Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

1991-09-12 / 212. szám

Borsodrót Budapesten Ma délután 5 órakor Bu­dapesten, a Cseh és Szlo­vák Kultúra Központjában (VIII., Rákóczi út 15.) tart­ja első őszi összejövetelét megyénk Budapesti Baráti Köre. A rendezvényen a szikszói származású dr. Szi­lágyi István „700 éve város Pozsony” címmel mutatja be történelmi képeslapgyűj­teményét, mely a hónap vé­géig délelőtt 10 és délután 4 óra között tekinthető meg. A program második felében megyénkből elszármazott neves személyiségekkel folytatnak beszélgetést a je­lenlevők, így dr. Isépy Ta­más igazságügyi államtit­kárral, dr. Kollarik István bank-vezérigazgatóval, Si- dó Ferenc kilencszeres asz­talitenisz-világbajnokkal. Hatvány Kiss Gyöngyi nó­taénekessel és Reményi Jó­zsef zenetanárral. A kör a Budapesten tartózkodó mis­kolciakat is szeretette! vár­ja rendezvényére. Milliós büntetések után A Borsodterv készül ugrani Kereskedőház, számítógépes mérnökiroda Még a nyárra emlékeztet az óraközi szünet. (Búss Gábor Olivér felvétele) Régóta várják a régió személyhívó-készülék tulaj­donosai, hogy Miskolcon is legyen diszpécserközpontja a Magyar Műsorszóró Válla­latnak. Megyeri Ernő, az or­szágos személyhívórendszer vezetője örömmel újságolta, hogy október elsejétől már nonstop üzemel az avasi tv- toronyban a helyi személy­hívóközpont. Ezentúl, ha valakit sze­mélyhívón akarunk elérni, nem kell a fővárosba tele­fonálnunk, elegendő, ha helyben feltárcsázzuk a 23-411-es számot. Ez egv háromvonalas központ, ami egyszerűen szólva, azt je­lenti':. egy időben három hí­vást fogadhatnak. Másik jó hír, hogy lénye­gesen javult Miskolc körze­tében a Nokia Fir.der sze­mélyhívók vételkészsége. Ezentúl a tokaji adó mel­lett1 á miskolci Petőfi rádió URH-adó;u is sugározza a személyhívók számkódos és szöveges'üzeneteit. Hamaro­san a kékesi adótornyot is áfkatmassá teszik erre a speciális funkcióra. A személyhívók tulajdo­nosai jól tudják, hogy a fő­városi központon keresztül egy-egv hívást fél percen be­lül továbbítottak. Félő, hogy á miskolci központon keresz­tül tartható-e ez a rekord­gyorsaságú reakcióidő? Nos, á szakemberek szerint a vidéki központ beiktatásával csak tovább javulhat a rendszer hatékonysága. Idő- és pénzmegtakarítást jelent, ha a régióban élők egy he­lyi' hívás árán közölhetik üzeneteiket. S ami lénye­ges. a miskolci központot a fővárosival, úgynevezett di- rékt-telefon köti össze. Ez a garancia arra. hogy a reak­cióidő változatlan maradjon. Jó tanács a személyhívók használóinak, hogy az üze­neték feladásakor közöljék, hová szánják a sugárzást. Például a miskolci szervizek alkalmazottainak elegendő, ha csak a helyi adókon su­gározzák a jeleket. Később pedig az egv-egy regionális adóra programozott készülé­keket olrsóbb tarifával üze­meltethetik, mint az orszá­gos, hatókörű készülékeket. Várható volt, hogy a mis­kolci diszpécserközpont üzembe helyezésének hírére megnő az érdeklődés a sze­mélyhívók iránt városunk­ban is. A Déli Hírlap Kft., a Nokia Finder készülékek kizárólagos észak-magyaror­szági forgalmazója, felké­szült az igények kielégítésé­re. A készülékek használa­tával, árával kapcsolatos kérdésekre a 42-894-es tele­fonszámon kérhetnek rész­letes, szakszerű tájékozta­tást. Szántó István A megboldogult megyei tanács hatáskörébe tartozó vállalatok közül jó néhány­nak költötték, költik halál­hírét, s nem tudni, tán ezért is hosszú életűek lesznek ezen a földön. Minden eset­re a Borsodterv esetében már agóniáról szól a fáma, rettenetes szakmai bűnökről, büntetésekről, ahogy az már lenni szokott, ha szárnyal a pletyka. Mi a helyzet való­jában? Erre kerestük a vá­laszt Bárdos Tibor igazgató­val. — Valamikor futószalagon gyártották a terveiket. Ma­gyarán, a mennyiségi szem­lélet érvényesült — kezdte az igazgató. — A hatvanas évek elején szinte egyed­uralkodó volt a Borsodterv, az úgynevezett műszaki ter­vezési árbevétel elérte a 30 —40 millió forint értéket. A ’80-as évektől kialakult ugyan valamiféle verseny­helyzet, de például a felújí­tások révén Miskolcon még mindig volt annyi munka, hogy a mennyiségi elv do­mináljon. — ön tehát erre vezeti vissza az igénytelenséget, a szakmai hiányosságokat? — Feltétlenül. De ez nem­csak a tervező vállalatnál érvényesült, hanem az élet szinte minden területén. Jó példa erre az izsófalvi egész­ségügyi központ. A beruhá­zó olcsón akarta megcsinál­tatni, talált rá egy íéesz- meliéküzen.ágat, ahol a szakmai kultúra nem min­dig a legmagasabb. Végűi megcsúszott a rézsű, lejött a domboldal. Évekig tartó pereskedés után azt kaptuk meg, hogy a terv nem intéz, kedett mindenről. Neveze­tesen, kőbordákat kellett volna beépíteni a hegybe, ami 3—4 milliós többletkölt­séget jelentett volna. A vég­ítélet 50 százalékban ma­rasztalta el a Borsodtervet. — összességében meny­nyi az az összeg, amit büntetésként fizetniük kell? — A futószalagos tömeg- munka termelői közül ma már egy sincs a vállalatnál, viszont az itt maradt 50 em­bernek kell mindezt vala­hogy kigazdálkodni. Mégpe­dig olyan körülmények kö­zepette, amikor pang a pi­ac. Hát a többi perrel együtt úgy 4 millió forintról van szó. — önt tudomásom sze­rint július 1-el választot­ták meg igazgatónak. Si­került-e elkerülni a vál­lalat összeomlását? — Igen, s erre büszkék is vagyunk, a vállalat helyze­te stabilizálódott, a legna­gyobb rémet, a csődöt elke­rültük. Nem csodáik révén, egyszerűen csökkentettük a költséget, a létszámot racio­nalizáltuk. Ugyanakkor bő­vítettük tevékenységi körün­ket, nemcsak tervezéssel, beruházással — bár ez utób­bival keveset törődtünk — igyekszünk új utakat keres­ni, hanem például kereske­dünk, idegenforgalommal es lehet minden foghúzás? A páciensnek tudnia kell9 ha orvosa AIDS-es A washingtoni törvényho­zók olyan törvényjavaslattal foglalkoznak, amely legalább 10 évi börtönnel és 10 ezer dollárig terjedő pénzbírság­gal kívánja sújtani azokat az orvosokat és más egész­ségügyi alkalmazottakat, akik AIDS-esek, de erről nem világosítják fel a pá­cienseket. Ezenkívül el akar­ják rendelni, hogy vala­mennyi orvos, asszisztens, ápoló, aki betegekkel érint­kezhet, rendszeres AIDS- vizsgáíaton köteles részt ven­ni. Sokan már önkéntesen vagy kórházuk igazgatóságá­nak utasítására megtették ezt. Az eredmény kétségbe­ejtő: az Egyesült Államok­ban 6800 HIV-vírussal fertő­zött — tehát AIDS-szel fer­tőzött személyt — találtak az egészségügyben- Köztük 170 fogorvost, 1450 ápolónőt. 703 általános orvost és 47 sebészt. A félelem, hogy a gyógyu­lást keresők éppen a gyógyí­tóktól kapnak haláic-s beteg­séget, nem alaptalan. A 23 éves Kimberley Bergalis négy esztendővel ezelőtt ki­húzatta a bölcsességfogát. Néhány hónappal később AIDS-t diagnosztizáltak ná­la, s a betegség rohamosan haladt előre: ma már csak hónapjai vannak hátra a lánynak, aki megőrizte szü­zességéi, tehát szexuális érintkezés útján semmikép­pen nem fertőződhetett meg. A foghúzásra nem is gon­dolt. 1990 nyarán azonban levelet kapott. A feladó dr. Dávid Acer fogorvos. Tar­talma: a doktor beismeri benne, hogy bár 1986 óta tudta, hogy HIV-pozitív, 1989 őszéig, amíg az AIDS tünetei nem jelentkeztek ná­la. folytatta praxisát. Tudja, nemsokára meg fog halni — ez azóta be is következett — ezért mind az 1700 paci­ensének azt ajánlja, hogy végeztessen AIDS-vizsgála- tot magán, bár „a kezelés során minden elővigyázatos­sági intézkedést megtett, hogy a fertőzés ne követ-, kezzen be”. ® INKÁBB A BETEG FERTŐZ A néhai dr. Acer pacien­sei közül összesen öt AIDS- beteget találtak. Rajta kívül még két orvos fordult volt betegeihez, beismerve, hogy fertőző beteg létükre kezel­ték őket. ők is arra hivat­koztak: miden higiéniai sza­bályt alkalmaztak, hogy az AIDS-t keltő vírust ne vi­gyék át a betegeikre, s kér­ték őket, vizsgáltassák meg magukat, nem történt-e még­is valami hiba, szerencsét­lenség. Az orvosok szövetsége sze­rint a felelőtlen orvosok el­leni hisztéria nem indokolt: a XX. század pestisével in­kább a paciensek fertőzik meg a doktorokat, ápolókat, mint fordítva. Arra hivat­koznak. hogy amíg jeienieg üt olyan AIDS-betegrői tud­nak, akik orvosi kezelés so­rán kapták meg a halálos kórt, negyven egészségügyi dolgozó fertőződött meg a paciensektől. És a dr. Acer- ügyben úgy toglalnak állást a homoszexuális és leszbikus fogorvosok egyesületének ve­zetői (mert ilyen is van, dr. Acer egyébként biszexuális életet folytatott), hogy a né­hai floridai állítása ellenére nem vigyázott eléggé, a mű­szereit nem sterilizálta kel­lőképpen, s ez okozta a tra­gédiákat. Csakhogy Kimber­ley Bergalis, és dr. Acer ví­rusainak jellemzői a vizsgá­latok szerint, tökéletesen megegyeztek. Ez esetben te­hát alighanem az orvosé a felelősség. Az azonban vi­tathatatlan, hogy az az AIDS-beteg, aki úgy vesz igénybe bármilyen orvosi kezelést, hogy eltitkolja fer- tőzöttségét és fertőző voltát, súlyosan veszélyezteti az egészségügyi személyzetet, és azok későbbi pacienseit. • A GETTÓ NEM MEGOLDÁS Erre is kell megoldást ta­lálni. Mégpedig nemcsak az Egyesült . Államokban, ha­nem másutt is. Csaknem minden fejlett országban foglalkoznak a problémával. Nem annyira az orvosoké, mint a jogászoké a szó. A demokratikus alkotmányok többségében ugyanis a sze­mélyhez fűződő jogok közé tartozik annak eldöntése, hogy az állampolgár esetle­ges betegségeiről kit tájé­koztat és kit nem. A jól be­vált és a szabadságot, de­mokráciát biztosító alaptör­vények módosítása azonban nem egyszerű. Jogászok, or­vosok és természetesen po­litikusok vitatkoznak: lehet­séges. hogy a XX. század pestise nemcsak az emberi életek ellen intézett táma­dást, hanem az emberi jo­gok ellen i.s. Mindenütt akadnak, akik le akarják egyszerűsíteni a dolgot hatósági intézkedé­sekre. Az AIDS-es orvos, asszisztens, ápoló ne dol­gozhasson, az AIDS-es beteg csupán a számukra külön ki­alakított rendelőket vehesse igénybe. Csakhogy ezzel a HIV-vírus hordozóit mint­egy gettóba zárnák, ők is egy kisebbség, a kisebbsé­gek védelme pedig — sze­rencsére — egyre nagyobb szerepet kap a politikában és a jogfilozófiában. Már az a gondolat, hogy valameny­nyi amerikai egészségügyi alkalmazott rendszeres AIDS- vizsgálaton legyen köteles részt venni is, ellenzésre talál számos jogásznál, bár egy közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 97 százaléka mellette voksolt. • RENDŐRÖK, VESZÉLYBEN És máris felmerült az újabb probléma. A rendőrö­ké, akik nagyon gyakran ke­rülnek kapcsolatba kábító- szeresekkel, olyan körökkel, amelyekben az AIDS, aHIV- vírus valószínűsége sokszo­rosa az átlagosnak. Lehet-e őket kötelezni erre, ha ek­kora a rizikófaktor? És ha igen, nem kellene-e számuk­ra előírni a rendszeres AlDS-vérvizsgálatot? Ha a vizsgálat pozitív, és emiatt elbocsátják őket, vajon ez megfelelhet-e a törvények­nek? Ha nem: lehet-e olyan közszolgálatot fenntartani, ami járvány veszélyt növel? Ha pedig a fertőzés veszé­lye miatt a rendőrök távol tartják magukat a kábító- szeresektől. akkor ezzel meg­tagadják tőlük azt a segítsé­get, amelyet a modern tár­sadalmakban még az első­sorban saját hibájukból megbetegedett emberek is joggal és az emberi jogok alapián elvárhatnak. Mindezekre a kérdésekre inkább előbb, mint utóbb, sajnos, Magyarországon is válaszolni kell majd. Jólen­ne, ha a Népjóléti Minisz­térium, de az igazságügyi is keresni kezdené a feleletet rájuk. Az elmúlt évtizedek magyar történelme bebizo­nyította, hogy a halogatott kérdésfeltevés csak arra jó, hogy később szinte lehetet­len legyen megtalálni a megfelelő választ. HT Press foglalkozunk, s persze az állami tulajdont képező székházunkat nyereséggel üzemeltetjük. Valójában egy kereskedőházat kívánunk az épületben létrehozni. — Hol tart privatizációja? a vállalat — A határidő ismeretes, nekünk 1992. december 31- ig kell megoldanunk a pri­vatizációnkat. Ha nem si­kerül, jön a kalapács, s a BörSodterv eladásából az államhoz folyik be a pénz, ebből részesül az önkor­mányzat. Eddig egyébként négy kft. jött létre a válla­lat közreműködésével. Elké­szült ugyanakkor a munka- vállalói résztulajdonra vo­natkozó programunk, s en­nek érvényt is szerzünk. — Említette, hogy pang a piac. Ilyenkor nyugaton fejleszteni szoktak... — Szerencsére van annyi pénzünk, hogy egy kiemelt fejlesztést megvalósítsunk. Nevezetesen a CAD-rend- szert vezetjük be, ami nem jelent mást, mint számító­géppel segített mérnöki ter­vezést. Már megvan a mér­nökirodánk, ahol minden szakág képviselteti magát, így tudunk majd olcsók és gyorsak lenni. Csak egy példa: a rajzoló feleslegessé válik. Ügy tervezzük, hogy egy éven belül kilépünk a CAD-rendszerrel a piacra. Ma nálunk szinte mindenki ezt tanulja. — A korábbi monopol­helyzetből következően rendelkeznek egy hatal­mas tervtárral. — Valóban így van, s ez igen komoly tőke. Még nem döntöttük el, de valamilyen klubrendszerben — üzleti alapon — kívánjuk működ­tetni. Azt gondolom, hogy a versenyhelyzet megköveteli a minőségre való áttérést. Mi ezen munkálkodunk, s remélhetőleg a Borsodterv a minőség kapcsán kerülhet monopolhelyzetbe a jövőben, ; 1 , K. I. Harmadszor perli Úri Geller parafenomén James Randi amerikai kutatót, aki az utóbbi évek leghíresebb „szellemirtójává” vált azál­tal, hogy sorra leplezte le világszenzációnak kikiáltott paranormális jelenségeket. Ha cirkuszban azt látjuk, hogy az illuzionista ketté­fűrészel egy ládába zárt nőt, természetesen eszünkbe sem jut. hogy valóban kettéfűré­szelte. Az izgat bennünket, hogyan csinálja. Randi praktizáló bűvész és illuzio­nista, aki parafenomének trükkjeinek leleplezésével foglalatoskodik. Ö volt az, aki tökéletesen végrehajtot­ta a Fülöp-szigeteki „csoda­doktorok” műtétjét, termé­szetesen anélkül, hogy akár egy milliméternyire is be­hatolt volna páciense hasá­ba. Geller egyébként azért perli Randit, mert az gúnyo­san nyilatkozott egy lapban Geller csodálatos képessé­geiről. A két eddigi pert egyébként Geller elvesztette. Októbertől már Miskolcon is I sitrtylíipi sár M1 Hol vásárolható Nokia tinderY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom