Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

1991-10-01 / 228. szám

X\ III. Aggtelek Kupa — Beran Janos-cmlékverscny Műfooások a sziklafalon Cser Zoltán túl a tizenhárom méteren ^ Az aggteleki sziklafal kiváló lehetőséget nyújt a Triá­szoknak. (Kisgyörgy Ádám felvétele) Csoda, hogy Ozdon még létezik a sport Támadják Marosit Idén még talpon marad az OKSE Bér in János, az Aggtelek Kupák egyik megteremtője emlékére rendezték meg szombaton és vasárnap a Baradla-barlang bejárata feletti falon az immár ti­zennyolcadik sziklamászó viadalt. A sportág történeté­ben már komoly elismerést vívott ki magának a ver­seny, úgy hogy idén már valóban nemzetközi nívón és rendezés mellett zajlott le. A sziklamászásban az el­nő megmérettetést a hatva­nas évek második felében a Szovjetunióban rendezték meg. Azon még csak jórészt hazai, illetve néhány meghí­vott külföldi sziklamászó vett részt. Az első magyar vendég Szentbe István volt, aki a Krímben mérhette össze felkészültségét vetély- társaival. A dolognak meg­lett az eredménye: 1973-ban jórészt Szenthe István és Berán János úttörőmunká­jával létrejött az I. Aggtelek Kupa. Azóta komoly hagyo­mányokkal rendelkező via­dallá nőtte ki magát és idén már a tizennyolcadik má­szásra gyűlt egybe a nem­zetközi mezőny. A fejlődés külföldön is töretlen volt. A nyolcvanas évekre a nyugati országok­ban már kialakult egy olyan versenyzői kör. amely való­ban magas szinten és profi menedzseléssel űzi a szikla- mászást. Divatba jött a mű­fal használata, amelyen bár­milyen nehézségű útvonal kialakítható és nagy befo­gadóképességű sportcsarno­kokban is felállítható. A kö­zönségsiker is komoly, egy., egy Világkupa-futamot nyolc-tízezer néző is meg­tekinti. A viadalok koordiná­lására a nemzetközi szövet­ség (ÜIAA) létrehozta a ver. senyszervező bizottságot. Eh­hez a fejlődési fonalhoz kap­csolódott a Magyar Hegy­mászó Klub és életre hívta a bizottság magyar megfele­lőjét. A hazai sziklamászók utói szeretnék érni a világ élmezőnyét, így tudatosan nevelik az utánpótlást, illet­ve rendezik meg a verse­nyeket. A munkálkodás egyik legfontosabb célja, olyan körülmények kialakí­tása, amelyek lehetővé teszik egy Világkupa-verseny meg­rendezését 1993-ban. A mostani Aggtelek Kupa különlegessége, hogy a cseppkőbarlang bejárata fö­lötti sziklafalon nem csupán a természetadta lehetősége­„Október hatodika emlé­kére'’ címmel mezei futóbaj­nokság lesz Sárospatakon holnap délután három órá­tól a városi hivatal és a vá­rosi atlétika-szaiíosztály ren­dezésében. A verseny célja: felkészülés magasabb szintű versenyekre, a diákolimpiái bajnoki címek eldöntése, va­Egertardoson rendezték meg a hétvégén a rádió­iránymérő országos bajnok­ságot. A versenyen az RH és az URH férfi II. kategóriá­ban Eszlári Zoltán Borsod megyei bajnok az első he­lyen végzett. A nők verse­nyében RH és URH kategó­ket használták ki, hanem úgynevezett műfogásokat is kialakítottak, megkönnyítve ezzel a mászók dolgát. Aki már járt ezen a vidéken, az láthatta, hogy a sziklafal egy része jócskán kifelé dől, így mászó legyen a talpán, aki egyhamar feljut rá. A benevezett negyvenöt ver­senyzőt két kategóriába osz­tották be képzettség szerint. Az A-kategóriásak a már tapasztaltabbak voltak, míg a B-be a nyomukban törek­vő ifjak kerültek. Szűkre si­keredett a női mezőny, mindössze öten neveztek be. A szombati selejtezők után tíz-tíz fősre zsugorodott a döntőbe jutottak tábora. Rendhagyó dolog volt, hogy a versenyzők a döntő előtt tíz percig vizsgálhatták a „pályát”, majd be kellett vonulniuk egy „sötétszobába” és csak közvetlenül a mászás lamint a futás népszerűsíté­se. A versenyt több távon, összesen hat korcsoportban rendezik ineg. Nevezni a helyszínen lehet érvényes sportorvosi igazolással. Az egyes korcsoportok nemen­kénti első helyezettjei érem­díjazásban és jutalomban részesülnek. riában Szabóné Nagymáté Zsuzsa a második lett, míg a felnőtt férfiak versenyében VV ermeser Zsolt a har­madik helyen zárta a küz­delmeket. Mindhárom spor­toló a Miskolci Rádióklub színeiben vett részt a baj­nokságon. előtt jöhettek elő. Az A-ka­tegóriás versenyzőik közül Cser Zoltán (FTSK) volt a legjobb, ő a nagy esélye* Babosán Gábort (FTSK) előzte meg, a harmadik he­lyen Urbanics Áron (FTSK) végzett. A B-kategória győz. tese Szabó Zoltán volt Szi- nai Krisztián előtt. A har­madik helyet a Romániából érkezett Sedevi Imre szerez­te meg. A nők között a HSC-s Cser Szonja vitte el a pálmát, megelőzve Grüb­ler Zsuzsát (HSC) és Hla- vacs Zsuzsát. A hangulat felszabadul- tabb lett vasárnap a Haladás elleni győzelem után Diós­győrben. Labdarúgó, szakve­zető könnyebben vette a le­vegőt, hiszen mint Vlád László, vezető edző mondot­ta: Hál’ istennek, megtört a jég! A DVTK lassan elindult a felfelé vezető úton — leg­alábbis így remélik Diós­győrben. Senki nem örven­dezik viszont túl sokat, és nem is teheti. Következik az újabb feladat, a ZTE, ide­genben. Hát, ez sem lesz könnyű. Sereghajtó ide, sereghajtó oda, a zalaegerszegieknek a léitük múlik akár egyetlen ponton. így van ezzel a DVTK is. A következtetés tehát egyszerű: hatalmas csiatára van kilátás a táblá­zat két utolsó helyezettje között. A csapatok egymás számára ismeretlenek. Test­közelből legalábbis még nem tudták kitapogatni egymás gyengéit, erősségeit. Marosi István, az Ózdi Ko­hász Sportegyesület hét éve „funkcionáló” ügyvezető el­nöke százkilencvennyolcszor húzta fel a magyar kézilab­da-válogatott címeres mezét, egy alkalommal pedig világ- válogatottként bűvölte a „bogyót”. Három világbaj­nokságon és egy olimpián őrjítette meg az ellenfelek kapusait. Tapsi, ahogy egy­kor a csapattársak becézték, másfél hónapja a Kézilabda Liga ad hoc bizottságának az elnöke. — Pista! A régi ismeret­ségre tekintettel engedd meg, hogy ebben a beszél­getésben is tegezzelek. — Parancsolj, elvégre egy­kor te is kézilabdáztál. — Ügy tizenhét éve, egy edzőmérkőzésen, mint a Ko­hász Ificsapatának beállósa, még egy hatalmas pofont is lekevertem Neked, de most nem ez a fontos. Ózdon na­gyon sokan vádolnak azzal, hogy tönkretetted a város sportját. Mondd, sok az el­lenséged? — Ebben a szakmában, a sportköri elnöki poszton sok­szor kell nemet mondani. Tény: nem vagyok népszerű azok előtt, akiknek nemet mondok! De, hogy én tet­tem volna tönkre a város sportját? ízt vissza kell uta­sítanom. Valószínűleg már te is tapasztaltad: Ózdon sokan alig várják, hogy valami hi­bát elkövess, mert kritizálni mindig is könnyebb volt, mint dolgozni. Akik azzal vádolnak, hogy tönkretettem a város sportját, azok nem Ismerik az ország, a megye és a város sportéletét. Egy­általán: nem ismerik a sport­tól Nem én mondom, ha­nem az ország más részei­nek a sportvezetői: csoda, hogy a gazdasági-politikai válság ellenére Ózdon még sportról beszélhetünk. Sze­rénytelenség nélkül állítha­tom, hogy a város sportjá­nak országos megítélése még mindig jobb. mint a kohá­szaté, vagy a városé. — Hány szakosztály mű­ködik ma a sportkörben? Mindenesetre a játék va­sárnap olyan volt, amilyen­re már régóta vártak a szurkolók. Apropó, szurkolók! Sokan telefonáltak be szerkesztőségünkbe, hogy megtudják rajtunk keresztül azt: hogy a piros-fehér győz­tes csapat a hármas sípszó végén miért nem ment a hívás ellenére a B-középhez. A válasz egyszerű: a játéko­sok egy kicsit szélsőségesnek ítélik meg a szurkolókat. Jól emlékeznek arra, hogy két héttel ezelőtt még legszíve­sebben felkoncolták volna őket a vereség után, vezető edzőstől, Veréb Györgyöstől, klubvezetőstül együtt. A „Feszítsd meg”-et most is el­kiabálták volna, ha nincs meg a két pont. Így viszont a Diósgyőr — több hónap után — ismét a mennybe ment. SZ. P, Marosi István. (Mizerák István felvétele) — Kilenc. Ebből vala­mennyi csapatsportág NB-s köztük három NB I-ss és kettő NB III-as. A szakosz­tályok számát tekintve a má­sodikok vagyunk a megyé­ben, csak a tiszaújvárosiak működtetnek többet. A Di­ósgyőr például csupán hat szakosztállyal üzemel. — Meddig maradhat még talpon az ÓKSE? — Bízom benne, hogy az év végéig mindenképpen. Sajnos, a bázisvállalat gond­jai bennünket is közvetlenül érintenek. Elég arra utal­nom, hogy sokszor gondót okozott .még a villanyszámla kifizetése is, hiszen a stadi­on működtetése évi tizenöt- milliót emészt fel. A pénz­ügyi gondok miatt merült fel nyáron, hogy megszün­tetik a labdarúgó-szakosz­tályt. Csak határozott fellé­pésemnek köszönhető, hogy ez eimaradt. Elfogadták az érveimet, miszerint vétek lenne ózd — szinte —egyet­len szórakozását, a sportot, és ezen beKil a labdarúgást felszámolni. — Tudom, hogy a jöve­delem kérdése lassan nálunk is tabu, de fel kell tennem a kérdést, mivel a lsözvéle­Évadzáró vitorlásversenyen vettek részt körzetünkből e sportág legjobbjai a hét vé­gén. A jó szélviszonyok kö­zött a Mályi-tavon három futamot bonyolítottak le a szervezők. A Magyar Vitor­lásszövetség részéről Böj- thy Zsigmond jelent meg a küzdelmeken, mint a ver­senybíróság elnöke. Eredmények: Kalóz hajóosztály: 1. Papp Tibor, Koleszár Zoltán (Mis­kolci Justitia), 2. Báthori Sándor, Pleszkó János (Bor­A Miskolci Sportlövész Egyesület lőterén rendezték meg az elmúlt hét végén a Köztársaság Kupa elnevezé­sű lövészverseny Borsod- Abaúj-Zemplén megyei dön­tőjét, melyet 965 összesített köregységgel a Barta Sz. család nyert meg. Az egyéni első helyezettek: légpuska: ifjúsági kategória: 1. Szta- nóczi Attila (Lyukóbánya), nők: 1. Szilágyi Ilona (Sá­mény szerint a fizetésedből gazdagodsz meg. Mennyiért is csinálod az egészet? — Huszonkilencezer forint a bruttó jövedelmem, össze­hasonlításul elég Vass Kar­csi barátomat említeni, aki az Elektromos elnökeként hetvenötezret kasszíroz ha­vonta. Azt hiszem, nem kell magyaráznom, hogy nem a pénzért csinálom! Mindig is ez volt az életem: a spor­tért, a Kohászért menedzsel­ni. Komoly sikernek tudom be például Brakszatórisz (az ÓKSE labdarúgócsapatának volt a kapusa — Sz. L.) el­ad ását Siófokra. Az érte ka­pott pénzen két jó képessé­gű ukrán játékost vehet­tünk. Picsorszkij és Kornyi- jenko két évre szerződött hozzánk, és akár el Is ad­hatjuk majd őket. — Manapság csak a játé- koskcreskedelemből lehet pénzhez jutni? — Nem. A bevételek nö­veléséhez hozzájárul töb-: bek között a sportkör lottó- zója-totózója, sportboltja és sportbüféje is. A napokban fejezzük be a tekecsarnok átépítését, ahol egy nyugati mintájú teke-szórakoztató centrumot hozunk létre. — A rossz nyelvek szerint a klub ügyvezetését nem Tűk. rod erővel, mert egy vadász- társaság elnöki teendői mel­lett saját vállalkozásod 1*,„ van. — Nyugaton már régen úgy „működik” a dolog, hogy a közismert és sikeres embereket választják meg mindenféle kulturális, társa­dalmi, vagy éppen politikai beosztásokba. Sok nyugati barátom ennél lényegesen több feladatot is sikeresen legyűr, akkor nekem miért ne sikerülne? — Valóban. Miért ne? Szemán László (Ózd) Évadzáró vitorlásverseny Lövészet sód Távnő), 3. Górász And­rás, Szabó Ádám (M. Justi­tia). Kadett hajóosztály: 1. Bödör Gergely, Lengyel Bul­csú (M. Justitia). 2. Kovács László, Szabó Gergely (M. Justitia). 3. Soltész János, Górász Gréta <M. Justitia). Optimist hajóosztály: 1. ifj. Papp Tibor (M. Justitia), 2. Górász Viktória (M. Justi­tia). 3. Szöghy Krisztián (M. Justitia). Finn hajóosztály: 1. Boros Ferenc (Borsod Távhő), 2. Lukács András (Borsod Távhő). 3. Gulyik Balázs (Borsod Távhő). toraljaújhely). férfiak: I. Barta Sz. László (Csokva- omány). Kispuska: ifjúsági kategória: 1. Kovács Attila (Sárospatak), nők: 1. Kiss Melinda (Lyukóbánya), fér­fiak: 1. Jenei Ferenc (dr. Jahn Ferenc Lövészklub). A győztesek részt vehet­nek a Köztársaság Kupa lövészverseny országos dön­tőjén. melyet október 19-én rendeznek meg Budapesten. Rádióiránvmérő OB (•zaniszlA) Hál’ istennek, megtört a jég! Mezei MÉjnokság Sárospaiakon

Next

/
Oldalképek
Tartalom