Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

1991-09-13 / 213. szám

/// Evangélikus J^gakadémia és tanárai tiszteletére Baltával sújtott a rendőrre (FEKETE SAROK ClMC ROVATÜNK A S. OLD A LŐNI DELI HÍRLAP A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 13., PÉNTEK ARA: 5.80 „Darut a tűzoltóknak!” Halálos kutyaszorítók Autómárka kerestetik Tegnap délután a miskolci öregjogászok baráti köre ren­dezésében emléktáblát avat­tak a városháza épületének Hunyadi utcai falán. Ebben az épületben működött ugyan­is az eperjesi ősi evangélikus kollégium jogutódaként a Mis­kolci Evangélikus Jogakadémia 1919 és 1944 között. A Himnusz hangjai után az egybegyűltek meghallgat­ták az akadémia egyik utol­só tanárának, dr. Bolcratzky Lorándnak emlékbeszédét. A szónok felidézte az akadé­mia történetét, emlékezett a kiváló professzorokra és nem kevésbé jeles növendé­kekre, köztük Kossuth La­josra. aki három évig volt hallgatóin az akadémiának. De a márciusi ifjak közül is többen tanultak az intézet­ben. Az 1919-es kényszerű át- település után Miskolcon, a városháza TI. emeletén mű­ködött tovább az akadémia, s dr. Bruckner Győző dé­kán idejében élte fénykorát. Az előadó megemlékezett dr. Zsedényi Béla professzorról is, aki később a Polgári De­mokrata Párt képviselője­ként tagja lett a Debrecen­ben megalakult ideiglenes nemzetgyűlésnek. Később ő lett a nemzetgyűlés elnöke, rövid ideig államfői felada­tokat is ellátott, majd a pártok feloszlatása után Rá­kosi börtönébe került, s itt halt mártírhalált .szívelég­telenség” következtében. A jogakadémia még eddig sem állt, 1949-ben megszün­tették. Az egykori alma ma­ter falán elhelyezett emlék­táblát Szebik Imre evangé­likus püspök áldotta meg. Tanáraikra emlékeztető ver­sét dr. Iván Géza országgyű­lési képviselő, a jogakadé­mia volt hallgatója szavalta el A megkoszorúzott emlék­táblánál a Szózat hangjaival fejeződött be az ünnepség. Nemcsak a jogrendszer, az oktatás is változott A XX. század végi moto­rizált világban «16 ember korszerű rémálmokat álmo­dik. Ezekben nem tűzokádó sárkányokkal viaskodik, nem gonosz szellemekkel küzd, hanem mondjuk ott fekszik beszorulva egy összetört autóroncsban az útpadkán: mellette a tehetetlen mentő­sök, akik nem tudják kisza­badítani a halálos kutyaszo­rítóvá változott autóból. Ez a rémálom sajnos azo­nos a valósággal: Borsod megyében mindössze egyet­len olyan „szer” van (tűz­oltónyelven minden szernek számít: az autó, a létra, a mentőkészülékek, stb.), amely erre a célra gyorsan bevethető. Ez az autó fel van szerelve vágó-feszítő eszközökkel, melyekkel gyorsan ki lehet szabadíta­ni az összelapult karosszé­riába szorult sebesülteket. Elképzelhető, mennyire ha­tékony egyetlen autó a me­gye sokszáz kilométernyi úthálózatán: kritikus eset­ben 40—45 perc is lehel a vonulási idő. ezalatt a men­tők tehetetlenül várnak, nem tudják ellátni, vagy el­szállítani a sebesülteket. Az áldatlan helyzetre egy, az idén Budapesten bekövet­kezett súlyos baleset hívta fel a figyelmet: akkor egy villamos borult fel, s kide­rült, hogy a tűzoltóknak nincsen olyan darujuk, amellyel fel tudták volna állítani a kisiklott villa­most. Ekkor alapította a Rádi­ósok Egyesülete az S. O. S. Rádiós Segélyhívó Alapít­ványt, mely elsőként a „Darut a tűzoltóknak!” ak­ciót karolta fel. Az adomá­nyok gyűjtése várakozáson felüli sikert hozott: meglett a daru, sőt, a megyei tűzol­tíeszélgetés dr. Novotni Zoltán dékánnal Ennék köszönhetően szep­tember végén a borsodi tűz­oltók is kapnak egy korsze­rű, zárt furgont, amely két- főnyi legénységgel, s a már említett vágó-bontó, feszítő eszközökkel. hidraulikus emelőkkel lesz ellátva. Nem dőlt el még, hogy milyen típusú lesz az autó: szóba jöhet bármilyen, korszerű nyugati, vagy japán márka. Az alapítvány kuratóriuma természetesen igyekszik a lehető legjobb vételt felhaj­tani: megkeresni azt a már­kaképviseletet, amelyik fel­ismeri a remek reklámlehe­tőséget abban, ha árenged­ménnyel, vagy a szervizelés átvállalásával támogatja ezt a nemes célt. (Az ominózus daru is ilyenformán került Magyarországra, az egykori NSZK-ból, ahol úgyszólván bevett szokásnak számít a „levetett darukat” a tűzol­tóságnak felajánlani.) Meglátjuk hamarosan, hogy lesz-e ilyen cég, ilyen gondolkodású autókereske­dő: ugyanis az efféle tettek fontos mérföldkőnek számí­tanak az annyit emlegetett, „Európához vezető úton” ... Kiss József t Átépítik a Ma reggel 8 órától szep­tember 16-án, reggel 8 óráig lezárásra kerül a 3. sz. fő- közlekedési út a 180+994— 183+138 kilométerszelvények között (a felsőzsoleai és az arnóti csomópontok között), a 182+830 kilométerszel­vényben lévő kis Sajó-híd átépítése miatt. A forgalom Tíz éve indult meg a Mis­kolci Egyetemen (akkor még NME) a jogászképzés. Az évforduló alkalmából ma nyilvános ünnepi ülést tart az Egyetemi Tanács és a Kari Tanács, majd tudomá­nyos ülésszakkal emlékez­nek a jogi kar jubileumára. Ebből az alkalomból a kar múltjáról, jelenéről és jövő­jéről kérdeztük dr. Novotni Zoltán dékánt. — Az egyetemen tízéves a jogászképzés, de Mis­kolcon sokkal régebbi... — Eperjesről 1913—19- ben költözött Miskolcra az Evangélikus Jogakadémia. Trianon után el kellett on­nan menniük és Miskolcon örömmel adtak helyet és anyagi támogatást is (a nyolc tanszék közül hármat a város tartott fenn) a te­lepülés első felsőoktatási in­tézményének. A jogakadé­miát 1949-ben politikai okok­ból szüntették meg, egyrészt mert félig egyházi intéz­mény volt, másrészt abban az időben éppen nem ajog­Sajó-hidat terelőutat táblák jelzik. A terelőút teljes szakaszán se­bességkorlátozás és előzési tilalom van érvényben. Fel- sőzsolca községben jelzőőrök segítik az áthaladást. Az útszakaszon torlódások ala­kulhatnak ki, ezért a jár­művezetők megértését és tü. államiság kialakítása volt a fő cél. — Mi indokolta tíz év­vel ezelőtt a jogi kar lét­rehozását az NME-n? — Ugyancsak politikai okokból akkor ismét felér­tékelődött a jogi pálya. Ab­ban az időben már beszél­tünk a jogállamról, a vá­lasztójogi pluralizmusról (ha többpártrendszer még nem is volt), a piacgazdaság ki­alakításáról, a szabadabb vállalkozási formák beveze­téséről, egyszóval olyan té­nyezőkről, olyan helyzetről, amelyben a jog szabályozó szerepe megnő. Előtérbe ke­rültek a törvényes eszközök, a „törvények uralma”. — Másfelől a működő jo­gászok harminc százaléka a nyugdíjkorhatár küszöbén állt, a rosszul fizetett pá­lya elnőiesedett, ezért a képzés ismét előtérbe ke­rült. A kormányhatározat nyomán az NME készséggel vállalta az ország negyedik jogi karának befogadását. — Akkor úgy tudtuk, elsősorban a vállalati jo­gászképzés lesz a kar fel­adata. — Ez tévhit, erről soha­sem volt szó. Az első perc­től kezdve generális jogász- képzés folyik Miskolcon, a többi jogi karral azonos te­matikával, azonos értékű diploma kiadásával. Igaz, 1984-ig intézeti jelleggel mű­ködtünk, és voltaik kezdeti nehézségeink, szakemberben, dologi javakban hiányunk, nem volt könyvtárunk, és szervezési gondjaink mellett — Mi változott a tíz év során az eredeti elképze­lésekhez képest? Az ország és a jogrend­szer változása következté­ben az utóbbi két évben az oktatásnak is módosulnia kellett. A törvényhozás óri­ási léptékű munkája mellett nehéz oktatni, hiszen a tan­anyag módosítására is szük­ség van. Az államigazgatás, az önkormányzati rendszer, a gazdasági élet változásait, a bűncselekmények megíté­lésében bekövetkezett kü­lönbségeket mind figyelem­be kell vennünk. Megjegy­zem, a törvénj'hozás mun­káját a kar oktatói a kodi- fikációs bizottság tagjaként segítik, részesei a törvények előkészítésének. — Ezen kívül milyen tudományos tevékenységet folytatnak munkatársai? — Kari szintű egységes tudományos munkáról nem beszélhetünk. Egyes terüle­teken folyó kutatásokról igen. Például a közigazga­tási jog és a számítógépek alkalmazása témájában. Vagy a bűnözés (fiatalkorúak bű­nözése, kábítószeres bűnö­zés, stb) okainak vizsgálata. A büntetésvégrehajtás kor­szerűsítése. A gazdálkodó szervek jogi szerkeze trend­szere. Az agrárviszonyok újrarendezése, új típusú ag- rárkapcsolaiok. De még más témakörökről is beszélhet­nénk. — Milyen a kar presz­tízse itthon és külföldön? — Nagy az érdeklődés a a túljelentkezés. A végzett hallgatóknak jó a híre, el­fogadják őket, sokan nyer­tek el külföldi ösztöndíjat. A szakmai versenyeken, az országos tudományos diák­köri találkozókon jól szere­pelnek. Ma már jó az esz­köz- és könyvállományunk, diákjainkat kivétel nélkül kollégiumban tudjuk elhe­lyezni. — Az oktatói állomány minőségéről csak annyit mondok, hogy nyolc pro­fesszor és tizenegy docens oktat a karon. Nyolcán nagy­doktori, kilencen kandidátu­si fokozatot szereztek. So­kan vesznek részt külföldi képzésen az Egyesült Álla­mokban, Ausztriában és Né­metországban. Nemzetközi kapcsolataink jók, egyre bővül a vendégelőadók kö­re, gyakoriak a professzor­cserék. Erre szükség van, hiszen hallgatóinknak az Eu­rópai Közösség jogát is ok­tatnunk kell. — Mi lesz a mai ün­nepség programja? — Az ünnepi ülésen négy külföldi jogtudóst avatunk díszdoktorrá. Kiállítás nyí­lik a kar tízéves működé- sérői. Az egyik előadóter­münket Zsedényi Béla pro­fesszorról nevezzük el, és felavatjuk az őt ábrázoló reliefet is. Végül a már em­lített tudományos ülésszak előadásait hallgathatják meg a vendégek, akik között tud­tommal ott lesznek a minisz­térium vezetői, a többi jogi kar dékánjai, az Alkotmány- bíróság, a bírói és ügyészi szervezetek legfelsőbb kép­tóparancsnokságok is gya­Felsőzsolcán keresztül kije­relmét kéri a Miskolci Köz­az ellenérzéssel, értetlen­kar iránt. Az idén a nappa­viselői. rapodhatnak. lölt terelőúton bonyolódik, A úti Igazgatóság. séggel is megküzdöttünk. lí tagozatra négyszeres volt (gróf)

Next

/
Oldalképek
Tartalom