Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

1991-09-06 / 207. szám

A régió gyárai számíthatnak rájuk Műszerközpont az egyetemen Segíthet az országos kutatási alap A Magyar Tudományos Akadémia OTKA-bizottsága (Országos Tudományos Ku­tatási Alap) 1986—87-ben megalapította a Miskolci Müszerközpontot azzal a céllal, hogy szervezeti for­mát adjon a kutatási mű- szerinfrastruktúra-fejlesztés folyamatának. Az MK el­sődleges feladata a régió ipari struktúrájához kapcso­lódó természettudományi ku­tatások hiányzó eszközbázi­sának megteremtése, illetve fejlesztése, hogy ezáltal is segítsék a térség ipari szer­kezetváltásának folyamatát. A műszerközpontot a mis­kolci egyetemen (akkor még NME) alakították ki, az egyetem lett a gesztora, majd később a környékbeli nagyobb gyárak, vállalatok részvételével létrehozták a Miskolci Műszergazdálkodási Egyesülést, amely a témában újabb lépés volt a közös műszerezési törekvések érde­kében. A műszerközpont és az egyesülés történetéről, fel­adatairól Sántha Csongor egyetemi adjunktussal, az egyetemre telepített műszer­központ irodavezetőjével, az egyesülés ügyvezető igazga­tójával beszélgettünk. 1 HÍRLAP A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 6., PÉNTEK Áru : 5,80 RIRIT — Ml ma a műszerköz­pont legfontosabb felada­ta? — A kutatások fent emlí­tett eszközbázisának biztosí­tása mellett az is feladata, hogy tartsa meg a régióban a kutatókat, a meglévő mű­szerállomány használatának koordinációját megteremtse, a külön dolgozó kutatókat egy közös áramlatba vonja úgy, hogy közben az elsze­gényedett műszaki felsőokta­tás is profitáljon belőle. Fontos, hogy a kutatói tea­mek eredményei megjelenje­nek az igénybevevő üzemek gyakorlati hasznosításában. — Ügy tudom, bázisla­boratóriumok szolgálják ezeket a célokat. — A műszerközpont ki­lenc bázislaborral indult, je­lenleg tizennégy működik a különböző tudományterüle­teknek megfelelően (anyag- tudomány, anyagelőkészítés, technológia, gép- és gép- szerkezettan stb.) Nagvon jól felszerelt a mechanikai Forró a levegő a Borsod- távhő körül. Az önkormány­zati törvény értelmében a vállalat átkerül az érintett önkormányzatok tulajdoná­ba. Kérdés, hogyan lehet ezt a tulajdont a leghatékonyab­ban működtetni, ami jelen esetben azt jelenti, hogy mi­ként lehet minimális költ­séggel a legkorszerűbb szol­gáltatást nyújtani. A kérdés megválaszolására az ameri­kai—magyar vegyesvállala­tot, a Totál Quality Intéze­tet és a Macro Internatio- nalt kérte fel a Borsodtáv- hő. Ez a két, nagy tekinté­lyű intézet független szak­embergárdával, kizárólago­san racionális szempontokat anyagvizsgálati labor, az elektronmikroszkópos és röntgen anyagszerkezetvizs­gálati labor, és a nagynyo­mású rezervoármechanikai vizsgálólabor. Ipari feladato­kat lát el a Metalcontrol Kft. keretében működő Vas- kohászati Minőségellenőrző Központ. — A műszerek kihasznált­sága csak szelektíven ítélhe­tő meg. Az egyetemre tele­pült bázislaborok jelentős számú megbízást teljesítet­tek, de a struktúraváltás problémái miatt kihasznált­ságuk megtorpant. — A műszergazdálkodási egyesülés megalakítása mi­lyen célt szolgált? — Az egyesülés azért ala­kult, hogy a műszerközpon­tos célokat hatékonyabban képviselhesse, és az ipar szerkezeti átalakulása elle­nére a tudomány művelőit és a vállalati szakembereket szervezett kapcsolatba fűzze. Az alapítók között nem vé­figyelembe véve, a részvény- társaságot javasolja, mint egyetlen ésszerű, hatékony gazdálkodó szervezetet. Erről tartott tájékoztatót Dávid C. Zavolta, a Macro International vezető tanácso­sa és dr. Pöcze László, a Totál Quality Intézet igaz­gatója, valamint Hőnigh Mi­hály, a Borsodtávhő igazga­tója az érintett önkormány­zatok polgármestereinek és a sajtó képviselőinek Mis­kolcon, a Tudomány és Technika Házában. Mondan­dójuknak a lényege az volt, hogy nem szabad szétcibál- ni a vállalatot, mert az be­láthatatlan következmé­nyekkel járhat. (Folytatás a 2, oldalon.) letlenül találjuk meg a leg­inkább veszélyeztetett válla­latok többségét (Dimag Rt., ÖKÜ, Ózdi Acélmű Rt.). Ezek éppen nehézségeik mi­att érzik szükségét a mű­szaki fejlesztésnek, ebben látják a kilábalás útját. — Éppen ezért az egyesü­lés egyik célkitűzése az or­szágos műszaki infrastruktú­ra-fejlesztési pályázatokon való fellépés, a tagok érde­kében. Ez most éppen ak­tuálissá vált, mert megjelent az OTKA-bizottság második műszeres infrastruktúra­fejlesztési pályázata, ame­lyen az egyesülés is részt vesz. — Milyen feladatokat vállalnak ebben? — Noha a pályázat min­denki számára nyitott, a regionális összefogással pá­lyázott nagyértékű műszerek elnyerésére az egyesülés na­gyobb eséllyel indulhat. Ezért tett az egyesülés olyan szándéknyilatkozatot, hogy készséggel fogadná be szer­vezetileg is a Miskolci (OTKA) Műszerközpontot, mint regionális műszerköz­pontot. így válhatna regio­nális központtá azok számá­ra. akik erre igényt tarta­nak. A pályázat iránt ér­deklődőknek ezúton is tudo­másukra hozzuk, hogy pályá­zatuk előkészítésében, koor­dinálásában szívesen segí­tünk. — Mivel a pályázat három témacsoportra oszlik, melyek közül a nagyértékű műsze­rek műszerközponti telepíté­se az egyik, a másik a ku­tatások műszerigényének ki­elégítésére irányult, így in­kább ebben a kettőben tu­dunk koordináló szerepet el­látni. A harmadik témacso­portban (kis- és középmű­szerek beszerzése) inkább műszaki információkkal tu­dunk segíteni. Ez a tevé­kenységünk, amely nonpro- fit-jellegű, már egy hónap­ja tart, hiszen a pályázat határideje szeptember 10. Az érdeklődők az egyesülés irodáját a Miskolci Egyete­men kereshetik fel. g. i* Részvénytársaság lesz a Borsodtávhő? Szekerek a főutcán Jaj a ladikoknak, a lócák­nak, a kempingasztaloknak! A jövőben a városháza főépíté­szi hivatalának dolga lesz el­bírálni, hogy a közterületen árusítók alkalmatosságai kül­lemre elég esztétikusak-e. Mi u főutcán láttunk két szeke­ret, aminek talán a várhatóan szigorú ítészek sem üzennek majd hadat. Az más kérdés, hogy mennyire lesznek eszté­ták a bírálók, mérlegelik-e, hogy összhangban van-e a tartalom a formával. Mert a kereskedőknek is fel kell köt­niük a nadrágjukat, ha meg akarják magyarázni: mi köze a parasztszekérnek a kerámia­mütyürökhöz, illetve, hogyan passzol a légióskocsi az isko­laszerekhez ... (Búss Gábor Olivér felvételei) Sokan várakoznak napról napra a megyei munkaügyi központban. Tele reménnyel, hogy talán ma sikerül vala­mi olyan munkahelyet talál­niuk, amely végzettségük­nek, elképzelésüknek meg­felel. Ez persze gyakran nem sikerül, s keserű szájíz­zel távoznak. Némi reményt az átkép­zések jelentenek. Az ezzel foglalkozó intézményeknél arról érdeklődtünk, milyen lehetőségeik vannak a mun­kanélkülieknek, illetve azok­nak, akik szeretnék tovább­képezni magukat? Mennyire biztosított az elhelyezkedé­sük a tanfolyam elvégzése után, segítenek-e munkahe­lyet találni nekik? Ingye­nesek, vagy pénzbe kerül­nek a kurzusok, mennyi ideig tartanak, milyen bizo­nyítványt szerezhetnek a hallgatók, és milyen ked­vezményeket kapnak a kép­zés ideje alatt? ■ B A Regionális Munkaerő­fejlesztési és Átképző Köz­pont főigazgatója, dr. Szabó Endre: — Átképző tanfolyamaink október elején indulnak. Fel­sőfokú végzettséggel rendel­kező munkanélküliek számá­ra számítógépes irodatech­nika, rendszergazda, mecha­nikai tervezés és szimuláci­ós modellezés a lehetőség. A középfokú, illetve nyolc általános végzettségűeknek pedig számviteli ügyvitel­technika, programozó, szá­mítógépes elektronikus. ter­vező, CNC-képzés, vállalko­zói aiapismeretek, kisvállal­kozó-képzés, gépészeti ter­vezés és dokumentálás, fa­lusi vendéglátás, gyermek- felügyelő, környezetvédelmi asszisztens. mezőgazdasági kárszakértő és falugondnok képzéseket indítunk, 4—40 hét időtartammal. A tanfo­lyamok ingyenesek, modul- rendszerű oktatási rendszer­ben dolgozunk, bármikor ki és be lehet lépni. — Információs rendsze­rünk segítségével gyűjtöttük össze a vállalatoktól ezeket a szakmákat, tehát gyakor­latilag biztosítottnak látszik a hallgatók elhelyezkedése, amit két éven keresztül fi­gyelemmel kísérünk. A kép­zés utolsó fázisában válla­latoknál végzik a szakmai gyakorlatokat a résztvevők, így kölcsönösen ismerkednek egymással. — A tanfolyamok elvég­zése után országos érvényű bizonyítványt adunk, sőt he­gesztő szakmában nemzet­közi jellegű bizonyítvány ki­adásáról folytatunk tárgya­lásokat Németországban vég­zendő munkára. A hallga­tóink utaztatásában tudunk segítséget nyújtani úgy, hogy reggel és délután egy bérelt autóbusz hozza-viszi őket, amire a bérlet olcsóbb lesz, mint egyébként. OTK Nord, Észak-magyar­országi Külkereskedelmi Ok­tatási és Továbbképző Kft., dr. Anger Gézáné ügyvezető igazgató: — Érettségizettek, pálya­kezdők. diplomások és vál­lalkozók részére indítjuk szakképesítést adó szakmai és nyelvtanfolyamainkat. Nem végeztünk a vállalatok­nál felméréseket, hogy mi­lyen munkaerőre van szük­ségük, de a jövő a külkeres­kedelemhez értő. nyelveket beszélő szakembereké. Az általános nyelvi képzés mel­lett külkereskedelmi szak­nyelvi tanfolyamaink is vannak, valamint banki szak­emberek idegennyelvi felké­szítését is tudjuk biztosítani.' — Munkahelykeresésre nem vállalkozunk, mi csak a képzést szervezzük meg. Hallgatóinknak egyénileg kell megkeresniük az elhe­lyezkedés lehetőségeit. A tanfolyamaink — mivel vál­lalkozásként dolgozunk — nem ingyenesek, de a mun­kanélkülieknek, akiket a munkaügyi központból hoz­zánk irányítanak, kedvez­ményt tudunk biztosítani. — A munkaviszonnyal nem rendelkező hallgatók­nak minden esetben diák- igazolvány jár, s a nálunk végzettek országos érvényű bizonyítványt kapnak. A képzési idő 3 és fél év. Azok­nak a fiúiknak, akik még nem töltötték le katonaide­jüket, lehetőségük van ar­ra, hogy a hadkiegészítő pa­rancsnokságon halasztást kapjanak, illetve ha ez nem sikerül, mi is tudunk adni évhalasztást számukra. (aczél) Ha elvégzi, elhelyezkedhet? Reményt ad az átképzés A bizonyítványt országszerte elfogadják

Next

/
Oldalképek
Tartalom