Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)
1991-09-27 / 225. szám
Amikor a halottal ellopták (CIKK A 8. OLDALON) ★ A Gyermekegészségügyi Központ intenzív osztályának egyetlen lélegeztetőgépe. Még kettőre volna szükség. (Szabán Gabriella felvétele) Még kél lélegeztető gép kellene Az alanítvánv neve: j r Ú jra élni Segítséget kér a megyei kórház A MISKOLCIAK NAPILAPJA ♦ • 1JU ! 1.1 ........... .......—' >'ü I lm. ' 1 XXIII. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM ftRffl: 5.80 1991. SZEPTEMBER 27., PÉNTEK i5 fföt 8 i®É V Magiszterek klubja Magiszterek Klubja elnevezéssel egy, a polgári nyilvánosság megteremtését segítő laza. klubszerű szervezet jött létre Miskolcon. Az alapítók közölt van a Borsod Megyei Szakszervezeti Könyvtár, a Rónai Sándor Művelődési Központ, és az SZDSZ helyi szervezetének több vezetője. Ez a pártoktól, ideológiáktól mentes klub azoknak a szakmájukban kiemelkedő embereknek szeretne megnyilatkozási lehetőséget adni, akik egyébként nem találkoznak a nagyközönséggel. A képzőművészet, az irodalom,‘ az építészet és egyéb területek azon kimagasló egyéniségeit hívják meg, akik közérdeklődésre tarthatnak számot. Az alakuló ülés szeptember 30-án, hétfőn délután hat órakor lesz a Szakszervezetek Megyei Könyvtára olvasótermében (MSZB tér 3., I. emelet). Vendég Vas István országgyű'ési képviselő, a téma pedig A kultúra és a művészet jelene, múltja. Országszerte egyre több a súlyos közlekedési baleset, amelynek áldozatai sok esetben a gyermekek. Különösen jelentős ez a szám nyáron, hiszen az útra kigurult labdát vissza kell hozni, a biciklizésben gyorsabbnak kell lenni — tartják ők, s egy pillanat alatt megtörténik a baj. A legnagyobb tragédia a családban, amikor az egészséges, életvidám gyermek a halál közelébe, életveszélyes állapotba kerül. Borsod megyében évente 25—30 gyermeket szállítanak be a Gyermekegészségügyi Központ Intenzív osztályára súlyos, sok esetben többszörösen sérült állapotban. Ezeknek a betegeknek egyetlen esélyük van az életben maradásra, ha azonnal gép: lélegeztetésben részesülnek. Az emberi segíteni akarásnak ugyanakkor korlátot szab a kórház felszereltsége. Bár korszerű diagnosztikai gépekkel rendelkezik az intézet (ultrahang, komputertomográf), a terápia megkezdéséhez csupán egyetlen speciális lélegez..etőgép áll rendelkezésre az intenzív osztályon. Ezt a Siemens Servoventiiátort még az 1988-as importliberalizáció után vásárolták, ám ennél többre azóta sem tellett. Mivel a balesetek nem ütemezhetnek, előfordul — mint legutóbb ez év nyarán is —, hogy egyszerre három-négy gyermek szo- rul(na) ilyen kezelésre. A felnőtt és koraszülött intenzív osztálytól, a toxikológiától kénytelenek segítséget kérői ilyen esetben. De elgondolni is szörnyű, hogy mi történik akkor, ha a másik osztályon szükség van a gépre!... A maradandó egészségkárosodás, illetve az esetleges halál megelőzhető lenne újabb két gép, s a hozzá tartozó monitorok, valamint kompresszor beszerzésével. Ezek ára tetemes, egy Siemens típusú gép kompresszorral együtt 3,5 millió forintba kerül, míg az élettani funkciók követésére alkalmas monitorok ára 500 ezer és 1,5 millió forint között változik. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházat működtető megyei önkormányzat és a társadalombiztosítás eddig egyetlen fillért sem tudott biztosítani műszerfejlesztésre, ezért fordulnak önökhöz, kedves Olvasók (vállalatok, intézmények, és magánszemélyek), hogy segítsenek! Az elsők között ajánlotta fel a támogatását az Agroker, az Émász, a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat, a Ruházati Kereskedelmi Rt... Gondoljanak arra, hogy az Önök gyermeke, unokája is kerülhet hasonló helyzetbe, szükség lehet a gyors segítségre. Felajánlásaikat az „Üjra élni”, a balesetet szenvedett gyermekekért elnevezésű alapítvány 641- 350306 számú számlájára kérik befizetni. T. N. E. Kommunikációs zavar a megye es az államtitkár között? Tegnapi ülésén a megye képviselőtestülete először a kihelyezett (várhatóan november 9-én, Miskolcon tartandó) kormányülés elé terjesztendő, a megyei önkormányzat által elkészített A szálló már oem szálló... Mozdul-e a Kor Az Avas tőkére, telúfításra vár Talán kevesen tudják, hogy nemcsak az Avas Szálló, a néhai Korona volt hosszú időn át a város egyik patinás vendéglátóhelye, a szálló épületében levő mozi, a Korona mozgó is ugyanúgy hozzá tartozott a miskolci élethez, mint a hotel. Sajnos, ma a szálló csak nevében az: benne irodák, üzletek vannak. A mozi megmaradt — legalábbis egyelőre. Ugyanis a szálló épületének hasznosításáról már a városi tanács is előrehaladott tárgyalásokat folytatott, és információink szerint az önkormányzat sem tett le hasznosításáról. Nem is tehetne mást, hiszen a ház olyan állapotban van, hogy felújítás nélkül néhány év alatt tönkremehet. Iglói Gyula várostörténész, olvasva „Miskolc egykor _ és most” sorozatunkat, néhány érdekes momentummal kiegészítette a mozi történetét. • BÁRT ÉS FÖLDGÁZT 1944. december 3-a után néhány nappal „a Koronaépületben levő Korona mozgókép-színház” politikai eseménynek volt a színhelye. Az ideiglenes nemzetgyűlésit előkészítő bizottság Szegedről Miskolcra érkezet két kiküldöttjének kérésére, dr. Gálffy Imre polgármester megengedte, hogy a Korona mozgókép-színházban 1944. december 17-én népgyűlést tartsanak. A népgyűlésen ismertették a Magyar Függetlenségi Népfront programját, megalakították a front miskolci nemzeti bizottságát és megválasztották azt a 12 személyt, akik, mint képviselők, vettek részt a debreceni ideiglenes nemzetgyűlésen, köztük dr. Zsedényi Béla jogakadémiai tanárt. A városi képviselői testület 1948. szeptember 10-én tartott ülésén „házi kezelésbe” vette a Kossuth-szállót, melynek a felügyeletét az újonnan szervezett X. ügyosztályra bízták. Rövidesen megkezdődött a „Kossuth kávézó és cukrászda” kialakítása, melynek terveit Menner László építőművész készítette el. Az új létesítmény 1948. december 18-án nyílt meg. A földgázprogram keretében, az 1960-as évek első felében az addigi városi gáz helyett a belvárosban is földgázszolgáltatásra tért át a miskolci gázmű. Azokban az években létesült az Avas Szálló telkén is a gáznyo- más-szabályozó épület. A meglevő épület egyes részeinek modernizálása is akkor történt meg, főként a konyhaüzem-tálalónál. Az épület- gépészeti berendezések felújítása mellett kialakították az éjszakai bárhelyiséget is. Ezután már jelentős építési, felújítási munka nem volt a szálló területén — hozzá tehetjük, hogy sajnos, mert ennek köszönhető a ház mai állapota. Az is a tények közé tartozik, hogy a házat egész a közelmúltig nem a város, hanem a HungarHotels üzemeltette, birtokolta. • SEMMI SEM BIZTOS Visszatérve a mozi sorsára: a Kossuth mozi „albérletben” van a szállóban, a Moziüzemi Vállalat nem tulajdonosa a háznak. A mozi felújításában — amit mintaszerűen végeztek el — a városi tanács, a városi költségvetés vállalta az anyagi áldozatokat. A Kossuth filmszínház mozinak való megtartását csak az veszélyezteti, ha az önkormányzat eladja az épületet, és az új profilba „nem fér be” a mozi — hallottuk a moziüzemi vállalatnál. Jelenleg egyébként még nem tisztázódott teljes mértékben a mozik — és a cég — sorsa, ugyanis bár vagyoni szempontból az önkormányzatok rendelkeznek a mozik felett, a megye és a város önkormányzatainak és a vagyonátadó bizottságnak ez ügyben egyezségre kell jutnia, hiszen sok vetítőhelyről, egész megyére kiterjedő feladatot ellátó cégről, fontos szolgáltatásról van szó. (iglói — kiss) anyagot vitatta meg. Szabó György. % közgyűlés elnöke elmondta, hogy nemcsak a megye, hanem 24—25 szervezet terjeszt anyagot a kormány elé. Az ülésen a régió, tehát Borsod mellett He- i vés megye gondjaival is foglalkoznak, éppen ezért az előterjesztő dr. Gyulai Gábor közitársasági megbízott lesz. Ne-m kívánságlistát állítottunk össze — mondta az elnök —, hiszen különben előfordulhatna, hogy a sok kívánság egymás rovására, azok fontosságát megkérdőjelezné. A közgyűlés legfontosabb óhaja, hogy a kormány nyilvánítsa válságövezetté a megyét. A szükséges válságmenedzseléshez állítson fel egy olyan bizottságot, amely itt, helyben működne, és nem a fővárosból irányítana. Először is egy gazdaságfejlesztő szervezet létrehozását tartják szükségesnek, s indokoltnak a válságba került régiók esetében a beavatkozás módszertanának kidolgozását. Fontos a privatizáció felgyorsítása, ezért javasolják a kormánynak, hogy az Állami Vagyonügynökség észak-magyarországi kirendeltséget állítson fel. A környezetvédelmi kérdések közül legérdekesebb egy megyei ökológiai intézet felállításának terve, s egy hulladékhasznosító égetőmű létesítésének igénye. Az infrastruktúra területén az ivóvízellátás kérdése, a közlekedési viszonyok javítása, az úthálózat és a hidak építése, a telefon- és gázellátás kiterjesztése és korszerűsítése a legfontosabbak. Kitér az anyag a szociális törvény megalkotásának fontosságára, a szociálpolitikai rendszer új alapokra helyezésének kérdésére. A vita két részre osztható. A felszólalók fele lényegében mégiscsak egy kívánságlista-bővítési igénnyel lépett fel. Ki ezt, ki azt a területet tartotta fontosnak megemlíteni, attól függően, hogy az általa képviselt területnek mi lenne a legkedvezőbb. A felszólalók másik fele nem az anyaggal foglalkozott, hanem azt sérelmezte, miért a köztársasági megbízott terjeszti a kormány elé a jelentéseket a megye helyett. Májcr János, Tokai polgármestere úgy vélte, hogy a köz- társasági megbízott a kormány alkalmazottja, míg a megyei képviselők függetlenek, akiket nem kineveztek, hanem megválasztottak erre a posztra. Egyébként is úgy tudja a képviselő úr, hogy a megyei közgyűlés által életre hívott Rákóczi Bank részvényesei közé az államtitkár illetéktelenül külföldi pánkokat akar bevonni. Ez nem szerencsés, a bank a megyéé, ha egymástól függetlenül dolgoznak az ügyben, kioltják a szervezés hatásfokát. Farkas Zoltán tiszaújvárosi polgármester úgy gondolja, hogy kommunikációs zavar van a közgyűlés és a köztársasági megbízott között. Nehezményezte, hogy a németországi Baden- Württemberg tartományban a megyei bemutatkozáson, ahol a részvételért az önkormányzatok nagy összegeket fizettek, állami részről keresztbe szervezések történtek. A köztársasági megbízottat senki sem hatalmazta fel. hogy ott képviselje ezt a térséget. Farkas Zoltán kérte a megyei önkormányzat elnökét, hogy ezt hozza dr. Gyulai Gábor tudomására, bár ezt ők helyben már megtették. Válaszában Szabó György egyetértett a képviselőkkel. Elmondta, hogy Ő korábban kérte az országgyűlési képviselőket egy ilyen kihelyezett kormányülés szorgalmazására. Am a kormánypárti képviselők Gyulai államtitkárral ehelyett a regionális témakörben egyeztek meg. Valóban kérdés, jó-e, ha az asztal mindkét felén a kormány képviselője ül? Egy állami tisztviselő, aki felelősséggel tartozik a kormánynak, s attól függ előmenetele, fizetése stb., nyilván nem dörgölheti a gazdája orra alá a hibáit, míg a független, választott képviselők ezt megtehetnék. Ez nem rivalizálás kérdése, hanem tény, bár az kétségtelen, mondta az elnök, hogy a kormány úgy szervezheti üléseit, ahogy akarja, és annak a segítségével, akivel akarja. A közgyűlés az előterjesztést elfogadta. Az ülés további munkájáról holnapi számunkban olvashatnak. (gróf)
