozzátartozó előtt felidézték a 35 évvel korábbi eseményeket. az egyetemi diákparlament megalakulását, tevékenysé­gét, a forradalom leverésé­nek, a megtorlás, bebörtön­zés, megveretések, kizárások, internálások történetét. Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire, a Miskolcon, az egyetemen és a városban történtekre emlékeztet az a kiállítás is, melyet az aula galériáján rendeztek. Korabeli fotók, újságcikkek röplapok, s ké­sőbb a bírósági iratok, íté­letek fotókópiái csak sejteni engedik a kort, melyben az egyetem ifjúsága egyem bér­ként. óriási lelkesedéssel vett részt a gyűléseken, a diák- parlament munkájában, egy önálló, független Magyaror­szágért vívott néhány napos csatában. . Ezt a kort, ezt a hangu­latot idézték a szónokok, Tóth Tihamér, Dornbaáh Gyula, Renn Oszkár, Szíj Zoltán (akinek levelét olvas­ták fel) és Ungváry Rudolf, aki Utána néma csönd cím­mel könyvét is írt az ese­ményekről. És ezeket a na­pokat idézték azok a mag­nótekercsek, melyeket szülei kertjében ásott el egy hall­gató, Oláh Péter, s melyről megrendültén hallgatták vissza a diáikparlament ala­kuló ülésének eseményeit, a Himnusz hangjait, a színész szavalta Nemzeti dalt, mely­nek minden szakasza végén együtt harsogta több száz diák’torok: Esküszünk, eskü­szünk, hogy rabok tovább nem leszünk! A Forradalom és megtor­lás című rendezvény kerek- asztal-beszélgetéssel fejező­dött be. Nemcsak az elő­adók, a hallgatóság soraiból is többen szót kértek, s kü­lönösen meleg fogadtatásban részesült a jelenleg Svájc­ban élő Molnár Kálmán, aki a szovjet katonai támadás következtében olyan súlyo­san megsérült, hogv m;nd- két lábát a.rprmt"’ni kellett, A megemlékező ülésnek az is feladata lett volna, hogy a mai egyetemi ifjú­ság végre hiteles képet kap­jon 1956 történetéről. Az ün­nepségen azonban őket szin­te senki nem képviselte. G. L, Bon B&reftrn A jugoszláv légierő cáfol, a magyar Külügyminiszté­rium tiltakozik, a Somogy megyei Barcson pedig még mindig rémültek az embe­rek. Katona Tamás külügyi ál­lamtitkár szerint feltehetően tévedésből érte gránáttalálat vasárnap a magyarországi települést, és nem az or­szág elleni tudatos provoká­cióról van szó. A helyszínre érkezett magyar—jugoszláv katonai vegyesbizottság ju­goszláv képviselője tudomá­sul vette a Barcson eddig , folytatott vizsgálat eredmé­nyeit. Magyar területen 100 —150 robbanóeszköz nyomát fedezték fel. Tizennyolc fel nem robbant gránátot is ta­láltak. A fővárosban a Honvédel­mi Minisztériumba kérették a jugoszláv katonai attasét. Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága rendkívüli, ülésen hallgatta meg Katona Ta­más külügyi államtitkár tá­jékoztatóját az incidensről. A testület rpa a- belügyi és a honvédelmi • tárca vezetőjét, i valamint a honvédség ille­tékesét hallgatja meg ez ügy­ben. hány számlát, amely való­ban érdekes adatokat tartal­maz ... • ELOSZTOTTÁK A ViZÓRÁTLANOK KÖZÖTT A Korvin Ottó utca 5. szám alatti . házról van szó. amely ugyanolyan tízszintes panelház. mint a mellette lévő többi. Amikor .kijött a szeptemberi lakbérekbe épí­tett júliusi vízdíjszámla — ugyanis MIK-lakásokról vari szó — látszólag rendben volt minden, ha az összeg nem is mutatkozott csekélynek. Egy háromtagú család víz­számlája így 683 forint volt. Ezt abból kalkulálták ki, hogy a ház főmérőjén mért fogyasztásból a lakosságot terhelte 764 köbméternyi víz. Ebből az következett, hogy egy fő egy nap alatt átla­gosan a Korvin Ottó 5-ben 0,2998 köbméter vizet fo­gyasztott. Az augusztusi vízdíj azon­ban már egészen más ösz- szeg lett: a júliusi két és félszerese, azaz 1709 forint, ugyanannak a háromtagú családnak. A részletezésből kiderült, hogy most már az egy főre jutó átlagos napi vízfogyasztás is több mint megkétszereződött. Hogy mitől? Természete­sen a szóban forgó három­tagú család nem ivott, für- dött, poosolt és locsolt töb­bet augusztusban, mint jú­liusban. Csakhogy történt valami: mégpedig a ház la­kóinak egy része beszereltet­te a vízórát a lakásába is. Így aztán az azokon mért fogyasztást levonták az össz- fogyasztásból, és a maradé­kot .osztották el a „vízórát- lan” lakások között — így lett panaszosunknál is két és félszeres a vízdíj. Amit per­sze felpanaszolt mindenütt, eljárt a polgármesternél lí, és válaszokat is kapott, ami­vel nem sokra ment! • MÁS A NEVE ... Nos, nem kívánunk beie- benni abba, hogy mi min­dent mondott még el pana­szosunk arról, hogy nincs meggyőzve a vízfogyasztás­mérés pontosságáról, s hogy szerinte az ő házulk rovásá­ra számolják más házak me­legvíz-felhasználását is. Elég azon elgondolkozni: aligha hihető, hogy egy lakásban minden különösebb indok nélkül csak úgy megugorjon a vízfogvasztás. Magyaráza­tokat persze lehet adni, csakhogy amíg valaki tudja, hogv nem fogyasztott többet mint az előző hónapban, mégis több mint a dupláját követelik tőle — a magyará­zat nem ér egy fabatkát sem. Ha a távhőszolgáltatás és a vízdíjak ügyére gondo­lunk, úgy tűnik: a fogyasz­tók, az ügyfelek, a polgárok rovására mindent meg lehet tenni. Az teljesen világos szá­munkra is: az elfuserált közműhálózat ás mérőrend­szer pazarlásának árát vé­gül is mindenkinek meg kell fizetnie, mert a végső fize­tő mindig a polgár. De az egyszerűen elfogadhatatlan, hogy mindez ..aki peches, fi­zessen” alapon történik. Hiszen most erről van szó: ahol gazdaságtalanabbra si­keredett a távfűtés műszaki konstrukciója. ott belege- bednek a díjba, ott ahol meg kiderül, valamiért kis­sé sok víz számoiódik el egy ház fogyasztására, ott meg a vízdíj ugrik az egek­be. Piacgazdaságban persze senki sem híve a központból vezérelt kiegyenlítősdinek. Ezt. azonban amiről írunk, nem kiegvenlítősdinek hív­iák magyarosan hanem va­lami egészen másnak, de ai nem tűri a nyomdafesté­ket...

Next

/
Oldalképek
Tartalom