Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)
1991-09-05 / 206. szám
„Hívjon rendőrt, mert agyonvertem (Fekete sarok című rovatunk a 8. oldalon) DÉLI HÍRLAP XXIII. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM 1991. SZEPT. 5., CSÜTÖRTÖK ŰRI!: 5.80 FORINT 0 Minden tanév kezdetekor gondot jelent a tornatermek rossz állapota, a felszerelések hiánya és a sportszerek magas ára. A miskolci 7. Számú Általános Iskola tornatanárai nem panaszkodhatnak, az igazgatótól minden támogatást megkapnak, önerőből pályázat útján szerzik meg a fennmaradáshoz szükséges összeget. Két tornatermük van, s a sportpályájuk is a legnagyobbak közül való Miskolcon. Hogy máshol és tornaterem nélkül, hogyan oldják meg az iskolai testnevelést, arról olvashatnak lapunk hetedik oldalán. (Bús Gábor Olivér felvétele) Hiányzik e^y Duna-híd, fejleszteni kell a repülőtereket Ííak a 21 századba Régiónk tranzitszerepe elengedhetetlenné teszi a közúti közlekedés fejlesztését, hiszen csak kamionból 1800 fordul meg útjainkon naponta. Dr. Gyulai Gábor államtitkár Borsod és Heves megye köztársasági megbízottja ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg a kedden Aggteleken kezdődött II. közlekedési konferenciát. Mint hamarosan kiderült, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban is hasonlóan vélekednek, hiszen Kálnoki Kiss Sándor helyettes államtitkár előadásában több olyan, megyénket érintő információról szólt, amely ha nem is néhány éven belül, de egy évtized alatt enyhíthet a kialakult helyzeten. Elkészült ugyanis az országos közúthálózat 1991— 2000 évekre szóló fejlesztési programja, mely novemberben kerül a kormány elé. Ebben több feladatot kell a minisztérium szakemberei szerint megoldani. Pótolni kell azokat a hiányosságokat, melyek lassan megbénítják hazánk közlekedését. Az 1990-es áron csak az állami közúthálózat bővítéséhez 250 milliárd forintra lenne szükség. Az előzetes felmérések szerint, még akkor is csak 10 éves hátrányt hozunk be, tehát 200U-re úthálózatunk színvonala az 1990-es közlekedésnek lesz megfelelő. A 250 milliárd valóban jelentős kiadás, ám ha figyelembe vesszük, hogy a balesetek száma évente 20 százalékkal nő, s a külföldi tőkebefektetések egyik akadálya a közlekedés helyzete, mindenképpen megéri. • A SZÁLLÍTÓ - PIACÉRT IS A másik feladat, hogy a budapesti közlekedés koncentráltságát megszüntessék, illetve oldják. Ne kelljen valamennyi kelet—nyugat irányban közlekedő vonatnak, autónak a fővárost érintenie, ott lassítania a forgalmat. Egy felmérés szerint emiatt Záhony és Hegyeshalom között az utat 2,8 kilométeres átlagsebességgel teszi meg egy autó. Ebbe a körbe tartozik, hogy feltétlenül meg kell építeni Szek- szárd és Dunaújváros térségében egy új Duna-hidat, s a repülőgép-forgalom fővá- roscentrikussúgán is változtatni kell. A program szerint 10 év alatt, 8—10 vidéki repülőteret kellene felfejleszteni, legalább a speciális áruk fogadására, később pedig a személyszállításra. Mindezeket az elképzeléseket azonban csakis az európai normák betartásával lehet ma már megvalósítani, azaz a környezetvédelmi előírások a hazai gépjármű- parkra, s a hazai viszonylatokra is vonatkoznak. Félő például, hogy a magyar szállítópiac teljesen kiszorul Európából, ha színvonalában nem tapasztalható rövidesen változás. • AUTÓPÁLYA A RÉGIÓNAK A koncepció térségünket érintő kérdése, hogy tervezik-e autópálya építését, avagy sem. A 3-as út irányában akkora a forgalom, hogy megérett erre a helyzet, mondta az államtitkár- helyettes. A tervek szerint a jövő év közepén kiírják a pályázatot, s ’96—’97-ig legalább Nyíregyházáig meg fog épülni az autópálya. Egyébként az autópályák finanszírozási gondjain úgy igyekeznek segíteni, hogy a várható külföldi vállalkozók 30—35 évig hasznosíthatják az általuk épített utakat, s valószínű, az odavezető bekötőutak sorsa is ez lesz. Az országnak, a közlekedőknek előbb-utóbb hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy valameny- nyi autópálya csak díjtétel ellenében használható. Ez egész Európára hamarosan jellemző lesz, a német kormány jelenleg szintén dolgozik azon, hogyan vezethetik be az autópályadíjakat. Hogy magyar viszonylatokban valamivel kisebbek lesznek ezek a költségek a nyugatiakhoz képest az érthető hiszen a fizetőképes kei erre néhány év múlva sem lesz elegendő. Éppen ezért várhatóan az európai átlagnak, mintegy 60 százalékát kell a hazai autósoknak fizetniük. N. Zs. Műhelymunkában készítették elő a törvényt Európával köt össze a számítógépes rendszer Cégbírák tanácskoznak Tapolcán — A Társasági Törvény életbelépésével a cégbíróságnak mint jogintézménynek egy olyan régi bírói szervezetbe kellett integrálódnia, ami valójában teljesen idegen volt. A régi kereskedelmi törvény alapján nem szűnt ugyan meg, de a gyakorlati szerepe évtizedekig a nullával volt egyenlő, hiszen nem kellett gazdálkodó szervezeteket bejegyeznie. Űj feladatokkal, új munkastílussal és technikával kellett megtalálni a helyét a bírói gyakorlatban — mondja dr. Sar- kadi Sándor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság megbízott elnöke. — Az átállás nem volt könnyű, de arra büszkék lehetünk, hogy a megyében zökkenőmentesen végbement, s a cégbírók személyének kiválasztása, a tárgyi és a technikai feltételek megteremtése példamutatóan jól sikerült. Olyannyira, hogy gondolkodnunk kell azon, hogy a bírói munka más területén is be kellene vezetni az általuk alkalmazott módszereket, mint például a számítógépes ügy- iratkezelést, illetve a bírói szervezetek önirányításában bevált tapasztalataikat. Ezek tulajdonképpen hasznot hoznak, és nem véletlen, hogy az egyre növekvő feladatok mellett tudják tartani a határidőket. A Cégbírók Országos Egyesülete most már második alkalommal tartja meg konzultációs tanácskozását Miskolctapolcán. A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint cégbíróság arra vállalkozott, hogy évente egyszer, szeptemberben házigazdája legyen ennek az össszejövetelnek, amit természetesen támogat az Igazságügyi Minisztérium is, hiszen közös az érdek, a szakmai megújulás, az új jogszabályok egységes értelmezése, valamint a gyakorlaKirándúlok csemegéje Szedik a mogyorót Az ősz, a nagy gazda egymás után érleli be a szorgos nyár termését. Ilyenkor szedik többek között a csonthéjasokat, így a mogyorót is. Nemcsak az erdők állományát gyarapítják a mogyoróbokrok, de városunkban is több helyen telepítették ezt a fafajtát, amelyet itt nem bokorra nevelnek. A tapasztalat szerint jól bírja a füstös-kormos levegőt. Megtalálható a kiliáni lakótelepen csakúgy, mint a Győri kapu környékén. Hogy hol, azt elárulja a környékén fellelhető, termésétől megfosztott tüskés-zöld burka, amelyet a „mogyorózók”, nagyobbrészt fára mászó gyerekek, szórnak el a környéken. A fa alatti szeméthalom aztán mutatja az „utat” az utánuk jövőknek. Sok mogyoróbokor található — a fákon kívül — a görömbölyi és a tapolcai kiskertekben, gyümölcsösökben. Ezek nem telepített fák, hanem többségükben spontán nőtt bokrok. Termésük gömbölyű, szemben a nemesített, tervszerűen telepített, hosszúkás alakú gyümölcsöt adókkal. Az ismertebb, szapora fajtákat legtöbbször tő- osztással és bujtással szaporítják, s nevelik bokoralakúra. Kedvenc csemegéje a kirándulóknak is a bükki erdőségekben és a zempléni tájakon egyaránt fellelhető mogyoróbokrok termésének „betakarítása”. A Bükk hűvösebb oldalain, a cserjésekben található bokrokon láthatók a gyűjtőszenvedélynek a nyomai. Most. hogy többszáz forintos áron mérik a tisztított mogyoró kilóját az eladók, bizony felértékelődött ennek a gyűjtése is^ ti szakemberek tapasztalatainak összegyűjtése a törvény- előkészítő munkában. — A múlt évi tanácskozáson az egyesület tagjainak kifejezett kérése volt, hogy aktív részesei lehessenek a kodifikációs munkának, mert csak olyan törvényeket tudnak pontosan alkalmazni, amelyek a gyakorlatban is megállják a helyüket. Megmaradt-e ez ígéret, vagy sem? — kérdeztük dr. Görömbey Istvántól, a megyei bíróság elnökhelyettesétől és dr. Popovics Lászlótól, a megyei bíróság tanácselnökétől, a cégbíróság vezetőjétől. — Az egyesület és a ko- difikációt végző jogászok között igen gyümölcsöző együttműködés alakult ki. Az Országgyűlés várhatóan ősszel tárgyalja a társasági törvény és a cégbírósági eljárás módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Ez már valóban műhelymunkaként készült, igényelték a gyakorlati bírók véleményét, s ha az Országgyűlés elfogadja, a cégbírók valóban a saját magukénak tekintik, hiszen a gazdasági jogalkotásra vonatkozó összes javaslatuk benne van. Természetesen ez is napirenden szerepel a konferencián, hogy a szakemberek már a törvény elfogadása előtt felkészültek legyenek a fogadására. Ezen túl elemezni fogjuk a számítógépes rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokat. Folytatódik ugyanis a fejlesztés, a megyei cégbíróságokon üzemelő gépek bekapcsolódnak egy országos központba, s ezáltal a magyar gazdaság ösz- szekapcsolható lesz Európával. Ez a gyakorlatban a következőket jelenti: ha egy francia cég érdeklődik például egy Borsod megyei társaságról, mielőtt elutazna ide tárgyalni, minden fontos információt megkaphat az adattárból. A kormányzati és a helyi önkormányzati szervezeteken túl a privát szféra igényeinek kielégítésére létrejön az Igazságügyi Minisztérium jogi informatikai főosztályának keretében egy olyan szervezet, amely a gazdálkodásról, a gazdasági társaságokról szóló információkat szolgáltatja. Ezáltal a konkrét bírói munka egyértelműen elválasztható lesz az attól idegen információs tevékenységtől. S ezt nyilván értékként is lehet kezelni, ami azt jelenti, hogy a privát szféra bizonyos anyagi feltételek mellett jut hozzá a számára fontos adatokhoz. — A Legfelsőbb Bíróság II. fokú Cégbírósági Tanácsa teljes létszámmal részt vesz a mostani konferencián, s ismerteti az elmúlt egy évben hozott elvi tartalmú döntéseiket. Valójában határeseti kérdésekben adnak olyan eligazítást, amelyek minőségi változást hoznak az ítélkezési gyakorlatban. — A még át nem alakult állami vállalatokat manapság leginkább az foglalkoztatja, mi tekinthető haladó struktúraváltásnak, hiszen ezzel kapcsolatban még most is igen sok a tétovaság. — Semmiképpen sem az, amelynek során fennmarad egy magát vagyonkezelőnek feltüntető állami vállalat, míg a termelés lényegében a különböző társasági szervezetekben zajlik. Az így működő kft.-kre ugyanis áttételesen érvényesül az állami vállalatra vonatkozó összes előírás. Tehát a kft.-k mozgásterét korlátozza, az anyavállalat a tiszta jövedelem egy részét pedig elvonja önmaga fenntartására. Tehát a rossz struktúrát konzerválja. A privatizációs programot csak a piachoz való alkalmazkodás szolgálja, tehát az. ha az állami vállalat egy az egyben átalakul gazdasági társasággá. Az átalakulási folyamatban és később is lehetőség van külső tőke bevonására, a részvények értékesítése útján pedig végbemehet a privatizáció. Ha a társaság parancsszóra, a pozíciók átmentésére jön létre, az nem lesz igazi társaság. és előbb-utóbb bebizonyosodik, hogy nem lesz működőképes. Ebben az esetben ugyanis nem válik be a mondás: a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon. Oláh Erzsi