Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

1991-09-30 / 227. szám

V..-XV.. XXIII. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM Ék $8 Ék : 5,80 1991. SZEPTEMBER 30., HÉTFŐ FCR I KIT A MISKOLCIAK NAPILAPJA Mennyit fizettek a bölcsészek? Kiűzetés az aulából Továbbra sem használhat­ják a miskolci bölcsészek a volt megyei pártszékház auláját. Mint ismeretes, az épületet hasznosító Nemzet­közi Kereskedelmi Központ ügyvezetője, Kertész Béla tiltotta ki őket innen. Az ügyvezető a DH munkatár­sának most elmondta, hogy nem változtatott a szándé­kán. Azt szeretné, ha a ház­ban végre a kereskedelmi központra, nem pedig az is­kolára jellemző légkör vol­na. Kertész Béla egyben cá­folta a Miskolci Bölcsész Egyesület elnökének, dr. Gyárfás Ágnesnek több, kö­zelmúltbeli kijelentését. Az elnökasszony úgy nyilatko­zott ugyanis, hogy váratla­nul érte őket, amikor az egyesület bútorait — sze­rinte, s a belügyminiszter állásfoglalása szerint is jog. talanul — lehurcolták az egykori pártszékház tizedik és tizenegyedik emeletéről. Az ügyvezető megmutatta lapunk munkatársának azt a levelet, amelyben az egye­sület főtitkára, dr. Lázár István saját maga hozta szó­ba az augusztus 27-én e tárgyban lezajlott megbeszé­lést. Ezen az ügyvezető sze­rint arra kérték a bölcsészet képviselőit, hogy ürítsék ki a két emeletet, amit koráb­ban önkényesen foglaltak el. Miután erre nem voltak haj­landóak. a kereskedelmi köz­pont hordatta le a dufart alá, világos nappal — s nem az éjszaka leple alatt —, lif­ten a berendezést, s a pa­dok, székek, szekrények őr. zéséről is gondoskodott. Dr. Gyárfás Ágnes újság­írókkal azt is közölte, hogy a Miskolci Bölcsész Egyesü­let által a mai napig hasz­nált ötödik emeletért kifi­zették a bérleti díjat A Kertész Bélától kapott ada­tok ezt cáfolni látszanak. Az MBE június vége óta egy fillért sem fizetett. Addig a napig viszont 603 262 forint befizetéséről szólnak a szám­lák. Ez az összeg azonban nem fedezi még az ötödik szint teljes évi bérleti díját sem. A kimutatások alapján most 5,6 millió forinttal tar­tozik az egyesület. Az elnökasszony Kertész Béla szerint nem tájékoztat­ta a Nemzetközi Kereskedel. mi Központot — amelyik a megyei közgyűlés határozata értelmében az épület hasz­nosítási jogát megkapta —, hogy mikor kívánják végleg teljesen elhagyni a házat. A helyzet jelenleg az. hogy Szabó György, a megyei köz­gyűlés elnöke idén március 31-vel felmondta a bölcsé­szek szerződését. Ok azonban nem költöztek ki, ezért pert indítottak ellenük. A szer­ződés egyébként nem vonat­kozott a tizedik, tizenegye­dik emeletre, ezért az ügy­vezető nem is tartja jog­ellenesnek, hogy saját ha­táskörében elintézte a két szint kiürítését. Álláspontja szerint, ha az egyik ember önkényesen elfoglalja a má­sik lakását, a tulajdonosnak jogában áll kitessékelni on­nan az illetőt. (bujdos) Llj utcanevek Miskolcon Túlhaladott Köztársaság? Lapáton Csehov és Csajkovszkij... Baj van a Köztársaság­gal! A miskolci közgyűlés ma tárgyal az utcanevek megváltoztatásáról. A szená­torok elé kerülő javaslat­ban az szerepel, hogy az év utolsó napjáig változtassák meg a „politikailag és törté­nelmileg leginkább idősze­rűtlen és túlhaladott, rossz­emlékű neveket”. Kun Béla, Sztahanov, Kalinyin, Lu­mumba, Szamuely Tibor neve mellé felvették a Köz­társaság utcáét is. Hogy mi bajuk lehet az előterjesztők­nek Magyarország jelenlegi, hivatalos államformájával? Még találgatni se merünk. Mint ahogy nehéz felérni ésszel azt is, hogy miért lesz kevésbé túlhaladott, ha a Köztársaságét a Kender utcanévtáblára cserélik ... Idén december 31-ig egyéb­ként 24 utca neve változna meg. Az új táblák áfával együtt 923 ezer forintjába ke­rülnének a városnak. Egy évig egymás alatt állna a régi és az új nevet rögzítő lékoszlopot, amelyre mind­azok nevét felvéshetnék, akik az elmúlt évtizedek áldoza­taiként adták életüket Mis­kolcon. A miskolci közgyűlés mai nyilvános ülése délelőtt 9 órakor kezdődött a polgár­mesteri hivatal Petőfi utca 1—3. szám alatti épületében. Egyebek mellett szó lesz az önkormányzati vagyon átvé­teléről, a város egészségügyi ellátásáról, az idén és jövő­re bérlakáshoz juttatandók végleges névjegyzékéről, s a már említett közterületi el­nevezésekről. (bujdos) • Az amerikai kaszkadőrök­re meglehetősen sokan voltak kiváncsiak a hétvégi két be­mutatón. Neves színészek dub­lőréinek produkcióit tekinthet­ték meg az érdeklődők a Nép­kertben. Itt volt Roger Moore, és Schimansky helyettesítője is. Repült a crossmotor, két ke­rékre álltak az autók, lángon és füstön vágták keresztül ma­gukat a tapsért az életüket is kockára tevő kaszkadőrök. Csakhát a két előadás koránt­sem ment le olyan simán, mini ahogy a vendégtársulat és a közönség elképzelte. A vasár­napi műsorban ugyanis ná­lunk szokatlan jelenet zajlott le: az egyik kaszkadőr meg­verte az őt megtapsoló nézők egyikét. Erről olvashatnak la­punk 7. oldalán. (Szabó István felvételei) Indul a Hajnali Hírlap Kedves Olvasónk! Október elsejétől minden hétköznap reggel megtalálja az újságárusoknál a Hajnali Hírla­pot. Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye egész területén kínálják mdjd a hírlappavilonok­ban, és természetesen elő is fizethető. A Hajnali Hírlap friss és szórakoztató olvas­mányt kínál. Legyen az olvasója On isi JNem kutattak, hanem egyszerűen feltúrták Várostervezés, Eldöntötték, mécsem lett magasház tábla. A következő év december 31-ére további 234 utcát érin­tene a változás. Itt az új táblákra már többet kellene költeni. Ez kétmillió négy- százezer forintot vinne el. Ebben a második ütemben az „elmúlt politikai rendszer által túlzó munkásmozgalmi múltból adódó elnevezéseket kell megszüntetni” — rögzíti az előterjesztés. Érdemes itt is tallózgatni a névsorban: kik is kerülnének a történe­lem lapátjára Miskolcon. A teljesség igénye nélkül: Ki­lián György, Rudas László, Uitz Béla, Landler Jenő, Clara Zetkin, Hamburger Je­nő, Hajós István, Oszip Ist­ván, Szántó Kovács János. Azon már csak mosolyogni lehet, hogy miért tartják túl­zott munkásmozgalmi múlt­ból származó elnevezésnek mondjuk a Vörös utcát, a Síp utcát, a Kürt utcát, a Béke utcát, a Fürdő utcát. Azt pedig talán minősíteni is szükségtelen, hogy ugyaneb­be a kategóriába sorolták Csehovot, Csajkovszkijt is. Helyettük a Csákány és a Csille utcanevet szánták ... A miskolci képviselőknek azt is mérlegelniük kell, hogy valóban politikamentes elnevezéseket akarnak-e, vagy a régi rendszer gya­korlatát követnék szíveseb­ben. Nem lesz könnyű dön­tés ez, mert hiszen ki merné elvitatni, hogy a Venkovits, vagy a Viszneki testvérek valóban a Rákosi-rezsim ál­dozatai voltak. De a mártír- ságuk emlékét talán mégsem utcák elnevezésével kellene megörökíteni, mint ahogy azt a javaslat tartalmazza. Az ellen vélhetőleg senki sem tiltakozna, ha emléktáblával tisztelegne előttük a város. Vagy még nemesebb tett lenne, ha készíttetne a me­gyeszékhely egy olyan em­Nemrég a televízióban lát­hattuk, hogy a törökbálinti bevásárlóközpont építői ré­gészeti leletekre bukkantak — az építő nyugati cég kép­viselője nyilatkozott, hogy természetesen mentik, ami menthető a leletekből, és még pénzt is felajánlott a kutatásokra — hiszen az ő érdeke, hogy gyorsan, flottul dolgozzanak a régészek. Nos, ez nem mindig volt így, és sajnos miskolci aktualitású példánk is van arra, hogy kerültek ki a szeméttelepre a középkori emlékek. Ezt ír­ja erről Iglói Gyula, felele­venítve a Pátria-ház helyén álló épületek sorsát: • A NÉHA! MÚZEUMIGAZGATÖ ÍRTA Az 1972-ben megjelent Miskolci séták című könyvé­ben Komáromy József, a né­hai múzeumigazgató, a Szé­chenyi u. 3., 5. és 7. sz. há­zakon kívül külön fejezetet szánt a 9. sz. épület régmúlt­jának ismertetésére. Csak­nem 10 év múlva került a magángyűjteményembe Ko­máromy József e házakról, 1970. május 20-án kelt szak- véleménye. A 9 oldalnyi, fényképpel is illusztrált dol­gozatból nem derül ki, hogy kinek szánta tanulmányozás­ra az akkor már nyugdíjas szerző. Az épületek történeti leírásain kívül közölte azo­kat a szempontokat is, ame­lyek szerint lehetett volna kutatni a házak bontása után, az épületek régebbi pince-, alapíeimaradványait. Felhívta a figyelmet a régi kutak keresésére, a „nagy kanális” és Pece „vándorlá­sainak” megfigyelésére, fel­mérésére. Az 1973 őszén el­hunyt tudós, múzeumigazga­tó életében a lerobbantott házaknál, a javasolt kutatá­sok nem történtek meg. • VOLT EGY FARAGOTT KÚT IS Az 1973-ban leállított épít­kezés 1978-ban más tervek szerint folytatódott. A tér­színt alatti rétegekből 3—4 ezer köbméternyi anyagot, benne Miskolc középkori em­lékeit, minden teketória nél­kül rakták a szállítóeszkö­zökre és vitették ki a sze­méttelepre. Az eredeti ma­gasházat végül is nem épí­tették meg, noha a betono­zott alapgödrét évekig védte palánk, a kíváncsi közönség pillantásaitól. A jóval ala­csonyabb épületekből álló együttest 1933-ra fejeznék be, s ezek tervezője éppúgy Ró­zsa Sándor építész volt, mi­ként az első terveké. Egyéni szerencsémnek tar­tom, hogy 1979-ben, az épí­tési helyszín alkalomszerű meglátogatása során, aa Avas Szálló tűzfala közelé­ben, de még a Széchenyi u. 3. sz. telken sikerült egy fa­ragott kövekből kiépített kút maradványait felfedeznem. Ennek létéről a később hoz­zámkerült Komáromy-féle szakvéleményben sincs uta­lás. Q ÍGY SZÜLETTEK A NAGY ÖTLETEK Mint ahogy azt is csak az emlékezet őrzi, amikor leg­először került szóba az Avas Szálló melletti területen a magasházas beépítés, mivel ez egy „munkakiránduláson” történt. Ez 1966 nyarán, a város határában levő ligetes helyen volt, és csupán né­hány óráig tartott. A meghí­vott vendég, az akkori me­gyei pártbizottság első titká­ra és a város tanácselnöke volt, mindketten szabadsá­gukat töltötték. A két funk­cionárius környezetében ter­mészetszerűleg még mások is voltak, és így akarva-akarat- lan fültanúi lettek a „széna­illatban” végzett városterve­zésnek. Néhány hét múlvd« tanácsházáról már megre-n*- delést adtak a tervezői mun­kára és innentől kezdve a* írásbeli dokumentumok se­gítségével, az eseményeket már nyomon lehet követ­ni... Iglói Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom