Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

1991-09-11 / 211. szám

101 urnát sírba helyeznek (A TEMETETLEN HAMVAK SORSÁRÓL A 8. OLDALON) Gazdasági társaságok alakultak az EMV-ben Nem [iocsátják el az embereket Sajóhábony új piacokat keres Az egyébként is nehéz helyzetben lévő Borsod me­gyében dolgozó munkaválla­lók között meglehetősen nagy riadalmat okozott az a hír, hogy Sajóbábony- ban, az Észak-magyarorszá­gi Vegyiművektől legalább hatszáz dolgozót bocsátanak el a közeljövőben. A hír ál- hírnek bizonyult — hallot­tuk dr. Mogyoródi Ferenctől, az Észak-magyarországi Ve­gyiművek vezérigazgatójá­tól. Már korábban is félre­értésre adott okot a tények elferdítése, amely hamis színben tüntette fel a válla­lat vezetését. Ezzel kapcso­latban kérdeztük meg a Porán Kft.-vei kapcsolatos fejleményeket is. Országos napilapokban nem egyszer egyoldalúan állították be az üzletkötést. Tények bizonyítják, hogy mennyire bizonyult sikeres­nek a többéves múlttal ren­delkező, jóhírű Greiner cég bevonása. A napokban már a második közgyűlését tart­ja az ÉMV első külföldi tő­kével létrejött közös kft.-je, ahol máris a tőkeemelésről tárgyalnak. Már az első hó­napokban sikerült a hul- hámvölgyből kikerülnie a poránhabot gyártó társaság­nak, és nyereséget is ter­meltek. Amikor létrejött a Porán Kft. az ÁVÜ és az IPM jóváhagyásával, 400 millió forintot kapott a Greiner cégtől az ÉMV, hogy az összeget a vállalat további privatizálására for­dítsa. Most újabb kft.-ket hoz­tak létre — erről adott tá­jékoztatást lapunknak dr. Mogyoródi Ferenc vezérigaz­gató, egyúttal bemutatva az új társaságok ügyvezető igazgatóit is. Ez azt jelenti, hogy a sajóbábonyi gyárban 1730 dolgozónak, tehát a létszám 83 százalékának van munkája az új kü­kben. Természetesen a ké­sőbbi teljesítményüktől is függ, hogy az új munkaszel­lemnek megfelelően meny­nyire biztos az állásuk. A gazdasági társaságok egyéb­ként 100 százalékban az ÉMV tulajdonában marad­nak, hogy majd megerősöd­ve, a valós eredmény eléré­se után, 1992-ben külföldi befektetőket vonhassanak be a társaságokba. Mint azt a vállalat vezetése kiemelte, az állami vagyonügynökség ezúttal igen jó és alapos munkával segítette a sajó­bábonyi gyár jövőjének megalapozását. A mindenkit érdeklő lét­számkérdésre visszatérve, még elmondta a vezérigaz­gató, hogy a későbbiekben újabb kft.-ket is létrehoz­nak — ilyen lesz például a számítástechnikai gazdasági társaság, amely az összes, már eddig megalakult tár­saságnak, de külső megren­delőknek is vállalhat mun­kát. Ebben az esetben sem szeretnék, ha távozna a gyárból a szellemi munkát végzők zöme, mint ahogyan továbbra is szükség lesz a kutató- és fejlesztő munká­ra, hiszen enélkül ma mór elképzelhetetlen egy vegyi­gyár jövője. Azok a mun­katársak, akik nem kerültek be egyik újonnan alakult gazdasági társaságba sem, továbbra is az ÉMV álla- mányában maradnak, de számolniuk kell azzal, hogy fizetésük 75 százalékát kap­va, esetleg otthon kell tar­tózkodniuk. Közülük már DELI1 HÍRLAP A MISKOLCIAK NAPILAPJA A távközlési szalonban Csupán néhány napja nyi­totta meg új távközlési sza­lonját a Magyar Távközlési Vállalat Miskolci Igazgatósá­ga, a Széchenyi út 60. szám alatt, s a kapunyitás óta igen sokan fordultak meg a szé­pen berendezett üzletben. Jó néhányon érdeklődtek eddig a telefonigénylésekkel kapcso­latban, s fizették be telefon- számláikat, hiszen a szalon­ban az adott hónapban nem számítanak fel késedelmi ka­matot a fizetési határidő le­járta után sem. Sokan vásá­roltak eddig Düsseldorf és Kontrax típusú telefonkészü­léket. Az ügyfelek jó néven vették, hogy ebben a szalon­ban telefax-szolgáltatást is igénybe vehetnek, s azt is örömmel fogadták, hogy itt mindig működnek a nyilvános telefonkészülékek. Jogász nemzetnek kellene lennünk? Nehéz lecke cégbíróknak Már peres ügyeket is kaptak XXIII. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 11., SZERDA KA: 5.80 FORINT voltak, akik a végkielégítést választották, és harmincötén le is számoltak. ■ ■ A sajóbábonyi gyár a mintegy kétesztemdeje tartó hullámvölgyből igyekszik most kijutni — amely első­sorban a szovjet piac össze­omlása miatt következett be —, ezért teljesen új piacokat kereső, megújult üzletpoli­tikával rendelkező társasá­gok kezdték meg szeptem­ber elsejétől működésüket. A Sagrochem Kft. 713 millió forintos alaptőkével növény­védőszer- és intermedier gyártásra, az Intermed Kft. 260 milliós alaptőkével, gyógyszer intermedier, a Saszölg Kft. p>edig 260 millió forintos alaptőkével ipari szolgáltatásra, energiaellátás­ra, karbantartásra, valamint környezetvédelemre vállal­kozik. Természetesen ők szolgáltatnak az ÉMV által alapított vegyes vállalatok­nak is, ám ugyanakkor kül­ső megrendelésre is dolgoz­nak. Mint ahogyan azt dr. Mogyoródi Ferenc vezérigaz­gatótól megtudtuk, a Greiner cég szándékában áU, hogy tőkével beszáll a számára legfőbb szolgáltatást nyújtó kft.-be, a Saszolg-ba is. Ez azt jelenti, hogy a külföldi tőke már a második ÉMV társaságban jelenne meg. Vadas Zsuzsa A Cégbírók Országos Egyesületének második ta­nácskozására — amelyet a múlt héten rendeztek Tapol­cán — ismét meghívták dr. Isépy Tamást, az Igazság­ügyi Minisztérium államtit­kárát, akinek meg is kö­szönték mindazt a segítséget, amit munkájukhoz nyújtott. Üjbóli meghívása tehát nem volt véletlen, hiszen egy év alatt a cégbíróságok és az egyesület életében számos olyan újabb probléma je­lentkezett, amelynek megol­dására ismét szükség lesz az államtitkár, illetve az Igaz­ságügyi Minisztérium támo­gatására. Dr. Isépy Tamás a kon­zultációt megelőző bevezető­jében a jogalkotók és a bí­róságok jelenlegi, kritikus­nak mondható helyzetéről beszélt. Valójában csak az igazságügy elhivatottjai vál­Késik a számítógépes program A biztosító tortája Nagy verseny volt a bizto­sítótársaságok között a nyá­ron. Az új rend szerint — nagyon helyesen — minden­ki foglalkozhat a biztosítás minden ágával, s így a gép­járművek kötelező felelős­ségbiztosításával is. Ez ko­rábban a Hungária privilé­giuma volt, s talán éppen ezért, a többség most is megmaradt ennél a biztosí­tónál. Egy miskolci olvasónk most panaszával kereste meg szerkesztőségünket. Bosszú­ságának oka az, hogy min­den számláját átutalási be­tétszámláról fizeti, aminek éppen az lenne az értelme, hogy nem kell a postán so­rakozni a hó elején, nem kell attól tartani, hogy elfe­lejti valamelyik tartozását kifizetni, amiatt izgulni, hogy éppen nincs otthon, mikor jön valamelyik díj­beszedő. Ha már egyetlen számla „kilóg a sorból”, az egész értelmetlenné válik, hiszen ha egy miatt a pos­tára kell menni, a többit is kifizethetné ott Márpedig a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása nem törleszthető a betét­számláról, azért, mert a Hungária nem tudta számí­tógépre vinni szerződéseit, s így a betétszámla kezelőjé­hez nem jutnak el az ada­tok. Megkerestük dr. Gaál Zoltánt, a Hungária Biztosí­tó megyei igazgatóját olva­sónk panaszával. Az igaz­gató csak megerősíteni tud­ta a panasz jogosságát, orvo­solni egyelőre nem áll mód­jában. Mint elmondta, nem anya­gi okai vannak a számító- gépes program csúszásának. Július elsejéig a HB 1 mil­lió 700 ezer szerződést kö­tött az országban (ebben nemcsak a gépjárművek biz­tosítása szerepel), s a nyil­vántartás bonyolultsága mi­att még nem jutottak odáig, hogy mind számítógépre ke­rüljön. — A tortából mi harap­tuk a legnagyobbat, úgy tu­dom, az Állami Biztosító ta­lán 500 ezer, a Colonia és a Providencia csak néhány ezer szerződést kötött. Ennek dacára ők sem tud­ták számítógépre vinni ada­taikat. Mi úgy terveztük, hogy október elsejére ezt megoldjuk, hiszen tudjuk, hogy bosszúságat okozunk így ügyfeleinknek. Sajnos most már biztos, hogy ja­nuár elsejénél hamarabb nem sikerül a rendszert ki­alakítani. Elnézést kérünk ezért ügyfeleinktől. Igazából nincs mit hozzá­tenni az igazgató szavaihoz. Bosszankodni lehet, megjegy­zéseket is fűzhetnénk az esethez, persze ettől még nem készülne el hamarabb a számítógépes program. Ahogy hallottuk, az sem megoldás, hogy más biztosí­tóhoz pártoljon át az ügy­fél, mert egyikük sem tart előrébb a Hungáriánál. Nincs más hátra, venni kell a fáradságot, és készpénzzel befizetni az esedékes rész­letet. S amíg a tisztelt ügyfél áll a sorban, meditálhat a szavak értelmén, mit is je­lent, hogy kötelező, mit az, hogy felelősség, és mit, hogy biztosítás. <g> lalják már a jogalkotói munkát, akiknek nem kis politikai viharokat kell ki­állni. Sokan pártolnak el a jogászélet más munkaterü­leteire, hiszen, ha néhány kft., vagy társaság ügyeit viszik, anyagilag alaposan lekörözik azokat a szakem­bereket, akik nem vállal­hatnak ilyen jellegű mun­kát, vagy mellékállást. Hangsúlyozta, hogy a bíró­ságok egyre több támadás­nak vannak kitéve, borzal­masan sokat várnak tőlük. Az elmúlt néhány évtized igyekezett a magyar társa­dalomról letörölni azt a címkét, hogy „lovas és jo­gász nemzet vagyunk”, és most ezt kellene visszafor­dítani. Hiszen a gazdasági életben a cégbírók munká­jának hatékonysága a gaz­daság motorja lehet, ám a túlterheltség, vagy a zavaros gazdasági viszonyok a féke- zői is. A közgazdászok tip­peket adhatnak a privatizá­cióra. de ezeket le kell for­dítani a jog nyelvére, mert anélkül biztonságos gazdasá­gi élet nem lesz. Az állam­titkár fontosnak tartja, hogy a képzésben is fokozzák az ezzel kapcsolatos minőségi követelményeket. • RENDEZETLEN TULAJDON- VISZONYOK Dr. Isépy Tamás ismertet­te, hogy az elmúlt évben egy-egy cégbíróhoz hány ügyirat érkezett: Komárom megyében 2000, Baranyában 1900, Tolnában 1026, Bor­sodban 803. E számok alap­ján kérték a résztvevők, hogy az Igazságügyi Minisz­térium vizsgálja felül a ko­rábban kért. illetve engedé­lyezett cégbírói létszámot, hiszen a csoportok megala­kulásakor még semmilyen adataik nem voltak arra nézve, hogy a gazdaság mo­bilitása mit igényel tőlük. Javasolták továbbá, hogy egységesítsék a statisztikát, hiszen míg a fővárosban külön csoport foglalkozik a felszámolási eljárásokkal, addig vidéken ez nem így van, sőt az alapítványok és az egyesületek cégbejegyzé­se is a megyei cégbírókra hárul. Óriási lecke lesz szá­mukra — és további terhe­ket jelent majd — a szö­vetkezeti törvény életbelé­pése. Ez már ha készen lenne is késő lenne — mondták a résztvevők —, mert a várakozás már irtó­zatos társadalmi feszültséget okoz. Tudnak több olyan faluról, amely két táborra szakadt, s vannak olyan ve­zetők. akiket már az üzlet­ben sem szolgálnak ki. A rendezetlen tulajdonvi­szonyok az okozói a legtöbb jogvitának, amelyek végső soron a Legfelsőbb Bírósá­gon csapódnak le, és erről dr. Gabányi József né. a Leg­felsőbb Bíróság tanácselnöke informálta a résztvevőket. A statisztikájuk szerint a fel­lebbezett ügyek száma a múlt évihez viszonyítva 33 százalékkal emelkedett. En­nek okát továbbá abban is látják, hogy a több, mint 100 éves kereskedelmi tör­vény összhangban volt min­den hozzá kapcsolódó lé­nyeges törvénnyel, most vi­szont az ágazati szabályo­zásból adódó jogalkalmazási problémák számos vita tár­gyát képezik. @ SZOLGÁLTATÓ JELLEGGEL Lesajnált szakma volt a miénk — mondta dr. Gál Judit, a Cégbírók Országos Egyesületének elnöke, akit arról kérdeztünk, hol is van most a helyük a szakmai hierarchiában ? Elmondta, hogy a két és fél év alatt a szakemberek javarésze igyekezett elismertetni ma­gát. Elérték, hogy munkájuk már nemcsak a cégbejegyzé­sekre korlátozódik, hanem rájuk bíztak néhány peres ügyet is. mert eddig általá­ban a polgári bírókra szig­nálták az ügyeket, akik ter­mészetesen hozzájuk men­tek tanácsért, illetve tőlük szerezték be a szükséges iratokat. Pedig akik a cég­bírói munkát szakmai elhi­vatottságból végzik, legin­kább önszorgalomból tanul­ják, hiszen még az egyete­men is speciális kollégium­ként veszik fel e tantárgyat, akik akarják. Hivata­los tankönyvük, vagy bro­súrájuk sincs. Ezért az egyesület a Céghírnök című lapjában közli a legfonto­sabb jogszabályokat, s pró­bálja meg egységesíteni az ezzel kapcsolatos joggyakor­latot. Mert a nemritkán zűrzavaros társaságok ügyeit tisztába tenni az ő dolguk, és ami nem kevesebb, hogy az igazságszolgáltatás szol­gáltató jellege az ő munká­jukban teljesedhet ki iga­zán. (oláh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom