Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
1991-10-16 / 241. szám
Adóslánc ■ ■ ■ Munkanélküli fegyencek 1 börtönőr bére Az Állami Számvevőszék tizenkét tagú csapata a közelmúltban a büntetés-végrehajtás pénzügyi és gazdasági helyzetét vizsgálva, többek között arra a különös felfedezésre jutott, hogy Moldova György havi 30 ezer forintért folytatott két éven át „kutatásokat” a ma- íyar börtönviszonyokról, majd azok eredményeként a rendőrökről szóló könyvének kéziratát adta át. A számvevőszéki vizsgáiét megállapította, hogy az egyébként sikeres könyv kutatási eredményként nem fogható fel. Eső után köpönyeg... Azon viszont valószínűleg lehet majd segíteni, hogy a börtönök biztonsági berendezéseinek gyártását eddig részben elítéltekre bízták. A jelentés szerint ugyanis „a hagyományos őrzésvédelmi berendezések gyártása, központi javítása a BV Híradástechnikai Üzemében folyik, elítélt munkaerő közreműködésével. Ez a gyakorlat biztonsági szempontból kifogásolható.. Vajon leleményes börtönlakók felhasználták-e már szökéshez az így szerzett tapasztalatodat? Feltehetően nem történt ilyen eset. A jelentés mindenesetre csak annyit állapít meg, hogy ilyen eset bármikor megtörténhet. • SEGÍTETT A KÖZKEGYELEM Érdekes vizsgálati eredmények a hazai börtönök lakóinak ellátottságáról: Magyarországon szinte kereken 18 ezer férőhely van a büntetés-végrehajtó intézményékben. Ez közel 8 ezerrel kevesebb a korábbinál, mivel: az egy főre jutó területi normákat megnövelték. Szerencsére ezt a reformot közkegyelem előzte meg, s így tavaly annak időpontjában a börtönlakosság létszáma csupán 11 567 fő volt. Azóta a foglalkoztatottak száma, különösen az előzetes letartóztatásban és vizsgálati fogságban lévők. Számára fenntartott úgynevezett befogadó intézetekben rohamosan emelkedni kezdett. Ennek következtében Budapesten 722 férőhelyre 1025. Miskolcon 186 helyre 405 Nyíregyházán 250 helyre 333. Pécsett 112 helyre Í33. Veszprémben 82 helyre (40 elítéltet zsúfoltak he az első negyedévben. Eközben Szombathelyen 72. Szekszár- don 42. Győrben 50. Zalaegerszegen 71 betöltetlen hely volt a vizsgálati fegyintézetekben s az úgynevezett , letöltő intézetek sem panaszkodhattak. Martonvá- sáron 497 férőhelyre csupán 74 elítélt jutott, s az ország három legnagyobb büntetés- végrehajtó intézménye közül a budapestibén 80 százalékos az állampusztaiban 58 százalékos, a pálhalmaiban 68 százalékos volt a telítettség. • EBED AZ ELÍTÉLTNEK A Számvevőszék szerint nem megnyugtatóak a magyar börtönök étkeztetési teltételei. Egy elítélt honfitársunk étkeztetésére az állam napi 80 forintot költené az 1989-ben megállapított norma szerint, ennek azonban nincs meg; az '-anyagi ■ fedezete. _ , % A fegyemcek foglalkoztatása általában a büntetésvégrehajtás saját vállalatainál történik, de a gazdasági folyamatok a börtönvállalkozásokat sem kímélték, így az elítéltek foglalkoztatása 1991-ben mélypontra, 74 százalékra csökkent. A külvilág más vonatkozásban is behatol a börtönfalak mögé. A Számvevő- szék rendezetlen tulajdonviszonyokról számol be, például a Pálihaimai Börtön és Fogháznál, ahol megállapíthatatlan, melyik építmény van az intézet, s melyik a fegjencek foglalkoztató gazdaság tulajdonában. A bőr- töngazdaságok ilyen körülmények között is jól jövedelmeznek; ez évre 4,5 milliárdos nettó árbevételt tervezőén. T Létszám- és bérgazdálkodás tekintetében a büntetés végrehajtás a fegyveres tes tületek szigorú előírásainak volt alárendelve. Így a létszám nem változott az el múlt két évben. A vizsgálat idején a főfoglalkozású börtönőrök és más büntetés végrehajtó alkalmazottak száma 4993 volt. A hivatásos börtönőrök átlagbéré 1991. március 31-én 22 ezer forint, közülük a tiszteké 32 500 forint volt, s ez mintegy nyolcvan százalék emelkedés az 1989. évi állapothoz képest. A. S Tizedik születésnapját ünnepelte a napokban a lé- nárddaróci Bárdos asszonykórus. Több alkalommal kaptak díjat, Oklevelet, s a rádió népzenei műsoraiban is nemegyszer szerepeltek. A jubileum alkalmából műsort adtak a kultúrházban, nagy sikerrel. Vendégként fellépett a borsodszentgyör- gyi népdalkórus is. Az előadást megelőzően Papp Lászlómé, az intézmény igazgatója ismertette a kórus tízesztendős pályafutását. A műsor befejezését követően Benke János polgármester oklevelet és tárgyjutalmat adott át az együttes tagjainak, megköszönve eddigi tevékenységüket. i ___ Alkudnak a kinnlevőségre Adatbank a Novotradenél Mindeddig csupán sajnálkozó megállapításokat hallottunk arról, hogy mindenki tartozik mindenkinek, s a sor végét már nem is láthatjuk. Megoldás eddig nemigen született arra, hogyan lehetne a kinnlevőségeknek legalább a töredékét behajtani, hogy aztán az is tudjon fizetni, aki másnak is tartozik. A közgazdaságtanban járatos üzletemberek ugyan ismerik a kinnlevőségnek alku útján történő megvásárlását, ám ehhez mindenképpen egy jól működő — és főként megbízhatóan friss információt nyújtó — adatbankra van szükség, mert fel kell állítani egyfajta adósláncot, s így kimozdulhatnak a holtpontról a pénzügyi nehézségekkel küzdő, de egyébként termelőiképes gazdálkodók. A miskolci Novotrade Kft. és a budapesti W.V.M. Leasing GmbH —, amely főként váltóleszámítolással, hitelezéssel és lízingeléssel foglalkozik — most egy országos hálózattal rendelkező adatbankkal, új vállalkozásba kezdett a kinnlevőségek behajtására. Ez azt jelen ti, hogy a miskolci Novotrade Kft. Ingyenesen felveszi számítógépes adatbankjába a nagyvállalatoknak, a kis- és középvállalkozóknak elsősorban a kinnlevőség! adatait, s megadhatják a fizetési kötelezettségekről szóló adatokat is — hallottuk Makra József ügyvezető igazgatótól. Most mintegy 600 hazai cégről tárolnak információt. A kiegyenlítetlen, de nem beKolcsak kincse Huszonkét láda arany Nincs kizárva, hogy nyomára akadtak az Orosz Birodalom kincstárából származó huszonkét láda aranynak. A nyomok Japánba vezetnek — adja hírül a Kom- szomolszkaja Pravda. A szovjet külügyminisztérium a közelmúltban hivatalos lépéseket tett, megtudakolandó, hogy találhatók-e japán ‘levéltárakban dokumentumok, amelyek az „orosz afany” sorsára vonatkoznak. Arról a tekintélyes kincsről van szó, amely- lyel a polgárháború idején Kolcsak rendelkezett. Szovjet történészek a legutóbbi időkig úgy tudták, hogy a Koicsaknál maradt arany végül visszajutott hazájába. A fehérek oldalán harcolt cseh légiósok és Kolcsak kényszerültek átadni a mozdonyt és a vagonodat, a szerelvényt pedig sikerült Oroszországba irányítani. Ám Vladlen Szirotkin professzor más véleményen van. Szerinte huszonkét láda arany Pavel Petrov tábornok kezén maradt, aki nemcsak megőrizte, hanem SZ A Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, a Miskolci Fotóklub és a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet rendezi a XXI. észak-ma- gvarországi fotóművészeti szemlét, amelynek megnyitója ma délután 4 órakor lesz a Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben (Miskolc, Ifjúság u. 16—20.). A kiállítást megnyitja dr. Dobrik István művészettörténész, közreműködnek az Egressy Béni Zeneiskola tanárai. Mandzsúriában a japán katonai közigazgatás kezére játszotta át megőrzés céljából. Az külön érdekesség, hogy az arany átvételéről szóló japán jegyzék jelenleg San Franciscóban, az emigráns orosz veteránok archívumában található. Petrov aztán csupán a harmincas évek elején utazott Japánba, s hivatalos eljárást indított az arany visz- szaszerzésére, melyet „jobb időkre” bankban kívánt elhelyezni. Törekvését majdnem siker koronázta, azonban az országban politikai fordulat következtében az üggyel foglalkozó bírákat és ügyvédeket kivégezték — mint a lap írja. Így az arannyal teli ládák minden valószínűség szerint Japánban maradtak. A huszonkét láda közül húsz axanyrudakat tartalmaz, kettőben pedig aranypénz var.. Súlyuk hat mázsa körül lehet, s ez mintegy hét és fél millió dollárt tesz ki. S akkor még hiányzik a hetven esztendei használat után járó kamat. A hírhez tartozik, hogy a Távol-Keleten Kolcsak elásott kincséről is szárnyra keltek legendák a közelmúltban. Egy jó üzleti érzékű, orosz érdekeltségű részvénytársaság kutatási alapot hozott létre, komoly összegeket kérve a feltevés nyomába szegődött vállalkozóktól. A későbbiekben — mint a szovjet sajtó beszámolt róla —, a vállalkozás csődbe jutott és kezdeményezték vezetői felelősségre vonását hajthatatlan pénzügyi követelések miatti kényszerhitelezői láncot tehát egyik oldalról információs rendszer felállításával, a másik oldalról pedig sajátos pénzügyi-technikai megoldással kívánják megszüntetni. A W. V. M. Német—Magyar Leasing Kft. által javasolt módszer lényege, hogy a díjmentes számítógépes adatbanki tároláson túl, nem adóskörök, hanem lehetőleg minél hosszabb tartozási láncok felállítását valósítják meg. A lánc kiindulópontját — pénzügyi és jogi kiválasztás alapján — egy megfelelő valószínűséggel behajtható kinnlevőség jelenti. E pontból kiindulva biztosítják a számítógép által optimalizált lánc végpontjában a szükséges tőkét, a tarto- zik-követel különbözet meghatározott limiten belüli finanszírozását, a lánc valamennyi pontján. Kétféle lebonyolítási módszert ajánlanak, az egyik az, hogy a lánc minden tagjánál azonos mértékben következik be a csökkenés, mind a tartozás, mind a követelés oldaláról. Ebben az esetben a vállalkozás csak 2—2,5 százalékos kezelési költséget számol fel. Míg a másik esetben megvételi javaslatot tesznek a kinnlevőségek megvásárlására, a kinnlevőséget megadó cégnek tehát alku, majd megegyezés után készpénzben fizetnek. Ez utóbbi megoldáshoz tehát már mindenképpen szükség lesz a W. V. M. Leasing Kft. tőkéjére, hisz’ megveszik a kinnlevőséget egy kialkudott áron, majd a lánc útján, később be is hajtják azt. Természetesen mindez nem kevés kockázatvállalással jár, ám az egy helyben topogó cégek számára mentőövet jelenthet az új vállalkozás, mert segíthet a likviditási gondokon, s a banki megítélést is javíthatja. (vadas) ■ ■ Ügyes kezű öntészek A hámori Központi Kohászati Múzeum a vas- és acélgyártás és -feldolgozás bemutatása mellett rendszeresen tart időszaki kiállítást is. Ilyenre került sor most is, amelyen a diósgyőri gyár egykori „aranykezű” öntőinek munkáit mutatják be a látogatóknak. A megnyitó — bízvást elmondhatjuk — a nagy múltú gyár jelenlegi öntészeineik baráti találkozója, az elődökre emlékezés megnyilvá- nullása volt. Erről szólt megnyitójában Sípos István, az QMBIKE diósgyőri szervezetének főtitkára, míg az ön- tészet, ezen belül a kisplasztikák szakmai-műszaki elkészítését Sötét Gábor a DAV Kft. ügyvezető igazgatója ismertette. A diósgyőri gyár öntödéjében nemcsak gépalkatrészek s egyéb termelőeszközök formázását végezték, hanem az ügyes kezű mesterek bronzszobrokat, különböző kisplasztikákat, állatfigurákat is megformáztak. Ezek az egyedi darabok nagybecsű emlékei a szakmai kultúra művészeti kapcsolatának. A tárlaton öt vas- illetve ’■ acélöntész húsz alkotása mellett bemutatták az: általuk készített öntőmintákat, és a mintázásnál használt, eszközöket is. Mint arról Sélei István az Ipartörténeti és múzeumi munkabizottság vezetője, a kiállítás rendezője szólt, a kiállított tárgyak, szobrok, plasztikák, díszek a 20. század első felében készültek. A tárgyak a Kohászati Múzeum gyűjteményének darabjai, s azt a jövő év tavaszáig láthatják a látogatók. Székely Géza 1926—1991 Az Akzo-TVK Rt. és a Tiszai Vegyi Kombinát vezetése mély megrendüléssel tudatja, hogy Székely Géza, az Akzo-TVK Rt. elnök-vezérigazgatója, a TVK volt igazgatója, 1991. október 14- én, életének 65. évében, tra. gikus hirtelenséggel meghalt. Pályafutása 1956 elejétől szorosan kapcsolódott a vegyipari kombinát mindennapjaihoz. Úttörő szerepet vállalt a petrolkémiai ipar létrehozásában. Részt vett a projekt kidolgozásában. Ezzel egyidőben közreműködött a műanyag-feldolgozás elindításában, aktív szerepet vállalt a gépek vásárlásánál, szerelésénél és üzembe helyezésénél. Kereskedői múltját, jó kapcsolatait kihasználva sikerült elérni a vállalat exportjának gyors növekedését, főként a nyugat-európai és a közel-keleti piacokon, a festékipari segédanyagok révén. Nevéhez fűződik számos fejlesztési tevékenység is. Nagy energiát fordított az olefingyár üzembe helyezésére, illetve a polipropiléngyártás beindítására. Munkásságát számos találmányi bejelentés, illetve szabadalom fémjelzi, több magas kitüntetés tulajdonosa volt. Nyelvtudásával, szakértel. mével és intelligenciájával kivívta a külföldi partnerek megbecsülését is. Az elnökvezérigazgatói funkciót 1991. január 1-től töltötte be.
