Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

1991-09-06 / 207. szám

boidogta.aiiságlíól élt tizennégy évig A bizonyítékot Á Dallas és szereplői Több figurái kiírtak a sorozatból Kiállítás és sfc Bobby és Pam. Patrick Duffy és Victoria Principal. A hazai közönség épp csak, hogy tanulni kezdte Ozsoki, Miss Ellie, Bobby, Samantha és Pamela nevét, amikor az ame­rikai közönség szokni kezdte, hogy elfelejtse őket. 14 évi té­vé-házasság után a Dallas so­rozat idén május 3-án örökre illegalitásba vonult — már amennyire az „örökre" komo­lyan vehető a kereskedelmi te- leviziózós paradicsomában. Mert ugyanis ha a nézettsé­get árgus szemekkel figyelő amerikai Nielsen Ratings ar­ra a megállapításra jut, hogy a Soutfork-i olajdinasztia hi­ányzik a 80 (?!) legnézettebb tévésorozat kedvelőinek, akkor még a cowboykalapos Dzsoki- nak is vissza kell masíroznia a képernyőre. A sorozat 1978. április 2- án vonult be az amerikai köztudatba, és 356 epizódjá­val minden idők legnézettebb tévésorozata lett. 12 alka­lommal rabolták el a fősze­replőket — busás válságdí­jat remélve. Négy esküvőt élt meg a sorozat. Kilenc­szer kerültek a gazdag Ewingok összeütközésbe a törvénnyel, és hatszor érte súlyos, nem egy esetben ha­lálos baleset a főszereplőket. (Többnyire olyankor, amikor valamelyik színész elégedet­len volt a gázsijával, a pro­ducer nem adott fizetéseme­lést és a figurát ki kellett írni a sorozatból.) • 0,6 POFON EPIZÓDONKÉNT A Dallas-statisztika azt is nyilvántartja, hogy Ewingék- nál egy epizódban átlagosan 22 pohár ital fogyott, hogy a legidősebb Ewing 10 millió dollárt hagyott a fiaira, hogy a főszereplő Dzsokit négy­szer próbálták lelőni az el­lenségei, és hogy 0,6 (van ilyen szám?) pofon csattant egy-egy epizódban a képer­nyőn ... A Dallas-sorozat 14 éves „történelme” során a leg­fontosabb szerepek alakítói hat alkalommal cseréltek ar­cot. Amikor Victoria Prin­cipal megunta Pamelát. Mar- garet Michaels lett Bobby felesége. Miss Ellie-t a je­lenleg látható Barbara Bel Ceddes-töl Donna Reed vet­te át. Samantha csalfa hú­gát pedig először Colleen Camp játszotta, majd a le­gendás Bing Crosby lánya, Mary Crosby. Jenna Wade volt a legne­hezebb helyzetben, mert az ő arcát Morgan Fairchildtől egy másik színésznő örököl­te, majd Priscilla Presley-é lett a szerep — mert a pro­ducerek azt remélték, hogy Elvis özvegyének bevonulása a Dallas-klánba meghosszab­bítja a sorozat életét. Nem is tévedtek. Priscilla Presley azóta több filmajánlatot ka­pott. • AHOL DZSOKI EBÉDELT A legérdekesebb sztori a Ewing-házhoz, Southforkhoz kötődik. A birtokot és a há­zat Daliástól 20 km-re észak­keletre találták a produce­rek. A kúria 1970-ben épült, 6 hálószobás. Tulajdonosa hamar rájött, hogy a Dallas sorozatból fényesen meg le­het élni. Az az összeg ugyan­is, amit a forgatócsoporttól használati bérként kapott, szinte eltörpült ahhoz ké­pest, hogy mit fizettek a tu­risták, akik tömegesen za­rándokoltak a nyári szünet­ben a „Dallas” múzeumba: 4 dolláros belépőjegy fejé­ben végigjárhatták a házat, s zacskóban hazavihették a Southfork-i kert földjét, Dallas-emblémás trikókat, papírnehezékeket, s egyéb nélkülözhetetlen szuveniro­rokat.. . Duncan úrnak még ahhoz is volt fantáziája, hogy fontos üzleti reggelik számára megtéríttesse Dzsoki ebédlőjét — természetesen sokszorosát kérve annak, amibe egy drága reggeli ke­rül. A Dallas Nagy Britanniá­ban 25 millió néző örömére kezdte európai életét 1980- ban, 1982-ben első helyre ke­rült az izraeli nézettségi lis­tán, s a nyolcvanas évek végére legalább 100 ország megismerte a Ewing család összes belső^ és külgő ügyét. S: a Daliás hívei akik közül Laérii - Hagmart víg nyugdíjas a caliíorniai Ma- libun, Victoria Principal bol­dog feleség Beverly Hills- ben, Linda Gray pedig át­pártolt az igazi képernyőhöz, a filmhez — mottóként em­legetik Tolsztoj mondását: „A boldog családok mind egyformák —, de minden boldogtalan család a maga módján boldogtalan.” Hiszen végül is a boldogságról nincs mit mondani — a boldogta­lanságból pedig a Dallas ki­válóan élt 14 évig. Návai Anikó Százéves a magyar paleo­litkutatás címmel nemzetközi konferenciát rendez a Hermán Ottó Múzeum. Az esemény szeptember 10-15. között lesz Miskolcon és környékén. Dr. Ringer Árpád régész­geológus, a múzeum mun­katársa arról beszélt, hogy az emberi kultúrák erede­tére koronként változó mó­don próbáltak válaszolni. A XIX. század első felében több tudomány addigi ered­ményeinek szerencsés talál­kozása kapcsán alakult ki az őstörténet. 1844-ben először egy francia kutatónak, Bou­cher de Perthes-nek sikerült a Soome folyó völgyében kőeszközöket találnia, ame­lyek mellett jégkori állati maradványok is voltak. Et­től lehet számítani az őskő- korkutatás kezdeteit. HERMÁN OTTÓ BIZONYÍT Európa többi országában is lázas munkába kezdtek, hasonló leletek felderítése érdekében. Magyarországon is ez volt a helyzet. A per­döntő bizonyítékot 1891-ben Miskolcon találták meg. Bár­sony János miskolci ügyvéd házának építése közben két szépen kidolgozott kőszerszá­mot, úgynevezett szakócát találtak. Egy évvel később a leletek Hermán Ottóhoz ke­rültek. A rendkívül széles látókörű, nagy tudású poli­hisztor felismerte ezeken az ősember kezenyomát, és 1893-ban több tanulmány­ban ismertette jelentőségü­ket. Ám mivel a kőeszközök mellett nem kerültek elő jégkori állatok maradványai, amelyek a kor geológusát számára alapvető bizonyíté­kok lettek 'volna, kétségbe vonták a szakócák valódi­ságát. Végül 1906-ban Her­mán Ottónak sikerült elér­nie, hogy az akkori Királyi Földtani Intézet két geoló­gust bízzon meg a kövek ko­rának újbóli, pontos megha­tározásával. Ebben az időben kezdték el a bükki barlangok feltá­rását. 1907-ben a Szeleta- barlangban jégkori állat­csontokat és gyönyörűen megmunkált lándzsahegye­ket találtak. Ezek nyomán bontakozott ki az őskőkor- kutatás, amelynek fókuszá­éi DH és az IC(P) III.-Trade Túra Kft. rendkívüli tombolája Teológiai, vagv filozófiai végzettséget ad Olajsütőt nyerhet! Buddhista főiskola Négyszemélyes vacsora a Marco Polo étteremben Miskolcon ÉSZRK-mAGyARORSZRGI INNOVÁCIÓS «ATRUÍTl/PARK/Rt. A Tan Kapuja Buddhista | Főiskola kihelyezett tagozatot hoz létre Miskolcon. Az ér­deklődőket ma este az Ady Endre Művelődési Házban vár­ják, este hat órakor. A Tan Kapuja Buddhista Egyház ez év májusában alakult meg. Feladatának a buddhizmus tantételeinek hiteles közvetítését jelölte meg mindenki számára, aki érdeklődést érez iránta. A magas színvonalú oktatás biztosítására létrehozták a Tan Kapuja Buddhista Fő­iskolát, amellyel lehetőséget kívánnak biztosítani a kü­lönböző irányzatok tanul­mányozására, a közös szel­lemi háttér megvilágítására, és az együttműködés előse­gítésére. A főiskola ebben a tanulmányi évben indítja be képzését. A végbizonyít­vány megszerzéséhez mini­málisan négy év, és a zá­róvizsga sikeres letétele szükséges. A végbizonyít­ványt szerzett hallgatók a bejelentés utáni két év fel­készülési idő elteltével dip­lomamunkát nyújthatnak be. A disszertáció megvédése után a főiskola teológiai, vagy filozófiai diplomát ad ki. A hallgatók hat tanszék munkájába kapcsolódhatnak be. Megismerkedhetnek a buddhista vallásfilozófiával, a szimbológiával, illetve a buddhizmus szakrális nyel­veivel (tibeti, szanszkrit, né­met, angol) és tanulmányoz­hatják a buddhista művé­szetszemlélet alapelveit is. Játékos kedvű olvasóink az Innovációs Centrum (Park) Rt. és a Trade Túra Kft. ér­tékes ajándékait nyerhetik meg rendkívüli tombolánkon. Mától kedzve összesen hét alkalommal közöljük az 1C(P) Rt. közismert emblé­máját. Aki ezek közül ötöt egy levelezőlapra felragaszt, azt névvel, címmel ellátja és szeptember 12-én 17 óráig bedobja a Marco Polo étte­remben elhelyezett szeren­cseládába, részt vehet a szeptember 13-án 14 órakor, az étterem előtt megtartandó sorsoláson. Az első díj az IC(P) Rt. ajándéka, egy 8Ü00 Ft értékű olajsütő (íriteuse), a 2. díj: 4 személyes vacsora 2000 Ft értékben, a 3. díj pedig 2 személyes vacsora 1000 Ft értékben a Marco Polo étte­remben. Érdemes felkeresni tehát a Kis-Avas, Első sor 7. szám alatt található Marco Polo éttermet, ahol ezekben a na­pokban a szokásosnál is gaz­dagabb ételválasztékkal áll­nak az ínyencek rendelke­zésére. Miskolcon találták meg nemzetközi konferencia bán Északkelet-magyaror- szág, és ezen belül is a Bükk- hegvség állt. BRETAGNE-TÓL A VOLGÁIG A centenárium megünnep­lésére a Hermán Ottó Mú­zeum, a Magyar Nemzeti Múzeummal, a Budapesti Történeti Múzeummal, a Ma­gyar Állami Földtani Inté­zettel, és a Magyar Tudo­mányos Akadémia Miskolci Bizottságával együttműköd­ve nemzetközi konferenciát rendez. A rendezvényre kö­zel ötven tekintélyes külföl­di kutatót és tudóst várnak Franciaországból. Belgium­ból, Olaszországból, Cseh­szlovákiából. Ukrajnából, Ro­mániából és Izraelből. Az előadások témája a Bársony- házi leletekhez kapcsolódik. Hosszú évtizedes kutatások során kiderült, hogy ezek a maradványok a Szeleta-, és Bábonyi-kultúrával együtt egy olyan kulturális egységbe tartoznak, amely Bretagne- tól a Volgáig húzódik. Szó lesz a hazai és a külföl­di eredmények kapcsolatáról is. Szeptember 11-én, szerdán a Hermán Ottó Múzeum és a Miskolc városi önkor­mányzat ünnepi fogadást és sajtótájékoztatót tart, majd kétnapos emlékülésen elő­adásokat hallgatnak meg. 13- án. pénteken délelőtt fél ki­lenckor az egykori Bársony­házon (Rudas L. 4.) emléktáb­lát avatnak. Tizennegyedi­kén, szombaton kirándulá­son vesznek részt, amelynek keretében a Sajó- és Bódva- völgv ásatásait tekintik meg a szakemberek. A konferen­ciához kapcsolódóan szep­tember 10-től látható az Eszakkelet-Magyarorszig ös- lcőkora című kiállítás, ame­lyet a Papszeren lévő épü­letben mutatnak be. (horválh) Diósgyőri meditációk Osztályozták a hegyeket Az Ostoros-hegy uralja 198 méteres magasságával a Szin- va völgyének északi vonulatát. Miként az ostornyél hegyétől lefelé ível hullámosán a szíj- fonat és szétterül a pattogást adó rafia végén, úgy ágazik szét az Ostoros-hegytől kelet felé c Bakos, a Baráthegy és az Előhegy mellékágaival. Fel­tehető, hogy még az állattar­tás kezdeti időszakában a gu­lyások, csordások adták a hegynek az Ostoros nevet, minthogy azt hasonlónak ta­lálták hatalmi eszközükhöz, az ostorhoz. Hajdan tenger borította ezt a tájat. Csendesedő hul­lámai alkották, formálták az említett hegyeket finom ho­mokból. Apró csigaházak ma is találhatók a Szilvás- völgyben. Mélyebben gör­gette a hullám a kavicso­kat, amiből van elég a Má­ria utcai bányában. A la­pos, nagy, gömbölyű köve­ket pedig, amiket a Szinva medrében és a temetőben, a sírok ásása alkalmával láthatunk, a legmélyebben mozgatta, koptatta, formálta a tenger. Azokból készítet­ték a Kőkertesi utca — most János a neve —, a Ma­lom utca — most Tokaji­nak nevezik — első útbur­kolatát. A várárok szélén is azokból a lapos kövekből készült az út. (Nyoma a fel­szín alatt egy méterre ta­lálható.) A Szinva medréből szedett lapos kövekből ala­pozták a diósgyőriek a 19. században a vályogból épí­tett házaikat, hogy ne le­gyen nedves. Az említett hegyeket sző­lővel telepítették be és bő­ven ültettek szilva- és dió­fát. A szőlőterület után adózni kellett az uradalom­nak a bortermés tizedével, mert akkor az uradalom je­lentette az államot. Diós­győr határában 1578-ban 14 helyen termeitek szőlőt. Bortizedet fizetett az ura­dalomnak 157 diósgyőri és 30 miskolci, összesen 187 fő. Az egyháznak minden ter­melő 1 köböl bort tartozott fizetni. Egy köböl = 13,4 liter. Diósgyőrben azonban a hegyiköböl volt a mérce és az duplája, vagyis 26,8 liter. Szőlője volt pl. 1659- ben a gazdálkodókon kívül a várbeli porkolábnak, a da­rabontoknak, pattantyúsok­nak, a kapu- és tömlöctartó szolgáknak. A borok táro­lásához pincéket ástak. Azok elé pedig borházat, présházat építettek a szü­retelés eszközeinek elhelye­zésére. A legtöbb pince a Pecér-völgyben volt és van ma is. Az 18?.4-es térkép szerint 46 he A napsütés abban me­legített hegyo. . szőlőinek mustfoka és borainak mali- gánfoka magasabb. A tüide- sebb bor zamatában mindig tartalmazza á talajízt. Azonos szőlőfajtának más ízű a bora a diósgyőri lés más a tokaji talajon. ■ ■ Hegybíró rendezte a gaz­dák között felmerült vitás ügyeket és a közérdekű ten­nivalókat. Csőszök, kerülők vigyázták, járták, a hegyol­dalakat, kezükben a fokos­sal. oldalukon a tarisznyá­val. őrizték, zimantós idő­ben pedig kunyhóból lesték a rájuk bízott területet és el­fogták, vagy bejelentették a zsiványokat, mert akkor is akadtak. Az uradalom és a mezővá­ros vezetősége 1840. október 2-án osztályozta a hegyeket a szőlőtermés minősége szem­pontjából. A jegyzőkönyvben ez áll: „A mai napon Ura­dalmi Ispány Nemzetes Mar- kovics Antal Ur közöttünk megjelent, kölcsönös mun­kálkodással a Diós Győri Szőllő termő hegyeket osz­tályozzuk. Első osztálya he­lyezettek: Alsó előhegy, Fel­ső előhegy. Előhegy tető. Felső Baráthegy. Második osztályba helyeztettek: Alsó Kis Erenyő, Felső Kis Ere- nyő, Nagy Bakos, Pecérol- dal. Alsó Ostor. Nagy Szil­vás völgy. Felső Ostor, Kis Szilvás völgy. Ágazat, Petá- kos. Fazekas, Kankós. Gá­lya, Nyírjes hegyek. Ekkép­pen megtörtént elosztás rendjéről a fent tisztelt Uradalmi Ispány Ur kíván­sága folytán ki is adtuk hi­teles bizonyság levelünket Városunk pecsétjével meg­erősítve.” Ide kapcsolódik a jegyzőkönyv további része. „Ugyanakkor Nemzetes Mar- kovics Antal Uradalmi Is­pány Ur felszólít bennünket, hogy Méltóságos Királyi Ta­nácsos és Uradalmi Főkor­mányzó Bene József Ur ő- nagysága parancsa követ­keztében Nagy Györgyöt, ha­sonlóul a Kovács fiát, a szőllők gázoltatásáért és az elszórt káromkodásaiért 12 páltza ütésekkel fen.vítet- nénk meg.” A nyilvános fe­nyítést a törvényfa alatt végrehajtották. (baláiu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom